Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

19 4 2* JAN V Mit 25 imfékeMés *w elfeteffeH bősre* MB Ofven esztendeje halt Lovassy László meg-isyirttoe Tpíw«í%(«i mút&rfffo „Megergedtetik, hogy a î&Aomt. és jobbágy közti arabad egyetaég által mégis íárnzandé bizonyos általános sommá fizeté­sivel akár egyes jobbágyok, akár egyes köz­ségek földesnrai tartozásaikat, szolgálataikat tökéletesen és örök időkre megválthatják “ * WagyssaSenfta jamtár 17. (A Keleti Újság tammkatársától.) Ebben a hónapban volt öt­ven esztendeje, hogy Nagyszalontán, Arany János városában, 77 esztendős korában meg. halt az „Ifjú Magyarország" kitűnő vezére: Lovassy László. Sírja fölött emlékoszlop áll a nagyszalontai temetőben. Nagyszalonta városa a városi tanácsülés keretében emlékezett meg nagy halottja ű®- azázados haláláról. Kipirult arccal, lelkesen szabad csak em­lékezni róla, ki volt, mi volt bűne, amiért annak idején Metternich vasökle rásnjtott. * A Szent Szövetség reccsenő, ropogó kora volt ez már. A Paris adta jeleket, Magyar- ország gyorsan felfogta. Pármában, Mode­nában az „Ifin Olaszország gyújtogatta a tüzeket s „Ifjú Helvétia" is volt már. Mindroegannyi fenyegtő jelek Béos felé. Ekkor született meg az „Ifjn Magyarország" is. Ennek volt vezére, harcosa, mártírja és örök hőse Lovassy László. Metternich sokkal ragyogóbb elme volt, nemhogy ne látta volna mi készül. Minden rajos volt, morajlott a készülő vihar. A jobbágyfelszabadítást sürgető Wesselényi Miklós bárét már perbe fogták. A pozsonyi diétán hangoskodó követeket megfigyeli?« alatt tartották, Kossuthra is ezer szem fi­gyelt, de még egyelőre semmit sem lehetett felhozni ellene. 1836 májusa volt. Csodála­tos tavaszra készült a világ. Az induló ta­vaszban valaki, aki nem óvatos, nem meg­fontolt, hanem céltudatosan halad a terv felé — nyugtalanító dolgokat mivel. Bées azt látja, hogy Magyarországon él egy hu­szonkét esztendős fiatalember, aki a Pesten perbe forrott. Wesselényi tiszteletére tünteeé- re vonultatja fel nos ifjúságot, ugyancsak ez a fiatalember küldet buzdító iratokat az er­délyi ©raziíggyülésnek, biztatja az ellenzé­ket, hogy ne enevdjen követeléseiből, ame­lyek között első helyen áll a jobbágyok örökváltságának törvényié iktatása. Min­denütt ott van, agitál, buzdít, erősít, Metternich gyorsan határoz. Parancsot küld József nádornak és „felségárulás" vád­jával lefogatia Lavassyt. * Lovassy már napokkal azelőtt tudta, mi vár rá, hiszen a „Táisalkodási Egyesületet" a pozsonyi ifjak e bátor seregét már régóta figyeltette Becs. Egy nap megindulnak a le- fogátások, letartóztatják Tormásy Jánost, LopsánSzky Ferencet, Lovassy Ferencet, Lo­vassy László unokatestvérét és még sokakat, t És LovnsSy, ahogy' később nem kér kegyelmet, | úgy egy pill araira sem gondol a lehet -, •éget menekülésre. 1836 május 30.án szemé­lyesen jelentkezik Tliurzó főszolgábirónál. Nagyváradon és néhány nap múlva már a Spielberg! szörnyű börtönének lakója, ahon­nan csak hibbant elmével szabadni eszten­dők múltán. * Természetesem, hosy mi a bűne és van-e bűne a törvény szigorú paragrafusainak ér­telmezése szerint Lovassy Lászlónak, azt a megrettent önkényuralmak korszakában so­hasem keresték. Metternich volt olyan ha­talmas és óvatos, hogy inkább az Ítéletet hozó közegek személyi megbízhatóságára ügyeljen, mint a törvény igazságos betartá­sára. A pert természetesen óvatosan készítik elő, hiszen az egész ország zug. Az ország­gyűlést ifjak lefogatás.v mindenfele dühöt és elkeseredést keltett. De az audienciáknak és a megyék többszörös feliratának semmi eredménye. Már akad koronatanú is: egy bizonyos Lnipsánszky. Gyanús bizonytalan amber, ő is eljárt a „Társalkodási Egyesü­letiébe és senki sem gyanította, hogy Met­ternich embere. Lapszánszky azután a tár. gyalusom mindent „bevall töredelmesen". Tiz esztendőt kap ugyan, pontosan annyit, mint Lovassy László, csak éppen annyi s különbség, hogy Lovassy Spielbergben ma­rad, Lapsánszkv pedig az Ítélet után „eltű­nik" a halált osztó kazamaták sötétjéből és valami osztrák vidéki városban igen szép fizetésű állást kap — álnéven. * Lovassy az Ítélet elhangzása után nem kér kegyelmet. „A caracter nem retteg visz- sxa pallóstul és vérpadon leghatalmasabb"... __ilyeneket ir barátainak. Azután beül a spielbergi vár nyirkos odúiba. Amikor Lovassyt beszállítják a spielbergi börtönbe, Morvaország kormányzója önhatal­múlag magán zárkát rendel el számára. így indulnak a spielbergi éveik, A magányt — minden börtönlukó legnyomorultabb ellcnsé- -$éí tetszőálják ellene. LeveLet nem írhat, könyves am kaphat. Senki, barát vagy szülő nem tudhatja meg tartózkodási helvét. Lovassy képtelen arra gondolni, hogy azok, akikért és akikkel harcolt, megfeledkeztek róla. De as idő mindent lerombol s a legjó- indulatubb feltételezéseken is rést vág, ahol bebújhat a gyanakodás. És a gyanú elhatal­masodik rajta, így őrül meg lassan, miköz­ben barátai, hozzátartozói, harcos társai csak ért« és mellette dolgoznak. * Az 1839. jtminafrnak elejére Összehívott pozsonyi országgyűlésen a szólásszabadságot és a sérelmek orvoslását követelte az ellen­zék. A hangulat forró volt s az ellenzék nemcsak a szólásszabadság miatt fogságba vetettek szabadon bocsátását követelte, de a törvényellenesen Ítélkező bírák felelősségre vonását és megbüntetését Is. Már börtönben ült az ismertek között Kossuth Budán, Wes­selényi Miklós Graefenbergben, Lovassy több mint két éve Spielbergben. Az alsótábla — ellenzéki többséggel — határozatikig ki­mondotta, hogy addig nem bocsátkozhatnak a kormány javaslatainak tárgyalásába, amíg sérelmeik orvoslása nem teljesedik. A kormány és az ellenzék között hónapo­kig tartó harc következett, míg végre 1840. május 1-én a király a politikai perek meg­szüntetését ég a politikai foglyok szabadon- bocsájtását rendelte eL És belekerült a jobbágyi örökváltság is a törvénykönyvbe, amiért- Lovassy ott lenn, magányában a Lovassv hazatért, elborult elmével, harc­képtelenül. magányos embernek. Nem köz­veszélyes elmebeteg,, csak ép elméje volt veszélyes a közre! Moet már Bées sem tö­rődik vele, járkálhat, mehet, beszélgethet barátokkal, ismerősön kel, nem kártékony! Metternich jó munkájával nemes vadat te­lített le, a meglevő, bár láthatatlan „Ifjn Magyarország" valóságos szimbólumát. * Még félszázadíg élt kiszabadulása után. Kóborolt a világban, néha valamennyire visszanyerte tisztánlátását, de cselekvésre ^mindörökre képtelen. Néhány évet & pozso­nyi írg-lmasok kórházában töltött, azután visszatért szülővárosába, Nagyszalontára. Unokaöccse Lovassy Andor Erdőrvarakon él, itt telepedett 1c ..hosszú hányatás után, kissé lecsH'apult lélekkel" —ahogy' az uno­kaöccse írja. Amikor szabadulása után 1816. május 13-án az országgyűlés bezárása után a kö­vetek az országháziból eltávoztak, döbbenve pillantották meg Lovassy Lászlót s pozsonyi sétatér sarkán az egyik cukrászdában, amint maga elé bámulva ült. Vele hiába próbáltak beszélni, senkit fel nem ismert. Halálának ötvenedik évfordulóján S sálon- ta városa ünnepelte Lovassyt. aki a sok igazság között a jobbágyak felszabadításá­ért is harcolt. Nem csoda, ha meg kellett ismerkednie az Ady által is megértekéit fáj­dalmakkal — melyek itt mások s a köny- nyekteí, melyek itt sősabbak! A FőméHóságu Kormányzódé téli segélyakcióiéra befizetés a 99.000 számú csekklaponÄSlfKÄSfÄ Hetedik éve dolgozik már a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja a magyar katona-eszmény szolgálatában Az áldásos intézmény oz erdélyi városok közűi Koiozsv «roti «eidi ' Y ' meg szervező munkőíát „Önként és önzetlenül“. Ez a jelmondata a V iltzi Bend Zrínyi Cső portjának, amely nagy hadvezérünk, Zrínyi Miklós szellemében már hetedik éve fejt ki áldásos működést a kawna-eszmeny szolgála­tában. . Ez a jelmondat, a maga egyszerűségében. az egyéni érvényesülést a. pártos.odás t a fe­lekezeti kérdések felett álló nagy lelki össze­fogás szükségességét vallja és ezt akarja a Zrínyi Csoport a nemzeti gondolat ás hagyo- * monyoknak minden téren való megnyilvánu­lásával beiktatni a magyar leltekbe. Ezért tűzte ki coljául megszentelt hagyományaink újjáépítését ős erősítését! Több, az anyaországban már régen megszer­vezett intézmény, így elsősorban a levente, mozgalom nagy lendülettel kapcsolódott bele a fölszabadított erdélyi részek életébe. Eljött hozzánk a Zrínyi-kultusz is, amelynek előhír­nökei,. a Központi Vezetőség kiadványai: a „Katona Újság“, a „Vitézek Lapja“ és a vi­téz Rózsás József alezredes által, magyar szívvel és nagy szakértelemmel összeállított és szerkesztett, művészi kivitelű emlék-album, már magukkal hozták Zrínyi üzenetét, hogy csak a magunk összefogott és megfeszített erejével érhetjük el célunkat. Tudjuk, érezzük mennyire időszerű felfi­gyelni erre áz üzenetre, hiszen sohasem voit még talán olyan nagy szükség a nemzet: ön­tudat ápolására, mint most, mikor annyi el­lenséges áramlattal állunk szemben és mikor könyörtelenül ki kell tépnünk az ősi földből az idegen uralom alatt itt-ott kikelt, mérges palántákat. Amikor a nyáron, a részben fel­szabadított Székely földön, az udvarhelyme­gyei falvakban a Zrínyi Csoport célkitűzései­ről, munkásságáról beszéltem a papoknak, tanítóknak, akik az ifjúság szellemi fejlődését irányítják, örömmel győződtem meg arról, hogy a Székelyföld mennyire alkalmas talaj a Zrínyi-eszmék befogadására, hiszen ezeket ez elgondolásokat hirdette már írásban és szóval, Székelyföld nagy fia: Bartha Miklós, aki egész életén át a hírlapok hasábjain, par­lamenti beszédében as önálló, magyar hadse­reg felállításáért küzdött, mert ebben látta a maouar j9ogndó legbiztosabb zálogát. Mag»­■aobrendü lelkiségében már Zrmyi szelleme élt, ezt hagyta örökségül a székely népre. A szellemi örökség tudatos, vagy tudatalatti ál­éra«* volt az a magnet ikus erő, amely a szé- selységet fenntartotta és ezért fogadják meg­értéssel a Zrínyi mozgalmat. Az ott látott lelkesedés lángja bizonyára jtt is fel fog lobogni a lelkekben, hiszen a megszállás vértelenül folyó háborújának itt is voltak hősei, akik önként és önzetlenül küz­döttek a magyar kisebbség fennmaradásáért. ria must úri és önérzetes szerénységgel csend­ben dolgoznak is, nemes a példájuk. A régi .Kolozsvár nemzeti eszmékért önzetlenül dol­gozó vezetőembereinek emlőkével bnzditólag hathat és emlékévei erőt nyújthat a további küzdelemhez. A Zrínyi Csoport központi vezetősége e- határozta, hogy minden nagyobb városban, megyei központban, megszervezi a helyi cso­portokat. Különös megtiszteltetés reánk, ko­lozsváriakra nézve, hogy Erdélyben nálunk kezdik el a szervezkedés munkáját. Vitéz Rózsás József alezredes, a Zrínyi Csoport központi vezetője, akinek nevéhez a Zrínyi kultusszal kapcsolatosan olyan sok, szép elgondolás és már megvalósított terv fű­ződik, a vezetőség tagjaiból és munkatársai­ból alakult küldöttoóggel a napokban Kolozs. várra érkezik, hogy egy elSkészitő értekezle­ten a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának tál­ját és munkásságát ismertesse. A központi vezetőség kiadványai már ed­dig is sokat nyújtottak az erdélyi olvasó kö­zönségnek. Az erdélyi részek visszatérésének emlékére készült, értékes album ,»Erdélyünk és Honvédségünk“ az erdélyi szivek minden­kor legkedvesebb könyve, de egyúttal örök mesnentója lesz. — Ennek a műnek nemcsak az a rendelte­tése — írja az előszó is — hogy az elmúlt nagy eseményeket rögzítse és beszámoló bi­zonyságot adjon az erdélyi országrészek visz szaszerzését elSkészitő és végrehajtó teljesít­ményekről, hanem mindezen kívül az is, hogy a jövőbe mutasson. Az erdélyi vonatkozású dalok gyűjteménye: ,iHajrá Honvéd ErdélyértI“ a katonanótá- kosi fearasztü! » brwivédség bevonulásának fe lejthetetlen napjait eleveníti fel. A ,jRegényes HösiörténeteW eimü kőhyvsörozat hazafias tárgyú történeteivel akarja kiirtani az ifjú­ság leikéből az ízléstelen ponyvaregények bötn’asztó hatását. Most, amikor a Zrínyi Csoport központi vezetőségének tagjai lejönnek hozzánk, Br" rí­mel mondánk ,?Isten bozzád“-ot, mert bízunk abban, hogy a leltoi összefogást elősegítő nem­zeti célok és a katonaeszmény terjesztésével mi is megtaláljuk a hagyományainkhoz, ezer­éves múltúnkhoz méltó, a széthúzások lelki zűrzavarából kivezető erős. magyar jövendő felé mutató utat. HORV ETELKA ,fApéfiTncM*f »*» Bevezetés. A tudós profeszor Ur türelme­sen és jóakarattal magyarázott és példák­kal volt szives nékem megvilágítani, hogy a társadalmi jelenségeket megfelelő köz- gazdasági ismeretek nélkül nem lehet meg­ismerni és megérteni. Közgazdasági tudás nélkül politizálni sem lehet, sőt veszélyes. Mert látja, kérem, — mondotta: „például a világháború alatti drágaságot, vagyis a pénzérték sülyedését főképpen az infláció­nak tulajdonították, holott . . „ “ — A xsidAk voltak az okai — szóltam közbe, hogy a tárgyhó» szóljak. A professzor Ur homlokán megmozdul­tak a ráncok és kék szemének sugara kö­rüljárt, majd megpihent a hólepte geszte­nyefa gályákon, amelyek felnyúltak ide áss ablakok magassáig, a Farkas-utcából. — Mostanában mit olvas ön — kérdezte — és mivel foglalkozik? — A „Hoémesz“ nevű folyóiratot olva­som, annak régebben megjelent évfolyama­it tanulmányozom — mondottam. — Hoemesz, „Hoemesz" — szólt a pro­fesszor, nem Ismerem és egyáltalán soha róla nem hallottam. — A „Hoemesz" az orthodox izraeliták folyOirata, jórészt rabbinusok, boeherek és sameszek Írták, Tordán, de érdekében ban­károk és ügyvédek Is közreműködtek. Ez az újság még abban az időben virult és terjedt, amikor még kisebbségi sorsban et­tem a mamallgát. A pénz után érdeklőd­tem akkor Is, a pénz után amelyik forog a közgazdaságban, forog a bankokban, üzle­tekben, piacokon és zsebekben s amelyik következetesen, már kora gyermekkorom­tól kezdve elkerült engem. A pénz útját kerestem és azért kerültem közel azoknak a lapjához, akiknek legtöbb közük volt % pénzhez, elméletben és t gyakorlatban la. Gondoltam, hátha valami gyakorlatit s rám la hasznosat megtudok ebből a Hoemesz bői . „ . A professzor legyintett és két vaskos könyvet adott: egy magyart s egy németet. — A legújabb s legkiválóbb munkák, kü­lönösen ez a Knapp. Ezeket olvassa, ha va­lami okosat tudni akar. A két könyvet felváltva olvasom, már hónapok óta és göndör hajam kezd meg- öszülni, de megtudtam, hogy az Idők fo­lyamán a pénz mibenlétéről s lényegéről tizenhárom tudományosan alátámasztott el­mélet és rendszer keletkezett és a pénzér­ték problémáját ugyancsak Ilyen módon kilenc rendszerbe foglalták. Legújabban Knapp alapján Wleser a pénz szubjektív értékének rendkívüli nagy fontosságát és közgazdasági jelentőségét fejtette ki és el­mélete alapján a közgazdaságot irányító politika gyakorlatilag is figyelemre mél­tatja. . # Az elmélet alkalmazása. — Adok érte hét pengőt — mondta önagysága és emelgette a magosba a lábá­nál fogva a sovány és gémberedett tyu- kocskát. Hideg volt. önagysága Is, a tyuk is didergett. Az orruk piros volt: — Kilenc pengő — mondta a kofa és ő is reszketett, de az árból nem engedett. — Borzasztó — szólt önagysága. — A mama beteg, az orvos azt mondta: becsi­náltat ehetlk. Pár lépéssel tovább, mái- két tyúkot 16- bált és hlntáztatott. — A kettő huszonegy — mondta a kofa. — Rémes, —- mondta önagysága és men­tünk tovább. Kóvályogtunk vagy egy félórát, majd meg fagytunk. De tyúkot nem vettünk, mert tyuk, már nem volt. A tyúkokat mind eladták. A tyúkokat mind megvették. — Na látja, — szólt önagysága és majd nem sirt . . . — Igen — mondtam — ess így van, mert kérem a pénznek szubjektív értéke van ... A tudomány , „ , — Mennyen a csudába, — mondta önagy- aága egyszerűen és székelyesen — nem fi tudomány, hanem a zsidók . . „ Azok azok akiknek a pénz nem számit. . . t Mt** LAMftŞ

Next

/
Oldalképek
Tartalom