Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-24 / 19. szám
Kjstjsviíífsjgci IS 4 2. J M N V A M 24 Erősítsük a belső gazdasági frontot! Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy a mai — évszázadokra döntő — világküzde- lemben ugyanolyan fontos a belső gazdasági •ircvonal, mint a külső katonai front. Ez tnds szóval annyit jelent, hogy nem elég a katonai felkéazüitség és a vitézség, szükség van gazdasági felkészültségre is. Es amini ,gy ország katonai ereje és hatalma a lakosság harci erényeitől függ, ugyanúgy a belső gazdasági fronton is szükség van az egész lakosság közreműködésére, támogatóidra, fegyelmire és munkájára. Nem elegendő tehát a v-nzet céljaiért lelkesedni, vitéz katonáinké szeretettel övezni és hőstetteikkel büszkélkedni, hanem a gazdasági fronton is meg kell állania mindenkinek a helyét, mint katonának a harctéren. Gazdasági szempontból is mindnyájan ka- ronák vagyunk, hiszen gazdasági szervezeti- ■-égünk, fegyelmünk és tervszerű munkánk á győzelemnek és as* igazságos békének « fegyverrel egyenrangú tényezője. Éppen ezért ne a kényszer, a büntetés, vagy más kellemetlenség tartsa vissza elsősorban az mbereket a köz szempontjából káros áru- halmozástól, az árdrágítástól, a riadozástól ét az oktalan fényűzéstől, hanem a haza- fals kötelességérzet. Az állam szervei azzal a céllal szaoóisjos- ák a közellátási, a fogyasztást, a gyáripari termelést és a nyersanyagelosztást, hogy a belső frontot törhetetlenné és az ország éleiét zavartalanná tegyék. Sok fontos árui a nyersanyagot nem lehet ma külföldről behozni a. háború miatt, tehát igyekeznek azokat hazai nyersanyagokkal pótolni. Más anyagokból és cikkekből a rendelkezésre álló készletet tervszerűen osztják széjjel, * hogy lehetőleg mindenkinek jusson belőle A fontosabb ipari cikkek termelését pedig itgy alakítják át, hogy megszüntetik a fényűzés célját szolgáló áruk készítését és a meglévő nyersanyagot elsősorban olyan tömegcikkek előállítására fordítják, amilyenekre a mezőgazdasági és ipari munkásságnak, a kispolgárságnak, kisgazdának, vagy- <* a dolgozó társadalomnak van szüksége. A fényűzés tehát fokozatosan meg fog *vünni azért, hogy az egyszerűbb ember szükségleteit piztositani lehessen. Es ez as átalakulás tulajdonképpen nem más, mint a nemzeti összefogás megvalósítása gazdasági téren,. Az ás természetes, hogy ez áldozattál jár, A gyárvállalat, amely ezután több száz, vagy több ezer luxuscikk helyett csak léhányféle népruházali cikket fog gyártani, kevesebb haszonra számíthat, mint eddig. Nem hoz a kereskedő konyhájára sem anyagi hasznot a hatvanfüíéres akció-flanel, uint a drága selyem, de as áldozatot váltatni kell és a haszonszerzésre, irányuló törekvés a háború tartamára feltétlenül mér- sékienáő. Ami mostanában egyes iparágakban es a t épruházati akció során folyik, tulajdonképpen a szilárd belső gazdasági front kiépítése. De ezt a belső frontot meg kell tölteni a nemzet eleven erőivel! A magyar társa- .idomnak kötelessége, hogy a hivatalos intézkedések végrehajtását megkönnyítse és < U'mozdítsa. Mindnyájunk érdeke, Hogy a ■nilsíi gazdasági front ellenálljon az ellenség-Míveseinek s ez csak úgy lehetséges, ha 'adással és fegyelmezettséggel szolgál'( meg a. jobb és békésségesebb jövőt. Fi rrművészet Mfce* veliloHicépes efőoJásban Kolozsvár, január 23, A Világiak Teológiáján tegnap este dr. llejőd Tiborc tartott eiőadást „Az egyházmüvészet Jefl-ke“ rímmé!, A múzeumlátogatásból indult ki 'és fokról fokra vezette hallgatóit annak felismerésére, amit egy művészi tárgyban szakszerű irányítás mellett nézni kcM, hogy a 'szemlélőben igazi műélvezet keletkezhessen. A gépies, a lelki, s a művészi látás boncolgatása után a festészetnek s a szobrászatnak kevésbbá ismeri tárgyain mutatta ki azt a tartalmi többletet, mellyel a műtárgynak ren- •íeikeznie kell ahhoz, hogy a templomban elhelyezhető legyen s igy a liturgiában méltó részt vegyen. Az előadását kísérő vetített képekben főleg a régi művészetet ismertette, mivel a modem egyházmiivészetről a Világiak Teológiájának sorozatában külön előadás* fog tartani. As előadássorozat rendjén legközeiesb január 30-án, pénteken estó fél 7-kor Scheff- tér János dr. egyetemi ny. r. tanár fog előadni ugyancsak a romai katolikus plébánia főtéri nagy termében: „A világi hívek jogai er Egyházban'- címmel. A rendkívüli fontos- ágú és közérdekű előadás kétségtelenül ki- «rói'kedŐ és nagy tömeget vonzó pontja lesz ??. érdekes és tartalmas sorozatnak Ä Gazdák Biztosító Szövetkezete száz százalékban emelte alkalmazottjai családi pótlékát Kolozsvár, január 23. Az emberi szolidaritás és szociális érzés ragyogó példáját szolgáltatta a Gazdák Biztositó Szövetkezetének igazgatósága, amikor elhatározta, hogy a tisztviselők és alkalmazottak családi pótlékát december elsejétől kezdődő hatállyal száz százalékkal felemeli. A szövetkezet minden aktiv alkalmazott jának. beleértve a segédtisztviselőket és altiszteket is — a felesé? után az eddigi 10 pengő helyett tisztviselőknek havi 20 pengőt, altiszteknek havi 10 pengőt (gyermekek után pedig, egy gyermek után havi 20, kettő után 45, három után 75, négy után 110, öt vagy ennél több gyermek után havi 150 pengőt, házasság kötési segély címén pedig 300 pengőt, illetve altiszteknél 100 pengőt, születési segélyként 150, illetve 50 pengőt folyósít. A Gazdák Biztositó Szövetkezete igazgatóságának elhatározását követendő példaként állítjuk minden magyar vállalat elé. * II. A Kolozsvári filharmóniai Társaság csütörtök esti Csütörtökön este modern szerzők müveiből adott hangversenyt a Kolozsvári Filharmóniai Társaság. A műsoron A. Borodin H-moll szimfóniája, Dohnányi „Változatok egy gyermekdalra“ c. müve, Debussy „Egy faun délutánja“ és Bespighi „Róma fenyői“ e. zenekari költeményei szerepeltek. Négy olyan mü, amely az európai zene történetében a legújabb kort előkészítő erjedési és útkeresési időszak egy-egy jelentős állomása. Külön fényt és diszt adott az érdekes műsornak az a körülmény, hogy müve zongora- szólamának eljátszására Kolozsvárra érkezett Dohnányi Ernő, a viláhirü magyar muzsikus, A Mátyás király Diákház hatalmas nézőterét utolsó helyig megtöltötte a közönség, jeléül annak, hogy a Filharmóniai Társaság célkitűzéseit igen rövid idő alatt népes tábor támogatja nagy megértéssel és lelkesedéssel. A csütörtök esti hangversenyen, ha az érdeklődés impozáns külsőségekben meg is nyilvánult, nem alakult ki mégsem az a közvetlen és meleg kapcsolat, amely eddig mindig jellemezte a filharmonikusok szereplését. Az ok két tényezőben keresendő. Bizonyos, hogy elsősorban maga a közönség sem tudott a. modem európai zenei úttörőinek szellemevei összehangolódni, pedig egyik sem forradalmár, vagy különc egyéniség. Másik tényezőként azonban az is bizonyos, hogy az egyébként kiváló zenekar is küzdött az anyaggal s méginkább annak szellemi tartál-, mával. Vaszy Viktor szuggesztiv erejű egyénisége csütörtök este nem tudta áthidalni teljes mértékben a két fennti tényezőből keletkezett szakadékot. Ez a megállapítás bizonyára értékes tanulságot rejt magában a Filharmóniai Társaság munkáját illetőleg a kttyel jövendőre nézve. És ettől az egyetlenegy körülménytől rátekintve, mégis az értékes zenei esték közé sorozzuk a csütörtök esti hangversenyt. Ünnepi percet jelentett, hogy újra Kolozsvárott köszönthettük Dohnányi Ernőt, a mai magyar zenekultúra világszerte elismert képviselőjét. Köszönthettük a zeneszerzőt és a zongora elmélyült, átszellemült mesterét. A régi francia gyermekdalra irt tizenkét variáció csupa könnyedség, szellem és finomság. A zongoraszólam előadásában Dohnányi nagysága és az anyag fölött fölényesen uralkodó szelleme tökéletesen bontakozott ki s csak azt sajnáljuk, hogy erre a kivételes alkalomra sem sikerült megfelelő hangszert beállítani. A hangszerhatásokban pazar gazdagsági partitura effektusait azonban gyakran tűi erőteljesen aknázta ki a zenekar. A közönség tüntető melegséggel ünnepelte a kettős minősében is bemutatkozó nagy magyar muzsikust. Dohnányi Ernő a hatalmas tapsvihart ráadással ■ hálálta meg a hallgatóság nagy és őszinte Örömére. A műsor másik meglepetése Borodin H- moll szimfóniájának bemutatása volt. Borodin az. uj orosz és az uj európai zene egyik előfutárja. Helyét a romantikusok között jelölhetjük ki. Érdekes, színes, lendületes muzsikát kaptunk a H-moll szimfóniában. Kétségtelen, hogy Borodin mintaképeinek: Csaj- kovszlájneb és Rimszkij-Korznkoffnak hatása megérzik a szimfónia felépítésén. Az első tétel Rimszkij-Rorzakoff, a második Csajkovszkij-reminiszcenciákat árul el, de a dal- íambő harmadik tétel és különösen a Fina'e és a befejező Allegro már Borodin egyéniségét tükrözi. Igen meleg ünneplésben volt is része a kiváló Vaszy karnagynak. A műsor második felében Debussy és az uj olasz zene egyik legnagyobb reprezentánsának Bespighinek a rádáóhangversenyekból már szinte kívülről ismert müvei kerültek sorra. Nem hatottak már az újdonság ingerével, de a Respighi-mü impresszionista színfoltjai — különösen a harmadik tétel lírai | részleteiben és a sokat vitatott csalogány szó- i lóval — teljes hatást értek el. Érdekes viszont, hogy a műsor harmadik j számát, a csupa színből és remegő dallamból j szőtt Debussy-poémát ezúttal minden hatás nélkül játszotta a zenekar. És itt, ezen a ponton derült ki, hogy a nagy zenekari hangversenyek milsorösezeálii- tásábnn még egyelőre mértéke* ke1! alkalmazni: bizonyos müvek teljes átérzésére még - nincs meg a nagyközönség legszélesebb köreiben a kellő alat) s még maga a fiatal zenekar sem rendelkezik olyan széleskörű tapasztalatokkal. olyan átélésbe!! hagyományokkal, amelyek birtokában a zenekultúra remekműveinek beh'thatatian terii’, öten minden feladatot tökéletes értékű teljesítményben oldhatna meg. Az a nagy szeretet és rajongás, amely Vaszy karnagyot művészi programja kiépítésében irányítja és az a nagy lendület, amely a zenekari együttesnek el nem vitatható értéke és ereje, reményt ad arra, hogy a filharmonikus hangversenyek — he’ves és S ésszerű müsorpolitikával — Kolozsvárt rö- a videsen Magyarország második nagy zenei | központjává teszik. Ennek a nagy célnak szo1gá’afában Íród- jj tak e rövid beszámoló megjegyzései is. Megállapította a polgár tester a leheriftwaro^ás dijait Kolozsvár, január 23. Az Arellenőrzés Országos Kormánybiztosának 122.100—V. 1941 számú körrendeletében biztosított jogomnál fogva Kolozsvár törvényhatósági város területére 1942. január hó 20-tól kezdődőleg, további intézkedésig, az áilati erővel történő teherfuvarozás legmagasabb díjazását a kővetkezőkben állapítom meg: Napi fuvardíj: a) 1 lovas fogatnál egész napi fuvardíj 13 pengő; h) 1 lovas fogatná! félnap 1 fuvardíj 8 pengő; e) 2 lovas fogatnál egész napi fuvardíj 25 pengő; d) 2 lovas fogatná! félnapi fuvardíj 13 pengő. Tűzifa és szén szállítási dijai szekerenként: I. körzet, sik terület: Erzsébet-ut. Fellegvári-ut, Rákóczi-ut eleje, Törökvágás Tisza István-ut, Villamos-ut, Mikó-utca, Ma- jális-ut eleje, Fetöfi-utca, Szentpéteri-utca, Csermalom-utca, Berek-utca, Korvint-tér. Nádastorok-u., Emke-utca, Szalárdi-utca, Zsigmond király-ut, Nagy Lajos király-ut, Lcmbi-ut és Szeptember 11 által határolt terület, vagyis ezen utcákig bezárólag. II. körzet: külvárosi távolsági sikterület és dombos városnegyed. Szeptember 11-ut. Kalandos-utca, Erzsébet-ut, Fellegvári-ut, Rákóczi-ut és a Törökvágás alatt határolt dombos utcák, Tisza István ut, truiamosutca, Garibáidi-utca, Szélső-utcán kívül eső Dónát-uti és Monostori határolt sikterület. Szélső-utca, Kökert-utca, Kert-utca, Há- zsongárdi-ut, Pótzy-utca, Tordai-ut, Sza- boicska-utca, Katona József-utca, Kármán- utca, Fráter György-utca, Györgyfalvi vámház, Méhes-utca, Zápolya-utca, Petőfi-utca és a Petőfi-utca által határolt dombos terület. Kövespad-utca, Dohány-utca, Cserma- lom-utca, Berek-utca, Korvin-tér, Iriszgyán hid, Komját- és Porcellán-utcáktól Szamos- falvl-ut felé a Honvéd-utcái vámig terjedő sikterület. III. körzet: a külvárosi hegyes terület es a város határán kívül eső távolsági sikterület. Az I. és XI. kerületben fel nem sorolt hegyes területek és a Honvéd-utcai és a Kálvárián kívül eső területek tartoznak « körzethez. I. körzetben szekér dija 4 pengő. II. körzetben szekér díja 4 pengő 50 fillér, in. körzetben szekér dija 6 pengő. Tíz mázsán felül! szállításnál a dijak kétszerese számítható fel. Téglafuvarozás: I. körzetben 1000 darabonként 12 pengő. IT. körzetben 1000 darabonként 16 pengő. ni. körzetben 1000 darabonként 20 pengő üarabáruszállitmdnyok: Az állomástól a Mimim 1 Holló Klári még néhány napig aNEW YORK GRILLBEN városba és viszont métermázsánként 60 fillér. Vagonssáílitmányok: Az állomástól vagy raktárból a városba és viszont, csomagolt áru, beleértve fűrészáru segédmunkaerő nélkül métermázsánként 35 fillér, ömlesztett áru segédmunkaerö nélkül métermázsánként 40 fillér, ömlesztve érkezett árunál felmérés és zsákolás és esetleges külön ssákdljak felszámíthatok. Füstcsövek, zománc és vas- edények métermázsánként 60 fillér segédmunkaerö nélkül. 4 Bútorszállítás: A város területén belül. I. körzetben segédmunkaerő nélkül fuvaronként egyfogatu 5 pengő. I. körzetben segédmunkaerő nélkül fuvaronként kétfogatu 9 pengő. II. körzetben segédmunkaerő nélkül fuvaronként egyfogatu 7 pengő. II. körzetben segédmunkaerö nélkül fuvaronként kétfogatu 12 pengő. Hl. körzetben segédmunkaerő nélkül fuvaronként egyfogatu 9 pengő. Hl. körzetben segédmunkaerő nélkül fuvaronként kétfogatu 15 pengő. Segédmim- kaerök dija személyenként 2 pengő. Ez az ármegállapítás átmeneti jellegű és az Arellenőrzés Országos Kormánybiztosának árellenőrzés vagy árszabályozási szempontból teendő más intézkedéséig érvényes. Aki a legmagasabb díjakat nem tartja be, vagy bármi módon megszegi, az ellen árdrágítás címén büntető eljárás Indul. Kéledy s, k. polgármester. 3uár 27"{fiiéra . isméi meq!«e(dÍ4»tinc1c st szat»»fl* enye*emí «Inßjngolt Kolozsvár, jan. 23. A Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete tovább folytatja ősszel megkezdett nagysikerű szabadegyetemi előadásait. A szabadegyetemi előadásokat a következő sorrendben tartják meg: Január 27-én Mártonffy Károly: A köz- igazgatás racionalizálásának módszere és eredményei, 29-én Tóth László: Magyarország és a Balkán politika a XIX. században, február 3-án Koieszár László: A magas é 3 alacsony termetű ember, 5-én Ottlik László: A nemzet egyénisége, 10-én Gyergyay Árpád: A beszéd és énekhang és annak zavarai, 12-én Domokos Pál Péter: Magyarok Moldovában (Hanglemezekkel és vetített képekkel), 17-én Koszó János: A felvilágosodáskori kultúra, és a porosz szellem kialakulása, 19-én Gelel József: A szárazföld meghódítói, 24-én Valentíny Antal: A közkönyvtárak feladatai különös tekintettel a kolozsvári egyetemi könyvtárra, 26-án Szá- szy István: A.mai Egyiptom, a muzulmán világ központja, március 3-án vitéz kifoédi Varga Lajos: A vérképző rendszer reakciós képességének jelentöséges betegségek felismerésében és kezelésében, 5-én Szabó T. Attila: A románok ujabbkorl erdélyi betelepülése, 10-én Dávid Lajos: Matematikai Tréfák, és játékok, 12-én Kol Erzsébeti Alaszkai tanulmányuti emlékeim (vetített- képekkel), 17-én gróf Teleki Géza: Magyar- ország nyersanyagai és a telepítés, 19-én OTartonyi János: Közigazgatásunk és a nem zet jövője, 24-én báró Kemény János: A kisebbségi színészet tanulságai és a kolozsvári színjátszás feladatai. 26-án KJÜmkó Dezső: A tetanusz problémáiról, 31-én Venczel József: A székely népfölösleg sorsa, április 9- én Váczy Péter: Mozart, 14-én Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance előzményei (vetített képekkel), 16-án Molter Károly: Magyar és német irodalmi erdélyiség, 21-én Móritz Dénes: Gyermek és tuberkulózis, 23-án Heller Erik: A büntetőjog és a nagy- közönség, 28-án Mikö Imre: Az összeférhetetlenségi kérdés, 30-án Ba’ogh Ernő: Erdélyi tájtipusok (vetített képekkel), május 6-én Kovrlg Béla: A magyar birodalmi gondolat címmel tart előadást. Az előadásokat a Mátyás király Diákház nagy hangversenytermében tartják meg, mindenkor este fél 7 órai kezdettel.
