Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-28 / 95. szám

194 2. AVUI CIS 28

Május elején isméi rendes és csoportos k edvezményes

indulnak a

FABRO ISKOLÁBAN

Szeniegyház-utca 1. sz.

Gyorsírás, gépirés, szépírás, helyesírás, A lami vizsga

<i nélkülözések vállalásában, a megértés gyakorlásában, az összefogás példaadásában. Egyébként egyéniségének teljes megtagadásával, személytelenül kívánja kötelességét végezni, hogy méltó legyen múltjához, érette küzdő honvédőinkhez és a jobb magyar jövendőhöz. Ezt a készséget ezennel tisztelettel Nagyméltóságod rendelkezésére bocsátjuk és kérjük, éljen vele nehéz munkájában. Isten ségitse a Miniszterelnök Urat!

A közebéd résztvevői a pobárköszöntö elhangzása után meleg ünneplésben részesítették Kállay miniszterelnököt és a kíséretében megjelent minisztereket„Kolozsvár más, mint magyar, nem lesz soha“ — mondotta a miniszterelnök

Tapsvihar közepette emelkedett szólásra Kállay miniszterelnök és feszült figyelem s érdeklődés mellett válaszolt az elhangszott pohárköszöntökre:

— Amikor elindultam a Székelyföld felé épülő vasútvonal megtekintésére, elhatároztam: nem térek vissza anélkül, hogy Kolozsvárott ki ne szálljak, mert Itt Kolozsvárott, nemcsak Erdély, hanem Magyarország második fővárosában bemutatkozni és veletek találkozni akartam, hogy megismerjük és megtaláljuk egymást!

— Ennek az országnak több vidéke, több tája van, de egybeforrottabb, magyarabb, ezerévesebb, mint Erdély, egyik sem tehet. Ezelőtt az Erdély előtt tisztelgek most, amikor az elmúlt másfél év alatt itt megfordultam, mindig ugyanazt éreztem: ennek a városnak színtiszta magyar levegőjét, amely mindenki felé árad, aki itt megjelenik. Kolozsvárnak van nagy történelmi és háborús múltja, vannak alkotásai, vannak és lesznek problémái, de nagyobb kincse, nagyobb értéke mint örökkévaló magyarsága nincs és nem is lehet soha! (Nagy éljenzés és taps.)

— Bármi történnék is ezen a világon —

Kolozsvár más mint magyar nem lesz soha! (Viharos éljenzés és taps.) Nemcsak a magyar erő biztosítja ezt, de biztosítja Kolozsvár levegője -—- mert amint nem lehet Nürnbergböl más, mint német város, Ná- polyból más, mint olasz kikötő, ahogy nem lehet Szcbennek vagy Besztercének német jellegét eltörölni, úgy ez a város is mindenkor és kizárólag magyar marad! (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.)

— Egy hónap múlva készülök újból Erdély földjére jönni s akkor bejeleteni valóm Is lesz. Akkor fogom Ismertetni a magyar kormány tízéves erdélyi beruházási program ját. (Viharos éljenzés és taps.) Mert amit a 22 évvel előtti időkben elmulasztottunk s ami_ nem történt meg az elmúlt 22 év alatt sem, azt országos kötelesség most helyrehozni. A magyar örökkévalóságot ezen a földön nem szavak, hanem munkaprogramok és végrehajtóit munkák döntik el. Amit a magyar kormány Erdélyben az elmúlt másfél év alatt eddig végzett, azt mutatja csak, hogyan kapcsoljuk össze alkotómunkával í^rdélyt az Anyaországgal, amit pedig majd ezután teszünk, az már a magyar Erdély örökkévalóságának szól! (Szűnni neiít akaró taps és éljenzés.)

„Erdélyre szóló szerves nagy munkaprogramot

dolgozunk ki"

— Csak a beruházások terén több mint 400 millió pengőt fektettünk az elmúlt másfél év alatt Erdélybe. S ha még ma sincs ennek látszatja minden vonatkozásban Erdélyben, ez nem azt jelenti, hogy kevés volt ez a horribilis erőfeszítés és befektetés, ez csak azt mutatja, hogy mi történt eddig, Illetőleg még mi minden nem történt ezen a részén az országnak- Ennek pótlására pedig még nekünk is, akik szivvel-lélekkel minden erőnkkel akarunk belefeküdni ebbe a munkába, hosszabb illőre, évekre van szükségünk. Majd ennek a munkának részleteiről akarok a legközelebb nyilatkozni. Mert egész Erdélyre szóló szerves nagy munkaprogramot dolgozunk ki, amelynek lesz közlekedésügyi, útügyi, mezőgazdasági, kisipari, egyházi, kulturális és sok más vonatkozásai Az alkotás, a munka, az újjáépítés, a feltámadás, a szociális .jólét és lelki megtisztulás után mindenkit magunkkal viszünk a jobb magyar jövendőbe, aki t elünk jön! Senki előtt sem zárjuk le a magyar élet kapuját, senkit sem hagyunk ki e nemzet tagjai közül, de aki nem jön velünk, az lemarad, mert annyira tiszteljük az emberi szabadságot, hogy senkit sem kényszerítünk reá, ha nem jön velünk.

— S még egyet mondok. Munkánkat az igazságosság fogja vezetni, mert nem lennénk hűek önmagunkhoz, tisztességünkhöz, erkölcsünkhöz, magasabbrendü európaiságunkhoz, ha igazságtalanok lennénk! Mi az igazság utján akarjuk a magyar erót növelni s a magyar jövőt munkálni! Tudom, hogy nehéz feladat áll előttünk, mert nehéz időben is fogunk hozzá. — Én látom a bajokat itt is és látom az egész országban. Éppen ezért csak egyre kérlek benneteket: foglalkozzatok a kérdésekkel, törődjetek a dolgokkal, bíráljatok, csak elégedetlenek és elesüggedők ne legyetek egy pillanatig sem! Mert nagy különbség van a között, ha úgy mondom meg a véleményemet, hogy sogi- tehi akarok vele, vagy pedig úgy teszem ezt, hogy ugyanakkor ártok, rombolok és megnehezítem'a munkát. Igen, maradjunk mindig önérzetes magyarok, mondjuk meg mindig a véleményünket, de ezt mindig vtgy tegyük, hogy ne ártsunk vele az ügynek, amelyet TI is, én is, mindannyian szolgálni akarunk.

— S végül: áldjuk a jó Istent s Vegyünk hálásak azoknak, akik az országot vezették'

Ne feledkezzünk meg arról, hogy egész Európában aránylag még mindig nálunk a legnagyobb a jólét, a legjobbak az életlehetőségek! Hogy hibák is vannak? Hogyne lennének! De éppen azért egyesítsük akaratunkat és törekvésünket, tapasztalatunkat, tehetségünket, szlvünket-lelklinket, bogy a mai nehéz időkben is jobbá, igazabbá tegyük a magyar életet. Ne felejtsétek soha: háborúba léptünk, háborúban vagyunk. Meg kell vívnunk ezt a háborút önmagunkért, végig kell verekednünk szövetségeseinkkel együtt s én arra ürítem poharam, hogy ennek a háborúnak befejezése, Európa keleti ellensége legyőzésének napja, Magyarország s Erdély legszebb napja legyen!

Kállay miniszterelnök beszédének majdnem minden mondata után taps, helyeslés, tetszésnyilvánítás hangzott el. A közebéd résztvevői a mélyhatásu beszéd elhangzása után lelkesen ünnepelték a miniszterelnököt.

Kállay miniszterelnök a lelkes hangulatú közebéd után még több látogatást tett a városban, majd kíséretének tagjaival együtt a Lél-motoroson visszautazott a fővárosba.

*

Itt említjük még, hogy Varga József iparügyi miniszter kolozsvári tartózkodása alatt megtekintette a gróf Bethlen Lászióné vezetése, alatt álló „Pitvar“ háziipari boltot, majd Horváth Elek kirendeltségvezetö kalauzolása mellett megtekintette az OMTH kolozsvári kirendeltségét és az OMIH által létesített 120 ágyas diákszállót, az ország legnagyobb s Erdély legelső diákszállóját.

B rósóq elé kerülnek a vogyonre'teqeiő bolgár zsidók

Szófia, április 27. Az államügyész a szófiai kerületi törvényszéken vádat emelt több zsidó ellen, akik nem jelentették be. vagyonukat. A bolgár állam ugyanis a nemzetvédelmi törvény alapján elkobozta a zsidóvagyont, amely többmillió

lávára rúg.

Jó Áru él

ló blrdeté&>M«e.^

alapja a Jó Üzletmenetnek

1

„Reményik Sándor

zászlajára a Történelem és az Ige irta

parancsait..."

Erdély felejthetetlen költő;© szellemének hódoltok q kolozsvári magyar evangélikus egyházközség emlékestjének előadói

Kolozsvár, április 27. Immár pontosan féléve, hogy egy szomorú öszvégi délutánon utolsó útjára kísérte Kolozsvár magyar társadalma Keményik Sándor, Erdély nagy költője porhüvelyét a házsongáidi temetőbe . . . Ebből az alkalomból a kolozsvári magyar evangélikus egyházközség vasárnap este 8 órai kezdettel magas színvonalú Reményik- emlékestet rendezett a Mátyás Király Diák- házban,

Az emlékestet Járosi Andor, evangélikus esperes, áz elhunyt költő egyik leghívebb barátja nyitotta meg. Néhány szóval megemlékezett az erdélyi irodalom hőskoráról, amely nek zászlóvivője, soha nem nyugvó, önmar- pangóié lelkiismerete a Költő volt. aki pillanatig se tudott belenyugodni Erdély elszállításába s amig hivatását be nem töltötte, minden versében, minden lélekmegnyilvánu- lásában erről a hitről tett népének kemény tanúbizonyságot.

Makkal Sándor volt erdélyi református püspök, debreceni egyetemi tanár olvasta fel ezután mélyenszántó tanulmányát Keményik Sándor életéről és költészetéről. Taruilmá- nyábán rávilágított arra a szent titokra, ami Keményik Sándort költővé avatta.

—- A költő mindig sorsközösségben áll azokkal, akiknek fájdalmát, örömét — és vágyakozását kifejezi s azonfelül még az. élen áll — mondotta Makkal Sándor. — A költő élni akaró eiiilver s ezért mindig harc- ' ban áll elhivatottságával s ha csakugyan költővé válik, akkor ebben a keserves iélek- küzdeléniben, hareban, látszólag mindig alul marad. De lelke éppen Így emelkedik felül azon, ami benne emberi volt. így van ez Re- ménylk Sándor költői hivatásának szemléletében is. Költészetének zászlajára a Történelem és az Ige irta parancsait s a Költő mindhalálig Ilii volt elhivatottságához . . .

Ezután Verseny! Ida, a Nemzeti Szinház tagja szavalt mély átérzéssel Reményikverseket, majd Tamási .Áron emlékezett meg Keményik Sándorról az erdélyi írói- rend két keserves évtizeden át szüntelenül vívódó, önmagával és a kegyetlen erdélyi sorssal dacoló lelkiismeretéről, aki „tett szerint adta számunkra a hitet s végül önmaga is hitté vált".

— Helytállani, magyarnak lenni, igaznak lenni! — hajtogatta szüntelen s ez ma is

kötelességünk s szent örökségünk, akár az. ö énekeinek idejében — fejezte be emlékezését Tamási Áron.

Tompa Lászlónak. Keményik költőt arra megemlékezését, fia, Tompa Miklós, a Nemzeti Szinház rendezője olvasta fel hatásosan, majd Jancsó Adrienne, a nagy tehetségű fiatal előadóm üvésznö szavalt Reményik- verseket. Jancsó Adrienne talán először állott Kolozsvár közönségé előtt, de akik gyönyörködhettek nagyszerű előadói készségében, nem felejtik el egyhamar. Előadási módja egyszerű — mintha magát az élő Re,- ményiket hallgattuk volna — de épeién ebben az egyszerűségében lenyűgöző.

A Reményik-emlékest záróbeszédét gróf Bánffy Miklós mondotta:

Boldog hazatérésünk óta uj és uj kérdések lépnek elénk s ö már nincs közöltünk, hogy választ adjon égető’ magyar sorskérdéseinkre ... Hareban állott a magyar akkor is, amikor Keményik költővé lett. A harc akkor Dornavatránál meg Uzsoknál állott. Ma újból harcban állunk s harcunk talán még életre-halálraszántabb, mint akkor volt! Ilyenkor éreztük, hogy mennyire szükségünk volna Keményik fegyvernél is erősebb szavaira,, verseire! De ■vigasztaljon mindannyiunkat az a tudat, hogy a harci vértezetet számunkra éppen a már halott Keményik adta s akkor méltó lesz a Reá való emlékezésünk — fejezte ive emlékbeszédét gróf Bánffy Miklós.

(—)

Ruhák teljes fénytelenitését

kipróbált módszerrel, teljes felelősség mellett 48 órára is vállalok.

Tóth Sámuel drezdai akadémiát véqzeft szabómester. Kolozsvár, Unió-u. 21

Emelkedett szellemű záróünnepséggel ért véget a kolozsvári Unitárius Leány- népfőiskola kéthetes tanfolyama

Kolozsvár, április 27. Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között végétért az Unitárius Leányilépföiskola kéthetes tanfolyama. A záróünnepség — templomi istentisztelet után — az Unitárius Kollégium dísztermében zajlott le. A 02. különböző faluból ösz- szegyült székely lányhoz Géléi József d». egyetemi tanai, fögondnok intézett buzdító beszédet.

— Hordjátok vállaltokon és szivetekben mindig a közös magyar haza gondját s a gondok alatt ne fáradjatok meg, ne rostád- jatok meg soha. Takarékoskodjatok házi tűz, helyeiteken, hogy' a jövőben egyetlen talpalatnyi föld se vándorolhasson határaitokból idegen kézre . . . Ha majd boldog édesanyák lesztek, legyen sorsotok a magyar édesanya sorsától teljes és áldott. Lehet, hogy a ha boronák nem lesz egyhamar vége s majd férjeteknek el kell mennie a hivő szóra. De ti akkor se csüggedjetek! Ha kell, fogjátok meg az ekesrárvát, vessétek el a magot s őrködjetek férfiakként is a szent magyar családi tűzhely fölött. Amit e rövid két hét alatt oktatóitoktól tanultatok, falvaitokba hazamen- ve, hasznosítsátok s akkor hisszük, hogy eljön majd az a szebb magyar jövendő, amiért ma minden magyarnak dolgoznia, küzdenie keil s amiért, ha a sors úgy kívánja, áldozatokat kell hoznia! — mondotta a többi között Géléi József dr. fögondnok.

Az Unitárius Leányföiskola 32 hallgatója nevében Miklós Jolán köszönte meg a to- goncmok buzdító szavait s az unitárius egyház vezetősége áldozatos cselekedetét. Mlnd- annymk háláját fejezte ki azért, hogy két héten át a legszebbekkel és a legjobbakkal látták el őket utravalóként az uj magyar élethez.

— ígérjük és fogadjuk, hogy amiket itt tanultunk és hallottunk, mindannyiunk épülésére és építésére fordítjuk — mondotta fogadalmában a falusi székely leányok lelkes szószólója.

A Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Tagozata kolozsvári tagjai vasárnap délután szeretet- vendégséget rendezett a régi unitárius kollégium dísztermében a Leánynépfőiskola hallgatói részére. A falust leányok ezaikalomma! ősi, eredeti énekszámokkal gyönyörködtették a hallgatóságot.

A kéthetes tanfolyam újabb beszédes bizo. nyltéka annak, hogy a falu és a város, ms „kéz a kézben" akar haladni, csak arra Vár, hogy a látszólag nagy távolságban lévő em • herek között valaki megteremtse a szükséges és elengedhetetlen lelki kapcsolatoka*. Ennek pedig az a legcélravezetőbb útja, hogy az egyes városokban népfőiskolái tanfolyamokat rendezzenek.

Budapesten taifják a Nemzetközi Jogászkamara legkcze'ebbi ülését

Berlin, április 27. (MTI) A Nemzetközi Jogász Kamara vasárnap délelőtti ülésének fő pontja Stolpa József dr. kultuszminisztérium! államtitkár előadása volt. Solpa József Éránk birodalmi miniszter fökonnány- zóval, a Nemzetközi Jogászkamara elnökével folytatott megbeszélése során felkérte a birodalmi minisztert, hogy a Nemzetközi Jogászkamara legközelebbi ülését Budapesten rendezzék. Frank miniszter köszönettel elfogadta a meghívást és megígérte, hogy a Nemzetközi Jogászkamara legközelebbi teljes ülését, a kamara valamennyi tagállamánál,: részvételével Budapesten rendezik.

— A kolozsvári Kei. Nöszövetség eheti előadásainak munkarendje az Inkolánkivull Népművelési Bizottság előadás-sorozatában.

Április 28-án, kedden: „A gyermek játszani akar", előadó Biró Sándorné, 29-én, szerdán: „A gyermek ideges", előadó Tónk Emil dr. 30-án, csütörtökön: ,,A gyermek és felnőttek", előadó Borbáth Samuné, tanárnő. Május 2-án, szombaton: ,.Á biblia, az imádság és az egyház a gyermeknevelésben". Előadó: Valádi György, hitoktató lelkész. Mind a Nő- szövetség, mind a Népművelési Bizottság magyar testvéri szeretettel hív és vár az előadásokra minden érdeklődőt.

t