Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-30 / 171. szám

Jfűezxm tirsMn a 1942, J U C I © S 39 A Felsőház folytatta a mezőgazdaság: fejlesztéséről szőlő törvényjavaslat vitáját Budapest, julius 29. A Felsöház szerdai ülését 10 órakor nyitotta meg gróf Széche­nyi Bertalan elnök. Folytatták a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat vi­táját. Vitéz Baskay Gyula szólt hozzá elsőnek a javaslathoz. Kiemelte, hogy a XX. század országgyűlése a magyar jövendő kialakítása tekintetében a magyar mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló törvényjavaslatnál na'gyobb fontosságú javaslatot még nem tárgyalt. Rá­mutatott arra, hogy feltétlenül segíteni kei! a mezőgazdaság bajain. Megengedhetetlen, hogy helytelenül végzett talajmüvelésekkel bárki is csökkentse a magyar föld termelő erejét. A javaslatot elfogadja. Báró Fiáth Tibor örömmel üdvözli a javas­latot, de helyteleníti, hogy atban bizalmat­lanság nyilvánul meg a birtokosokkal szem­ben. Igen helyes, hogy a törvényjavaslat adókedvezményben részesíti azokat, akik hasznos befektetéssel termékenyebbé teszik az addig terméketlen területeket. A javasla­tot elfogadja. SchandI Károly hangoztatta, hogy a há­ború utáni időkre úgy- kell telkészülni, hogy a magyar gabona megfelelő minőségű le­gyen. Gondolni kell a tenyészállatok minő­ségére is. Megállapította ezután, hogy nem szabad a fronton küzdőket azzal nyugtala­nítani, hogy amig ők ott kint harcolnak, idehaza osztogatják a földöt. A javaslatot elfogadja. Ostffy Lajos kérte, hogy a törvény minél hatályosabb és minél eredményesebb végre­hajtása érdekében a lehető leggyorsabban szervezzék át az érdekképviseleti rendszert. A javaslatot elfogadja. •Jókay-Thász Miklós sürgette a téli gazda­sági tanfolyamok szaporítását, majd az ár­politika kérdésével foglalkozott. A javasla­tot elfogadja. Hagyó-Kovács Gyula a javaslat célkitű­zéseit helyesli, megvalósításait szükséges­nek és időszerűnek tartja. VtAlt arra, hogy Magyarország az állatlétszám tekintetében Igen elmaradt. A javaslatot elfogadja. Ezután az elnök fél 3 őrekor félbeszakí­totta a vitát, s azt délután i órakor foly­tatták. Az ülés ujramegnyitása után Czettler Jenő megállapította, hogy tulajdonképpen az átmeneti gazdálkodás alapelveit fektették le a javaslatban. Igen fontosnak tartaná a vármegyei gazdasági egyesületek és gazda­körök újjáélesztését és a végrehajtási mun­kába való bekapcsolását. A gazdasági fel­ügyelőknek kellő segítséget kért és a téli gazdasági iskolák szaporítását sürgette. A javaslatot elfogadta. Gróf Jankovich-Besán József annak fon­tosságára mutatott rá, hogy a háború utáni időkben versenyképeseknek kell lennünk. Magyarország elpusztul, ha gazdaságilag nem készül fel Idejében. Vigyázni keil az át­meneti gazdálkodásban arra is, hogy a há­borúból visszatérő tömegeket hogyan tudjuk majd ismét munkához juttatni. Különösen ennek a törvénynek végrehajtásában nem szabad bürokratikus szempontoknak érvé­nyesülniük. A javaslatot elfogadta. Mutschenbaeher Emil szükségszerűnek t-s időszerűnek tartja a mezőgazdaság fejlesz­téséről való gondoskodást, majd megállapí­totta, hogy a földművelésügyi miniszter en­nek a javaslatnak a beterjesztésével régi adósságot törleszt a magyar gazdatársada­lommal szemben. A javaslatot elfogadja. Szilágyi Lajos általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot, amelyet örömmel üd­vözölt. Harsányt Pál szerint a javaslat egykét paragrafusa vitára adhat alkalmat, de a földművelésügyi miniszter mindig tudni fogja, mikor, hol és meddig szükséges kény- ezcrrendszabályokat alkalmazni. Farkasfalvi Farkas Géza részletesen fog­lalkozott a lótenyésztéssel. Hangsúlyozta a takarmányozás tartalékolásának fontossá­gát. S. Bálipt György köszönetét mondott a földművelésügyi miniszternek a fontos ja­vaslatért. Gróf Andrássy Mihály a mezőgazdasági Iparról és ezzel kapcsolatban a mérnökkér- désröl beszélt. Á mezőgazdaság fejlesztése az ország egész lakosságára kihat Ezután báró Bánffy Dániel földművelés­ügyi miniszter emelkedett szólásra. — Az első világháborút követő összeomlás után — mondotta — a nemzeti akarat vál­lalta az ország építés nehéz munkáját. Erős magyarság áll itt, nagyobb ország­ban, korszerűen felszerelt, ütőképes. honvédséggel, hatalmas barátokkal és szilárd állami létet biztosító szellemi és gazdasági értékekkel. Az országépités hatalmas koncepciójú meg­valósítása történik itt és szilárd meggyőző­désem, hogy ebbe a koncepcióba szervesen beletartozik, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, amely igen széles alapon foglalja magában a mezőgazdaság fejlesztését. Hangoztatta, tisztában van azzal, hogy a cél kitűzéseket most pillanatnyilag nem lehet kivétel nélkül a megvalósitás útjára vinni, mert tekintetbe kell venni a' jelenlegi rend­kívüli háborús helyzetet. Éppen ezért azon­nali munkatervet dolgozott ki azokra a sür. gös feladatokra, amelyek megvalósíthatók. A decentralizációt is megvalósítják. El­viszik a földművelésügyi igazgatást a községekbe is és mentesitik a miniszté­riumot az apró-cseprő ügyek intézésé, töl. A magyar mezőgazdaságot akarja tovább vinni történelmi fejlődésében. Nem jótékony­kodni akar, hanem a haladó gazdát támo­gatni és segíteni. Ez a javaslat nemcsak egymilliárdot biztosit a mezőgazdaság fej­lesztésére, hanem ennél jelehtösen többet, mert hiszen számba kell venni azokat a ked­vezményeket, amelyeket ez a javaslat nyújt. Gondoskodás történik, hogy a mezőgazdaság fejlesztésébe minél többen bekapcsolódhassa­nak. Ezért szakképzett kisgazdákra és nagy­tudóm agrdrlnteTligenctdra lesz szükség. Az alsóbb fokú szakoktatásnál mmcsak szak­ismereteket nyújtanak majd, hanem meg is erősitik a kisgazdákat az öntudatos nemzeti keresztény gondolkozásban. Ezért minél több gazdasági tanulóotthont létesit és szaporítja a gazdasági tanulók számát. Az akadémiá­kat fokozatosan négyéves föisko'ákká szer­vezi át, de a gazdasági pályára készülőknek a három eves tanulmányi időt változatlanul meghagyja. Szilárd meggyőződése, hogy' a javaslat a magyar gazda boldogulását és az egész nem­zet anyagi megerősödését hasznosan szol­gálja. A mezőgazdaság fejlesztése kihat az ország lakosságának minden rétegére. Éppen ezért a magyar nemzet egyetemes érdeké­ben és azzal a biztos tudattal, hogy ez a közérdeket szolgálja, kéri a javaslat általá­nosságában való elfogadását. A miniszter nagy tetszéssel fogadott be­széde után a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és rátért részle­tes tárgyalására. Ennek során Fischer í’é'a, .Jankovich-Besán József gróf és Rónay György báró szólalt fel és tett módosító in­dítványt. A miniszter ezeket az indítványo­kat elfogadta. A Felsőház az általános vita során fontosabb módosításokon kívül kisebb stiláris módosításokat is eszközölt és így a javaslatot részleteiben is elfogadta. Kadvánszky Albert báró közölte, hogy a javaslatot visszaküldik a képviselőházbak, majd bejelentette, hogy a Fe’söhás összehí­vásáról a szokásos módon fog intézkedni. Kellemes nyári szünetet kívánt a Felsőhöz tagjainak, majd egynegyed 10 órakor a tár­gyalást berekesztette. A Szent atya 99éljen“-l mondott Jfagyarorsíögra a magyar tőiskolá­sok kihallgatásakor Róma, julius 29. (MTI) A magyar főisko­lások női kosárlabdázó együttes nyolc tagja Kamarás István vezetésével, a Magyar Nem­zeti Diákszövetség Olaszországban időző küldöttségének vezetője, dr. Tarnóy László társaságában szerdán pápai kihallgatáson jelentek meg a Vatikánvárosban. A Szent­atya délelőtt 11 órakor jelent meg egyszerű fehér ornátusában. Amikor a többszáz főnyi tömeg üdvözlő kiáltása közül a magyar leá­nyok ajkán felcsendült az „Éljen!", a pápa a korláthoz közelálló magyarost csoportjához lépett és'1 magyar nyelven így szólott: „Éljen Magyarország! Éljen Mária országa! Dicsér­tessék az Urjézus Krisztus!" A magyar fő.- iskolások meghatottan csókolták meg a pápa feléjük nyúló kezét. Ekkor kedves epizód játszódott le. Lecsúszott a pápa ékes arany­gyűrűje, de az egyik magyar lány elkapta a gyűrűt és átnyújtotta a Szentatyának, aki mosolyogva magyarul mondta: „Köszönöm!" j,\ §zorie{unm fieFyiele sokkal súlyosabb, mint 1941>ben volt“ — iroiulja a londoni rádió Amszterdam, Julius 29. 'MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A londoni rádió a következő hirt közölte: „A Szovjetunió helyzetének súlyosságát az egész angol, de a szovjet sajtó is elismerte. Az angol sajtó sürgősen felhívja a Szovjet­uniót, tegye meg a legnagyobb erőfeszítése­ket az ellenállás folytatására. A helyzet két­ségtelenül sokkal súlyosabb, mint volt 1911- l>en.‘‘ London, Julius 29. (Bud. Tud.) Moszkvai jelentések szérint a Szovjetunió nagy erőfe­szítéseket tesz, hogy a következő télre ele­gendő mennyiségű élelmiszert gyűjtsön ösz- sze a vörös hadsereg és a polgári lakosság szánfára. Minthogy az ország három fő ga­bonaterülete, Ukrajna, Fehéroroszország es a Don menti steppék elvesztek, a megmaradt gazdasági területeknek kell szolgállatniol: az egész gabonamennyiséget, amely a vörös hadsereg, az otthoni lakosság és 10—20 mil­lió menekült számára elegendő. Végzetes következményekkel járna a támadókra a második arcvonal megteremtésére irányu‘0 kísérlet Zürich, julius 29. (Búd. Tud.) A ,,Neus Zürcher Zeitung“ tudósítója szerint mérték­adó német körökben számolnak azzal, hogy ellenséges részről kísérletek történhetnek a második arcvonal megteremtésére. De ez a lehetőség Németországot a legcse­kélyebb mértékben sem nyugtalanítja, mivel mind a mértékadó körök, mind a közvéle­mény meg vannak győződve arról, hogy n német hadsereg minden angol-amerikai part. raszállási kísérletet meghiúsítana és a há­ború harmadik évében is a német hadsereg mind ember-, mind hadianyagban az ellen­séges haderőket messze felülnmlja. Brüsszel, julius 29. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A. szövetségesek táborában a második arcvonal érdekében kifejtett hírverő hadjá­ratot a belga közvélemény érdeklődéssel ki­séri. A belga sajtó szerint, ha az angolok és amerikaiak támadást kísérelnének meg a nyu­gati partokon, úgy az valószínűleg végzetes következményekkel járna a támadókra néz. ve. A sajtó hangsúlyozza, hogy a németek nemcsak a szükséges erődítményeket és vé­delmi berendezéseket készitették el, hanem nagyszámú elsőrangú hadosztályt, is,vontak össze, amelyek jelenleg ezeket az erődöket megszállva tartják. A kísérlet kudarca döntő fordulatot okozhat Berlin, julius 29. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: „A kísérlet is büntetendő" — ezt a elmet adta dr. Göbbéls birodalmi miniszter a Das Reich cirnü hetilapban megjelent cikkének, amely állást foglal a második arcvonal kér­désében. A miniszter mindenekelőtt megállapítja, hogy az ellenséges hatalmak kormányai ma az előtt a nehéz feladat előtt állanak, hogy közönségüknek, amely a Szovjet és az an­gol-amerikai „győzelmi jelentésekből" az el­CaPITOl- MOZGÓ Holnap pénteken kerül vetítésre az első eredeti japán film. A J&PÁN NEMZETI HAZA’ FlftS SZELLEM ÉPC SZA! ÉLETEM JAPANE (A SZA*U3ÁJ LEÁNYA) A felkelő nap országá­nak szépségei és bor­zalmai ... A szamuráj lány örök szerelme és h al ál megvetése... Soha nem látott csodálatos tájak... Főszerepekben: SESSUE HAVAK A W A és SETSUKO HAB A a japán színművészet legnevesebbjei. Jegyek elővételben d. e. 11—1. Ma utoljára: Az ismeretien ellenfél mult télen, különösen a keleti helyzetet ille­tően. egészen hamis képet kapott, most valóságos képet adjanak a helyzet egyre nö­vekvő komolyságáról. Arról, hogy német csapatokat vonjanak el nyugatról, egyálta­lán szó sem lehet. Ellenkezőleg, idő közben a legjobb és legharcképesebb kötelékeket he­lyezték át oda. Az úgynevezett második arr- vonnl, amelyről azt hitték, szinte kockázat nélküli vállalkozás lesz, ma sötét kérdőjel, ként mered az angol-amerikai hadvezetöseg elé, amely tisztában van azzal, hogy minden ilyen vállalkozás halálos veszedelmeket rejt magában. Churchill azonban nem tud meg­szabadulni a sötét szellemektől, melyek».*, felidézett. Ha nem állítja fel a második arcvonalat, akkor a Szovjet egyre növekvő veszteségei következtében belpolitikai vál­ságra számíthat, amelynek aligha lehet töb­bé ura. Ha viszont megkísérli a második arcvonalat, ott olyan kudarc várja, amely az általános helyzetnek esetleg alapvető, a há­borút eldöntő fordulatot adhat. Göbbels miniszter ezutí-i megállapítja, hogy a második arcvonal nem hozf.í tja Né­metországot kényszerhelyzetbe. A német én a világközvélemény tehát elkészülhet arra, hogy egy szép reggelen az angolok és az amerikaiak fülsiketítő propaganda csataza­jára ébred. Partraszállási kísérlet esetén az álcázás és a megtévesztés minden eszközét igénybe fogják venni. Az angol és az amerikai rádiók fel fog­ják szólítani a megszállt területek la­kosságát, lázadjon fel és dobja le ez igát. A világ egy darabig tc.jescn meg- siketül a szövetségesek zenebonájától, a propaganda fegyvereinek ropogásától, Akkor aztán lassan, de biztosan elindul a mi hadlgépezetünk, és egy szén navon az angolok Berlin felé. menet cinek-, de nem mint hódítók, hanem mint hadi­foglyok. Hogy Anglia komolyan gondolja-e partra­szállásra vonatkozó kísérleteit, az bennün­ket kevésbé érdekel. A kisérlet is bünteten­dő. A német katonák örülni fognak az alka­lomnak, amidőn bebzonyithatják a jenkik­nek, hogy Európába nekik is tilos a beme, net. A magyar kotmánytő beszédét az egész oicsz saitó méltatta Kóma, julius 29. (MTI.) Az egész olasz sajtó hosszú cikkekben számol be a vitézek, tűzharcosok és nemzetvédelmi keresztesek együttes értekezletéről. Ismertetik a lapok Kállav Miklós miniszterelnöknek az értekez­leten mondott beszédét. A Corrierre dell a Sera különös figyelmet szentel a miniszter­elnök beszédének és kiemeli a belső arcva- nal szükségességéről mondottakat. A szerkesztésért és kiadásért lelel: ,f E N E V LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Poa­ra takarék pénztári csekkszámla száma: 72148. Fostafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Bt, nyomása. F, Major József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom