Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-31 / 122. szám

Szerb Antal: A világirodalom története — Rcvaí-kíadás — önkéntes seqéácsapat a ponyva elleni harcban Ma már eljutottunk odáig, hogy min­denki elismeri: a ponyva métely. Mé­tely és méreg, amit meg kell semmisíteni, ki kell dobni a magyar életből. Jelenlé. tét mi sem indokolja a kalmárszemponto­kon kívül. Mert más hasznot nem hajt, mint busás keresethez juttatja kiadóit, akik minden meggondolás, a legcseké­lyebb felelősségérzet nélkül árasztják el a várost és falut silány, olcsón vesztege. tett, rikító portékájukkal. A sajtó hangos a ponyva elleni kifakadásoktól, a kétdés már-niár nemzeti problémává nőtt, elő­kelő testületek és jónevü közírók hada. kozriak ellene, de a 10 és 20 filléres rém­történetek továbbra is tízezres példány- ézámokban indulnak naponta és heten, ként szerte az országba. Ezek a bizonyos kiadók nem zavartatják magukat, ők csak íratják a remekműveket s amint őket ismerjük, büszkeséggel olvassák az újságokban a cikkeket, hogy ebben és ebben a hónapban, ennyi és ennyi száz­ezer szinesfedelü füzet árasztotta el jó­voltukból a piacot. Mert nekik csak piac a magyar nép, vadászterület, amelyen szép számmal kerülnek terítékre a halai, más példányszámok. Beszélhetnek nekik akármennyit arról, hogy bűn az, amit Csinálnak, ők csak folytatják a maguk üzletét. Adhatnának jót is, értéket is azért a pénzért, magyar irók, magyar szellemben fogant Írásait, de az nekik néni „cikk". Általában az, ami magyar, ami jó hatással volna népünkre, mind nem „cikk". Képzeletüket nem tudja más megmozgatni, mint a véres kaland, revolyerharc, emberölés, rablás és gyil­kosság. Múltúnk eéernyi hősi története, felemelő eseménye, szürke unalom sza­mukra, amire csak légy inteni lehet. Le., gyintenek is, épp úgy, amit ezzel a gesz­tussal intézik el az ellenük szóló táma­dásokat is. Tényleg kilátástalan és kudarcra ítélt lenne a ponyva elleni harc? Hát mind pusztába kiáltó szó, ami a lélekmérge- zésröl elhangzik1 Lehet-e az, hogy a ke­resztény és pemzeti Magyarországon ne találjon megoldást ez a kérdés? Vigasztalan lenne a felelet ezekre a kérdésekre, ha nem történt volna valami itt Kolozsváron, ami reményt nyújt atrţi, hogy mégis csak meg lesz az eredménye a küzdelemnek, ■ el fog tűnni a ponyva, népünknek ez a veszedelmes ellensége Néhány egyetemi hallgató összefogott itt nálunk s elhatározták, hogy könyörtele­nül szembeszállnak a ponyvával. Szem- beszállnak vele, amint mindennel le akar­nak számolni, ami nem magyar. Célkitű­zésük magyarrá tenni Magyarors.ágot, magyarrá minden vonalon. Magyarrá szellemében is, aminek egyik legnagyobb akadályát a ponyvában látják. Hiába tartunk a falvakban népmivelési előadá­sokat, hiába neveljük a föld munkásait, hiába ébresztjük bennük a magyár ön­tudatot, ha ugyanakkor szellemi tápiáié. hül „Vörös Jack" és ,,Toprongyos Joe kalandjait nyújtják nekik. A felvilágosí­tásnak és nevelésnek nagyon előre kell már haladnia, amig a faútsi nép, a vá­rosi kisember s a középiskolás diák a maga erejéből rájön arra, hogy szemér az, amit 10 fillérért a kezébe nyomnak. Ha a ráchresztésben idáig jutnánk, már nem volna kérdés a ponyva, magától megszűnne, éppen úgy, amint a szervezet kiküszöböli magából a veszélyt hozó mikrobákat. Itt nem lehet tüneti kezdést alkalmazni, radikális gyógymódra van Szükség. Az okot kell mindjárt meg. szüntetni, útját kell állam annak, hogy a méreg tovább hathasson. Meg kell szüntetni a ponyvát. Ezt tűzték ki célnak maguk elé a kolozsvári diákok, a magyar fának ezek az egészséges, romlatlan haj­tásai. Tervük is van már arra, hoguan viselik majd ezt a „belső harcot". Nem félnek a kockázattól, bátran kiáltanak, fiatalságuk és tiszta magyarságuk hajija őket. Hogy sikerük lesz-e. azt még nem tudni, de az bizonyos, hogy példájuk követőkre fog találni, s ha ilyen önkén, tes segédcsapatok állnak majd össze másutt is, a ponyva az, amely a végén porba hullik, a porba, amit összesep­rünk és kidobunk a szemétbe, (szb.) Szerb Antal Irodalomtörténete az emberi szellem maradandó, örökéletii alkotásainak értékes kalauza. Értékes azért, mert hatal­mas anyagot dolgozott fel és állított uj fényben az olvasó elé. Értékes azért, mert nem veszett el a részletekben, hanem a szellem örökéletii müveinek kiemelésével világította meg a világirodalom fejlődésé­nek nagy folyamatát s csak a legfontosabb, legjellegzetesebb állomásoknál Időzött el hosszasabban. Értékes azért, mert módsze­rében nem a konvenciók útját járta meg és nem a közhellyé vált meghatározások és ér­tékelések ösvényére vezeti hallgatóit. S eb­ben a módszerben az olvasó számára abban adja a legértékesebbet és a legvonzóbbat, hogy noha a világirodalom kimagasló alko­tásainak ismertetésében, elemzésében és ér­tékelésében nem foglal el forradalmian uj és egyéni álláspontot, mégis, abban, ahogy tár­gyáról beszél, egyéni báj, könnyedség és ki­finomult elegancia nyilatkozik meg. Mindez a sokat tudó irodalomtörténész, a kulturált Ízlésű esztéta, a széles látókörű, az előkelő Írói eszközöket birtokában tudó művész adottságai. A három vaskos kötetre terjedő világiro­dalom-történet bevezetőjében Szerb Antal a következőket mondja: ,.A világirodalom azoknak a müveknek összessége, amelyek értékük vagy határuk révén, legalábbis vir- tualiter, minden müveit nemzet számára mondtak valamit és el is jutottak minden nemzethez. A világirodalom története az a folyamat, amelyben a nemzetekfölötti jelan- töségü irók és müvek országhatárokon és évszázadokon 'átemelkedve megtermékenyí­tik és irányítják egymást. A világirodalom története élő összefüggés.“ Ez a meghatá­rozása a világirodalomnak egyúttal progra­mot is jelent: Szerb Antal valóban csak a földrészeken, határokon, a korszakokon és az évszázadokon messze tulvilágitó Írókat és müveket állítja elénk és ezzel a rostálás­sal még öntudatosabban és szemleltetöbben mutat rá alkotók, müvek, népek és korok irói alkotásának szervesen élő összefüggé­Tillaárom haj! Arany János vidám versei Arany János költészetének ismerői — és ki nem ismeri a magyar költészetnek ezt az óriását — meleg szívvel, jóleső mosollyal olvasták mindig azokat a' vidám verseket, amelyek a gyűjteményes Arany-kiadásokban a komor balladák és a páratlan elbeszélő költemények között felcsillantak. Milyen nagyszerű érzés .most egy Olyan kötetet végiglapozni és végiggyönyörködni, amely úgyszólván maradéktalanul magábanfoglalja az egykori szalontai jegyző költészetének mosolytkeltő terméseit. A könyvet; amely­nek címéül a kötet összeállítója Arany János egyik mulatságos versének refrénjét választotta, nem lehet eleget olvasni, oly sok derű, -olyan sajátos és mélyenszántó humor árad belőle. . Arány János vidám verseinek egy kötet­ben való kiadása alkalmából felesleges a költőt méltatni, inkább azt a gondolatot kell elismeréssel üdvözölnünk, amelynek je­gyében ez a .kiadás, napvilágot látott. Külön eseménye a könyvnapra készült kiadvány­nak, hogy ebben a kötetben illusztrálja elő­ször rajzolómüvész a költő „víg-szomorkás“ elképzeléseit. A feladat nem egyszerű, Andrássy Zoltán, a fiatal és nagytehetségü erdélyi rajzolómüvész azonban, akinek ne­vét több sikerült munka kapcsán jól ismeri már az erdélyi közönség, sikeresen oldotta meg a rábízott munkát. Egyenesen meg­lepő az a megértés, amellyel a halhatatlan költő kedély világát vonalakba önti. A könyv a kolozsvári Lepage-Cég kivül- belül tetszetős kiállításában jelent meg. R. Berde Mária kis tanulmánynak is beillő előszava külön élményt jelent. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK sére. Szerb Antal könnyed, élvezetes stí­lusa érzéki varázsával annyira rabulejti s lebilincseli az olvasót, hogy észre sem veszi a szellemtől, frissességtől csillogó sorok kö­zött á nagy felkészültségű tudóst,, aki ala­pos eszmetörténeti, stilustörténeti és iroda­lomszociológiai tanulmányok s szempontok szerint foglalkozott az emberiség legnagyobb kincsének: a szellemi alkotások fejlődés- történetével. Ezeknek a szempontoknak fi­gyelembevétele és érvényesítése a munka közben, adják meg Szerb Antal müvének korszerűségét s magyarázzák meg vállalko­zásának jogossága mellett érdemét és müve sikerét is. Nagyon sokszor érezzük, hogy Szerb An­tal müve írása közben milyen mély alázat­tal, milyen szent tisztelettel és rajongó sze­retettel áldoz egy-egy alkotó,, vagy alkotás tért és időt legyőző nagysága előtt. Szub­jektivitása — épp mindig kifinomult Ízlése és művészi előadásmódja révén — sohasem válik szabadossággá.. Sőt inkább arra ösztö­nöz az ö gyönyörködésé és szellemi Ínyenc­kedése a nagy szellemek müveinek élvezé­sében, feltárásában és megmagyarázásában, hogy magunk is még fokozottabb tisztelettel és rajongással lépjünk be az örökkévaló­sághoz szólók világába. Nemes Ízlésre, sze- retetre, jóságra tanít ez a könyv,' a könyvek szeretetén keresztül int a nagyobb, átfogóbb emberi közösségekben való testvéri beolva­dás szükségére. Szerb Antal világirodalómtörténete a kis népek és a keleti népek irodalmával, vala­mint középrendü alkotók müveivel szándé kosán nem foglalkozik részletesebben. Mégis, ott, ahol kellett, sehol el nem mu­lasztotta utalni a magyar szellemi élet és a világirodalom élő folyamatának összefüggé­seire. Az értékes mü a Révai gondos és szép ki­adásában jelent meg. Szeretettel ajánljuk azok figyelmébe, akik a könyveket szeretik és a könyveken keresztül az alkotó emberi szellem helyét, jelentőségét nemcsak meg­ismerni, de Ízlelni és élvezni is akarják. HAZAI UTAZÓK ERDÉLYBEN Erdély földjét, mindig előszeretettel járták azok, akik nem ezen a tájon születtek. A „Hazai utazók Erdélyben“ cimü könyv, me­lyét Szeremlei László szakavatott és gon­dos kiválogatásában a kolozsvári Lepage- cég adott ki a könyvpiacra, egy esokorna köti össze a multszázadbeli és még régebbi „hazai utazók“ erdélyi vonatkozású útiraj­zait és naplórészleteit: A mindvégig figye­lemreméltó könyv valóságos kis erdélyi Baedekke'r. amelynek zamatát, vagy meg inkább patináját az a körülmény adja meg, hogy az egyes útirajzok szerzői már rég porladoznak... Egész sereg nagy névvel ta­lálkozunk ebben a kötetben, köztük számos olyannal, akikről nem is tudtuk, hogy vala­ha, megfordultak Erdély földjén. Egymás­után lépnek elő a halhatatlanságból Csoko­nai V'itéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Széche­nyi István, Déryné ifiasszony, Bolyai Far­kas, Kemény Zsigmond, Táncsics Mihály, Petőfi Sándor,. Jósika Miklós, Jókai Mór, Orbán Balázs és mások, hogy elmondják mindazt, amit Erdély földjén tapasztaltak. Túl a szorosan vett útleírásokon, amelyek valósággal körképszerüen érzékeltetik a multszázádbeli Erdélyt, a kötet egyes olda­lain keresztül bepillanthatunk, szükebb ha­zánk régi társadalmi viszonyaiba is. Az üde pasztellszínekkel festett tájak mögül kibon­takoznak a komor feketével megrajzolt ma­gyar sorskérdések is. Nem túlzás, ha azt át­ütjük* hogy a kötet egyik-másik útirajza mai ..szemmel nézve is kerek szociográfiai tanulmány. A fiatal Széchenyi István erdélyi utjának megkapó naplója ezúttal jelenik meg először magyarul a harminc útirajz között. Tanulságos és felejthetetlen élményben részesül az az olvasó, aki feltelepedik a ré­gen köddé vált hazai utazók batárjára és beutazza velük Erdélyt. A könyvhöz Molter irt vonzó előszót™ ’’ 1942. M A J V S 31 Jól bevezetett festék- és lakkgyár, fia­talabb, német nyelvtudással bíró, ős- keresztény utazót keres, Kolozsvár székhellyel. Ajánlatok, fénykép kíséretében — melyet kíván­ságra visszaküldünk —, az eddigi mű­ködés ismertetése mellett, „Erdély 1313“ jeligére a fokiadéba küldendők. 4 félelem és a gyermeki lélek.., Tóth B. Zoltán dr. könyve A félelemérzés minden teremtménynek § az embernek is ősi ösztöneiben gyökerezik. Évezredek átörökített érzése ül a lelkek mér. lyén. A civilizáció és kultúra meredek s ve-, ritékes útját végigjárt ember lelkét és tes­tét kifinomitva, értelmét megélesitve érkez­hetett el a huszadik évszázadhoz, de ettől az ősi érzéstől soha nem tudott megszabadulni és nagyon kérdéses, hogy a mai kulturált ember kifinomodott idegzete s végtelenül bonyolult érzésvilága nem szenved-e na­gyobb kínokat és gyötrelmeket ennek az ér­zésnek ránehezedő terhe alatt, mint hajdan. — Most — vizsgák idején — a hatéves kortól, a férfikorba lépés idejéig a nernzet egyhetede ott áll és szorongó érzéssel vára­kozik arra az Ítéletre, amelyet „írásbeli és szóbeli“ próbatevések után mondanak ki er­kölcsi és értelmi haladásáról. Vajúdó korunk uj, nehéz feladatok elé állítja, az ifjúságot, nagy megerőltetést igényel és kemény mun­kát kíván. Szakemberek részéről mind gyak­rabban hangzik fel a figyelmeztető szó: vi­gyázni kell, mert az ifjúságra rakott teher máris túlságosan nagy és súlya alatt na­gyon könnyen összeroppanhatnak. A legkiválóbb elmék keresik az utat-mó- dot, miképpen lehetne az ifjúság lelki ellen­állását fejleszteni, ; képességeinek ki­bontakozását megkönnyíteni és felvértezni őket arra, hogy nagy feladataikat a maguk erejével a közösség érdekében meg tudják oldani. » Nagy neveléslélektani probléma a féip- lemérzés kérdése, mert ennek az érzésnek a forrása a létfenntartás és az önérvényesü- lés alapösztöneinek veszélyeztetése esetén, kikerülhetetlenül felfakad már a legko­rábbi gyermekkorban és ha idejében nem történik gondoskodás megfelelő levezetésé­ről, elhatalmasodó árja végzetesen elönti az egyén lelkületét, tönkreteszi sorsát S ve­szélyt hoz arra a közösségre, amelynek tag­ja. Egy német tudós szerint a félelem a gyér meki lélek alapérzése. Bizonyos, hogy a fel­nőttek és az ö világára szabott törvények között kibontakozó gyermeki lélek, állan­dóan ki van téve az összeütközés veszélyé­nek és mint egy rém vicsorít x-á ezer is­meretlen homályból a nagyok világának ijesztő, általa fel nem fogható, félelmetes tárgyi és szellemi rejtélye. Az iskolai életre — sajnos — vagy egy­általán nem, vagy a legtöbb esetben helyte­lenül készítik elő a gyermeket s emiatt ezek­nek a szerencsétleneknek ez a hely is újabb félelmi hatások színhelye lehet. A különféle jellemhibák, eltévelyedések, bűnök, az önmagával való meghasonlás -az antiszociális magatartás eredete és oka a legtöbb esetben a helytelen nevelés követ­kezménye. A hazudozó, a dacos és a tolvaj típusa minden esetben ajkból a gyerme­kekből fejlődik ki, akiket elkapott a féléiéin érzése és elfajzott bennük, mert nem voltak mellettük hozzáértő és melegszívű nevelők, akik segítettek volna, akik a kezdődő vál­ság idején beavatkozhattak volna életsor­sukba. A ma tanítójának, nevelőjének tökéletes felkészültséggel kell rendelkezni, ismerni kell mindazokat a tudományos eredménye­ket, amelyeket a legújabb lélektan felderí­tett, de tudnia kell azt is, hogy ezeket az is­mereteket, miképpen lehet a gyakorlatban alkalmazni. Nem elég ha a tanító jő! felkészült lélek­tani ismeretekkel, jólkészült nevelőnek is kell lennie. A rossz nevelés következményei társadal­mi és nemzeti problémává szélesednek. Ezek a meggondolások vezették Tóth B. Zoltán dr.-t, a kolozsvári áll. líceum és ta­nítóképző intézet pedagógia tanárát, amikor „A félelem és a gyermeki lélek“ cimü könyvét hosszú esztendők gyakorlati kuta­tásai és kísérletei után megirta. A könyvet a kolozsvári Ferenc József tudományegye­tem pedagógiai lélektani intézetének könyv- sorozatában adták ki. A szerző nagy érdeme, i hogy különösen a gyakorlati pedagógiai részt dolgozta ki nagy gonddal és ezzel kitűnő segédkönyvet adott a magyar tanítók kezé­be. A munka, bár a szerző szakembereknek szánta, közvetlen és kitűnő magyarsággal megírt és felettébb ajánlhatjuk minden gyér mekéért élő és annak sorsáért aggódó szü­lőnek is. Nekünk erdélyieknek külön öröm, hogy ilyen kiváló szakemberek készítik’ elő j tanítóinkat, akikre gyermekeink nevelése és j tanítása vár. j. FIGYELEM ! „Japánokért varieté, Jókai-u. 17. sz. junius hó 1-én nyílik kimondottan nagy családi műsorral. Kolozsvár egyetlen fedett kerthelyisége. Műsor kezdete este 10 órakor. Asztalrendelés. Telefon 27-87

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom