Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-20 / 213. szám

3 mmmmaaaaeamxgsm' ■te TÖKÉLETES KONSTRUKCIÓ ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS Ei a három alapé!» az ORION*gyár mindenkeri programja. Ezen az úton MA IS TOVÁBB HALADUNK! Meggyőzik Ont arról új k észutóktlpusainV. WNpEN ORION RÁDIOKERESKEPÖ KÉSZSÉGGEL BEMUTATJA A nép, vagy nemzet zenei . kultúrájának fokmérője, hogy miként reagál a zeneművé­szet uj irányaira, érdeklődésével mennyire tud hozzájárulni annak fejlődéséhez? A kulturközösség zenei kultúráját a városok határozzák meg, melyeknek egyike-másika, társadalmának műveltségi rétegezödése sze­rint behatóbban tud és akar résztvennt a zene élvezetében és szolgálatában. Kolozs­várt egészen az összeomlásig igen előkelő hely illette meg e tekintetben. Ha végig' lapozzuk régmúlt idők elsárguit krónikáit, az adatok és bizonyítékok gar­madája tölthet el büszkeséggel, mert Ko­lozsvár nemcsak a magyar zenének volt áldozatos művelője, de a Verdi fellépésével kezdődő operai újjászületésnek egyik első európai pillére is volt. A 150 éves magyar színészet történeté­nek egyik gazdag fejezete a kolozsvári színház opera kultusza, amely nemcsak hogy otthont adott e város falai között az európai színpadi zene majdnem valamennyi jelentős alkotásának, de sok tekintetben uj müvek bemutatásával megelőzte egész Európát is. Ennek a nagy lendületű zenei kultúrának gátat szabott az idegen megszállás, de n kisebbségi élet még anyagi, gazdasági lehe­tőségeinek mcgsemmisüHségében is ragyog j példáit mutatja a komoly zene szolgálatá­nak. E munka lehet, hogy eredményeiben nem volt olyan dús és színes, mint a meg­előző időké, de a szándék és a megvívott harc a kincses város művelődéstörténetének egyik legszebb epikus fejezete. A város zenei története a véletlenségeK- nek vagy talán szellemi életéből fakadó törvényszerűségeknek csodálatos példáit mutatja. Ne említsünk mást, mint azt, hogy Kolozsváron született meg az első magyar opera, a „Róla futása“. Ruzlcska Béla magvető munkássága országszerte ter­mékeny talajra talált és ihlette meg a ma­gyar zeneszerzőket. Ennek a munkásság­nak áldásos hatását mutatja a színpadi zene alakulása és fejlődése egészen a szá­zadfordulóig. A század elejétől azonban a magyar zeneszerzők érdeklődése elfordul az operairodalomtól és jelentősebb alkotások száma igen megcsappant. Véletlen, de talán törvényszerűség, hogy a ma legnagyobb magyar opera sikere ismét kolozsvári muzsikus névéhez fűződik, f ar­kas Ferenc ,,Bűvös szekrény“ cs annak ma már európai sikerétől viszont azt varjuk, hogy a fiatal magy-ar zeneszerző nemzedék figyelnie Ismét a színpad felé forduljon, abban a mértékben, mint az tt fellendülés korszakában volt. Ha más nem is, ez a kei ínorr.entiiro kü­lönleges és fontos helyet jelöl ki a kolozs­vári operának és úttörő Irányt szabnak annak, amely nem merülhet ki a régi és bevált müvek Ismétlésében. Az ország csonkaságának egyetlen opera­háza nem felelhetett meg maradéktalanul hivatásának. Egymagának kellett kiszol­gálnia egy kultúrára éhes nemzet minden igényeit. Nevelnie, szórakoztatni és ugyan­akkor tovább fejlesztenie is kellett. Nevelnie az elmaradottakat, uj niveket szereznie annak a magasztos szórakozás­nak, amit a színpadi zene nyújtani tud az éhes és elfáradt telkeknek, ki kellett szol­gálnia a zeneélvezök hatalmas tömegét, gondoskodnia kellett egy fölénye» bizton­ságú zenei műveltség mindennapi táplálé­káról, és ugyanakkor szemmel kellett tar­tania a nemcsak politikailag, de szellemi­leg újjáéledő Európa rohanó zenei fejlődé­sét is. Természetes, hogy egyedül ezt az óriási munkát nem tudhatta elvégezni az év 366 napján és itt-ott megalkuvónak kel­lett lennie. A kolozsvári opera újjászületésével azon­ban segítőtársra talált a budapesti dalszín­ház. Segítőtársra a maga igaz hivatástu­datában, bőséges anyagi és erkölcsi felsze­reléssel, körülragyogva a szép iránt lelke­sedéstől átitatott város szeretetének éUctő napsugarával, birtokában egy csomó fiatal művész töretlen ambíciójának. Az elmúlt évadban a felszabadulás má­morától ittasan élveztük dalszínházunk munkáját. Élveztük a nagyszerű zenekait, a pompás rendezéseket és a szcbbnél-szebís szinpadi képeket. Élveztük mindezt a mu­zsikára, az operára kiéhezettek farkas ét­vágyával. Élveztük szinte öntudatlanul és anélkül, hogy a jövőbe néztünk volna es kerestük volna azt, hogy a rég nem hallóit zene mennyire list előre bennünket a fej­lődés utján ? Az önfeledt boldogság ünnepnapjai elmúl­tak és itt állunk a második évad szürke köznapjainak a küszöbén. A szürke hétköz­napok küszöbén, amelyek az alkotó mun­kát kell, bőgj' jelentsék, amelyeken át fej­lődik, erősödik nemzetünk kultúrája. Erre a fejlődésre kétszeresen, sőt sokszorosan van nekünk szükségünk, akik két évtize­den át csak távoli szemlélői, de részesei opera műsorához nem voltunk a magyar művelődés fejlödé- awfeir utunk » ­A napokban elkezdte működését Ope­ránk is. Vizsgáljuk meg, hogy az idei színi évad zenei téren mit nyújt nekünk a fej­lődéshez ? A színház müsortervezete az 1942.4£, sziDházi évadra a Rigoletto, Trubadur, Car- men, Lakmé, Bűvös szekrény, Bajazaok, Parasztbecsület, Figáró házassága, Turan- dot. Bolygó hollandi című operák bemuta­tásával kecsegteti a bérlőket és közönsé­get. A Turandot és Bűvös szekrény kivételé­vel mindegyik dalmüvet, -mint kedves régi ismerőst köszöntjük, A műsorterv magyar vonatkozása sajná­latosan kimerül egy dalmű, a. nagysikerű tavalyi operaházi újdonság, a Bűvös szek­rény bemutatásában. Alig hihető, hogy a magyar zeneszerzők a Bánk bán óta telje­sen átaludtak volna az időt és a Hárj' Já­nos és Bűvös szekrényen kívül már opera ne került volna ki magyar muzsikus tolla alól. Vagy talán kikerült, de nem méltó az előadásra? Ezt az ítéletet látszik valószínű- siteni színházunk zenei vezetőségének ha­tározata, amely két évad műsorába össze­sen csak három magyar operát volt haj­landó felvenni. A Bart ha Dénes szerkesztésében megje­lenő ,,Magyar Zenei Szemle“ idei szeptem­beri száma közli a magyar zenemüvek jegyzékét 1920-tól 1941-ig. Ez a kimutatás az ellenkezőről győz meg bennünket. Igaz, hogy a zenei termés túl bőségesnek néni nevezhető, de mégis felsorol 25 zeneszerző*, akik valamilyen, esetleg több müvei Is, szaporították a magyar szinpadi zenemü­vek számát. Ha ebből a felsorolásból töröljük is azo­kat a komponistákat, akiket törvény tilt cl a színpadtól, jócskán marad magy ar mii a kolozsvári Opera részére, amit a közönség nem ismer, de amelyeket nagyon szeretne megismerni. Nekünk két évtizeden át tabu Volt mind­az, ami magyar. Mikor pótoljuk be sors- kenyszeritette mulasztásunkat a magunk értékeivel szemben, ha már az első évek ílj’en mostoha elbánásban részesítik a ma­gyar muzsikát? Minél jobban kiépül Operánk müsofti, annál parancsolóbban jelentkezik a modern müvek bemutatásának a szükségessége. Hogj'an fog tudni magj'ar kötelességének megfelelni majd akkor, ha a háború után ismét megnyílnak a határok és a művelő­dési önellátás kényszergazdaságából átté­rünk az ujjárendezett Európa szellemi éle­tében való intensiv részvételre, ha elmu­lasztjuk a inai napon nj-ujtotta előnyöké;, érvénj'esitenl a nemzeti művelődés paliéio- zására ? Sajnos, a műsorterv az idegen szer.ök tekintetében ír,gok hibában leledzik. Kész­séggel elismerjük, hogy minden dalszínház műsorának sarkpilléré: Verdi, Puccini, Wagner és Mozart. Nélkülük el sem képzel­hető operai műsor. Mégis túlzás, hogy csak ők alkossák az egész műsort. A kolozsvári Nemzeti Színház operai ta­gozata az idei évad végéig bemutatja, Puc­cini csaknem összes müveit és Verdiéből azokat, amelj'ek világszerte állandó műsor- daraboknak számítanak, ugyanaltkor, mikor összesen három magj'ar szerzőt szólaltat meg és tudomást sem vesz arról, hogj' mást ne mondjunk, miszerint Német és Olaszor­szágban a fasclzmos, Illetne nemzeti szo­cializmus győzelme óta az Opera színpad renaIssanceját éli fiatal tehetségek müveinek sorozatos bemutatásával és rég elfelejtett mesterek müveinek korszerűvé való átdolgo­zásával. Ezen a téren még kísérletezésre nincs szükség, mert az ősbemutatók és az azt kö­vető sikerek Útmutatóul szolgálhatnak min­den törekvő zenei vezető részére. Schulze Fekete Péterje, (ierstér Busch Ardenjc, vagy a „Die Hexe von Passau“ c. operája diadalmasan járták r égig a német operaszinpadokat, éppúgy, mint Egk müvei: a Zaubergeige, a Colombus vagy a Peer Gynt. Olaszországban Is gazdag a termés és mi ebből semmit sem ismerünk. Pizettl: La straniero, Fra Ghorardo, stb. Mahpiero: Sette canzoni, Giulio Cesaze, II flnto Arlecchino, stb. Respighi: La fiámmá, Campana Sonunersa, Lucrezi?; 7,andorrai: Francesca da Rimini, Giulietta c Romeo; Casella: La donna serpentc, a fiatal gene­rációból Petrass! és Dallapiccola müvei mind rendelkezésre állanak, csak értük kellene nyúlni... Régi Ismerősként liöazöntjük a műsorterv operáit, mert ha nem is személyesen, de apáink elbeszéléséből és légi krónikákból talán Déryné idejéből ismerjük már egjdlcet másikat. Mi azonban a második év küszöbén többre vágyunk. A régi mesterek mellett ismerni szeretnék azokat a csodálaté»» harmóniákat is, amelj'ek feszítik a nagy' német és olasz színpadok ortodox világát, tudni szeretnek, bőgj a két világháború között mit f-jlödött, mennyit nemesedett a muzsika és be szeret­nék pótolni, azt a nagy mulasztást, amit az Idegen uralom tetszhalálában elszenvedni voltunk kénytelenek. Erre annál több joggal számíthattunk, mert azt hittük, hogj' a színház két tagoza­tának szétválasztása ezt a célt szolgálja. Hiszen mással nem ts lehet indokolni a szét­választást, mint azzal, hogy ezáltal a zcn.'i is teljes önállósághoz jutva maradéktalanul megvalósíthassa nagy terveit. Ebben a reményünkben azonban csalat­koztunk. Az idei műsorterv magán viseli a bélj’egét annak, hogj' aki összeállította nem Évzáró vizsga a Szociális Testvé­rek Társaságának katolikus női társadalomtudományi szak­iskolájában Kolozsvár, szept. 19. A Szociális Testvé­rek Társaságának katolikus női társadalom­tudományi Rttkóczi-ut 39. szám alatti szak­iskolájában szeptember 21-én, hétfőn dél­előtt 9-töl 1-ig és délután 4-től 7-ig zajlik le az évzáró vizsga. Huszonöt fiatal leány, aki a hároméves tananyagot — a szociális gondozónőkben való nagy hiány miatt — 12 hónapra sűrítve, 16 kollokviumban dolgozta fel, kemény munkáról és minden bizonnyal nagyszerű eredményről tesz ezúttal tanú­ságot. A vizsgabizottság elnöke Sándor In »re római katolikus püspöki helj'tartó, mig a belügyminisztérium kiküldöttjeiként Broots Gézáné és Cser János dr. országos szociá­lis felügyelők vesznek részt az évzáró vizs­gán. A vizsgáztató bizottság tagjai: Weress Marianne, a Szociális Testvérek Társasága erdélyi kerületének fönöknője, Kovrig Béla dr., a Ferenc József Tudományegyetem rektora, Heller Erik dr. cgj’etemi tanár, Várkooyi Hildebrand dr. egyetemi tanár, Baráti* Béla dr.- kanonok, teológiai tanár, íMartonyi János dr. egyetemi tanár, Kuós Adrienne szociális testvér és Színi Lídia szociális testvér. A vizsga Írásbeli tárgya: két hónapos vi­déki gyakorlaton készített szakdolgozat, amelyet Yenczel József dr., tiönczi Mária és Színi Lidia tanárok néztek át cs minősí­tettek. A vizsga szóbeli tárgya: szociális gondozás (társadalometikával, szociális közigazgatássá! .és társadalompolitikav_a'.), volt és nincs tisztában Koíozsvár zeael ha­gyományaival s nem érezte meg, hogy mire szomjas ennek a, városnak a lelke. Ez a műsorterv alkalmas lehet arra, hogy egy fiatal operaegyüttes fejlődjék általa, alkal­mas lehet arra, hogy a fiatal karmesterek, korrepetitorok és rendezők repertoirt sze. ed­zenek magúiénak, sőt még arra is alkalmas lehet, hogy a közönségnek remek előadások­kal felejthetetlen élvezetet szerezzenek, csak éppen arra nem lehet alkalmas, hogy égj' lépéssel megközelítsük, vagy csak ,utáaa le­fussunk azoknak a művelődési központok­nak, amelyek egy álgondok és céltudatos dalszínház! munka révén osztályosai lettek a muzsika meg-megujuló áldásainak és két. évtized hatalmas fejlődésének. lélektan (ember- és hclyzetismcrettel ás társadalomneveléstannal). A vizsga sikeres kiállása és rövid két­hetes pihenő után hivatásának tudatában indul cl mindegyük hallgató, hogy kivegye részét népünk jobb jövőjének építéséből. Az uj tanév október 15-én kezdődik. Fél- vételi kéréseket és ösztöndíjas pályázatokat, érettségizett, vagy ennek megfelelő kép­zettségű lánj'ok október elsejéig nyújthat­nak be az iskola igazgatóságához. (Kolozs­vár, Rákóczí-ut 39.) Berlini szakorvos vizsgálja meg ITtenemencsoglu török külügy­minisztert Ankara, szeptember 19. (MTI) Az OFT jelenti: Mencmencsoglu külügyminiszter, mint már jelentették, néhány napja gyengélkedik. Be­tegsége ugj’an nem ad okot nyugtalanságra, mindamellett az a terv, hogy egy berlini szakorvossal vizsgáltatják meg. Betegsége alatt Sevki Berker eddigi szófiai Követ he­lyettesíti. Hagy sikerrel mulatták be az ,flsten rabjai" cimü filmet Budapest, szept. 19. (MTI) Pénteken dél­után háromnegyed 6 órakor mutatták be a Nemzeti Apolló filmszínházban Gárdonyi Géza hires regényéből átdolgozott uj magj'ar filmet „Isten rabjai" címmel, meijmek ze­néjét vitéz Náray Antal ny. vezérőrnagy', a Magj'ar Távirati Iroda és a Rádió Rt. elnöke szerezte. A díszbemutatón előkelő közönség gyűlt egybe, mély nagy elismeréssel és ér­deklődéssel szemlélte a kitűnő filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom