Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-19 / 162. szám
I s 19420 J V € 1 V $ IB Egy magyar ember, aki egymillió kilóm Nínden magyar ifjú előtt példa lehet vitéz Takács Nándor dr. áldozatos élete Jelentős eseménye rím a magyar repülésnek: vitéz Takács fiámékor dr. légiforgalmi pilóta, a MALERT forgalmi fő~ osztátyának vezetője*, — mÍAit ahogyan a Magyazr Távirati Iroda jelentése alapján néniden már a ^Keleti üjság“ is megírta, *— megérte az egymillió repülőkihr métert. Ebből aş alkalomból a „Magyar Szárnyak“ c. folyóirat Paczkó Lajos tollából érdekes cikket közöl a ritka ju- bilerm-oi ülő pilótáról. A cikk érdekesebb részleteit alább közöljük: 1914-ben a Váci-utón kezdte meg munkáját egy gyérhelyiségben az. Első Magyar Repülő- gépgyár. Wittmann Viktor gépészmérnök és pilóta vezetésével gyártották az ABC jelű bjpiánokat. Nagyitóüveggel keltett a gépépítő szakembereket keresni akkoriban. Wittmann megtudta, hogy a Ganz-gyárban dolgozik egy fiatal szerelő, akinek nem okoz fejtörést a gépösszeálUtás. Takács Nándornak hívják. Takács az első hívó szóra otthagyta a Ganz- gyérat és átszerződött Wittmannék gyárába, ahol motorszerelő lett.. A fiatal szerelő egy-kettőre nélkülözhetetlenné vált a, gyárban és amikor elkészült a hadseregnek épített első négy gép, Wittmann Takácsot, vitte ki magával Aspernbe a gépek faeneasereiésére és műszaki átadására. A gépeket. persze, az összeszerelés utón repülésben is be kellett mutatni. Wittmann körüljárta & gépeket. —- Minden rendben van? Rendben. — Akkor gyerünk! üljön fel a megfigyelőülésbe ... Lapos, nagyiwn, kényelmes és óvatos fordo iózások követkéz,tek, mindez csak kóstoló volt a repülésből, de a fiatal. Takácsnak elegendő volt ahhoz, hogy megkapja a „betegségét". Re is jelentette WUtmannak, hogy — repülő lesz. A gépeket rendjén átadták s alig tértek vissza Budapestre, Takács behívót kapott. Harminckettes baka lett, gyalogosként vonult ki az orosz frontra 10] 5 februárjában s két hónapot harcolt üzsok és Lukig között. Hastífusszal vitték hátra, a tábori kórházban minden napra várták a halálát, de valahogy „megmaradt“. Lábbadazás közben kérvény- papírt vett elő és arra kérte a felsőbb parancsnokságot, hogy helyezzék át a repülőkhöz. Az, ilyen áthelyezés akkoriban könnyen ment, hiszen nem volt még repülőanyag, a hadvezefŐség örült, hogy vannak önként jelentkezők. Amint felgyógyult, mindjárt Eiseham-«»be vezényelték, onnan a, Danzig .mellett levő .kösiini repiilőiskolába. Takács Nándor repülő lett. Most már csak a hadigópek megismerése volt hátra. Bécsújhelyre vezényelték, onnan Eischammbe, a végén vizsgát tett. felderítő pilóta lett Aviatika meg Albastra.s-gépekon mehetett ki a frontra, ahol már nagyon várták a repülőket. háborút. nitoW> hadirepülésekor raj-parancsnokát öt Sopsvith támadja, belépik megy .« felveszi a légihaíBeot olyan géppuskával, ami inkább hallgat, mint lő. Egy ütést érez: hátairól géppuskasorozatot lőtt gépébe egy Sopwith. fejét elönti a vér, szédeíegni kezd. Haza, haza! — gondolja — legalább a gépe maradjon meg. Fejveáil, lezuhan földközelbe. Most fel kellene emelni a gépei, de vigyázni kell, ne hirtelen, mert könnyen letörik a szárnya. Nagynohezen sikerül, bár a'gép nyög, recseg, ropog. Össze-vissza lőtték a gépet, a fejében golyószilánk, félig nincs magánál, amikor kiemelik a gépből. Csak évek múltán tudták a fejéből eltávolítani a dunrditmgolyó szilánkját. 1028-ban korszerűbb gépet kap, a 'Fokker F. 7-eseket. Ebben már vannak műszerek, sőt: rádió is. Berepüli az egész országot, alig van város, amelynek határában ne ereszkedett volna földre, azután külföldi utjain bejárja megszámiáibatatlahszor Bécset, Gránát, Klagenfurtot, Velencét, Rómát, Milánót. Boroszlót, Berlint, Prágát, Bukarestet, Krak- fzot, Varsói és egész sereg más európai várost. 1023-ban, a dekonjunktúra elesettségében látja, hogy intellektuális túltermelés van Magyarországon, doktori diplomával hólapátoió- nak jelentkeznek a fiatal szellemi foglalkozásúak. A kemény, újjáéledő magyar életben csak az áll meg — gondolja, — alá tanulmányait befejezi. A® összeomlás «tán... Szegeden iskolavezető a háború végén, jön az összeomlás, s Takáesék éjszakákon át, tér* vezgetnek a jövőről. — Repüljünk tovább! ví$ Légi rendőrséget alakítanak, 1921-ig repülnek, postát visznek Szomobathelyre, azután jön az antantparanesu meg kell semmisíteni a magyar repülést. Takács Nándor őrmester, az arany, három ezüst vitézség! érem tutejdonosa sírva nézi, hogy át fűrészelik a légcsavarokat, kalapácsokkal összeverik a motorokat, szétfiirészetík a szárnyakat. Eines magyar repülés többé . .. T)e lesz; Takács bekerül az Aero Szövetségbe jegyzőnek, választmányi tagnak, ott áll az újjáéledő magyar repülés bölcsőjénél ée 1923-ban végre ismét gépre kerül. A Magyar Légiforgalmi Rt. forgalmi pilótája lesz, a .jó öreg Fokker E. 3-akkai repüli Budapest—Beesés Budapest—Grác között. Viszi az újságokat. Nagykőrös—Cegléd— Szolnok—Orosháza—Makó — Hódmezővásárhely—Szeged vonalion, a kijelölt ledobóhelyek fölött tíz méterre leereszkedik, amint ledobták az ujságesomagot, gázt ad, megy tovább. tatfa oklevelét. Vitéz dr. Takács Nándor, a magyar repülés, a biztonságos magyar légi- forgalom egyik legnagyobb értéke ma 48 esztendő*, tartalékos hadnagy, légiforgalmi felügyelő, a Maiért forgalmi főosztályát vezeti. Makkegészséges, reméli, hogy ,i »néhány esztendeig még repülhet. Ha géphez jut s van néhány perc ideje, olyan boldogsággal ficánkol a levegőégben, mint akármelyik mai Latul. Kemény és nehéz repülőélete volt, az egymillió kilométerhez többezer repülőóra kellett. Másnak elég telfjesitmény lett. volna maga a repülés. Takács Nándor „csak úgy mellékesen“ megszerezte a jogi doktorátust is. Egész élete példa a fiatalság számára, különösen, azoknak, akik könnyen, gyorsan akarnak repülővé válni... A telőft repülő hazahozza gépét A magvar légiforgalom szolgálatában Az első hadrrepülés feladata az volt, hogy fel heti deríteni az oroszok helyzetét Kolomea ée Dehakim videón. M^amarosszigeten volt a katonai repülő- park repülőtere, minden felderítésénél neki keltett vágni a Kárpátoknak. Felspiráloztak áss- első repülés alkalmával 1916 júniusában Tséteznen jóval felül s a Koverlát átrepülve értek Galicia földje fölé. Izgalmas volt a felderítés, de nyugalmas, mert akkoriban még nem isméitek a légi elhárítást, nem volt légvédelmi _ ágjju vágj’ vadászgép. Lehet, hogy alulról lőtték az onoszok géppuskával, de Takácsék nem vették észre. A navigálás pedig wgy ment, hogy a megfigyelő ntögette a pilóta. váUá l, hogy most balra vagy jobb felé répád jön. Mire a* oroszok beletanultak az elhárítás elemi tennivalóiba. Takácsék felderitőgépe lé- pett egyet a repülés létráján és bombáegat-M kezdeti. Egyszer öt kis bombát függesztettek fel a gépre, az irány megint Delatyn volt. A mi csapataink már átlépték a Kárpátokat, az oroszok viszont ágyú vak lőtték már a felderítő repülőt. Kétezernyolcszáz méter magasságban Delatyn előtt egy srapnelt belet,alóli * motorba, a motor leállt s öt bombával az ellőtí gépen ugyancsak törnie kellett, a fejéi a pilótának, hogy most mát csináljon. Sikló- repülésbe kezdett és visszafordult, altban bízott. hogy még hazaér valahogyan. Kőrösme- sónál már csak százötven méteren volt egy kjs szűk völgy felett, amikor ólomnehézzé vált a gép a lezúduló hideg légáramlásban. Balra lecsúszott, cgv házikó végénél ért földet, ösz- -zetörí, a megfigyelőnek kutyabaja sem lett. Takácsot agyrázkódással, törésekkel, belső sérülésekkel vitték kórházba. Isteni szerencse, hogy a lecsúszáskor az öl bomba nem robbant fel. Nagy esemény volt- 1016-ban, hogy a lelőtt repülő hazahozta gépét, Takács Nándorral úgy bánlak, mint a hintés tojással. A mára- marossvigeti katonai kórházban kétszer is felkereste betegágyánál báró Róthmer hadseregparancsnok, először bogy léte felől 'érdeklődött és jókívánságait hozta, másodszor a nagyezüst vitézségi érmet. Öfbeti gyógyulás után visszamegy a frontra s vadászrepülőként végigharcolja a világKözben le is doktorál... „Öreg" fejjel kezdi el újból a tanulást. Négy esztendő alatt leérettségizik magánúton, matematikára, fizikára Horváth Ernő tanár tanítja, a magyar repülés egyik megteremtője, 1927-ben beiratkozik a pesti egyetem jogi fakultására. Nappal repül, Amint megérkezik, átadja a gépet, bemegy a városba, mindegy, hogy Becs-e, Velenee-e, Berlm-e. Megkeres egy csöndes, zenenélküli kávéházat. Szerényen megvaesorázik, azután záróráig tanul jegyzeteiből. Nem sokkal később a Kormányzó Ur vitézzé avatja s Takács Nándor utána azzal lepi meg repülőbajtársait, hogy — ledoktorál. Senki sem tudta róla. hogy szabad idejében jogászkodik. csak akkor tudták meg, hogy már jogi doktor, amikor ?>«•»!.«V — CAPITOL-mozgó: Utolsó dal, Fősz.: Jávor Pál, Simór Erzsi, Sárdy János, Mákláry. A film előtt legújabb Magyar és Ufa híradók. Előadások kezdete szombat, vasárnap és ünnepnap 3 órakor, hétköznap 5 órakora EDISON-mozgó: Cisco, a száguldó lovas. Fősz.: Cesar Romero, Warnet Baxter, Ban Lyn. Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7, 9. szombat és vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. EGYETEM-mozgó: Kölcsönkért kastély. Főszereplők: Tolnay Klári, Turay Ida, Ráday Imre, Rajnay Gábor, Kabos Gyula. Vasárnap d. e. 11-kor: Kölcsönkért kastély, (Matiné.) RIO-mozgó: Igen vagy nem. Foss.: Muráti Lili, Szörényi Éva, Jávor Pál, Páger Antal. — Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. ROYAL-mozgó: Tisziiótiiz. Főszereplő: Tttó Sciiipa, Mi re die Balta. Előadások kezdet* ’26-tól. Szombaton és vasárnap % 4-től, URÁNT A-mozgó: Rákóczi Induló. Főszereikben: Jávor, Dayka, Kiss Ferenc, Csontos, Turay, Gózon. — Vasárnap d. e. -Íz 12-kor Matiné. Előadások kezdete hétköznapokon 5 órától, szombat és vasárnap 3 órától. Gyűjtse! a vasat! A közérdeknek teszel eleget!! Hívásra utánamegy és a legmagasabb hivatalos áron átveszi a las- és renggtttM ni€ő!»ii®ífja KELEMEN VASTELEP Széchenyi-tér 12. Kádár-utca 5. Tgî@î©fj: 1S-11J wmam 20.000 Pontosan délután öt óra negyven perc volt, amikor a kávéházi asztalunk felé megindult a Végzet. Ezt persze akkor még nem tudtuk. A Végzetnek ugyanis szelíden domborodó pocakja és meglehetősen csámpás lábai voltak, Kopalaku fejet viselt, tetején néhány busán bólogató hajszállal. A Végzet pedig jött, egyre közelebb. Ide- oda kanyargóit az asztalok között s közben mereven nézett minket. Végül — mintha gyökeret vért volna a lába — megtorpant előttünk. Olyan arcot vágott, mint annakidején a kitűnő és ravasz Odysszeusz, amikor hosszú bolyongás után meglátta a szeretett Göröghon zöldelö partjait. Dehát ez nem tartozik ide. Ide csak a görög tragédiákhoz méltatlan karikalábu és kupfejü Végzet tartozik, aki megragadta az asztalion ülő kővér ur jobbját: — Uram! önből gazdag ember lesz, A kövérkés ur, aki többszörös háztulajdonos és nagytőkés, undorral nézett a Végzetre s elhúzta a kezét: — Nem leszek. Már régen az vagyok. Inkább azt mondja meg, hogy mitől múlik el a gyomorsavam? Hát ez kissé kellemetlen volt. A Végzet azonban nem csüggedt. Kitűnő barátunkhoz fordult, aki közismert, hivatásos rossz ®£Bb£fc pengő — Nagyságos Uram! — ebben a pillanatban könnyek öntötték el szemeit. - on jo ember! Látom szép arcán, szelíd, atyai szemein. ön megérdemli a szerencsét: A rossz ember hördült egyet 3 ellenségesen hátatf ordított neki. A Végzet, most felémtől dull. Jóság és szeretet volt a szavában. ‘— ön még fiatalember. Házasodjék meg. Alapítson családot. Atya ián a vállamra veregetett: — Higyjel el, ez az egyetlen igazi boldogság. :— Na igen. De a pénz ... — kezdtem. — Ne is folytassa. Én gazdag embert csinálok önből. — Végre egy okos gőndolat — bólogattam. Széket húztam oda. — Uram, foglaljon helyet. Közölje, hol az a pénz, mikor kapom meg és mennyi. Lehetőleg százasokba kérem, mert a sok aprópénz tprhemre van. A Végzet letelepedett az aszta! mellé, gyorsan megitta a. kávémat, lenyelte két turóssüteményemet és beszélni kezdett: — Ön a jövő embere, fiatal barátom. Méltó a gazdagságra, amit tőlem kap — holnapután délután, — Lehetne valami előleget... —, próbálkoztam A Végzet jóságosán intett: — Fiatalember! Ne forgácsolja s! a vagyonát. De az l3ten szerelmére, árulja mar ei, hol van az a vagyon ? Diadalmasan : körülnézett s meglengetett egy papírlapot: — Itt! Ebben a sorsjegyben. — Vagy úgy — hült le bennem a lelkesedés. — Szóval maga sorsjegyügynök? — Közönséges, durva, emberek, akiknek nincsenek érzékei a kifejezések finomságai iránt, így szoktak nevezni — vágta fel,büszkén a fejét, mint Cato a fórumon. — ön azonban tudhatja, hogy én az emberiség boldogítói közé tartozom. Aztán mézédes mosollyal ostromolni kezdett: , — Mindössze három pöngettyü az egész, drága jó uram. Hígyje el, megéri. Húszezret nyerhet vele. Gondolja meg, húszezer pengó! Tudja mit csinálhat ezzel? Lemondóan legyintett: — Hajaj, ha nekem húszezer pengőm volna... Ennyi elszántságot jutalmazni kell. Kiszámoltam a kávéházi . asztal márvány lapjára a három pengőt és átvettem a szép tarka díszítéssel körülcirkalmazott cédulát, amelyen a 786.542-es szám állott. ;— ön nyerni fog! Húszezer pengőt! Egész eleiében áldani fogja a nevemet. — Már valósággal extázisbán ragyogott a szeme és kirobogott, a, kávéházbóL — Szóval egy sorsjegy tulajdonosa msv gyök — gondoltam magamban. — Na, történt már velenj nagyobb baj is. öt perc múlva már el is felejtettem as esetet. Este amikor otthon az éjjeli szekrény lapjára kezdtem kirakosgatni a tárgyakat zsebeimből. iámét, kezembe akadt a sorsjegy. — 786.Ö42 .. , Egészen rendes, jóformáid szám. Van benne valami rokonszenves és biztató. Evvel a számmal tulajdonképpen nyerni kellene — morfondíroztam magam«* ban. Éjjel álmot láttam. A 786 táncra perdült az 542-vet s hatalmas zsákból öntötték elérti a pénzt. Én meg nyakig benne ültem a pengősökben s szóm* kozottan turkálgattam közöttük. Felébredtem. — Mit jelenthet ez az álom? Nyomban megadtam a választ: — Megnyerem a főnyereményt! 38.004 pengőt. Az ügynök is mondta, meg is álmod* tarn.«.. — most már egészen biztos. — Vidáman, derűs lélekkel fordultam 4 fal felé s ismét elaludtam. Reggel fiityörészve ébredtem. Kerestem m pénzt, a húsz daxab ezreit. Ekkor jntatt eszembe, hogy csak holnap kapom meg. — Mindegy — vigasztalódtam —, hoSns-* pig még várhatok. Man még tizennégy pengőm, ebből csak kijövök. Aliskor csak a sarki káyémérésbea ssrüy* 1