Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-28 / 95. szám

K edd 1942, április 28 swaps?! np3J9K ^Eópviaelöház könyvtára ’ .iUí.i BU PA BLAM EV? EZTSRIí ©UŰAPS3? Vq * 4ra 12 fillér SZERKESZTŐSIG, KI ADO HI V AT AX. ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- ' ÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZSEF Kállay miniszterelnök a kormány tizéves erdélyi beruházási programját jelentette be vasárnap Kolozsvárott Erdély és Kolozsvár örök magyarságáról tett hitvallást a kormányfő az egytálételes ebéden mondott pohárköszcütőjében még nem oldottuk meg. Az állami munkaköz­vetítésről szóló törvényjavaslat elkészült lő­het hogy még a tavasz során he is tudjuk mfujtani s megoldáshoz segítjük a további rnwnkásproblémákat, igy a Munkakamara kér­dését is, amelyben irányításul például .szol­gálhat Erdély kezdeményezése. — Érdeklődéssel hallgattam a gazdák pa­naszait, mint gazdaember megértem őket. A háború következtében az országos szabályozó— sok időszakát éljük s ennek megvannak a maga nehézségei, mondhatnám itt-ott igazság, talanságai is. ***" ja igyekezettel arra törek­szünk azonban, hogy a nehézségeket, amelyek semmiképpen sem rossz akaratból! származnak minél jobban csökkentsük és megszüntessük. Arra kérem tehát gazda! ársaimat viseljék el a nehéz időket türelemmel s gondoljanak arra, ha valamin nem tudunk teljen vagy gyorsan segíteni, az nem a jó szándék hiányán, ha­nem a mai nehéz időkön mülik. Kállay Miklós miniszterelnök kolozsvári lá­togatásának második napján, vasárnap reggel a piaristák templomában résztvett a diákmi­sén, majd onnan Varga József, báró Bánffy Dániel és Antal István miniszterekkel, Fa- binyi Tihamér ny. pénzügyminiszterre!, Inczédy-Jöksman Ödön dr. főispánnal és Ke- ledy Tibor dr. polgármesterrel! s kíséretének többi tagjával az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület székházába látogatott. Az EMGE székhazának kapujában gróf Teleki Béla, az EMGE elnöke és a főtisztviselők fogadták a miniszterelnököt, aki égy órás látogatása a la tí. az EMGhJ statisztika: o-ztóiyóba n é* sm Erdélyi Gazda szerkesztőségében időzött. A statisztikai osztályban Venezel József Tudo­mányos intézeti tanár tett jelentést az EMGE adatgyűjtő munkájáról, majd az Erdélyi Gaz­da szerkesztőségében szőkébb gazdasági tár­gyú megbeszélés volt. Gróf Teleki Béla, az EMGE vezetője meleg szavakkal mondott kö­szönetét a miniszterelnöknek Erdély mező- gazdasági kérdésével kapcsolatban s az EMGE munkája iránt tanúsított érdeklődé­séért. Időszerű kérdéseket terjesztenek elő a kormányfő elé járult küldöttségek Kállay Miklós miniszterelnök ezután a vár­megyeház dísztermében több, mint két órán át küldöttségeket fogadott, amelyek Erdély­nek úgyszólván valamennyi időszerű kérdésé­ben tájékoztatták s kívánságaikat Írásban is átnyújtották. Gróf Teleki Béla az Erdélyi Párt vezetősé­gének élén meleg szavakkal köszöntötte a mi­niszterelnököt' első erdélyi útja alkalmával. Hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Párt az elsza­kíthatatlan egység és a jobb magyar jövő ér­dekében akar munkálkodni, elsősorban Er­délyben, amely a megszállás 22 észtén d'e alatt elszegényedett s éppen ezért az egész ország segítségére van ehhez szüksége. Hálá­val gondolnak arra a hatalmas összegű segít­ségre, amelyet az anyaország már eddig is juttatott ennek az országrésznek. Erdély azon­ban nemcsak áldozatot jelent, hanem értékei is vannak. A természeti kincsei mellett, ame­lyek még feltárásra várnak, nagy értéke nem­zeti öntudata, amely az elnyomatás ideje alatt is épségben megmaradt s az a nagy nemzeti erőtartalék, amely a székely megyékben ren­delkezésre áll. Ebből kell merítenünk egyrészt, hogy megerősítsük nemzetünket, másrészt, hoifip f(íffísifíSff!^ózépó8ztályünkat. Ha így használjuk fel Erdély természeti és lelki kin­cseit, az egész országot és a jobb magyar jö­vőt szolgáljuk vele. A székelyföldi képviselők Székelyföld vil­lamosítása ügyében terjesztették elő kérésü­ket, a kolozsvári munkakamara, az Erdélyi Párt munkásszakosztálya, a Nemzeti Munka- központ és a Hivatásszervezet vezetői a muu- kásproblémákat tették szóvá, hangoztatták, hogy az erdéhjrészi munkásság szakított a nemzetköziség és az osztályharc gondolatával s keresztény és nemzeti alapon, áll. Politikai síkon az Erdélyi Pártot támogatja, szakmai tekintetben pedig érdekképviseletei harmoni­kusan együtt dolgoznak. A magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak saját- kérel­meik mellett a kereskedelmi és az ipari élet magyar kezekbe való juttatását sürgették. A gazdaközönség kéréseit a Kolozsvári Gazda­sági Egylet vezetősége adta elő. Ezután az erdélyi magyar egyházak veze­tőinek s a kolozsvári nőegyletek vezetőinek küldöttsége jelent meg a miniszterelnök előtt, aki meghallgatta az iparosok és a kereskedők és az Erdélyi Gyáriparosok kívánságait is, amelyeket az Ipartestület, az Iparosegyesület vezetősége, a, Szövetkezetek és a Baross Szö­vetség küldöttsége adott elő. Kállay miniszferelnölc Erdély lórién©!*«* hivatásáról niszterellrtök még több más küldöttséget i> fogadott, majd részletesen válaszolt a kül­dött ségek szónoka i na k. Mindenekelőtt köszönetét Inondott az Er­délyi Párt vezetőségeinek, hogy alkalmat ad­tak néki a találkozásra a Párt képviselőivel és vezetőivel, — Csatlakozom gr. Teleki Béla elnök ur szavaihoz — mondotta többek között a mi­niszterelnök. — amelyekben pontosan körvo­nalazta az Erdélyi Párt hivatását, ö azt mon­dotta: az egész ország munkája szükséges ahhoz, hogy megtudjuk oldani az erdélyi kérdéseket, Szeretném kiegészíteni ezt a ki­jelentését. — Magyarországnak is szüksége van arra, hogy az Erdélyi Párt, az erdélyi vezetó'réteg s egész Erdély bekapcsolód­jék a magyar életbe, a magyar munkába, a magyar közösségbe. Erdély a történelem folyamán többször meg­segítette már Magyarországot; valahányszor bajba jutott a nagy-ország, mindig Erdély volt az a bástya, ahol a magyarság meghúzódhatott s ahonnan a feltámadás munkája kiindulhatott. — Erdélynek megmaradt ez a történelmi hivatása s ez azt a kötelességet rója az egész országra, hogy visszaadja szeretetben, segít­ségben, szellemiekben, lelkiekben és anyagi­akban egyaránt Erdélynek azt, amit a múlt­ban az országért tett. Azt is mondotta az ^el­nök ur, hogy kincseket kell feltárni Erdély­ben. Igaza van, de fel kell tárnunk az erdélyi szellemiség lelki kincseit is, hogy azokat az egész magyarság közös értékeivé tegyük. — Fvövid ideje állok helyemen, de időm jó­részét az Erdéllyel összefüggő különböző kérdések foglalják el. Nagy köszönettel ve­szem, ha teljes inunkakészségteket ajánljá­tok fel a közös munkára, hiszen Ti erdélyiek ismeritek a legjobban saját problémáitokat. Ez a munkakészség azonban nem lehet partikuláris, hanem olyan, amely megeró'siti és eredményesebbé teszi az egész magyarság közös munkáját, amelynek keretében természetesen megoldás­hoz jut majd minden erdélyi partikuláris kérdés is. Áz eidélyi villamosítás kérdése Áttérve' a részletkérdésekre, hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az erdélyi villamosítás kérdésével már a miniszterelnöki szék elfog­lalása előtt is foglalkozott. — Kagy tervet dolgoztunk ki, — mondotta többek között — amely felöleli az egész szé­kelyföld villamosítását is s remélem' már eb­ben az évben mád lesz arra, hogy erőtelje­sebb léptekkel jussunk közelebb a terv meg­valósításához. A nyersanyag probléma nehéz­ségeket támaszt ugyan, de ha másként nem megy, vasoszlopok helyett pl. ‘majd faoszlo­pokkal dolgozunk, s felhasználjuk a rendelke­zésre álló vizierőket és a földgázát is. — Boldogan állapilom meg — folytatta ez­után szavait a miniszterelnök — ţ ‘»vilit«.'? egységet, összeforró*!, amely itt a munkásság között van. Munkáskérdéseinket A továbbiakban, hangsúlyozta a miniszter- elnök, hogy szivén viseli a magyar kisiparos­ság sorsát. Nem csak arra kell gondolnunk ugyanis, hogy a magyar ipar minél olcsóbban, minél gyorsabban, minél többet termeljen, hanem arra is, hogy az ország nem nélkülöz­heti az önálló kisiparosok erős polgári réte­gét. Épen ezért az iparfejlesztési törvény gondoskodik a megfelelő iparos utánpótlás biztosításáról. Rendkívül nehéz kérdés a had- havonult. iparosoknak itthonmaradottjairól való gondoskodás, a kormány azonban első­rendű feladatának tekinti a segélynyújtást, a lehetőségek legvégső határáig. azt az ön­„Az erdélyi magyar egyházak az európai kereszténység végvárai" Köszönését mondott a miniszterelnök az Erdélyi Szövetkezetek küldöttségének azért az iránytnmtató kitűnő működésért, amelyet az erdélyi szövetkezet az elnyomatás éveiben folytattak és ma is kifejtenek, majd kijelen­tette a Baross Szövetség küldöttsége előtt, hogy a kereskedelmi és iparügyi miniszterrel együtt megfontolja az iparengedélyek reví­ziójának kérdését. Remél«, hogy már a jövő költségvetési évben lehetőség nyilik iparos és kereskedőtanonc otthonok felállítására, ami szintén elősegíti a keresztény magyar iparos és kereskedő társadalom, megizmosodását. Az erdélyi négy magyar egyház vezetőiből alakult küldöttség üdvözlésére válaszolva, hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az er­délyi magyar egyházaknak, a magyar problé­mákon túlmenően nagy európai feladatuk is van: ők az európai kereszténység végvárai. Feladatának tekinti az erdélyi felekezeti is­kolák kérdéseinek teljes megoldását s öröm­mel fogadja az erdélyi egyházak vezetőit, hogy a kultuszminiszterrel együtt részletesen megtárgyalja velük a felekezeti iskolák kérdé_ sót. A miniszterelnök külön-külön is elbeszél­getett az egyes küldöttségek tagjaival és részletekbe menően érdeklődött problémáik iránt. A küldöttségek fogadásá után a miniszter­elnök kíséretével együtt megtekintette a Farkas-utcai református templomot, majd a hadtestparancsnokság uj épületét. \ főispán és a polgármesier pottárlc őszön fő* A Mátyás király Diákházban Incsédy- Joksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. polgármester a miniszterelnök tiszteleté­re ebédet rendezett, amelyen megjelentek Kolozsvár minden társadalmi rétegének képviselői. Az egytálételes ebéd résztvevői rendkívül meleg ünneplésben részesítették Kállay miniszterelnököt. Az ebéd során az első pohárköszöntöt Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán mondotta. — Nagyméltóságu Miniszterelnök Ur! Ma­gyar Testvérek! — Valahányszor átlépem ennek az épület­nek küszöbét, mindannyiszor — mondotta a főispán — a bánat és öröm egymástváltó érzelmei támadnak fel bennem. A bánaté, mert hiszen friss még a seb, melyet rajtunk ütöttek akkor, mikor az erdélyi magyarság áldozatos filléreiből épült, csaknem 130 éves színházat durva kezek lerombolták, hogy helyébe építsék ezt az idomtalan épületet, idegen nemzeti érdekek szolgálatára. A z örömé, mert jött a várvavárt feltámadás és azóta ebben a teremben mindenkor megjele­nik lelki szemeim előtt Kormányzó Urunk nemes alakja, aki itt ezen az emelvényen a mi örömkönnyeink között adta vissza for­mailag is Kolozsvár városának egyik leg. drágább kincsét, a Ferenc József-tudomány- egyetemet. Az O fenkölt személye az, amely a magyarnak bura-bánatra még eddig min­dig meghozta az örömöt! Tekintsünk ma is ez uj világháború küz­delmeinek közepette bizalommal és szeretet­tel Reá, aki biztosíték nekünk arra, hogy ellenségeink sohasem fogják a mai világrend romjai alá temetni azt, amit ezer éven át szentnek tartott a magyar: Istent és Hazát! Szálljon hát gondolatunk ez ünnepélyes ta­lálkozón is feléje és kérjük a jó Istent, hogy . vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunkat még igen sokáig éltesse! A közebéd résztvevői a főispán pohárkö- szöntöjét állva, lelkes tetszésnyilvánítások között hallgatták végig és a végén lelkesen élették Kormányzó Urunkat. A második pohárköszöntőt Keledy Tibor dr. polgármester mondotta: — Nincsen még négy hónapja sem annaz, hogy a magyar kormány volt elnökét vá­rosunkban köszönthettük és ma Ismét az a szerencse ért bennünket, hogy Kállay Miklós Önagy méltósága személyében a magyar mi­niszterelnököt, továbbá Varga József 'oar- ügyi, báró Bánffy Dániel földművelésügyi és Antal István tárcanélküli miniszter urakat tisztelhetjük körünkben. A kormányfőknek ez a megkülönböztető megbecsülése mélyen meghat valamennyiünket! Úgy érezzük, hogy a hosszú szenvedés alatt tanúsított magatartás elismerése, a városban ősidők óta rejlő tulajdonságok értékelése nyilatko­zik meg bennük. Amit ez a város a törté­nelem folyamán teljesített, azért soha sem várt ellenértéket, kivételes elbánást; abból a magasabb erkölcsi felfogásból tette, amit a magyar nemzeti gondolat szolgálata meg­kíván. A mai nehéz időkben ebben a szolgá­latban sem kér kivételt, de első akar lenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom