Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-05 / 176. szám

1942. AtGÚ$ZTVS 5 1 Amint már jelentettük, a debre­ceni nyári egyetem nemzetiségi tanfolyamának megnyitó előadását Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár tartotta. Előadását csak rövid kivonatban ismertettük s most módunkban van Pataky / államtitkárnak a kormány nemzeti, ségi politikájáról teljes áttekintést nyújtó fejtegetéseit egészében is kö­zölnünk. örömmel térünk vissza a nagy fontosságú kérdés taglalására, mert minden erdélyi embernek te. szünk szolgálatot a nemzetiségi kérdésben elfoglalt hivatalos ma­gyar álláspont részletes ismerteté­sével. Fataky államtitkár előadásában ismer­tette a nemzetiségi politikának alapjait. Ki­emelte, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már parlamenti bemutatkozó beszédében a legfontosabb kormányzati kérdések egyiké­nek jelölte meg a nemzeti kérdést, olyan kérdésnek, amelyet jellege és fontossága folytán ki óhajt emelni a pártpolitikai disz­kussziók köréből. A trianoni Magyarorszá­gon e kérdésnek nem volt nagyobb tárgyi jelentősége, de a Trianon utáni magyar kormányok következetesen nagy figyelem­mel voltak e kérdésre s azt úgy kezelték, hogy tekintettel voltak az egyszer kitelje­sedő Magyarország nemzetiségi viszonyai­ból adódó követelményekre. Az 1938 óta bekövetkezett területi gyarapodással abszo­lúte és relative, jelentős szánni nemzetiségű honfitársunk tért vissza Szent István koro­nája alá. Ez a körülmény maga utal a kérdés jelentőségére. De kiemeli és külön­bözteti a mai Magyarország nemzetiségi problémáját két jelentős változás az 1918 előtti helyzettel szemben. Nemzetiségeink egyrésze a 20 évi különélés folyománya- képen nemzetiségi öntudatában megerősödve került vissza, kisebb hányaduk egy céltuda- tus magyarellenes propaganda lelki követ­kezményeivel. Másik jelentős változás, hogy a világtörténelmi jelentőségű német népi re- volució nem maradt hatás nélkül a duna- völgyi németségre. Újjászületik és ujjárendeződik Európa. Az ujjárendezödés tartósságénak egyik mel­lőzhetetlen követelménye erős kiegyensú­lyozott magyar állam a Duna völgyében. Ez az erős magyar állam — benne egy né­pilég kiteljesedett élettől duzzadó magyar­sággal — van hivatva a több nép által la­kott állam területén a magyarságnak és i vele együtt élő népeknek békés, nyugodt, harmonikus fejlődést biztosítani. Nagy vi­lágégésben vagyunk, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy tovább mun­káljuk és erősítsük azt a szintézist, amely szintézis testvéri összefogás, az egységes magyar állam keretében, a magyarság és Magyarország nemzetiségei között, mellőz­hetetlen alapja a magyar államiságnak és biztos garanciája a békének Európa délke­leti részén. Történelmi és természeti adott­ságok határozzák meg a magyar állam hi­vatását. E hivatás teljesitésében a nemzeti­ségi probléma megoldása nem uj feladat, de uj a minősége, éppen az említett változások folytán Nemzetiségi politikánk alapjai Továbbra is meg kell tartanunk nemzetisé­geink irányában azokat az elvi bázisokat, amelyek történelmi alkotmányunkban gyö­kereznek. Jogi kifej'ezése ennek az, hogy a nemzetiséghez tartozók, mint politikai magyar nemzet tagjai, jogilag és tényleg .egyenlő jogú polgárai a magyar államnak, ugyanolyan szabadságok — jogok élvezői, mint a magyarság tagjai. Elvi alap, elvi bázis, hogy a nemzetiségek­hez tartozóknak joguk van szellemi és gaz­dasági kulturális erőiknek magatartására, azoknak akadálytalan fejlesztésére. E célból iskolákat, iskolai intézményeket, kulturális, gazdasági, szociális célú egyesületeket, tár­saságokat, alakíthatnak és tarthatnak fenő. Es mindezekben nemcsak, hogy nem szabad őket akadályozni, hanem fenti törekvésük­ben gyamod tani, segíteni, szeretettel gon­dozni tartozunk őket. További elvi alap: ezután is mint eddig a nemzetiségekhez tartozóknak különlegfes joguk van nyelvük használatára, a magán-, az egyházi életben, a gazdasági életben és a technikai lehetőségek szírint a hatóságok­kal, hivatalokkal való érintkezésben is. Ezeket az elveket foglalja magában az 1868. XLIV. te., majd ennek kiegészítése és korszerű kiépitéseképen a +800/1923. M. E. íz. kormányrendelet, az 1924. II. te., kultu­rális vonatkozásban ezenfelül még számos közoktatásügyi miniszteri rendelet. Fontos jogszabály az 19+1. V. te. a nem­zetiségű érzület büntetőjogi védelméről. Ké­met vonatkozásban az 19+0 aug. 30-án Becs­ben kelt jegyzőkönyvi megállapodást keit jelentőségre való tekintettel külön is meg­említeni. Nemzetiségi jogszabályainknak, Így a bé­csi jegyzőkönyvnek is jellegzetes sajátos­sága, hogy azok a nemzetiségi jogok élve­zését, gyakorlatát, a nemzetiségekhez tar­tozó egyének számára biztosítják. Nemzetiségi politikánknak további alat>- clve, hogy a nemzetiségi jogok minél telje­sebb érvényesülésének formáját és módját sajátos viszonyainak, sajátos történeti fej­lődésünk szabják meg. Ez azt jelenti, hogy uj helyzetek által kívánt teendőknek tar­talmi és Időbeli megállapításánál történelmi módszert követünk. A formák és módok vál­toznak a kor különböző igényei szerint. De nem változik az alap, a történelmileg kiala­kult sajátos magyar alap. Es ez az, hogy a magyar nemzettest történelmünk folya­mán mindig magában foglalta, testvéri sze­rétéiben egyesítette a Hazának minden tiát nyelvre, származásra, nemzetiségre való te­kintet nélkül. A véres, ádáz harcokban, Iszo­nyatos küzdelmekben lecünt századok min­dig egyesítették e honnak népeit, mint ahogy a most folyó gigászi küzdelemben is az egy­másrautaltságnak, a sorskozössegnek keny- scern, télünk független ténye összefogásra, Mindezt kívánjuk elsősorban a magyar tisztviselőktől, általában minden magyar közfunkcionáriustól, de ezt kivánjuk a ma­gyar társadalom egészétől is. Tudatosnak kell lenni minden magyarban annak, hogy a nemzetiségi kérdésben előállott uj helyzet tőle is fokozott mértékben kíván emelkedett, a szintézist állandóan munkáló magatartást. Türelmet, szeretetet, a nemzetiségek nemze­tiségi életnyilvánulásai iránt, az egymásra- utalságnak és sorsközösségnek belső átérzé- sét, tehát megfelelő lelki beállítottságot, amelynek tárgyi alapja a sorsközösség ténye. Egységes felfogásnak, egységes akaratnak kell érvényesülni nemzetiségi politikánkban és ezt el fogjuk érni, mert biztosítani fog­JKieM'BTilIr&j&G juk, hogy a nemzetiségi kérdésben a kor­mányzat jól átgondolt politikája érvényesül­jön. Nem lehet olyan kérdésben, amely ki­emelkedő, Sorsdöntő jellegénél fogva egysé­ges irányítást és egyöntetű cselekvést köve­tel százféle elképzelés szerint százféleképpen cselekedni, bármennyire nemes szándékok vezessék is ezeket az egyéni elképzeléseket. Fegyelmezettséget kivan a feladat a tudo­mány, a publicisztika, a sajtó munkásai­tól is. A feladat nem könnyű, a feladat megoldá­sával járó terhek nem kicsinyek, de a terhe­ket elbírja az élettől duzzadó erős magyar­ság, az erős Magyarország. A nemzetiségek érdekében is kell az erős magyar állam. Mert a magyar állam sorsa az ő sorsuk is. A nemzetiségi kérdésben a szintézis tar­tósságának fontos előfeltétele, hogy a nem­zetiségi jogok érvényesülésének, e jogok ér­vényesülése mértékének és módjának a ma­gyar államot, a magyar állam egységét, a magyar állam szerkezetének biztonságát tangálniok nem lehet. A magyar állami fő­hatalomnak érintetlennek é egységesnek kell maradnia, azt atomizálni, felparcellázni nem lehet. Ez abszolút követelmény. Kölcsönös kötelességek A politikai művészet abban áll, hogy a nemzetiségek kívánságainak kielégítését, jo­gaiknak érvényesülését összhangba hozzuk a magyar állam biztonságával. Ez kötelessé­gekkel jár a magyarság részéről és köteles­ségekkel jár a nemzetiségek részéről. A nemzetiségekhez tartozóknak minden élet- nyilvánuiásukban abszolút loyalitással keh viselkedniük a magyar állam, a magyar 41- lam hatóságai és a magyar állam minden polgára iránt. Nemzetiségi mivoltuk kiélését munkáló egyesületeikben, különböző kultu­rális, gazdasági és szociális intézményeikben, irodalmukban, sajtójukban manifesztálják azt, hogy a magyar államnak, a magyar hazának fiai. Nem élhetnek hermetikusan elzárt, különváló életet sem a magyar állam­tól. sem magyar állam többi polgáraitól. Nemzetiségi életük nem terjedhet a nemzeti­ségi exkluzivitásig. Ha e tekintetben itt-ott túlzások észlelhetők, biztos a reményünk, hogy ezek el fognak tűnni. El kell tünniök, mert ezek akadályozói egy mindkét részről szükséges bizalomteljes légkör, megfelelő lelki atmoszféra kialakításának. De éppúgy le kell vetni az exkluzivitást a magyarságnak is, a nemzetiségi kérdést köz vétlenül, vagy közvetve érintő minden vonat­kozásban az ismertetett alapelvek gyakor­lati alkalmazásában példátadó magatartást cselekvést kell tanúsítania, példátadó módon kell mindezekben előljárnia. . békés testvéri együttélésre irt. egymás jo­gainak respektálását írja elő magyar ts nem magyar részéré egyaránt. A gyakorlati teendők Ezeken az alapelveken kell felépülniük azoknak a gyakorlati teendőknek, amelye­ket a változott helyzetben a nemzetiségi pro­bléma megoldása kíván. A gyakorlati teen­dőknek nagyrésze a közigazgatás szervére hárul. Elsősorban nekik kell magatartásuk kai és közvetlen közreműködésükkel közre­hatni olyirányban, hogy a többség és kisebb­ség között a kölcsönös bizalom, szeretet erő­södjék, az teljes legyen. Nikik kell mun­kálni azt, hogy a nemzetiségi életnyilvánu- lásokat, a nemzetiségek nép. életének vele­járóit, a nemzetiségi kul'urális intézménye­ket, Iskolákat, kulturális, gazdasági, szociá­lis egyesületeket, társulásokat, a nemzeti­ségi irodalom és művészeti élet jelenségeit a többség ugy tekintse, mint a nemzetiségi életnek természetes és magyar állam egyen- sutya szempontjából is szükséges kiélési for­máit. Ne idegenkedéssel, hanem bizalommal és szeretettel szemlélje mindaz!, ami termé­szetesen az állam .‘gységének keretében és állam erősségének veszélyeztetése nélkül — a nemzetiségek életét kiteszi. A magyar ál­lam funkcionáriusaira hárul elsősorban a megfelelő lelki beállítottság megerősödésé­nek kimunkálása. De elsősorban nekik kell a nemzetiségek­nél .is józan, reális életszemléletet meggyö­kereztetni. Meg keli értetni velük, hogy ha­zájuk történelmi és megvá! ozhatatlan ter­meszét! és gazdasági adottságoknál fogva csak és kizárólag a magjai állam. Hogy a nemzetiségi szintézis tekintetében S teljes eredményt érjünk el, annak egyik eszköze a jó, trhát a szakszerű pártatlan éá mély szociális érzéstől ríhatott közigazga­tás. Ennek viszont egyik igen fontos elő­feltétele a nemzetiségi probléma szempont­jából a nemzetiségek mindennemű viszo­nyainak alapos megismerése. Egész kiemel­kedő jelentősége van annak, hogy a nemze­tiségi vidéken működő köztisztviselő jól birja és használja is az illető nemzetiség nyelvét. Fontos az is, hogy a közigazgatási tisztviselő tudatában legyen annak, hogy nemzetiségi viszonylatokban való hivatalos eljárása során, de egész működésével is hi­vatást, küldetést teljesít. Sokszor tövises, rengeteg türelmet és nagy kitartást kívánó hivatást. De az előbb mondottakon kívül ez a nyitja annak, hogy a nemzetiségekhez tar­tozókban bizalom, szeretet keljen és legyen élő a közigazgatás munkásaival és magyar állammal szemben. Türelemmel és szeretet­tel el fogjuk enyésztetni szokat, a káros, sokszor kóros kinövéseket, amelyeket a húszéves különélés itt-ott előidézett. Magyarországot és Kormányzó Urunkat éltette Gyapjú község román bjrája fl cséffai járás romániai teljes hűséggel és őszinte becsülettel akarja szolgálni a magyar haza érdekeit Nagyvárad, aug. 4. Árvay Árpád ország­gyűlési képviselő az elmúlt napokban a cséffai járásban tartott beszámoló körutat. Első beszámolóját Cséffa községben tartot­ta meg, ahol Székely Sándor főszolgabíró üdvözölte. Árvay Árpád megköszönte az üd­vözlő szavakat és hosszasan elbeszélgetett a község magyar és román lakosaival, aki­ket tájékoztatott árpolitikái helyzetről, majd panasznapot tartott. A beszámoló körút kö­vetkező állomásán, Oláhszentmiklóson O ma­ca Simon községi biró magyarnyelvű be­széddel üdvözölte a vendégeket. Biztosította a képviselőt a román lakosság államhüségé- ről. Árvay Árpád románnyelvü beszédben köszönte meg a faiu birájának üdvözlő sza- veit, majd magyar és román nyelven vázol­ta a belső front kötelességeit s hűségre, ki­tartásra buzdította a község népét. Felsöbarakony községben a falu bírája román nyelven mondott üdvözlő beszédet. Árvay Aljád ugyancsak román nyelven mondotta el poás ikai tájékoztató já :. Mező- bikás községben Reltucker Ferenc róm. kát. lelkész mondott üdvözlő beszédet, majd Ar- vay Árpád megtartotta beszámolóját. Gyapjú község lakossága a községháza előtt sorakozott fel a vendégek fogadására. A kocsin érkező vendégeket Gavra Tivadar községi biró üdvözölte, aki beszedőnek be­fejezésében a következőket mondotta: — Mi lojális és hit állampolgárai óhaj. lünk lenni Magyarországnakf ahol a nem- | zetiségek ugyanazon jogokat, élvezik, mint a többségi magyar nép. Éljen Magyaror. szög, éljen az országgyarapitó Kormányzó Urunkkal, vitéz nagybanyai Horthy Miklós­sal! Szebb jövőt! Az üdvözlő beszéd után Árvay Árpád a községháza udvarán megtartott népes ér­tekezleten előbb magyar, majd román nyel­ven vázolta a politikai helyzetet. Beszédében többek között az alábbiakat mondotta: — A magyarság és románság évszázado­kon át zavartalanul és békében élt egymás mellett. Ezt a békét csak felelőtlen uszitók zavarták meg néha-néha. De mi mindig hit­tünk abban, hogy maga. a román nép józan volt s csak azok akarták tévútra vezetni és a magyarság ellen hangolni, akik a népet önző él'dekeik játékának tekintették és önző céljaikra kizsákmányolták. Vissza kell állí­tanunk a lelkekben a teljes bizalmat az ál­lam, annak vezetői és a veletek élő magyar­ság iránt. A magyar haza melegen a keb­lére tudja ölelni minden nyelvű fiait, ha azok részéről hűséget, odaadást és becsüle­tes munkát tapasztal. De ez a haza büntetni is tud, ha emberséges jóságáért valaki há­látlansággal és alattomos aknamunkával fizet. Mindnyájatoknak mse kell érteni. hogy a magyarság és románság olyan kö­zös küzdelemre kényszerült, amelyben a kis civakodásoknál sokkal magasabb érdekek­nek jut szerep. E harcnak szolgálatába kell állítanunk minden erőnket, hogy Európa el­lenségei ellen kivívjuk a végső győzelmét. A képviselő befejezésül a kormány uj me­zőgazdasági programját s az egymilliárdos mezőgazdasági hitelakciót ismertette. A nagy lelkesedéssel fogadott beszámold hatása alatt Becán Liviusz, a község görög­keleti lelkésze megilletődött hangon mon­dott köszönetét a kerület képviselőjének, hogy mindenkihez azon a nyelven szólt, amelyet az a legjobban megért. Emelkedett szavakkal biztosította arról, hogy a cséffai járás románsága teljes hűséggel és őszinte, becsületes érzéssel kivonja szolgálni a. ma­gyar haza érdekeit. A képviselő beszámoló körútját Inándon fejezte be, ahol a község magyar és román lakossága ugyancsak nagy számban gyűlt egybe. Itt Markovits Kálmán mondott be­szédet, majd Árvay Árpád magyarul és ro­mánul elbeszélgetett az egybegyűltekkel, feljegyezte jogos panaszaikat és ígéretet tett kéréseik teljesitcséra Tölgyfalombot kapott a 22 éves Beerenbrock törzsőrmester, aki 102-iU légi győzelmét aratta Berlin, aug. 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Führer Beerenbroch törzsőrmesternek, egy vadászrepülőgép vezetőjének a tölgyfa­lombot adományozta, a vaskereszt lovagke­resztjéhez és az alábbi levelet intézte hozzá: „A népünk jövőjéért folyó harcban tanú­sított hősies magatartásának hálás méltatá­sául a német véderő 108. katonájaként, a tölgyfalombot adományozom a vaskeresst lovagkeresztjéh ez.“ Beerenbrock, a SS éves törzsőrmester a Mölders-vadászezrcd kötelékében teljesít szolgálatot és valamennyi győzelmét a Szov­jet elleni harcban érte el. Augusztus S-án kilenc ellenfelét lőtte le és ezzel 9i.—102- légigyözelmét aratta. — Az iparügyi miniszter jóváhagyta, az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége módosított alapszabályait. A Magyar Tudósitó jelenti: Az erdélyi gyáripar a visszatérés után is megtartotta önálló érdekképviseletét, az Er­délyt Gyáriparosok Szövetségét, amely a ma­gyar jogszabályokra* meg:eleiden módosí­totta alapszabályait. Az Iparügyi miniszter a szövetség módosított alapszabályait most rendeletileg jóváhagyta* A nemzetiségek érdekéken is kell a* erős magyar állam Pafaky Tibor államtitkár előadása a debreceni nemzetiségi tanfolyam megnyitásán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom