Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

19 4 2. J AH l) AR 23 HÉTVÉGI NAPLÓ BÄRDOSSY Csak így. egyszerűen, a rang és a efm minden sallangja nélkül: Bárdossy. Nem a „nagyméltöságu m. kir. miniszterelnök és külügyminiszter ur“, nem a tisztelt Ház fo­lyóséin elcsevegő „kegyelmes nr“, hanem egyszerűen az — ember. Úgy, ahogy Itt, Er­dély fővároséban megismertük, láttuk, hal­lottuk őt. Fllmfelvevőbereadezések, fényké­pezőgépek pillantzárja kattant, hogy a lá­tásnak szőlő örökkévalóságnak megörökít­se itteni útja mozzanatait. Beszélt és sza­vait gyorairék jegyezték fel az értelem örök kévalósága számára. Minden megtörtént, hogy a holnap számára is bizonyítékai le­gyenek e felejthetetlen találkozásnak. * sorok Íródeákja néhány szlvdobbanftst tett el élményképpen emlékei közé. TJgy ér­zi, nem árt, ha megkísérli szivének megha­tottságát szavakba önteni, mert ebben a kü­lönös, meleg érzésben elmondandék rejlenek. Már esak azért sem volna Illő hallgatni s lemondani az alkalomhoz Ülő szavak meg­keresésének örömére, mert velem együtt so­kan vannak még igy, hogy a* elmúlt va­sárnap amulett lett a szivünk s abba tettük el seha nem halványodó emlékként minisz­terelnökünk egyéniségének sajátos varázsát. Igen, ezen van a hangsúly, egyéniségének sajátos varázsán. Csak messziről láttam, mint egyszerű köz katona a vezénylő tábornokot. Mégis, úgy éreztem, közvetlen közelében vagyok, szeme csak rám néz, a hangja csak hozzám szól. Megfigyeltem, ugyanígy Ilyen kedves önzés­sel sajátítja ki magának mindenki, aki őt velem együtt látta és hallotta. Mint akit a tündérek bűbájos hatalommal ruháztak fel, úgy keritett hatalmába valamennyiünket az az ember, aki ma Magyarország miniszter­elnöke és külügyminisztere. Nem magas rangjával, nem méltóságával, mindössze egyéniségének adottságaival. 8 ezek közül legelsősorban talán derűs pillantásával és mosolyával. Szikár arcát mintha pergament borítaná. Az aszkéta, a tudós és a művész stigmái ismerhetők fel rajta. Mert magyar államférfiunak lenni, fe­lelősségben elsőnek, valóban csak az lehet, aki önmagát tudja feláldozni egy eszmé­nyért, a tudós alaposságával halad célja felé és a művész kifinomult érzékenységével ta­lálja meg a mű kialakításához szükséges utat és módot. Komoly arc, de de komor, fis sokszor mosolyog. Ezt a mosolyt láttuk és ezt tettük el legtöbben legkedvesebb emlé­keink közé. Ha államférfin mosolyog, mindig eszünkbe Jnt a diplomaták obiigát lebilincselő moso­lya. Vájjon csak a megszokás és a rutin, az ösztönné vált gyakorlat tünete volna ez a mosoly Is, amely annyira rabul ejt? Nem, a leghatározottabban nem. Ez a mosoly, amely eláradt a miniszterelnök aszkéta-tu- dós-mttvészarcán, egészen másfajta játéka az egyéniség mellett tanúvallomást tevő arc izmok és Idegek eleven erejének. Ez s mo­soly a lélek emelkedettségének, a szellem kifinomultságának tündöklő derűje, amely a halott és a kimondott szavak tengere felett úgy ragyog és süt, mint az életet adó nap­fény sugárzása. Amikor hozzánk szólott, sza valóak izzásából tort tűk meg, hogy nem esak az arc mosolyog, hanem a lélek és a szellem is. fis a felejthetetlenül mély hatás titka eb­ben rejlik. S ennek a titoknak birtokában esak az lehet, aki nemcsak tudja, hogy mit és mennyit mondhat, hanem hisz is abban. Az élő hit, a tények jól ismert televényébe meggyökerezett meggyőződés, a sors rende­léseiben és próbatételeiben is fel-felderiilő, sugárzóvá nemesedett bizakodás — ez volt az, ami bennünket, erdélyi magyarokat Bár­dossy miniszterelnök Kolozsvárott elmondott beszédében lenyűgöző erővel megkapott. A magyar lélek hite, a magyar utat für­késző magyar szem, a magyar sorskérdések ről szóié magyar száj, a magyar jelenből a magyar jövendő felé forduló magyar arc mosolygott felénk, amikor bárdossy Bár­dossy László m. klr. miniszterelnök Kolozs­várott beszédet mondott. Az ő hite a mi hifiink. Az ő kristálytiszta szavai a mi szavaink. Az álmok és vágyak amiket említett, minden magyar álmai és vágyai. Legyen az ő derűje és mosolya minden magyar derűje és mosolya. SZALMAZSÁK, TAKARÓ ... Itt van a tél, telje? pompájában. Gyö­nyörű hó hullott, jó és kiadás hideget há­gott a napokon keresztül tartó hóesés. A domboldalak pompás porhóval, a természet szinte földöntúli csendjével és a zúzmaráé fák tündért szépségével a si-sport híveinek most kínálja fel a szabad száguldás minden gyönyörűségét. Befagytak a vizek is. Az ezüstösen csillogó jégtükör a korcsolyázó­kat csalogatja művészi mutatványokra. Ez a tél a gazdagok, a módosak, az erősek és a fiatalok, a gondtalanok évadja. Van egy m03ik tél is. Ez a szegények és nincstelenek tele. Mennyire mtis (nmek az arcot Kegyeiden de könyörtelen. Istókjában nem hős semmi örömöt, csak elképzelhetet­len szenvedést és « meglévő nyomorúságok tetejébe újabb nyomoméig szörnyűségeié. Vicsorgó fogú, dühödt vérebet terel maga előtt és olykor Ieoldja párazárót. A fagy rászabadul a szegényekre. Megcibdljc vé­kony rongyaikul s rettenetes fogaival csont­jaikba mar. Ez a tél — eUemeeg. Éppúgy kell ellene harcolni, mint künn a harctereken a mo­dem hadászat fegyvereivel felszerelt ellen­séggel. Ez « hadjárat néma. Ott zajlik le a társadalom lábai alatt. Sérültjeinek és elesetteknek szenvedő sóhaja nem is hallat­szik messzire. Meg sem halljuk, észre sem vesszük out az irtózatos hadjáratot * téi hófehér, csendes arcvonalám. Nem is gon­dolunk arra, hogy ilyenkor, amikor a hő­mérő higanyszála fagypont alatt SO—SO fok között didereg, a külvárosok kicsiny kuny­hói a szenvedés Msérődjeivé válnak s az ajtóban ott áll ae ellenség: a hideg. Kezé­ben tartja — akár a modem erődharc ka­tonája a lángvetőt — a bőrt kié ser sö, a tüdőt felmaró, a csontot hasogató fagy meg­semmisülését. Hogy álljon ennek ellen a 1 szegény, akinek csak rongyai vannak? Ho- 1 gyan védje életét, szűkös egészségét az, aki ae esendő test kalóriakészletét nem tudja, sem megfelelő táplálékkal, sem alkalmas ruhával, sem tüzelővel, sem meleg fekvő­hellyel megtartani és őrizgetni a szebb, me­legebb napok félvirradtáig * A fekvőhely! Vájjon tudjuk-e, mink, kö­zéposztálybeliek, belvárosiak és villanegyed- beliek, hogy milyen nagy, megoldhatatlan probléma ez a kérdés künn a perifériákon» Nyugodtan állíthatom, nem te sejtjük. Még csak azzal sem vagyunk tisztában, hogy ez a kérdés, kérdés lehet. A város Népjóléti Hivatala azonban már ismeri ezt a problé­mát is. A tél lángvetöjéből süvöltő szen­vedés kérdése megoldandó feladattá vált. Különösen abban, hogy egyszerű, de a test melegéi mégis megóvó és megtartó fekvő­helyhez kell juttatni az arra rászorulókat. Szalmazsákról és meleg takaróról van szó. Ebből a két portékából kellene mentői több. Ss nemcsak kellene, hanem — kell! Magyar életek léte, vagy nemléte forog kockán ebben a rideg télben. A meleg fek­vőhely számunkra nem fényűzés, hanem a szó legridegebb, legkönyörtelenebb értelmé­ben maga az élet. Mink, magyarok kevesen vagyunk, akármennyién vagyunk. Minden ’ egyes élet drága. A legszegényebbeké, a 3 legele&ettebbeké a legdrágább, mert ilyenek sokan vannak. S ahánynak meg könnyűjük amúgy is nehéz életét, annyival erősítjük, fokozzuk a nemzet, erejét. S azt hiszem, ebben a kérdésben wteg kellene találnunk a módját annak, hogy mindnyájan, belváro­siak és villanegyedbeliek, siessünk segítsé­gére a város Népjóléti Hivatalának. Kolozsvár, január 34. Az Erdélyi Nemzeti Muaenm na, erdélyi magyar mailt emlék.<in«k legnagyobb és legrégibb gyűjtőhelye. Nemze­tikig vezetői 1859-ben azért alapították, hogy a* osetríit önfcéayursJónstóí ős a nemertifé- gefctői lényében vesaéiyásteteit erdélyi j»a- gyálcáig róseére összegűit jtsék és megmentsék történetének emlékeit és ezzel biztotűtsdk azt a kimeritketétlen erőforrást, amelyet m muH ismerete jelent. A Muösutu tiöO ezer darabot meghaladó le­véltár* teljes ejpuzében » magyar térendő lom megértéséből és áMozatkósaségébő! gyűlt öez­Vatóazinü, hogy minden tehetősebb esa- Uidmál, minden jobb háztartásban van egy nélkülözhető szalmazsák. Talán egy-egy régi takaró la akad. Ha van, ajánljuk fél a Népjóléti Hivatalnak. Mentöl hamarabb, annál jobb. Ha nincs, akkor is tudunk se­gíteni. Küldjünk be néhány fülért, egy-két pengőt erre a célra. A kereskedők is tud­nának segíteni, ha * szalmazsákhoz való textilárut árkedvezménnyel boesájf.anák a Népjóléti Hivatal rendelkezésére. A Baross Szövetség lelkes vezetősége ebben a tekin­tetben tehetne értékes szolgálatot. Az elmúlt éjszaka — t"í fokra esett le a hőmérő higany oszlopa. Még elgondolni is szörnyű, mit jelent ee a hideg olyan helye­ken, ahol a fagy kutyája benn hál a négy fal között s as ember fiának nincs mire le­hajtania fejét, nincs — testi rongyain Mviil — amit magára húzhatna. A Népjóléti Hivatal adatai azt mondják, sokan vannak ilyenek. Segíteni akarnak rajtuk, mert a segítés a magyar sorsközös- ség első parancsai közé tartozik. Nem tudom, szavaim találnak-e olvan visszhangra, amilyen becsületes jószánd ók­kal íródtak, Úgy érzem, a magyar sors­közösség legelső. Íratlan törvénye azt mond­ja, hogy ne csak prédikáljunk, hanem cse­lekedjünk. Soraimat tehát szerény adománnyal tói­dom meg. Adia Isten, hány a velem eayütt gondolkozók további adományaiból sok-sok kolozsvári szegény jusson, e rideg, kegyet­len télen szerény, de meleg fekvőhelyhez. HŐMÉRŐK Hideg van. Itt, helyben Kolozsváron is hi­deg van. E sorok Írásakor legalább 25—80 fok a fagypont alatt. Persze, jé volna pon­tosan tudni. Ez azonban nem éppen köny- nyen teljesíthető' kívánság. Pedig nem kell egyebet tenni, mint egy gyors szempillantás sál leolvasol a kirakatokba kitett hőmérő­ket. Na, lássak, mit tudnak a hidegről a kolozsvári nyilvános hőmérők. A főtér és a Wesselényi-utca sarkán a patika ajtajára erősített hőmérő szép kék biganyssála mondjuk húsz fokot mutat. Csak ennyi? — re heged fogvacogva és szá­guldasz hazafelé. A« Vnló-utcában a sportéru-SzIet ajtófél­fáján függő hőmérő komor, fekete higany- oszlopa huszonöt fokot mutat a fagy­pont alatt. — Ez igen! — remeged kocsonyaként és repülsz hazafelé. A Monostorl-nt elején, a gyógyszertár ab­lakában álló hőmérő bölcs megalknvássnl — 28 fokot jelent Cetztus szerint. Hideg van, m kétségtelen De hány fokos ez a hideg, ac Isten sze­relmére r A hőmérőktől nem tudod meg, kiváncsi felebarátom! Úgy látszik üsszeskürttek, hogy egyik se vallja be ae Igazat. Akárcsak a nyilvános óráki — fi ­9«. Minden magyar emberheK, mini régi munkatársaihoz, fordul most ismét * Levél­tár. Olyat kér, ansnek a nagyközönség szá­mára semmi gyakorlati baszna, értéke nines. Kéri g padlásokon, szekrények, vagy ládák mélyén porosodó régi családi Írásokat. Senki ne tartsa régi, egérrágta, sokszor olvashatat­lan leveleit elégetni való lomnak, haiwm ér» fékük felől tudakozódjék előbb s Muzeum Levéltárában. Számtalan p&da. bizonyítja ugyanis, hegy sokszor egészen egyszerű wir. berek, jobb időket látott levelestarisznydcskái- bdl is tudományos seempontból fontos iratok PAHttOtDfl BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fektet. * korszerű SZÁLLÓ Egyágyas szobák 6*— P-tőI 12' P-ig Kétdiyas szobák 9*— P-tőI 18*— P-ig Éttermében Veres Károly és c gány- tenekara muzsikál. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak Mentsük mecf a köz jevára a szekrények és ládák mélyén porosodó régi családi írásokat! Az Erdélyi Nemzeti Muzeum levéltárának tudományos sxempontbó szüksége van nrnden érdekesebb régi iratra 30 perc marosvâsdrhehj 4.5 perc nagyvárad perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Maayar Légiforgalmi r. t. MALERT légijdrater vasárnap is ’’ózlel- ednek. üóelőre gondoskodjék helyioglaiásró' Mátyás Líra y-tér I Telefon: 35—96 kerülhetnek elő. Ae Erdélyi Nemzeti Muzeum Levéltára el­fogad adományként» letétbe, vagy megvásárol minden régi iratot. Letétbehelyezés esetén az iratok továbbra is az illető család tulajdoná­ban maradnak, a Muzeum saját költségen rendezteti. szakképzett levéltárosokkal kezel­teti és tudományos feldolgozásra bocsátja őket. A letétbe helyező család címerét tueg- festeti és az adományozók címereinek díszes sorában elhelyezi. Az eladásra felajánlott ira­tokért a legmagasabb árat fizeti, mert célja nem nyerészkedés, hanem a régi erdélyi irat­anyag megmentése. Napjainkban mindenki tapasztalhatta, bogy mennyire fontos a régi családi iratok bízta» megőrzéséről gondoskodni (származási igazo­lások !). Éppemtgy vét a fontos nemzeti cé­lok, mint saját maga és utódai jólfelfagotl érdeke ellen az, aki a birtokában lévő régi leveleket nem adja be, hanem azokat- további hányódásnak, s döbb-utóbb bizonyosan be» következő pusztulásnak teszi ki. Amikor régi iratai letétbe helyezésével mindenki saját utó­dai javát munkálja, közvetve a magyar tu­dománynak is hasznos szolgálatot tea«. Am Erdélyi Nemzeti Museum Levélfiira készségesen áll a családi leveleik jövőjéről gondoskodni kívánók rendelkezésére, Szükség «setén levéltárost küld ki az iratok ögfiscsze- déöére, megbecsülésére és behozatalára. A neki adományozott, vagy letétbe helyezett iromá­nyok beszállításának minden költsége a Le­véltárat terheli; ilyen küldetné,V’k ebner» utánvéttel, bérmentesítés nélkül íeladí»tók, A Levéltár gyűjtési köréhez tartósak rmo­dén 1900. előtti irat (oklevél, levél, bármilyen kézirat). Ennél fiatalabb iratok is érdeklik a Levéltárat, ha: 1. tudományban, művészetben, irodalomban, egyházi-, politikai-, gazdasági életben stb. kiváló szerepet játszott egyénnel kapcsolatosak, 2. a magyarság és nemzetisé­gek (román, szász, tót, rutén, szerb, horvát) viszonyára, 3. a magyarországi románság éle­tére (háború előtti nagyromán irredenta, az Astra, Albina szerepe, antírevizUmíemm stb.), 4. a román megszállás alatti fontosabb té­nyekre (földreform, iskola, és egyházi sérel­mek, nyugdíjasok, tisztviselők ügye, székelyek ,rvis3earománositása", hulturzónák, atrocitá­sok, visszaélések stb.), 5. az 1914—18. évi vi­lágháborúra és a rákövetkező forradalmi időkre, valamint a most folyó háborúra vo­natkoznak. Akinek ilyen iratok vannak birtokában, vagy tudja, hogy valaki másnál ilyenek talál­hatók, értesítse az Erdélyi Nemzeti Murcum Levéltárát (Kolozsvár, Mikó-u. 2. Egyetemi Könyvtár), MOZI-MOTOROK CAPITOL-mozgó: Kísértés. Fősz.! Karáuy Katalin, Nagy István, Bulla Elma. Csak 16 éven felülieknek. Matiné vasárnap dél­előtt 11-kor. EDISON-mozgő: I. Motoros ördög. Fősz.: Jack Holt, John King, Nan Grey. II. Hl­tévedt golyó. Bob Bal:er-ral. BMadáao& kezdete 3, 5, 7.10, 9.10. EGYETEM-mozgó: 3-kor, 5-kor, 7-kor és 5- kor: Cisco és a Lady. Délelőtt 11-kor ma­tiné: Cisco és a Lady. RIO-mozgó: Sok hűhó Emudért. Fősz.: 9m- leczky Zita, Jávor Pál, Csortos, Maldáry. Legújabb híradók. Vasárnap d. e. II éra­kor: Matiné. ROYAL-mozgó: Szűcs Mara házassága. Fősz.: Slmor Erzsi, Szörényi fiva, Págzr Antal, Perényi László, Vizváry Mariska és a két Pethes. Szombaton és vasárnap 4. e. 11 érakor matiné. URANIA-mozgó: Csintalan térjek. Fősa.: Tyronnc Power és Linda Darnell. Előadá­sok kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor. Előtt« a legújabb híradó. Vasárnap d. e. ttl 13-har Matiné. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom