Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-03 / 100. szám

X 19 42. fd A J If S 3 ÄJy anyjának — Illakowicz (azimira verse — JUakawicz Kazinira, as ismert lengyel köi- iánő, ki 1939 óta Kolozsváron. tartózkodik, a magyar nyékiét vár annyiig elsajátította, hagy Magyar erdetiböl számos költeményt fordított át anymyetvére, lengyelre. Különösen Ad) szelleme áll közéi hozzá, akit nagyon szent s Ady müveinek tanulmá­nyozása indított őt fenti költemény megírá­sára, melyet egt legismertebb költőnk fordí­tott magyarra. Szokatlanul nyomasztó volt a nappal, fáradt voltán s álom nem jött reám. S Ady anyjáért eleredt a könnyem, mintha anyámért ontanám. . . . Hogy várta, hogyha jött az iskolából könny en, vrulón és legényesen. A méregről mely gyermekét megölte, nem lehetett sejtelme sem. . , . S ha n ha jolt, mint viz. tükör fölélte, s érezte, htgy saját leikébe lát, nem látta i villámot, mely tüzével halálra suftja majd fiát. Fenyők őtzik anyám sirját. Ha este rólam suttognak, hallja lent anyám . . Ady anyjáért eleredt a könnyem, mintha atyámért ontanám. Áruba és Curacao A Karibe-tenger déli részében. Venezuela partja élőt! fekszik két kis holland sziget: Áruba és Curasao. Az előbbi 179 négyzet­kilométer, íz utóbbi 544 négyzetkilométer. A szigetik nem valami termékenyek, a vi­lágháború után azonban földrajzi helyzetük­nél fogva óriási gazdasági jelentőségre tettek szert. Ugrani« 70 kilométerre fekszenek a Maracaitxröböl előtt. Ennek az öbölnek a partján pedig Venezuela három legjelentősebb kőolajterülete van. A köztársaság világgaz- dneági értéke a háború óta egyre jobban emelkedett. Venezuela ma az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió után a /fold legnagyobb fötóolajkitermelője. Érthető, hogy az olajéhes nagyhatalmak igyekeztek beülni tőkéjükkel a legfontosabb tulajdon jogokba. Az angolszász Shell és a Standard OH társaságok hamaro­san megszerezték maguknak az olaj mezőket. Az olajnak a délamerikai szárazföldőn való feldolgozás elé Legyőzhetetlen akadály hárult. A Marweaibo-öböl tele van korall-zátonyok- kaL, aa öböl előtt pedig egy bosszú szikiapad hwaódik. így a mélyjáratu tengeri tartályba .iák nem tudnak beúszni as? öbölbe. Csak egé- snen lapos, tehát kis hajók közlekedhetnek. Ezért, lehetőleg valahol a közelben átrakodó- betvet keilett létesíteni a tengerjáró tankba- jók részére. Erre nyújt lehetőséget már most Árut» és Curasao. Egy csapásra megmöveke- de*t a holland gyarmat értéke. Az olajtársa­ságok kiterjedt finomitómüveket építettek a szigeteken. Innen viszik szét a venezuelai ola­jat a* Egyesült Államokba, Angliába és Hol­landiába. Az északamerikai és angol hajóhad floktatámaszpootjai a Karibi és Antilla ten­geren szántén innen kapják az üzemanyagot. Ezért szállták meg 1940-ben angol csapatok CtMvmao szigetét. Mint átrakodóhejy és fi«o*nitóköz,pont tehát olyan helyet foglal el a két sziget a világ- forgalomban és világgazdaságban, melyet csak a modern közlekedési szükségleteknek kö­szönhetnek. Amióta a finomító ipar a két kis szigeten megmduit, megszakítás nélkül utaznak a kis fertály haj ók köztük és a part között értékes terhűkkel. A szigetek összkivitele a háború előtti évek rendelkezésre álló adatai szerint majdnem ugrásszerűen emelkedett Az összki- witef értéke ilyen képet nyújt: 3-934. 371.000.000 pengő 3835. 382.000.000 „ 3836. 440.000.000 1937. 503.000.000 „ A nyersolaj kivitel 3929 és 1936 között majdnem háromszorosára emelkedett. Még jelentősebb volt a szigetek benzinkivitele, «mely 1929-ben még csak 1,217.000 tonnát tett ki, de 1939-ben már 3,013.000 tonna volt. A szigetek jelentősége a világgazdaságban qgjobban mutatkozik a százalékszjhnok fel- ontetésével: a világ nyersein jtermelésének %-a, és a benzinkivitelének 22%-a innen származik. A német tengeralattjárók, feltűnése a szi­getek előtt tehát érthető aggodalmat és ijed­séget váltott ki az angolszász gazdasági körök­ben, melyeknek egyik legfontosabb olajforrá­sát jelent: Aruba és Curacao. Parkettezési munkála- fokaf iufdnyosan vállal Lőrinc*« megrendelése ? a S E B 0 K cukrászda Szentegyház-u. 1 és Zá potya-utca 6 HÉTVÉGI NAPLÓ A SZEGEDI PAPRIKA A világhírű szegedi paprika eddig pusztán gasztronómiai szempontból érdekelt. Volt egy idő, amikor éltem, sőt visszaéltem vele. Vagy hét évvel ezelőtt, a jó dolgok esküdt ellenségei, eltiltottak a paprikától s azóta ez az ízes füszerszám nem szerepelt sem örömeim, sem gondjaim között. Ezeknek a kivételes, nagy időknek kellett eljönniök, hogy belássam: a szegedi paprika nem magánügy, ellenben igen fontos nem­zeti ügy, amellyel akkor is törődni kell, ha történetesen tilos is személy szerint á pap­rika élvezete. Mert ha paradoxonnak is hang zik, mégis tény az, hogy az egész világon ismert és elismert szegedi paprikának uj honfoglalást kell kiharcolnia, ha nem is az egész hazában, de a bécsi döntéssel hazatért keleti és erdélyi részeken bizonyosan. Érde­kes megfigyelni, hogy Erdély és a szegedi paprika kapcsolatába milyen különös uta­kon, módokon avatkozott be a történelem. 1918 előtt egész Erdély szegedi nemes pap­rikával fűszerezte az ételeket, a bors és más füszerszámok mellett. Ez a helyzet a román megszállás éveiben Is megmaradt. A Romá­niához kapcsolt Erdély továbbra Is szegedi paprikát használt s annak behozatala egé­szen 1930-ig állandóan emelkedett. A har­mincas években azonban a szegedi paprika behozatala lassacskán csökkenni kezdett s annyira visszaszorult, hogy a román meg­szállás utolsó éveiben a szegedi paprika be­hozatala alig félvagonra zsugorodott. Az okait ennek a feltűnő hanyatlásnak a gazdasági szakemberek gyorsan megtalál­ták. A szegedi édes nemes paprika a maga minőségi fölényével, termelési kiválóságával, kinosan gondos előállítási módjával határo­zottabban drágább volt, mint másfajta pap­rikák. A spanyol paprika ügynökei az ár­különbözetet s más kézenfekvő lélektani té­nyezőket kihasználva, betörtek- a román piacra ... Azután azt is figyelembe kell venni, hogy Temesvár, Arad és Nagyvárad környékén nagy paprikatelepeket rendeztek be s az „erdélyi" paprika feldolgozására még Ko­lozsvárott is paprikamalmot állítottak fel. Ezen a ponton is sokat vesztett Szeged ha­talmas paprika termelése. * fis végül a hamisítók is nagy szerepet ját szottak az igazi szegedi paprika népszerű­ségének csökkentésében. Az élelmes váradi paprikaszakértők mindenféle kotyvalékot dobtak piacra valódi gyanánt s csak most tudjuk, hogy a valódi szegedi áru C-vita- minja helyett valódi „echt“ Zs-vitamint vet­tek a háztartások borsos áron. Gazdasági szakemberek becslése szerint a hamisítók olyan szemérmetlen élelmességgel működ­tek, hogy Erdélyben tizszer annyi „szege­di" paprika fogyott, mint amennyit a való­ságban Szegedről importáltak. A helyzet a bécsi döntés után sem sokat lendült, a szegedi paprika javára. Erdély­ben 1940 őszén még jelentékeny borskészle­tek ttoltak s a bors mindig nagy verseny­társa volt a paprikának. A történelem azonban beleszól a füszer­számok sorsába is. A mai kivédés időkben a bors már kifogyott s a történelem mu­tató ujja a figyelmet a szegedi paprika felé irányítja. Elérkezett az ideje annak, bogy ez a nemes, vitamindus, minőségében verse­nyen felül álló, gondosan csomagolt és szi­gorúan ellenőrzött magyar fűszer Ismét visz szakapja nálunk régi tekintélyét és régi piacát. Nemcsak azért, mert jó és jóizü s okkal-móddal használva nem is ártalmas az egészséges szervezetre. Hanem elsősorban azért, mert magyar kincs, magyar áru. Nemzeti érdek, hogy a szegedi édes ne­mes paprika termelése ne csökkenjen. Sok tizezer embernek ad kenyeret s normális békeévekben rengeteg értékes devizát hozott a magyar külkereskedelmi mérleg javára. Egész sereg külföldi fűszert pótol s ha azokról lemondhatunk, csak a nemzet nyer, mert nem kell érettük devizát adnunk s az­zal Is gazdagabbak maradunk. Erdély gazdasszonyainak tehát mostaná­ban fokozottabb figyelemben kell részesíte­niük a szegedi paprikát. Célszerűségi okok­ból és nemzeti kötelességteljesitésböl 1s. Mert minden gram szegedi paprikával, amit elfogyasztanak az erdélyi háztartások, azt a nagy nagy nemzeti érdeket szolgáljuk, hogy kereskedelmi ; mérlegünk egyik igen fontos tételének termelésében nem állanak be átmeneti zökkenők, az alföldi paprika- vidékek életében nem következik be válság s ha majd a béke bekövetkezik, a magyar paprika ismét teljes felkészültséggel léphet a világpiacok elé. Addig a külföldi fogyasz­tást — legalább részben — nekünk, hazatért országrészeknek kell öntudatosan, céltuda­tosan pótolnunk. Használjuk tehát az erdélyi háztartások­ban a szegedi édesnemee paprikát! Az arra illetékes gazdasági tényezők igen nagy fontosságot tulajdonítanak a magyar paprika jobb jelenjének és különösen a ha­zatért országrészeken indítottak széleskörű mozgalmat a paprikafogyasztás emelésére. Ebbe a mozgalomba az Erdélyfészi Hangya is bekapcsolódott. A jobb kereskedésekben ingyen kapható „Paprika a konyhában" c. tájékoztató füzet, amely okos és hasznos tanácsokkal szolgál a magyar paprika fel- használását illetőleg. Gondoljunk tehát szeretettel és jóindulat­tal a szegedi paprikára. Akinek nem tilos a fűszer, éljen vele, csak ne éljen vissza vele, mert sok a jóból is megárthat. A szegedi paprika nem egyszerű kuliná­ris és gasztromómiai kérdés. A történelem figyelmeztet:, a szegedi paprika magyar, nemzeti ügy! S a történelem Intő szavát — kis kérdé­sekben is! — helyesebb idejében meghalla­ni, mint akkor, amikor már késő!... KEVESEBB FÉNYT! A gazdag és értékes zenei évadnak már a kezdete óta van egy sötét pontja. Ez a sötét pont nem más, mint az a három fény­szórólámpa, amely a Mátyás király Diákház pódiuma fölött ontja a fényt. Erre a fényre szükség van, mert jó zenéhez jó világítás szükséges. Nem is az a baj, hogy ezek a lámpák oda világítanak, ahová kell: a hangjegyla­pokra és a hangszerekre. Ellenben felesleges „fény“-üzésnek vélem azt, hogy ezek a ref­lektorok a közönség/szemébe is belevilágíta­nak. Erős fényük bicskaként szúr a szembe és feleslegesen zavarja meg a muzsika leg- áhitatosabb barátainak hangulatát. Úgy tudom, rendes hangversenytermekben nem csak ilyen zavaró mellékkörülmények nem érvényesülhetnek, hanem még a néző­tér felett levő világítótesteket is éppúgy leoltják, mint a színházi előadásokon. Felesleges volna azon tűnődni, hogy miért és hogyan került helyére a három fényszóró, az is felesleges, hogy kikutassuk, ki ren­dezte azokat olyan szerencsétlenül. Inkább azon vo4na jó gondolkozni, hogy ki lenne az illetékes a hangulatrontó műszaki hiba helyrehozására. Mert a muzsika nem igényel annyi fényt, amennyi a Mátyás király Diákházban fo­gadja a muzsika barátait. A muzsika olyan mint a szerelem: nem igényli a teljes illu- mínációt. Kevesebb fény — több hangulat! MÉRKŐZÜNK Ha hinni lehet a sportrovatban megjelent közleményeknek, ma délelőtt H órakor nagy mérkőzés színhelye lesz a sétatéri sporttelep: nemes erőiket itt mérik össze a •kolozsvári színész és a kolozsvári újságíró- társadalom kiválasztottjai. Ha szabad magam igy kifejeznem: a szel­lem és a kellem íeghivatottabb képviselői állnak ki csülökre, hogy megmutassák: a bennük lakozó ép lélek ép és küzdöképes testtel van szerves összefüggésben. Megmu­tatják azzal, hogy egymást fogják felülmúl­ni abban a nemes vetélkedésben, miszerint kapuba rúgják a labdát. Két világ ütközik meg ma délelőtt a pá­lya vitaminokban gazdag zsenge gyepsző­nyegén: tizenegyen a szellem, tizenegyen a kellem csillagzatáról. Nagy csata lesz, amint az illik és az egymással homlokegyenest el lentétes álláspontot képviselő világrendek perdöntő mérkőzésében. Jelen lesznek azok, akik „játszva" keresik kenyerüket és jelen azok, akik véres verej­téket izzadva rágták a pennaszárat, hogy a „kenyerüket játszva keresök“-röl komoly sorok láthassanak napvilágot a közönség tá­jékoztatására. Ha a diplomácia nyelvére for­dítjuk át a gondolatközlés hétköznapi stílu­sát, nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy a mai meccs csak egy régóta lappangó ellentét kirobbanását teszi át a 1q- vagias elintézés mezejére, amikor egymás ellen kiáltanak az örök bárátok és örök el­lenfelek. Egyrészt a világot jelentő deszkák zsarnoki kisajátítói, akik pénzt, tömjént, tapsot, dicsőséget mind maguknak sajátíta­nak ki, másrészt azok, akik a világot jelentő deszkák gyarmatbirodalmának korlátlan kl­I — Látképes levelezőlapokat és albumokat, bármilyen városról és fürdőről, elsőrangú, művészi kivitelben, olcsón és gyorsan szállít a OfAKFmtéCZU & úgy nagy mint kis tételekben. Kérjen árajánlatot. zsákmányokat következetes rosszmájúságuk­kal rángatják le piedesztáljaikról, vagy eme­lik még magasabbra ... Nagy leszámolás lészen!, Mérkőznek azok, akik írtak, azokkal/ akikről Írtak. Nem csodálkozom, ha a nagy meccs után néhány napig nem lesz szinieíŐT adás és nem jelennek meg a lapok, csak a kórházak és szanatóriumok zsúfolva lesz­nek ... Mert a nagy csata előkészületei már meg­kezdődtek. A színészek már hosszú hetek ótá elszánt edzést folytatnak a törzskávéház rö- miasztalal mellett és a kövek csörgése már* előre jelzi, hogyan és miképp fognak ropogni az ellenfél csontjai a nagy összecsapásban. Na, de azért az ujságirőtársadalom sem volt éppen tétlen. Az egyik kolozsvári szer­kesztőségben vadonatúj pingpong asztalt sze­reltek fel és élesre töltött pingpong-labdák­kal folytattak lelkes hadgyakorlatokat. Remélem, e fontos és eddig jól titkolt har­ci előkészületek leleplezése nem befolyásolja az erőviszonyokat és a meccs valóban kor­szerű, lovagias leszámolás lesz, amelynek hangulatos, mozgalmas lezajlását még a szurkolók csatakiáltásai sem fogják befolyá­solni. A mentők egyébként — igy hirlik — teljes készültséggel vonulnak ki a nagy leszámo­lás színhelyére. (Nekik lesz hivatásuk megakadályozni,' hogy a nézők holtra ne kacagják magukat azon, ami a gyepen történik.) Úgy hallom, a nagy leszámolás elmarad. Elmefuttatásom tehát akkor esedékes, ami­kor valóban megtartják. __ ţ2 ■ Rendkívüli közigazgatási Van folyamot szerveznek Marosvásárhelyen Budapest, május 2. (MTI). A beÄgy- miniszter rendeletet adott ki, amelynek ér­telmében Marosvásárhelyt rendkioüU kéz- igazgatási tanfolyamol szerveznek. A tan- folyam 1942 junlus 22-től szeptember 21-ig, illetve 1943 junius 20-tól szeptember 20-lg tart. A tanfolyamra való felvételt a vissza­csatolt területekről származó ifjak kérhe­tik, amennyiben körjegyzői vagy segédjegy- zöi kinevezést kaptak, de nincs meg a jegy­zői szákvégzettségük és sem román, sem szerb, sem cseh szaktanfolyamot nem végez­tek. A felvételért folyamodóknak igazolniok kell azt, hogy a visszacsatolt területről szár­maznak és azon a területen laktak a vissza­csatolás napját megelőzően három fiónapjg. A szaktanfolyamra, amely teljesen ingyenem, május 18-ig lehet jelentkezni. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Május 3., vasárnap d. u. fél 4 órakor: A mo­soly országa. (Olcsó helyárak.) Május 3., vasárnap este 8 órakor: Jézusfa­ragó ember. (Bérletszünet. Rendes hely­árak.) Május 4-én, hétfőn este 8 órakor: „Jézusfa­ragó ember". (A Tizes Szervezet elő­adása. Bevezetőt mond: Csorbán Már­* ton fötizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Május 5., kedd este 8 órakor: SzeviUai bor­bély. (Opera bérlet II. 8. szám. Bemu­tató helyárak.) BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Hgyáqyas szobák 6*— P-tSJ 12* P-ig Kétágyas szobdk 3'— P-tő118‘— P-ig Éttermében Veres Károly és c gány- zenekara muzsikál. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom