Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-06 / 126. szám

1942. J V H I V S 6

Vitéz Maász Aladár dr. Miniszteri osztályfőnök Megnyitotta a Magyar könyv

hároMnapos kolozsvári ünnepét

Kolozsvár, juníua 5. A magyar könyvet és a magyar szellemet ünnepli három napon keresztül Kolozsvár magyar közönsége, de az ünneplés egyúttal tettekben is megnyilvánul, mért tehetsége szerint kiki igyekszik megvásárolni azt a könyvet, amely ízlésének és felfogásának leginkább megfelel,. A Főtéren felállított díszes könyvsátrakban igazán bö választék akad összesen öt sátorban árusítják n magyar szellem legújabb is már klasszikussá v.ált terméseit. A könyv hívatott elárusítói mellett segédkeznek az eladásban Kolozsvár lelkes asszonyai és leányai, közöttük a Nemzeti Fzinház több kedves hölgytagja. Kínálat bőven van, csak a kereslet fest kissé lanyhábban, mint a tavalyi könyvnapon ... Az is 'gaz, hogy a mult évben is ilyenformán volt az első könyvnapon, ) hogy aztán a hátra lévő két napon tombolja ki magát a telkes magyar könyvvásárló közönség. így tehát ma még időszerűtlen volna Ítéletet mondani s Közönynek minősíteni a? első napon tapasztaltakat.,.

Amint már megírtuk, a könyv ünnepére Kolozsvárra érkezett az Írók és költők közül P. Gulócsy Irén, Szabó Lőrinc, Mórái Sándor, Cs. Szabó László, Pozsonyi László. Passuth László, E-vterhás István, Illyés Gyula, D. Kenese Erzsébet, Grandpierre Emil, Veres Péter, Sinket István, Tér. styáns'zky Józsi Jenő, Erdélyi József, Dadá- nyi György', Féja Géza, Ferdinándy Mihály, Darvas József, Somogyi Imre, Számadó Ernő, Cserhát. Mihály, Mihály Barna, Kovácsa Sándor. Móricz Zsigmond, akit nagy szeretettel várt a kolozsvári közönség, váratlan és súlyos megbetegedése miatt nem jelenhetett meg a kolozsvári könyvnapon. Az erdélyi Írók és költők közül ott láttuk a sátrakban Finta Zoltánt, Jékcly Zoltánt. Hegyi Endrét, Derzsi Sándort, Flórián Tibort, Szabédi Lászlót, Kiss Jenőt és másokat. Ebből a kikapott névsorból is láthatjuk, hogy Íróinkban és költőinkben is megvolt minden jószándék az olvasóközönségükkel való személyes megismerkedésreVitéz Haász Aladár dr. beszéde

A könyvnapokat vitéz Haász Aladár dr. miniszteri osztályfőnök nyitotta még a kultuszminisztérium nevében pénteken délelőtt 11 órakor a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja a Mátyás szobor közelében felállított diezes könyvsátra előtt. A megnyitón a jelenlevő Írókon kivül megjelentek Inczédy- Jóksman Ödön dr. főispán, Keledy Tibor dr. polgármester, Say Géza dr. miniszteri tanácsos és még számosán Kolozsvár és a kultuszminisztérium kiküldöttjei közül. A könyvnapuk hivatalos megnyitását harsány kürtszó jelezte, utána vitéz Haász Aladár dr. mondotta el megnyitó beszédét:

— Azokban a szomorú emlékű esztendőkben, amikor Erdély még az idegen malom igáját hordta, az egykori csonka-magyar haza és Kolozsvár között az akkori tiltó határ felett a magyar egységet elsősorban a szellemi kapcsolatok biztosították. A külső, látható világ mögött felépült a láthatatlan haza, amelynek hűséges Örizői és védelmezői « szeltem emberei voltak. Érthető, hogy ezekben az időkben az erdélyi irodalom ős tudomány termékeit Csonkamagyarország társadalma az együvé tartozás jelképének tekintette. Az évröl-évre megismétlődő budapesti könyvnapok Erdély és a csonka-magyar haza találkozásának nagy nemzeti ünnepnapjai voltak. Az erdé.yl magyar könyv az ellentálló és örtálló magyar szélién- üzenetét hozta évröl-évre hozzánk. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy mindnyájunkban, akik a csonka hazában a felszabadulás szolgálatában éltünk és dolgoztunk, egy-egy Erdélyben megjelent tudományos vagy szépirodalmi munka igen gyakran erősítette a hitet és reménységet, örökké emlékezetesek lesznek könyvnapi találkozásaink az erdélyi Írókkal és tudósokkal, a néma kézszoritások és a férfi szemekben is gyakran felcsillanó köny- nyek. A most lefolyt budapesti könyvnapok azt bizonyítják, hogy a felszabadulás után sem halványodott el az erdélyi könyvek iránti érdeklődés, csak most az aggodalom és bánat jeleit az orömfények váltották fel szemünkben.

Amikor azonban ezekre a dolgokra visszagondolok, emlékeznem kell arra is, hogy az egykori csonka-magyar hazában á szétszakitottság esztendeiben minden igaz magyar iró és tudós úgy gondolkodott, úgy dolgozott, úgy irt, hogy előtte az erdélyi magyarság felszabadulásának gondolata lebegett. Ez a gondolat.adott uj szint, magya- rabb szellemet, mélyebb belső igazságot a legértékesebb magyar szépirodalmi és tudományos müveknek.

— A kolozsvári kónyvnapokon alkalma van most a kolozsvári olvasó közönségnek közelebröl is megismerni az egykori csonkamagyar haza könyvtermését. Nagy szeretettel ajánlom figyelmébe mindenkinek, aki itt ezen a földön az idegen uralom idején szivén viselte az egyetemes magyarság sorsát, hop ismerje meg ezeket a nehéz időkben született, a magyar nemzet jövendőjét szolgálni akaró müveket. Meggyőződésem, hogy felismerik az elmúlt nehéz 22 esztendő irodalmában azokat a mélységesen magyar vonásokat, amelyek azonosak voltak úgy az elszakított Erdély, mint a csonka-magyar haza irodalmában. Mert ahogy fontos az, hogy tudjuk és valljuk, hogy az egyetemes magyar irodalom arcára örök és szent jegyeket vésett a kisebbségi sorsban kikristályosodó erdélyi magyar lélek, éppen olyan fontos felismerni azt, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is lelki gyökereiben egységes volt a magyar irodalom, bárhol küzködött, hitt és dolgozott a nemzete jövőjéért aggódó és reménykedő magyar ta*

— Odafent Budapesten most három na,

át ünneplő hangulatban öleltük magunkhoz az erdélyi könyvet, most Kolozsvár van soron, hogy magához ölelje az anyaország irodalmát. A magyar Írók és tudósok a magyar nyelvterületnek bármelyik részén is éljenek, tudatában vannak a szellemi együvé- tartozás jelentőségének. Most a könyvkiadókon, könyvkereskedőkön és főleg az olvasó- közönségen a sor, hogy a szellemi együvé- tartözás megingathatatlan erejéről tegyenek tanúbizonyságot.

— Ebben a szellemben az Írott magyar szó erejében vetett hittel a szivemben jöttem ide Kolózsvára, hogy a Vallás- és Köz- oktatásügyi Miniszter Ur őexellenciája nevében a kolozsvári könyvnapokat megnyissam.

— Isten áldása legyen ennek a városnak

vezetőségén és minden jószándéku magyar emberen, aki most ezekben a napokban a könyvek sseretetén keresztül hódol a megingathatatlan, tiszta magyar szellemnek.

A délutáni órákban végigjártuk a könyv- sátrakat s ennek alapján megírjuk ^helyzet- jelentésünket" is.

Helyzetjelentés

Megtudtak, hogy a délelőtt folyamán a kultuszminisztérium megbízottjai nagyobb vásárlást eszközöllek valamennyi sátorban, Va- leúfiny Antal egyetemi könyvtárigazgató, Bartalis János társaságában járta végig a könyvsátrakat s mintegy 1000 pengős vásárlási eszközölt az egyetemi könyvtár és népkönyvtár számára.

A Minerva könyvsátrában, amikor ott jártunk, éppen P. Gulácsi Irén látta el aláírásával müveit. A Minerva sátrában kaphatók egyébként a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet összes kiadványai. A kiváló Írónő müvein kívül nagy sikere volt Babits összes verseinek, Tóth Árpád fordításainak és a Magyar Élet kiadványainak. A Magyar Élet kiadványai egyébként minden sátorban vezetlek kellendőség dolgában, Szentgericzei Jakab Jenő könyvessátráhan például Pinka Istvánnak — aki ugyancsak a Magyar Élet Írója —, ,,Fekete bojtár vallomásai“ című legújabb müve vezet. Utána a fiatal költőnemzedék antológiája, az „Üdvözlégy Szabadság“. Nagy kellendősége van Finta Zoltán „Valaki, ismeretlen“ cimü verseskötetének is, amelyet a kultuszminisztérium meghízottjai is több példányban megvásároltak. A Méhkas könyvsátrában is a népi írók vezetnek. Erdélyi József. Sinka István és Veres Péter. Az „Ellenzék“ könyvsátrában nagy ketlendösége volt annak, a gyönyörű kiadványnak, amely Kolozsvárt, mint ezeréves magyar várost mutatja be mélynyomása,, művészi képekben és tanulmányokban. Ugyancsak itt láttuk több példányban megvásárolni „Széchenyi intelmeit“, Közép és főiskolások kedvenc, tanulságos olvasmánya lesz, a legnagyobb magyai gondolataiból Összeállított mü. A Vitézi Rend Zrinyi Csoportjának sátrában a magyar ka- tonairók müveit vásárolta előszeretettel' a fiatalabb nemzedék, míg a, Lepage könyvsátorban a cég köriyvnapi kiadványai keltek a legjobban.

„4 szegedi gondolat hívei őrt állanak a belső fronton - - “

Lukács Béla és Antal István miniszterek résztvetfek a szegedi ünnepségeken

Szeged, juhius 5. (MTI.) A Szegedről 23 évvel ezelőtt elindult nemzeti újjászületés és az ezt megelőző ellenforradalom évfordulója alkalmából Szegeden Űrnapján impozáns erntet ünnepségek voltak, amelyen , 20.000 főnyi tömeg vonult fel. Az ünnepségen resztvettek Antal István dr, és Lukács Béla tárcanélküli miniszterek. Az ünnepséget Tukats Sándor főispán nyitotta meg, majd Lukács Béla taicanélküli miniszter empjkedett Szólásra és elmondotta ünnepi beszédét.

— A Szegedről elindult nemzeti mozgalom — mondotta többek közt — a világháború n*áni Európában a nemzeti gondolat és a kei eszi én y erkölcsi alapra támaszkodó szociális gondolkodás legelső fel lángolása volt. Magyarország, mint történelme során mindenkor, akkor is megérezte és meg is jelölte az evtöpai fejlődés irányát, amikor a szegedi hadsereg élén vitéz nagybányai Horthy Miklóssal, felirta Európa egére a nemzeti gondoltat és a keresztény eszmékből fakadó szociális érzés programmját. A szegedi tábor ma is együtt van, élén ott áll ma is a legendás vezér, Magyarország kormányzója. De együtt van a szegedi tábor a politika területéi, is, amely, a konstruktiv jobboldali erők egységében dolgozik a szociális Magyarországért. A belső fronton is ott állunk, mint ahogy a külső fronton honvédcink állnak őrt — jnon- oiitta vitéz Lukács Béla. Legfőképpen a magyar nép lelkében élő felelősségérzet és fegyelem biztosit ja a belső munka zavartalan menetét, a dolgozó magyar társadalom nyugalmát és az állami és társadalmi élet egységét.

Lukács Béla beszédét nagy tetszéssel fogadták. utána vitéz Magasházy László vezérőrnagy, a Nemzetvédelmi Kereszt Bizottság káptalanjának elnöke felavatta a 34 szegedi u; nemzetvédelmi keresztest. * 1

A maqyar föld nem árucí lek, hanem a nemzet élettere

A képviselőhöz folytatta a zsidók mezőgazdasági ingatlanairól

szó ó javaslat vitáját

Budapest, június 5. (MTI.) A képviselö- ház péíitéki ülését, amelyen a zsidók mezó- és e'rdőgázdasági ingatlanairól szóló törvény- javaslat tárgyalását fólyfattak, 10 óla mán .nyitotta meg Tors Tibor alelnnu.

Az első szónok fíaky László (Píitszövet- oeg) volt. Kifogásolta, hogy a tíz botion aiuri szőlők és az 500 holdon aluli mezőgazdasági birtokok igénybevéteiénei az igényin • vétel nem terjed ki a felszerelés,«* is. Valamennyi zpidó ingatlanra ki kell tv-j tuleni a zárolási. Kérte, hogyha már kivételezett világháborús kitüntetett zsidók vannak, akkor csak olyanokat részesítsenek kivételben, akik a világháborúban szerzett kitüntetések óta a mai napig kifogástalan magatartást tanúsítottak, Szükségesnek tartja, hogy a külföldi honosságit zsidók is ugyanolyan elbanásüau részesüljenek, mint a belföldiek.

Aagy Iván (MÉP) hangoztatta hogy j magyar föld nem árucikk, hanem «er a magyar élettér és a magyar nemzetfel együtt a magyar föld alkotja Szent István btroÁúimát.

1 'riuészetes tehát, hogv a zsidók kimozdít.»- spt ezen a téren kellett megkezdeni. Kérte, hogy az agrárintézkedések végrenajtásn során a Délvidéken levő zsidó birtokokat is. von ják bele a tervezetbe és íz lkat juttassák érdemes magyar kezekbe. '

A következő felszólaló Bär es János volt. Szerinte megfelelő intézkedésektt keli hozni a zsidók kezén lévő mező- és. erdógaznasági ingatlanokban, hogy az esetleges szabotázsoknak elejét vegyék. Keresztény magyar gazda- tisztekre kell hízni a kisajátított zi-H bii- tokok kezelését.

■szeder Ferenc felszólalása után Mesh r Miklós hangoztatta, hogy amikor a magyarok

MC&EEViHr&jXKk

TEGNAP „

megAwkL,

MA

máz-mindemÁL

LIKŐRT TÖLT MASÁNAK|

százezrei kivándoroltak, senki sem kesergett miattuk s így felesleges, hogy humanista frázisokkal hangoskodjanak most a zsidók mellett e törvényjavaslat létrejötte miatt.

Horváth Ferenc és Stitz János felszólalásai után Tóth János hosszasan fejtegette a javaslat egyes rendelkezéseit, majd rámutatott arra, hogy két hónapi felmondási időnél többet ne engedélyezzenek a kisajitott zsidó földbirtokingatlanok kiadására.

Az elnök indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt tiz órakor tartja s annak napirendjén folytatja a zsidók mező- és erdőgazdaságainak ingatlanairól szóló törvényjavaslat tárgyalását, A képviselőház pénteki ülése délután két órakor ért véget.

R chord Strauss meghívta Farkas Ferencet a zeneszerzők berlini kongresszusára

KOLOZSVÁR, junius 5. Nagy megtiszteltetés érte Farkas Ferencet, a kolozsvári Zenekonzervatórium kitűnő tanárát, a Nemzeti Színház nagytehetségű karigazgatóját. A kiváló fiatal zeneszerző, aki már eddig is rengeteg sikerre tekinthet vissza és akinek ,,Bűvös szekrény“ cimü vigoperáját nemrég mutatták be emlékezetes sikerrel a budapesti Operaházban, levelet kapott Strauss Richárd- tól, a világhírű német zeneszerzőtől. A levélben arra kéri Strauss Richard a kolozsvári komponistát, hogy jelenjék meg a zeneszerzők kongresszusán, amelyet junius 13-ika és 15-ike között tartanak a német birodalom, fővárosában. A kongresszus megrendezését a Mozart-héten határozták el, hogy együttműködést épitsenek ki az európai zeneszerzők között.

A Farkas Ferenchez érkezett levél az elismerésen túl beszédes bizonyítéka annak, hogy az országhatárokon túl is elismert tehetségű kolozsvári zeneszerzőt külföldön mennyire nyíl vántartják.

3un us 10 ig kell igényelni a bornagykereskedői felszereléseket

Kolozsvár, junius 5. A bejelentést kötelezettség alá vont és zárolt bornagykereskedői felszerelések igénylési határidejét mind- ezideig nem állapították meg. Most azonban a kolozsvári kereskedelmi és Iparkamara felszólítja az érdekéiteket, hogy sürgősen nyutjsák be folyamodványukat, A kamara junius 10-ben állapította meg az igénylési kérelmek benyújtásának határidejét s a folyamodók lehetőleg jelöljék meg azt a nagykereskedői felszerelése is, amelyet átvenni óhajtanak. A folyamodóknak természetszerűleg különbő előfeltételeket kell lel- jesiteniök. Ezeket a kamaránál lehet megtudni.

Elítéltéit a naqyszalonlai raMóqyilltos c’aányolcaf

Nagyvárad, junius o. (MTI). A nagyváradi törvényszék szerdán délben hirdetett Ítéletet a nagyszalontai rablógyilkos cigányok ügyében. A mult év novemberében Balogh Hajnal István és Horváth József az időközben elhunyt Horváth Ferenccel együtt behatoltak Kiss P. János nagyszalontai kereskedő üzletébe és rablás közben meggyilkolták a kereskedő feleségét. A törvényszék mind a két vádlottat emberöléssel párosult rablás bűntettében vonta felelősségre és Balogh Hajnal Istvánt 15 évi és Horváth Józse% fet ifi évi fegyházra ítélte. Az ítélet nem jogerős.