Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-06 / 126. szám

Î942. J V N i V $ ' 6 ÜjEíETi Htsulik S). Bátran állítjuk: Ilyen még nem volt Kolozsváron! Egyedi!! rtâ'Unk ! Az emberi teljesítmény maximuma: SZ A MOSSY NOVEREK A műsor pontosan a vilag iegnagyobb varietének dédelgetett táncos-akrobatái. 10 orakor kezdő­Ezenkívül: GERO KORCSA baba primadonna, COIMTIHÉRI d;zöz és a remek TCSZCK görlök a „Fészek" Bárban, Deák F. u. 53 Minden este 9 órától 1 óráig a közönség táncol. dik! Beléptidij nincs. ÖSBSäB )NUVCrköZöTT Cs. Szabó László i Három költő — A Franklin-társulat kiadása — Cs. Szabó László különös, de nagyon szép feladatra vállalkozott ebben a könyvében. Byron, Shelley és Keats hamar kilobbant eletet vette vizsgálat alá, hogy abban meg­fejtse e három költősors titkát, ö maga igy határozza meg' feladatát és célját: ,,Kortársi kapcsolat és korai halál az a két kérdés, ame­lyet megvizsgálok három költő életében. Kü­lönböző hírnévvel, ellentétes gondolatokkal és jellemmel kerüllek egy közös irodalmi forra­dalomba: az angol romantikába; mind a hármat megtagadta a hazája; mind a három idegen földön halt meg; kettő jóbarát volt s mind a három tudott egymásról. Az egvik harminchat éves korában halt meg, a másik harminc volt. a harmadik huszonöt mult. A leghíresebb ma jóformán csak tündöklő név, a mii összesorvadt a világhír körül, a ieg- névtelen/?bb pedig a világirodalom óriásai közé emelkedett. De ő ma sem népszerű, a leghíresebbről viszont még mindig érdemes darabot és regényes életrajzot írni. Sem a tűi gyors dicsőséget, sem a teljes névtelensé­get nem lehet később jóvátenni, már az utó­kor sem találja meg a helyes mértéket. A művész érdeke a lassú növekedés az egykorú világ szemeláttára.“ Cs. Szabó László majdnem hatives tanul­mányban boncolja szét a maga elé tűzött fel­SZABÓ ZOLTÁN: SZERELMES FÖLDRAJZ adatot. Megvizsgálja a három költő életét, munkásságát 'és alkotásuk titkait vetíti* elénk, hogy megértsük nemcsak a költőket, de he­lyüket. a korban és az irodalomtörténetben. Rendkívül értékes adatokat sorakoztat fel a három költő egymáshoz való személyes viszo­nyának, azaz a kortársi kapcsolatoknak tisz­tázására. Ez az összevetés, az elemzés mély­ségében és ^laposságában, az előadásmód vá­lasztékos eleganciájában és a nyelv tömör ki­fejező erejében a mai magyar esszéírás telt- fényű gyöngyszeme. Aki a magyar nyelv tö­mörségében kételkednék, olvassa el Cs. Szabó László tanulmányát. Rövid, lényegre ütő mondatai; eredetiségükké!! és elkápráztató villanásukkal elgyönyörködtető képei; mon­dat szerkesztésének tisztasága emelkedettsé­get. érzéki varázst ás az igényesség igényét ajándékozzák olvasójának. Mondataiban újra felfedezzük nyelvünk klasszikus szépségét, és kifejező erejét. A tanulmányt a három költő verseinek művészi értékű magyar fordításai egészítik ki vaskos kötetté. A versek külön élményt .jelentenek. Igaz. hogy magyarra való átülte­tésüket a magyar müiörditógárda elitje vé­gezte. Köszönet azért, hogy ők is jól sáfár­kodtak nyelvünk drága kincsével e bravúros áttöltések munkájában. VftGH JÓZSEF: HOGYAN EL MA AZ ERDÉLYI MAGYAR TÁRSADALOM gyök“. Akik ismerik Sándor Judit első — még egészen fiatal gyermeklánykori — vers kötetét, azok kedves ismerősként fogadják az újat, amely megint „csak“ a szivét adja, úgy, amint van. Lehet-e drágább kincs egy kristálytiszta leányszivnél ? Lehet-e kedve­sebb olvasmány a mai háborús, keserves vi­lágban, mint ez a kivül-belül fehér könyv? A kötet bevezető sorait Ravasz László irta, olyan lélekből és olyan szépen, hogy könny szökik az olvasó .szemébe. ,,Ez a .könny egy mesebeli ház, — Írja, — ha az egyik ablakán nézel ki: virágos sírra hull a hó; ha az átellenin: váltig virágzik az orgona s úgy énekel a fülemile, hogy szinte elvérzik bele.“ A könyv cime alatt néhány szó tűnik az olvasó szemébe: Virágok Reményik Sándor sírjára. Ezek a szavak határozzák meg az egész kötet összeállítását. A szelíd leány- alak, a tanítvány, virágokat, örök virágokat visz drága, eltávozott Tanitóbácsijának Sze méhen könny és mosoly; a bánat, hogy igy kell átadnia kincseit és az öröm, hogy ad­hat, hogy elhelyezheti sírján lelke virágait. Hányszor láttam őket egymás mellett ü'n>' ilyen lélek-virágokat rendezgetve! Milyen nagyon tudott örülni Reményik Sándor, ha egy-egy szép, hibátlan verssel köszöntött be hozzá Sándor Judit. Nem volt sok dicsérő szava, de ha annyit mondott: „Ebből nincs mit elvenni és nincs mit hozzátenni; köszö­nöm kislányom!“ — akkor tudtuk, hogy a vers kiállja a tüzpróbát és méltó arra, hogy a nyilvánosság elé lépjen. Sándor Judit verseskötetének legnagyobb része ilyen „tüzpróbás" versekből áll, ame­lyeket a nagy Tanítómester avatott fei. S amikor Reményik Sándor már a Házson- gárd halhatatlan lakója lett,, az azután .üt versek is tisztán és hibátlanul fakadtak a tanítvány leikéből. Szinte látom a Tanitóbá- csi két kezét, amint áldóan terjeszti a meg­hajtó leányfej fölé: „A Szépség Egy Isten nevében én tégedet megáldalak. ..“ A kötet első ciklusa: „örök biztatásom“ címmel a drága Tanitóbácsi alakját s a ve '3 Írás titkait hozza az olvasó elé. A másod'];, — amely e sorok íróját talán legjobb*» megragadta —- „Tiszavirágok“ — könnyöd lebegésével száll. „Gyászszalagos nemzeti lobogót“ lenget az uj idők szele és „Ajtón“ oly közel van és mégis olyan fájdalmasat) messze. E két utóbbi ciklus uj színeket hí z Sándor Judit költészetébe, határozott, néha kemény szavakat, de mindenen átragyog az igazi hit és mély vallásos érzés. Azután a szerelem érinti meg a lélek-hurokat; de elő­ször „Nem az igazi“ jön, hanem csak egy tünö káprázat, amely fájdalmas nyomokat hagy a leánylélekben. De az is eimu'ik, ' hogy helyet adjon az igazinak, a „Szerc- lem"-nek, amelyben aztán minden bánat és minden kérdés boldog igenben olvad fel. Nagy vonalakban ezt adja Sándor Judit uj kötete. 1)K. BIKöNf. VÁRÓ ÉVA Tréfás é* csufolódó erdiHyi népköltészet. A kolozsvári Lepage Lajos-cég könyvnapi könyveként jelent meg ez az érdekes és él­vezetes népköltési gyűjtemény. Amint cime is mutatja, vidám, tréfás és csufolódó han­gú versek, rigmusok, népdalok kaptak he­lyet a testes kötetben. Szerencsés gondolat volt ez a frisshangu antológia! Az erdélyi népköltészetet eddig leginkább á komor és tragikus hangú balladákból ismertük s ezea- nek sötét és nyomasztó világa mellett szinte el is felejtettük, hogy Erdély lelke kacagni is tudott az évszázadok viharában. Ez a nyers, zabolázatlan és erővel teljes kacagás adja meg az erdélyi magyar nép s elsősor­ban a székely ősi költészetében az érem másik óldalát. Ha balladák komor árnyu vi­lága a történelemben elpazarolt véráldozatok gyászát idézik, akkor ezek a gunyorosan, mosolygósán csufolódó rigmusok az élet, a folyton megújuló, diadalmas magyar lélek győzelmét hirdetik. A költői részt a kötet második felében ízes, színes népmesegyüj* e- mény egészíti ki. A kötethez Szentlmrei Je­nő irt .crtékís bevezető sorokat. CSAK ÚGY A VILÁG KORUL Eddig csak külföldi „globetrotterek“ vál­lalkoztak arra. hógy üres zsebbel világkörüii útra induljanak. Mindenki élénken emlékez­hetik még Halliburton „Üres zsebbel a viliig körül“ című nagysikerű regényére, amelyben, az iró egy ilyen ut odisszéáit dolgozta fel. Vieszt Zoltán az első magyar világjáró, aki ezt a bravúrt megismételte, mert az a néhány dollár, ami tárcájában lapult, amikor erre a nagy kalandra elhatározta magát, legfeljebb arra volt elegendő, hogy utjának első állomá­sáig eljusson. Ami addig és azontúl történt, regénybeillő valami s Vieszt Zoltán meg is ragadta az alkalmat, hogy pompás, mindvé­gig lekötő útleírást kanyarintson élményei­ről. A számtalan eredeti fényképfelvétellel díszített könyvet dr. Vájná György és társa adta ki. — Aki elolvassa ezt a könyvet — írja töb­bek között az előszóban Cholnoky Jenő, a világhírű magyar földrajztudós — nemcsak tanulhat belőle sokmindent, hanem élvezetet is szerez vele magának. Aki elolvassa a könyvet — fűzzük hofzá mi —■ az igazat ad az ősz magyar földrajz­tudósnak. Erdélyi magyar orvos romániai emlékezé­sei a könyvuap újdonságai közöld. Az idol kolozsvári könyvnapon rendkívül érdekes, román-magyar vonatkozású uj könyv kerül az olvasóközönség elé. Ez a könyv dr. Orosz­hegyi Józsának, a múlt század hatvanas éveiben Írott „Román élgt“ című munkája. Az erdélyi származású magyar orvos évek’g élt Romániában s ottani megfigyeléseit, az akkori román élet jellegzetes vonásait szí­nes elevenséggel örökítette meg most ki­adásra kerülő munkájában. Kéziratát Bíró Sándor dr. fögimnáziumi tanár, teológiát magántanár rendezte sajtó alá s ugyanő irt a könyv elé részletes bevezetést a kalandos életű magyar orvosról. A könyv Jancsó Ele­mér dr. „Erdélyi ritkaságok''1 cimü soroza­tában jelent meg. Oroszhegyi érdekes és idő­szerű megállapításait bizonyára nagy érdek­lődéssel fogadja a román kérdések iránt ér­deklődő magyar közönség. B. Csűrös Emília: Eltűnt- egy kislány. B. Csűrös Emilia „Eltűnt egy kislány“ cimü if­júsági regénye kolozsvári környezetben ját­szódik le, a román megszállás idejében. Hő­sei magyar egyetemi hallgató fiuk és leá­nyok és az V. gimnázista „Lexi", a kislány, aki eltűnik, ezzel eszközül szolgálva ahhoz, hogy két, egymáshoz tartozó, de egymástól icgen elszakadt ember újra összekerüljön és egy fiatal férfi és leány egymásra talál­jon. A kedves, sok melegséggel megírt re­gényt nem csak a fiatal leányok, akiknek számára Íródott, hanem a felnőttek is élve­zettel olvashatják. — B. Csűrös Emilia könyvét a Dante könyvkiadó adta ki az ez- évi könyvnapokra, igen szép és gondos ki­állításban. Sztojka László: Hajnali csoda. Sztojka László, a Szamosmentén élő fiatal, tehetsé­ges iró és hírlapíró a könyvnap alkalmából ízlésesen kiáliitott könyvben, saját kiadá­sában jelentette meg válogatott novelláit. A kötetből, amelynek minden novellája visz- szatükrözi az iró egyéniségét, különösen azok az elbeszélések emelkednek ki, amelyek az olvasót a magyar múltba viszik vissza, de a többi novella is figyelemreméltó és le­kötő olvasmány, Sztojka László novellásko- tetének címlapját Mohi Sándor, az ugyan­csak a Szamosmentén élő tehetséges festő­művész rajzolta. »■ Becsben ünnepséget rendeztek a szövetséges nemzetek sebesüitjei (észére Becs, junius ö. (MTI.) A Német Távirati iroda jelenti: Baldur von Bchírach birodalmi vezető, bi­rodalmi helytartó, fogadta azokat a külföldi előkelőségeket, akik a szövetséges nemietek sebesüitjei tiszteletére rendezett ünnepségre Bécsire érkeztek. Baldur von Bchírach biro­dalmi vezető üdvözlő beszédében megemléke­zett arról a vitézségről, amellyel a szövetsége« nemzetek a harctéren küzdenek. Az üdvözlésre Sttójay Döme berlini magyar követ válaszolt. A nemzeti szociálist» párt á szövetséges és baráti államoknak Becsben ápolás alatt álló sebesült katonái számára csütörtökön délután nagy hangversenyt rendezett Becsben a st'ó~ vetséges és baráti államok művészei közremű­ködésévé 1. Magyar honvédek is jelen voltak és a műsorban Csefényi József is szerepelt ci­gányzenekarral. Szabó Zoltán e könyve újszerű kísérlet és uj műfaj. Magyarország földjéről szól és „úgy viszony! ik a földrajzhoz, mint a sze­relem a biológiához.“ A szerző Magyaror*ság földjének és tájainak mondanivalóit költők müveiből szűri le és foglalja össze. Szabó Zoltán könyvét nevezhetnénk igy: a magyar föld irodalmi felfedező-ének és kifejezésének regényes életrajza; vagy igy: utazás Ma­gyarországon költők karján, vagy igy: meg­mutatása annak, hogy milyen a magyar föld képe versben elbeszélve. Az iró célja látha­tóan az volt, hogy plasztikusabbá, ismertebbé, gazdagabbá, s ezáltal szeretettebbé tegye Ma­gyarország földjét olvasói előtt. Éppen ezért a „Szerelmes földrajz“ formája könv- nved, elbeszélő forrna, színes és. változatos folyóbeszéd, átmenet a napló, a regény é* az útirajz műfaja között. A. kötet rövid fejeze­teinek során magyar tájakkal, városokkal, mint költők szülőföldjével és bókjainak tár­gyával ismerkedünk meg. Bizonyos értelem­ben „Magyarország fölfedezése“ ez a könyv, annak a szép és gazdag Magyarországnak a fölfedezése, mely a magyar Írók müvei íren foglaltatik. Olyan érdekes is. mint egv föl- fedezőut. amelyet hol gyorsszekéren, hol gő­zösön, hol gyalog baktatva eg?’ város felé, hol egy folyón csónakkal lefelé haladva te­szünk meg s utitársaink a táj ' költői, így kalauzol a Kiskunságban Petőfi, ' Biharban Arany,, a Bácskában Kosztolányi, Szeged kö­rül Juhász Gyula, a Nyír-égben Kvud.v, má­sutt'ismét mások. A könyv árnyalatos, nyu­godt, soraiban egy uj magyar hazaszemlélet bujkál, egy olyan« hazaszeretet, mely csak­ugyan nem tartalmaz semmi mást, mint sze- retetet. ^ . . FERENCJÓZSEF KESERÜYIZ Yégh József kartársunk az északerdélyi részek hazatérése után hosszú és érdekes ri­portsorozatban ismertette meg az erdélyi magyar társadalom mai életét. Hogy könyvé­nek tartalmáról s azon keresztüf a vállalt feladatról képet alkothassunk, felsoroljuk, milyen hatalmas területre terjedt Ki a szerző éber figyelme. Foglalkozott könyvében az újra megindult magyar élet köztisztviselőinek problémáival, a szabadfoglalkozásúak hely­zetével, az erdélyi magyar újságírók elvi je­lentőségű kérdéseivel, a főiskolai ifjúságról, a magyar iparostársádalomróli, a lelkészek­ről, a kisebbségi sors e végvári harcosairól, a magyar munkásság különleges problémái­ról, a nyugdíjasok, a magánalkalniazottak, a magyar gazdatársadalom, az erdélyi magyar szellemi élet. embereinek helyzetéről' s végül az újjáépítés nagy munkájának folyamatától adott jellegzetes képeket. Amint a szerző maga is bevallja könyve előszavában, nem tudományos jellegű kutató munkát végzett, hanem az é’ő, eleven élettel való találkozásá­ban. a legtisztább újságírói eszközökkel és módszerekkel, elsősorban a közvetlen inter­júból szerzett élményanyágból irta meg könwét é- vonta le a tények következtetéseit. Szükséges és hasznom munkát végzett, mert az adatok felsorolá-ában néhány értékes szempontot is kihangsúlyozott s azok később rendkívül beetle* adalékok lesznek e vajúdó kor erdélyi problémáinak megvilágításához. „Amint vagyok" Egy uj könyv margójára A napokban hagyta el a nyomdát, egy uj verses könyv. Aki kezébe veszi, önkénytek- nül simogató-puhán forgatja a fehértáb'áju kötetet, amely egy leány-lélek szelíd képéi, tárja az olvasó elé. A holt betűkbe zárt ele ven lélek halkan, szerényen beszél, de aki mélyebben tekint Sándor Judit verseibe, az megláthatja az igazi kincset: a lélek ara­nyát. A könyv cime is szerény; „Amint va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom