Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-03 / 100. szám

Äs két k*tm frirn ísMbzkof.. S Ramzesz levele irta: Campalelli ÖBebde* woSt iw este » szeöt Nilws partján. Ay, alkonyat biliéi még halványan eshllogtak, gyöngéden reszkettek a pálmák alatt, Anubis temploma meltett. Még sejtehnosen vissz­hangzottak a papok esti imájának elnyújtott akkorijai... Majd lassan minden .elhallgatott... Ramzesz gondolataiba merülve magányosan sétált a part még mindig forró homokján. Szivét saerelmi láng fűtötte. Nem messze, mint elmosódott árnyékok, párok and»lógtak. Csak S volt egyedül. Itt látta őt először néhány napja. Ide tért vissza minden este, óh szerelmes zarándok! Hátha találkozik vele, s bevaffihafja szenve­délyét? De a lány néni mutatkozott. Szeretem, — beszélt magában a fiatat egyiptomi — szenvedélyesen szerei,?™. De hogyan tudassam meg ezt vele*... Megvan! Levelet írok! / Haza sietett, a szobrájávali hozatott egy papiruszt és 'hozzáfogott, hogy az egyipto- < miak körülményes hierogliifájával papiruszra vesse szerelmi vallomását. Nem tudott jól rajzolni, nehezen sorakoztak egymásután a madarak, a különböző habok. — Örömmel látom, hogy a festészetnek adtad magad, — jegyezte meg aos apja. — Nem, levelet Írok, — mormogta Ram zfwz. És tele jóakarattal, ismét nekifogott a munkának. „Édes leánr/ka . . (Ke rajzolni próbál egy tiszta, édes arcú leány fejet. ) ... az első pütanottál kezdve, mióta meg­lát ta-m ... (Megkísérli tágranyilt, mélytüzű, szojivedé- Iyes szemeket rajzolni.) ... gondolatom maga felé röptűnek ... (Hogy lehetne kifejezni eat a költői hason­latot? íme: egy repülő madár megfelel) ... Ha nem érzéket lm .szerelmi, nyfhmmnai szemben ... (Hegyes nyílvessző ideggé kifejező.) ... hét hónap nPtdva taládkosvmk .,. (Hét kis holdat sorakoztat M s papim- ezon.) .. . ahoi a »zent Nílus egy kanyart ír le .. . (Ez nagyon könnyű: egy zig-zagoe fo­lyócskából jól megérthető.) ... pontosan Anubis temploma meH-eţt ,. > (Több mint könnyű, hisz Anubis templo­mát mindenki ismeri.) ... hogy kifejezést, adhassák lángoló szerel­memnek . . , (Térden álló önmagát rajzolja feL) . . . Bízzék bennem .. . stb. Befejezve a fáradságos műveletet, a fiatal és vállaikozókedvü egyiptomi rábízza levelét egy szolgára. — Vidd el ezt Psammetikus lányának. Sür­gőé — és átadta a papimsztekereset. — 6h, — jegyezte meg az öreg analfa­béta., — milyen csinos látcső! * Kevéssel később Psammetikus bájos leánya kibetűzte Ramzesz bizonytalan, gyengén sike­rült hieroglifáit, * következő értelmezést adva nekf: „Gyűlöletes torz alak! Ettem, egy ökör­szemet. Maga egy tökéletes liba, a teste pedig egy hahzilánkhoz hasonlít, (ügy látszik Ramzesz nyílvesszője nem nagyon sikerült.) Olyan mint a hét sovány esztendő, mint egy ffálandféreg és Anubis támogatására szo- nd... — Átkozott! — szitkozódott a lány, — hl- 'wen Anubis a múmiák profe.ktora! ...Most abbahagyom, mert elfogott az un­dor és összerogytam, stb. . . .“ — A legnagyobb gazember — méltatlan­kodott Psammetikus leánya — mod megte­lt if lak. Vette a tollat és folyt atóLugosan Irta: }rLehet, hogy liba vagyok, de nem mumia. Maga gyáva ökör, megismerkedik az öklöm­mel.“ S ennek a mondatnak a kifejezésére mér­gesen rajzolt egy libát, egy beráesozott Anu- bkt, egy ökröt és egy összecsukott öklöt. A szolga visszatért urához. Végigborzongott Ramzesz a boldog izga­lomtól, mikor olvasta: „Az én gondolataim is folytonosan, maga felé szállónak, de gondolja ' meg, nem taná­csos Anubis temploma mellett kettesben mu­tatkozni; inkább Apis ökör-isten templomá­nál találkozzunk, ahol maga felé nyújtom ke­zemet.“ Nágyowir év hői dl aaéhe. Rgmr»wi tevatet megtalálta egy nagy aegsptologuí, aki öt év szakadatlan msmkájs után, a világ csodála­téra. megfejtette a fenségé* kőkeményt. íme * tudóé fordítása : „Oh Osiris, kifáradtam táncolsz Egy lótuszvirágon, Követve Ibistől. A te szent madaradtól. Gabonaszemeket ajánlok fel neked 8mvert György, a jeles erdélyi történész, aki a nagyszebeni levéltár rendezése alkalmá­val több mint kétezer addig ismeretlen okira­tot tárt fel, a mailt százsad derekán egy het­ven oldalnyi kéziratos naplóira bukkant, amely nyomban felkeltette érdeklődését. A XVII. sasáead végéről .származó kézirat megfakult címlapja már eJámlta a nagy újságot, hogy habvemkét évvei Jetky András Batáviába ér- kérésé előtt egy erdélyi utazó nemcsak be­utazta Hollandus Kelet Indiái, hanem érde­ke* úti tapasztálataii naptöseerüem is meg­örökítette as utókor számára. A nagybecsű kézirat ma is megvan Nagy­szebenben. Címlapján kaligiafikus betűvetés­sel ez olvasható: „Journal oder Reise-Beschreibung durch die Nordische-, Spanische-, A tlantische-, Aetiopisok-, meridionaliéáhe und Indiar nische-See nach. Ost Indiern, gehalten tatei verricht von Georgia Sch idler Gib. Trrw- sylv. ab Anno 1696 usque 1699.“ Magyar fordításban a hosszú napíóeim igy hangzik: „Naplókönyv avagy Útleírás az Északi-, Spanyol-, A tlanti-, Etiópiái-, délkört és Indiai-tengeri tengeren Kelet-Indiába, amelyet Schuller György szebeni erdé­lyi anno lfí96-tál 1699-ig tett meg.“ Sei-vert ezt az érdekfeszitő utinaplót 1867“ben eredeti alakjában, tehát német nyelven közzé­tette az ,,Archiv des Vereins für siebenbür gisehe Landeskunde“ «urii jeles történettu­dományi folyóiratban. Nagyszebenben. Ma­gyar nyelven e hasábokon számolok be róla először, Erdély fia útra kél ... / I A XVII. század végén,, amikor a magyar földön élet-halál küzdelmét vívta a kereszt a félholddal, SchttMer Györgyöt. Erdély hűsé­ges fiát hatalmába kerítette a világjárás vá ­gya. Messize-messze tájakra vágyakozott, hogy saját tapasztalatai alapján megismerje a nagy világot. Hasonló vágyakozás a századok fo­lyamán nem egy erdélyi ifjúnak adta a ke­zébe a vándorbotot. A nagyszebeni gimná­ziumban alapos tudásra tett szert, majd mint arangmives mester-legény beutazta Közé.p- Európát. Ezt, az eliső utazását is nap lőszerben örökítette meg. Sajnos, ez az utinaplő.ja el­kallódott, de lehetséges, hogy még ott lappang valamelyik erdélyi levéltárban. 1606-ban elhagyta szülővárosát és az Északi-tengernek vette útját,. A Hamburg melletti Ál-torában vitorlásra szállt és Amszterdamba hajózott. Itt nagy’ nehézségek árán — nem utolsó sorban 60 tallér feláldo­zásával — sikerüli katonaként felvétetnie ma­gát dz „Tnsebnunde“ nevii németalföldi hadi­hajóra. E naptól kezdve katona és tengerész lett és életét a hajó kapitányának Ehevier urnák kezébe» tette. A „convoy“-ok őse Németalföld akkor Anglia oldalán hadban állott Franciaország ellen. Ezért az .Jnsel- mnmde“ kockázatos útját a Csatornán át csak a ma is újból uj életre támadl hajókaraván- rendszerbeu merte megtenni. Hét. „Orlogh-ha jónak“ nevezett hadihajó kíséret,ebem, tette meg a hajó az ut veszedel­mes részét. A vihar szétszórta ezt a XVII. századbeli „convoy“-1. Az ,,I«selíMinde“-t azonban biztos kezek vezették. Az angliai partok érintésével, a Kan ári-szigeteken és Madeirán át, megkerülve Afrikát, a Jóre- ménység fokát érié eL Meddig csak tengeri iái)asztaiawtsa.t gyüjt­T ártsd tőlem, tárol Ax irigység kígyóját, Az agg Anübisi, — adóit szántén követ a scent kbit — Abi előtt porba hullok, Feláldozva neki eget kövér ökröt, Amelyet saját öklömmel sújtok le. A tudóst, érdemei elismeréséül, magas er- '3emr«addel tiintették ki. " Olaszból fordította: NAGY, JÓZSEF hetett az tfju erdélyi tengerész, itt a.r.onban a legsötétebb világrész egzotikumát ismerte meg — mégpedig először a hajóra rontó fél­vad hottentották, alakjaiban. Csak elállt a de­rék nagyszebeni fru szeme-szája, amikor a fekete ördögök valóságos rohamot intéztek vad orditozás közepette a jól felszerelt hajén kottyha ellen és a fazekakból kikapkodták a ssirmaradmám/okeet, bekenték velük testüket, azután, vörös festékkel bemá-zolták magúdat, hogy «tennél színesebb és mennél kellemesebb illatukkal hódítsák meg a hottentotta hölgy- vtfég szépségeit. Erdélyiek — Batávióban Hosszú uíazas után Schulter végre Batá- víába ért. Alig tette lábát a »zárosba, mám két erdélyi ismerősére talált: egy Pinxner András nevű barátjára, aki Erdélyben hite tudományt és bölesészetet tanult és már több éve élt odakint Batáv iában & a ha jdani med- gyed diákra: Békés Jánosra, aki a Kiskfi- küllő- vármegyei Bogács papjának volt a fia. így lelt egymásra os három erdélyi fiú a tró­pusok világában. fv*.hull Címek hamarosan szerencséje nyílott a hollandus gyarmat fővárosában. Amint uj parancsnoka megtudta felőle, hogy tanult aranyosié es és ügyes pecsétmétsső, sőt a zo­máncrekesz készítéshez is ért, felmentette a katonai szolgálat alól. Külön műhely-helyisé­get bocsátott rendelkezésére, — „A. gyémánt- ós ruhinköseörüsök, vahar nánt a bennszülött aranyművesek kitünően ke­resnek itten, — olvassuk Schulter naplójában — mert iparuk számára itt több anyaa áll rendelkezésükre, mint bárhol a világon.“ Amikor még nem ébredtek öntudatra a bennszülöttek ... A hollandusok keletmdiai gyarmatbirodal­ma ajkkor még alig voit százesztendős. A fia­iéi erdélyi alig tudott betelni a sok látnivaló­val. Megcsodálta a magas hivatalokat betöl­tő hollandusokat, akik kiskirályok módjára* éltek és a bennszülöttek előtt tekintélyük öregbítésére hallatlan pompát fejtettek ki. A hollandus, generálisokat például a pápai ne­mes I érit,őrségre emlékeztető aiabárdosok ki­férték lépten-nyomom lestői öttözékükben. Fél­istenként hordozták yyaloghintóikon a fehér embereket a leigázott bennszülöttek, akik ak­kor bizonyára még csak nem i$ álmodták, hogy ucgyedfélszáz év múlva lerázhatják majd a gyű tölt bilincseket. A trópusok ember- és állatvilága, n dús és v soil á latos növényzet Schul lerben pompás megfigyelőre leltek. Éles szeme felfigyelt az ilt nagy számban élő kínaiakra is. A sárga faj már cklor felvette harcát az európai hódi- lókkal .. . 1698 novemberében, kél. évi gazdag tapasz­talatgyűjtés után sikerült csak Sebulternek végleg kilépnie g gyarmati katonaság átlomá- ryából. Sikerült ugyanis megnyernie Mijnheer Borensee-nők, egy igen befolyásos hollandus urnák pártfogását, mert a dúsgazdag szeren- ospjátóküzem-tulaj'donosnu k c.sa’ádi címerét nagy művészettel véste hatalmas jteesétgyürü- je kövébe. Hálás elismerése jeléül még Pimxner Andrást is kiszabadította a katona­ságból. Szabad tett újból a két fiatal erdélyi és zsebükben ott csengtek a hollandi arany­forintok. 4 Djva Erdélyben ... 1698 december l én a két barát búcsút mon­dott Batáviának és Holland Kelet-Indiának. Február 13-án szerencsésen megérkeztek Fok­városba Szemt Ilona mgetémk (rmtésévé 19 4 2. M A J V S 3 hatalmas tengeri vihara- kíséretében, értek Ir­land földjéhez, majd Stfcia ás Anglia, körül­hajózáséi után juníiss eső napján Amszter­damban ért véget regénys élményekben gaz­dag utazásuk. — „Hála adassák a MeryybéH Istennek, aki engem oly félelmetes ns-aiísomban megoltal­mazott és engem ismét a keresztények közé, a kedves Európába egészségein és vidáman ha- zamezeteti. — Ihm sey dafir ls>b. Ehr und Preise gesagt, in aller JSwiijteil.- Amen;' irta Schulter naplójába az iső európai nap estéjéin. A honvágy most már barntr hazavezórelte Erdélybe a derék fiatal ararymivest Szülő­városába árve, városi szodgáatot vállalt é- csakbamar megnősült. Schulter György művészeti alkotásai Hat év múltán II. Rákóczi i'erenc szabad- ságharcának hullámai átterjedt* Erdély föld­jére is. Erdély rendjei a feedel-mi székivé emelték a NagyságcH Fejeddmet — csak Nagyszeben nem akart neki belódolni. Ebben a városban tartotta udvarát loionezi Banffy György gróf, a Habsburgokkal eimborá’ó és ezért kivégzett Bánffy Dénes fa. öt válasz­tották a Nagyszebenibe tömörül Habsbvrg- párt-iak a Leopoldiamtm-Diplonu alapján n.~ ország kormány sójának, Egykori feljegyzések szerint « a vátefc'/,- táe felette érdem téten egyénre esett, mert ez a „kártyák ember sok alvásával Erdély ügyét könnyelműen eljátszotta. Ö volt. m, aki, hívei­vel II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelem­mé történt megválasztását iöriénytelewaek jel,ént,ette ki. Schriller kénytelen volt Nagy­szebenben ezt az urat is végigszrlgálni. TD- láte után egy szépen metszett wn-lékércmmel áldozott ehnuiásának. Az emlékérem hátlap­ján viharzó tengeren hányódó hajót látunk, a parton meg ciprusligetet. Az érem kórkatá- ban örök igazság szól hozzánk: hiába tör az ember a magasba, végül a ciprusok lábánál meg kell csontjainkul, adnunk ... Ez az emlékérem nem volt Schulter egyetlen éranészeti alkotása. Az idők viharában legtöbb alkotása nagyon nyomtalanul elkallódott, de Prokopvus Béla és Huszár Lajos kitűnő érr- tnétssefci munkája, amely Magyarország és Er­dély valamennyi ismert emlékérmét Írásban és képben ismerteti, még ngolo. miivét mutat- ,ja be. 1711-ben Bc/mtter Hl. Károly király emlék­érmét készítette el. Ar. érem hátlapján apró­lékos goadda! ábrázolt hajóban valósdoiiteg az „Inselmunde“-t örökítette meg ügyes keze. Feiert tárgyú az az eml<3íémiéje is, amelynek előlapján I. lápét, hátlapján pedig III. Mo- honrednek turbános metóképéit látjuk. Szülővárosa nagyra értékelte hősies fiá­nak művészeti alkotásait és hálás elismerése jeléül kinevezte a város pénzverőm,esterévé. 1726— 1739 között ö töltötte he a szeben-me— gyet Szerdahelyen (Renssmarkt,) a királybí­rói tisztet. 1739 február 13-án önként kimon­dott e tisztségről. 1743 augusztus 4-én Mária Terézia .pchtMcnbmgi“ előnévPel magyar ne­mességet adományozott, „hűsége“ jutalmán! Schrdlomek. Még egy kéziratos nitmkn Voit Schillernek hagyatékában még egy harmadik kéziratos munkája is, amely ké­sőbbi életére vonatkozó feljegyzéseket és tör­ténelmi feljegyzéseit tartalmazta. E kéziratát Leonhard! József szászvárosi evangóMkiiís lel­kész más kéziratokkal együtt a nagyszebeni jogi tanintézetnek ajándékozta. Onnan idővel elkerült. Schütter György haiálénaik pontos ideje te- meretten. Magas kort ért el. Élete alkonyát fiának Schuller János György orvosnak nagy­szebeni házában töltötte el. Ez a fia Nagy­szebenben 1701 november 11-én született. A németországi Halléban és Lipcsében tanult, majd a, hires jénai, egyetemre került és ott végezte el zee. orvosi és bölcsészeti fakultást. 1727- ben tért haza Erdélybe és ott, szülővá­rosában nagytekintélyű orvos tett. 1730-ban városi orvosnak választották meg Nagysae- Ixrniben, négy óv múltán meg városi szenátor­nak. l766~ban polgártársainak osztatlan bi­zalma a. város rendőr-parancsnoki «Békébe emelte az agilis férfiút. Érdemeire még a bé­csi udvar is felfigyelt és 1743-ban, atyjának nemesítésével egyidőben megkapta az udvar­tól a „oonmliarius ltonorarius“ címet. Fenn­maradt egy német nyelven kinyomatott dok­tori értekezése is a tífuszról. Ez g munkája Halle -Magdeburgban 1726-ban hagyta el a '■ajtót. Könyve címlapján ..hagymáz“ néven, magyarul is megnevezte a szerző a régi világ ban hazánkban annyi áldozatot szedett beteg séget. Gazdag könyvtárát és nagybecsű tér- mészettani gyűjteményét: herbáriumát, ás- ványgyiij töményét, lepke- és bogárgyüjtejné- nyét szülővárosának hagyományozta, amely­nek változatos sorsú életében, atyjához hason ­■ lóan, munkás szerepet játszott. A két Schulter eseményekben gazdag élete igazi erdélyi élet volt. Megintette ast Erdély örök géniusza: a tudásszomjjal párosult ön­feláldozó hazaszeretet, amely annyi jeles te- lietrtget termelt ki Erdély minden rangú, hitű é= fajú fiából, akik mindenek felett mind;- erdélyiek voltak Babits József ékszerész és órásmester 30 év óta fennálló üzletét május 1-én meanyîlotta a Mátyás, hirály­tér 16 sasaim alatt (Hóin. Kath Plébánia épület) Pa óczi Edgár riportja: Erdélyi utazó, aki 62 évvel megelőzte Jelky Andrást Hollandkeletindiában... A „Keleti Újság“ közli először magyar nyelven Schuller György, a viláphirö nagyszebeni aranymives uMnap ólának részleteit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom