Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-05 / 176. szám

MCßSMrsUrsjUG W42, AUGUSZTUS 3 Egy magyar feltaláló már negyven évvel, ezelőtt ajánlotta a tüzérség gépesítését ft K u, k. ezredes be akarta csukatni Ea]tavj Ernőt, a ma Kassán élő neves magyar Feltalálót Kassa, augusztus 4. A magyarság már igen •ok hírneves feltalálót adott a világnak s igen nagy a száma azoknak a világraszóló ta* lálmányoknak, melyeknek dicsősége magyar emberek nevéhez fűződik. A magyar feltalá­lók sorsában azonban van valami végzetsze­rűen különös. Elég itt a gyufa feltalálójá­nak. Irinyi Jánosnak az esetére rámutatnunk, aki legelőször találta fel ezt a nélkülözhetet­len cikket és mégis szegény emberként halt meg, mig az élelmes vállalkozók óriási vagyo­nokat kerestek. A magyar embert mindig a szerénység jellemezte. Az a bajunk, hogy nem vagyunk élelmesek, pedig ez is fontos, ha az ember a tudásának gyümölcseit is akar­ja élvezni. Ez ötlött eszünkbe, amikor felkerestük sze­rény kassai lakásán Bajtay Ernő volt gyár­igazgatót, aki a zemplénmegyei Tállya köz­séghői származik. Itt áll a Bajtay-család ősi kúriája. A Bajtayak az abaujmegyei régi csa­ládok közül a Szemere, Eáy, Puky, Doma- bidy, Kiskéri és tájai Balog családdal álla­nak rokonságban. Bajtay Antal erdélyi püs­pök volt Mária Terézia idejében. Magyaror­szág harminc legnagyobb tudósa között szere­pel Bajtay Antal püspök, titkos tanáesos. a nagy teológus és pedagógus. Nagy Frigyes mondotta róla: — Bármely nagy fejedelem oldalán első miniszter lehetne ... Egyéb érdekes történelmi emlékek is fűződ­nek a Bajtay-kuriálioz. A hagyomány szerint e házból vitték keresztelni Kossuth Lajost a szomszédos evangélikus templomba. Azóta is sok nevezetes ember fordult meg a régi falak között, Lavotta János, a világhírű magyar zeneszerző is gyakori vendége volt a kastély­nak. Ezek közül az ősi falak közüli jött Kassára egy érdekes, rendkívül nagytudásu és tehet­ségű'ember: Bajtay Ernő technikus-feltaláló. Bajtay Ernő már kora ifjúságától kezdve nagy érdeklődést mutatott a technika iránt és leginkább a találmányok érdekelték. Iskoláit Igión kezdte el, majd Budapesten, Németor­szágban, Franciaországban és* Angliában ta­nult és tökéletesítette magát repülőmotorok tervezésében. Sokat foglalkozott az akkoriban még gyer­mekcipőkben járó repüléssel. .4 legelsők kö­zött, volt Magyarországon, akik a magyar re­pülés ügyéért lelkesedtek. Kvasz András. Do­boş. Lányi hadnagy" az első magyar úttörők voltak a barátai. Ekkor még kinevették a magyar repülőket, akik ennek dacára, nagy lelkesedéssé!: és kitartással dolgoztak tovább: így született meg Bajtay Ernő 1911-ben kon­struált forgó-exploziás motorja, melyet még ugyanabban az évben mutattak be a buda­pesti műegyetemen. ,4 bemutatón I. Ferenc József is képviseltette magát. A kísérlet nagy sikerrel járt, úgy, hogy 1913-bán hozzá­kezdtek a repülőgép építéséhez. Sajnos, a munkálatok befejezése előtt egy ciklon a gé­pet a hangárral együtt a legye®.lényei repü­lőtéren elpusztította. Hosszú évek nagyszerű munkája semmisült meg ekkor. Ez az esemény annyira elvette Bajtay kedvét, hogy félbe­szakította repülőmotórtervezéseit és útiért a pirotechnikára. 1902- ben is több találmányával érdemelte ki a szakkörök elismerését, ő ajánlotta elő­ször az osztrák-magyar hadseregnek az ágyuk motorizálását. Bajtay Ernő 1902-ben Miskol­con szolgálta katonaéveit s mikor ezzel az ajánlatával miisrspurgi Oláh Frigye? es. és kir. ezredesnél jelentkezett kihallgatáson, a haragos osztrák ezredes be akarta csukatni. — Hogy spekulálhat ilyen bolondságon egy katona, — mondotta az ezredes. Az idők Bajtay Ernőt igazolták ... 1903- ban Miskolcon ő építette a legelső magyar gyártmányú, benzinnel hajtott, autót. Egy négyüléses, 12 lóerős gép volt ez, mely­nek minden alkatrészét a motortól a legutolsó faküllőig Bajtay Ernő sajátkezűi eg készitette. EDISON MOZGÓ Ma premier! Mi szilvául Főszerepben: Turay Ida, Szil assy László, Mály Gerő. Csortos, Kiss Manyi. Jön Augusztus .11-tői Jön Te csak pipálj Ladányi A kocsit a Rudolf-laktanya udvarán mutatták be. Kónya Sándor altábornagy elismerését fejezte ki a kiváló technikusnak. A kocsi 20 kilométeres sebességgel futott, ami akkoriban nagy szenzációt keltett. A közönség lelkesen •megéljenezte az automobil építőjét. 1904-ben földön és vizen járó motorkocsit szerkesztett, melyet a Sajón próbált ki siker­rel. Az első alkalommal senki se,m mert Baj­tay n kívül a félelmetesen pöfögő vizi moto­rosba beülni. Jellemző, hogy az osztrák had­ügyminisztériumnak ez a találmány sem kel­lett, Viszont egy francia gépgyár több, mint 2000 arany pengőt adott a találmányért. 1910-ig külföldön volt Bajtay Ernő, majd hazajött. Itthon Magyarország egy nemesen gondolkozó nagybirtokosa, jobabázi Dőry Béla cs. és kir. kamarás, harsvármegyei föld- birtokos vette pártfogásába a tehetséges ma­gyar feltalálót. Bevezette Bajtay Ernőt a legelőkelőbb körökbe és bőkezűen támogatta kísérleteit. A háborúban Bajtay Ernő mint tiszthe­lyettes a harminc és feles mozsaraknál szől­ői p««r háborús földrajz: galt, majd bekerült a bécsi katonai arzenálba, a titkos kísérleti osztályon fejlesztette piro­technikai tudását. A leszerelés után teljes erejével a hang- néllcüli fegyver problémájával foglalkozott. Hat évig tartott, amig sikerült megvalósíta­nia csaknem százszázalékra a hangnélküli fegyvert. L’sáky Károly miniszter 1928-bau nagy megértéssel viseltetett a találmány iránt, de tudomására' adta, hogy nem szabad olyan fegyvert csinálni, melynek legalább 200 lé­pésnyire nem hallatszik a dörrenése. A hang- nélküli fegyver próbáján 1938-ban Horthy Miklós Kormányzó XJr személyesen volt jelen és legfelsőbb elismerését fejezte ki. Egy táv­lövő ágyút is talált fel Bajtay, mellyel a tervek szerint 300 kilométer távolságra leheţ lőni. Újabb találmánya még egy repülőgép, amely úgyszólván pillanatok alatt ejtőernyővé alakulhat. A találmány iránt már érdeklő­dött az olasz légügyi minisztérium, a honvéd­technikai intézet pedig szintén felszólította a feltalálót uj gépének bemutatására. Igen értékes Bajtay Ernő legújabb talál­mánya, egy kerékpárra szerelt hajtómű, mely rendkívüli módon megkönnyíti a hegynek föl­felé haladást és valóban nagyszerű találmány. Egy kassai törzstiszt leánya megállás nélkül ment föl a gépen a Csermelyből Bankóra. Ki­próbáltuk az uj sebességváltót# mellyel a bár­milyen meredek kocsiuton erőlködés nélkül felmegy a bicikli. Ennek a találmánynak nagy jövőt jósolnak szakkörökben s biztosra vesz- szük, hogy rövidesen megkezdheti Bajtay Er­nő ennek a találmánynak a gyártását, (b. I.) eével, 2 elektromos kemencével és 4 henger­művel dolgozik. Ezek az óriási vasművek nyersacélt, hengerelt vasat, páneéllapokat, tengelyeket, légelhárító lövegeket, mozsara­kat, lőszert, ágyukat, valamint autó-, traktor-, páneélkocsi- és vasutikoesi-alkatrészeket állí­tanak elő. A sztálingrádi hadiipar katonai jelentősé­gét szembeszökően mutatja., hogy a háború előtt innen került ki a Szovjet-Unió egész irat. torgyártásának 37, páncélkocsigyártásá- nah 30, és lőszer előállításának 7 százaléka. Ugyancsak katonai szempontból kiemelkedő szerepe volt repülőgépbenzingyártásának és kiterjedt olajtartálytelepének, mely a Kau­kázusból a Volgán észak felé irányított olaj- szállítmányok egyik legfontosabb átrakodó helye volt. A Kaukázust Moszkvával összekötő utolsó közvetlen vasútvonal Vóronyezsnéi történt át­vágásával Sztálingrád közlekedési szempont­ból elfoglalt jelentősége még inkább megnö­vekedett, A Tischorecken keresztül Moszkvá­ba vezető vasútvonal, melyen a fővárost 40 óra alatt lehet elérni, az utolsó szárazföldi összekötő vonal, elsősorban a kaukázusi olaj­szállítások lebonyolítására. A. város a bolsevista mitológiában is meg­különböztetett helyet foglal el. Sztálingrád már az 1917 évi, Októberi forradalom kitörése előtt is a bolsevisták kézén volt és a délről előnyomuló fehér hadsereg ellen 1919 nyá­láig makacsul védelmezte magát, Denikin tá­bornok 1919 nyarán küzdelmes harcok után bevette ugyan, három hónap múlva azonban újra kénytelen volt feladni, mire , a szovjet hatalom végleg birtokba vette és a vörös zászló érdemrendjével tüntette ki. Sztálingrád birtoka az innen egészen a Káspi-tóig kitűnő természetes határt alkotó Volgától délre elterülő területek uralma szem­pontjából döntő jelentőségű. A város uevét viselő kormányzóság állattenyésztése és mező- gazdasága nemcsak az iparosított fővárost tudja ellátni, hanem gazdag fölöslegeivel a déli sivatag ellátásának is főforrása. Ezáltal és ezenkívül, mint a Káspi-tó vidékéről az ország belsejébe irányuló nagyarányú hal­export átrakodó helye, népélelmezési szem­pontból is kulcshelyzefet foglal el. (MN.) hajóforgalmával' (1936) egyúttal a F öleik ősi- tenger keleti réseinek legfontosabb kikötője is. A 130.000 lakóju város hatalmas bel- és> külkikötővel rendelkezik. Itt állította fel a Szuezi-esatorná Társaság dokkjait és nagy- kiterjedésű hajójavító műhelyeit. A szuezi-csatorna déli bejáratánál feleszik Sems, a Vörös-tenger partján, mely 50.000 lakójával mint kikötőváros csak igen csekély jelentőségű. A tulajdonképeni egyiptomi nagykikötő, melyen keresztül mégy az Ország egész kül­kereskedelme: Alexandria, a Nitas-delta nyu­gati kijáratánál. Alexandra, mely már a hel­lén időkben az ókor egyik legnagyobb kikö­tője volt, ma 700.000 lakójával Egyiptom második nagy városa. Alexandri^ hajófor­Négyszázötvenezer lakosával Sztálin­grád nemcsak a Szovjet-Unió tizenkettedik legnagyobb városa, hanem egyúttal a szovjet- birodalom délkeleti részének legjelentékenyehb iparvárosa és kereskedelmi központja. A Vol­ga nyugati könyökénél fekvő város, melynek a cári uralom idején — akkor még Cáriéin néven — csupán 80.000 lakosa volt, a bolse­vista uralom alatt hallatlan gyorsasággal fej­lődött félmilliós várossá. Azt a. lázas iparo­sítást. mellyel a szovjet a várost elsőrangú jelentőségű hadiipari központtá fejlesztette, semmi sem jellemezhetné szemléletesebben., mint a lakosság számának ez a rohamos gya­rapodása. 1928-ban Sztálingrádnak még csak loO.OOO lakosa volt. Mostani ipari kapacitását, mely a messze birodalom belsejében fekvő város nak háború esetén is biztonságos termelést ígért, két ötéves tervnek köszönheti. A szov­jet terveit a város földrajzi fekvése is támo­gatta. Sztálingrádnál a Volga 70 kilométerre közelíti meg a Dont s azzal 1926 óta csator­na köti össze. Sztálingrád egyúttal e közleke­dési útvonalakban meglehetősen szegény vi­dék összes vasútvonalainak csomópontja. Köz vetlen összeköttetése van észak felé Mosz­kvával, nyugatra a Donec-medencével, dél felé pedig a Itosztov-Kaukázus vasútvonal­lal. Ennélfogva az ország belsejéből a Káspi- tenger vidéke fel és fordított irányban lebo­nyolódó áruforgalom egyik legfontosabb ál- radodó helye. Sztálingrád továbbá a Volga- vidék legnagyobb fapiaca, mely a Szovjet- Unió -déli részének . fával való ellátásában , döntő szerepet játszik. A város iparának képét óriási acélművei, ezenkívül pedig bőr-, textil-, és kémiai gyárai adják meg. A hadiipar legfontosabb vállal­kozása a „Üzsersiriszki'1-traktoraiéra, mely kapacitásával Sztálingrádot a traktor- és harckocsigyártás egyik legjelentősebb köz­pontjává tette. Nagyságra nézve 20.000 mun­kásával a birodalom harmadik legnagyobb traktorüzeme, amely békében a Szovjet-Unió egész traktorgyártásának 25 százalékát szol­gáltatta. A „ VöröS október'' -kohó-müvek 17 ezer munkása 15 Martin-kemencét, 3 elektro­mos kemencét és 11 hengerművet tart üzem­ben. A „Vörös barrikád“ 8 Martin-kemen­E&yípíotii kikötői Atlglia Egyiptom feletti uralma elsősorban stratégiai és közlekedési kérdés volt s csak másodsorban gazdasági szükséglet. A Nílus deltája már rég időktől fogva a régi világ egyik legfontosabb átjárója volt, Indiának a brit birodalomba való bekebelezése óta pedig az angol földközi-tengeri ut legfontosabb gócpontjává vált a Közelkelet felé. Egyiptom és a Szuézi-csatorna egy és ugyanazt jelentik az angolok sz.ámára, miért is az egyiptomi kikötők esetleges elvesztése az angolok egész előázsiai helyzetét lényege­sen befolyásolná. A Szuézi-c&atorná földközi-tengeri bejára­tának legfontosabb kikötője Port-Szaid, amely 230 hektár kiterjedésű kikötőterületé­vel és 16.1 millió bruttóregisztertounát kitevő SZTÁLINGRÁD elsőrangú hadiipari központ galma 1937-ben 5.4 millió brnttóregiszterton- nát tett ki, melynek jelentékeny része a hát­országgal lebonyolított árucserére esett, A ki­kötő jelentősége abban is rejlik, ’ hogy az egyetlen Egyiptomban, amelyet biztosítottak az eliszaposodás ellen, valamint * abban is, hogy nagy dohokkal és javitógyárakkal ren­delkezik. Maga a város nemcsak fontos áru- átrakodó hely, hanem egyben a vas- és textil- ip'ar fontos központja is. A többi kikötő közül említésre csak Kosz- szeir méltó, mely a Vörös-tenger partján fek­szik. valamint a tengelyhatalmak csapatai ál­tal, a Földközi-tenger partja mentén elfog­lalt Szollum és Marsa Matruh kikötők, Ezekbe azonban csak egészen kis hajók fut­hatnak be. Az angol-egyiptomi Szudán part­ján Port Szudán játszik valami kevés sze­repet 22.000 lakosával, mint Szudán gumi- és gyapotkivitelét lebonyolító főkikötő. A most megindult döntő hadműveletek Egyiptomban bizonyára megpecsételik majd az egyiptomi kikötők és a Szuézi-csatorna. sorsát és ezzel egyidejűleg végső csapást mérnek Anglia egyiptomi uralmára is. (T. E. K.) Antal István nemzetvédelmi minisz­ter mond emlékbeszédet a «Julián- ünnepségen Budapest, aug. 4. A Magyarok Világszö­vetsége '15-én délben Julián barát szobránál a Halászbástyán nagyszabású emléküuaepté- get rendez. Ennek keretében emlékeznek meg annak a nagy magyar szerzetesnek az érde­méről, aki először irányította hazánk figyel­mét a határainkon kívül élő magyarokra és ezzel a megemlékezéssel kívánja kifejezésre juttatni a külföldi magyarok előtt, hogy az óhaza a mai nehéz időkben különös szeretet­tel gondol minden távollévő fiára. Az ün­nepség a Szózat éneklésével kezdődik, majd Perényi Zsigmond báró tartja elnöki megnyi­tóját. Ezután regősök tárogatón régi magyar dalokat játszanak. Böhle Kornél domonkos­rendi atya a szerzetes Julián barátról fog szólani. A hazatelepített bukovinai székelyek énekkara után Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter ünnepi beszéde kö­vetkezik. Németh Kálmán, a hazatelepített bukovinai székelyek lelkésze a visszavándorol­tak üdvözletét tolmácsolja. Vitéz Tors Tibor zárószavai mán a Himnusz eléncklésével fog végződni a felemelő ünnepség. (Magy. Tud.) Megnyílt o pécsi tudományegyetem keszthe'yi nyári egyeteme Keszthely, aug. 4. (MTI) A pécsi Erzsé­bet Tudományegyetem keszthelyi nyári egyeteme ünnepélyes külsőségek között nyílt meg. Megjelent Festetteli Györgyné, a her­ceg özvegye, a földművelésügyi minisztert pedig Herkéiy Tibor miniszteri tanácsos képviselte. Somogy-vármegye főispánja, Zala-vármegye alispánja és az egri főisko­lai hallgatók 30 főnyi csoportja, valamint igen sok előkelőség vett részt az ünnepélyes megnyitáson. Varga Daniján dr. rektor mondotta a megnyitó beszédet, amelyre á törvényhatóságok képviselői válaszoltak. Vasórnap lesz a Szent 3ónos-kut felszentelés.) ünnepsége Kolozsvár, augusztus 4. Alig egy eszten­deje annak, hogy a Pleeska-völgyben újra épült az Erzsébet királyné forrás, máris uj alkotással gyarapodott a kolozsvári természet- járók kedvenc kirándulóhelye: ujraépitették a Szent János-kutat is s annak felszentelés» ünnepsége vasárnap, augusztus 9-én lesz. A Szent János-kut forrását az Erdélyi Kárpát Egyesület tárta fel és építette ki kútnak 1909-ben. A kutat a román megszállás idején nagyon elhanyagolták s ezért a kolozsvári Gyopár Turista Egyesület már .egy évvel nekifogott, a tatarozá-si munkálatoknak. Az átépítés az egyesület tagjainak lelkes áldozat- készségével már a mult évben megtörtént s az ünnepélyes felszentelés a rossz időjárás miatt maradt el. Időközben a forrás mellett és körül kőpadokat és fapadokat állítottak fel, hogy azokkal is szolgálják a természet- járók kényelmét. A Szent János-kut felszentelésére a Gyo­pár Turista Egyesület elnöksége szeretettel hívja meg Kolozsvár közönségét, A részt­vevők reggel 6 órakor indáinak a Mátyás­szobor elől. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik az alábbi műsorral: 1. Himnusz. Énekli a Törekvés Dalegylet, Kárpáti Emil karnagy vezetésével. 2. Felszentelés! szertar­tás, amelynek során Bálint József szentszéki tanácsos, országgyűlési képviselő mond beszé­det. 3. Kacsó Tivadar, a Gyopár TE elnöke üdvözli a megjelenteket. 4. Székely Himnusz. Énekli a Törekvés Dalegylet. 5. Walter Gyula ünnepi verse. 6. Üdvözlések. 7, Szózat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom