Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-24 / 19. szám
19 42. J a * VAR (Şfc A K©r,a»i«jssî Inferaalloniali «rfa % /35 erâllyi Ifcrdis egésTcn iti lányié álliifa Magyar* ©rsaságol és Olaszországot E**rópff érdeke ez eri's Magyarország Milánt, jan. 23. (MTI.) 4 Relationi In- f lernazionuU január 23-iki számában nagy I cikket közöl Magyarország és Olaszország | kapcsolatairól Ciano gróf olasz külügymi- y niszter visszatérése alkalmából. A félhivatalos külpolitikai hetilap cikke j? megemlékszik az olasz államférfi magyaror- p szági látogatása alatt megbeszélt kérdésekről i s különösen kitér az erdélyi kérdésre. £ Az erdélyi kérdés — írja a lap — egészen uj fénybe állítja Magyarországot és Olaszországot. Ennek a kérdésnek megoldása mindennél jobban bizonyítja azt az európai érdeket, hogy erős Magyarország álljon fenn. Erdély északi részének visszatérésével újabb lépés történt az európai rend megvalósítása felé. A Szovjet ellen Magyarország mint hagyományos ellensége ellen lépett háborúba. 3flrWrtR?4,*5<*s 23.-£*i rÉ u^n Vs 3 ÓBBKOR: Ez olasz—magyar vonatkozásban azt is jelenti, hogy az 1927-ben kötött magyar—olasz barátságból fegyverbarátság lett. Ribbentrop és Ciano gróf látogatása akkor történt, amikor a ma<ryar—német—olasz szövetség-sok együtt működnek a bolseviz- mus ellen folyó harcban. Ez a tény újra bizonyítja Magyarország európai helyzetének fontosságát a tengelyhatalmak háborús cél• * jaiban, valamint a későbbi Európa újjáépít ® zésében. Ä föEdírészek ujjáalakifiása A megszervezett nagytér kiszorítja a szárazföld fogalmát Colin Ross, a hires német kutató' felfogását tolmácsoljuk alábbiakban a német-angol mérkőzés átalakító hatásáról és jelentőségéről. Kontinensek felemelkednek és ismét földrészek sülyednek alá. Ha ez ma szószerint nem is következik már be, de átvitt értelemben ráillik napjaink küzdelmeire is. A világ folyása, ahogy mi azt napjainkban átéljük, feltéielezi, hogy a világról uj képet alkossunk magánknak. Mindenek előtt észre kell vennünk, hogy nem áll már az az — ifjúságunkban tanult — tétel, hogy a világ öt földrészből áll. Ma, miikor a földrészek nem egyebek már, mint földrajzi meghatározások, be kell lássuk, mennyire elméleti és önkényes volt az eddigi földfelosztás. Ma már nem csak hogy kontinensekben kell gondolkoznunk, hanem kontinensekben cselekednünk is kell. így ma már teljesen hasznavehetetlen az g meghatározás, mely Ausztráliának, — a kicsi üres és nem is hét milliós lakosú szigetnek — ugyanazt a nevet adja, mint amit a milliárd lakosú nagy ázsiai térnek, mikor ezt is, azt is „földrészének nevezi. Az amerikaiak állal kitalált „hemiszféra“ fogalma legalább a gyakorlati politikába és később a földrajz tudományában is használhatatlanná vált „szárazföld“ fogalmát némileg helyettesíti, ha nem is fejezi ki még azt, amit a német „nagy tér“ fogalma. Az amerikaiak fel kellene tegyék maguknak a kérdést, hogy az amerikai kettős-kontinens népei valóban tudnak-e olyan közösséget alkotni, hogy az amerikai kettős földrész ezáltal nagyteret képezhet? Az olyan földterület közös benépesítése —, amelynek partjait a két legnagyobb óceán is mossa — tényleg alkot valamelyes közösséget. A közösség ellen szólnak azonban mélyreható földrajzi, népesedési és történelmi eltérések. Hogy aztán ezeket az ellentéteket mikén" lehet kiküszöbölni egy közös amerikai ideológia által, az már az amerikaiak dolga és nem az európaiaké, amibe Európa egyáltalán óhajt beavatkozni. Európa elismerte a Monrove-elvet és logikusan követelheti ennek az elvnek alkalmazását saját nagytere számára is. Az amerikaiakkal elleniében mi nem kíséreljük meg a hemiszféra fogalmát itt Európában túlfeszíteni, hanem elismerjük a régi világ egyes vidékei között fennálló mélyreható és áthidalhatatlan különbségeket. Ez a régi világ három pontosan körülhatárolt hemiszférára oszlik. Ha az euráziai sztyeppék szovjetorosz hemiszféráját központnak vesszük, akkor ehhez nj-ugatrói és keletről nagyterek csatlakoznak, melyeket „Uj-Ázsiállak“ és „Uj Európának“ nevezhetnénk el. Az 113 Európa Az uj Európa ma már nem puszta vágyálom és nem üres szólam, egy szerves, a sa ját magállamából kialakiló nagytér. Amilyen kevéssé tartozik e térhez az orosz mélysik- ság, annál inkább kell előre is kihangsúlyoznunk, hogy Európa számára egész Afrika ' életszükségletet jelent. Itt elsősorban egyszerű világpolitikai alapigazságokról van szó. Először: az afrikai őslakók ma cs belátható időn belül nem lesznek abban a helyzetben, hogy benépesítsék az afrikai "e. ret és hogy abban a térben egyéni életet éljenek. Másodszor: ha tehát Afrika csak idegen vezetés alatt létezhetik, akkor csak európai veze és jöhet számitásba. Afrika nekünk, európaiak számára — mi több, minden európai, nemcsak az úgynevezett „gyarmati hatalmak“ számára természetes tér és nyersanyag tartalékot jelent. Afrika nélkül kénytelenek lennénk életszínvonalunkat rövidesen leszállítani, sőt mi több, népességünket talán még csökkenteni is. Az európaiakat Északafrika arab inváziója évszázadokra elzárta az afrikai kiegészi- tő-tértől. Ennek aztán az lett a következménye, hogy Európa őceánontuli kifejlődéséhez látott, földrészeket fedezett fel, ami látszólag Európát világuralommal ajándékozta meg, ugyanakkor azonban Nagybri- tannia magatartás® révén testvérharcba sodorta Európa évszázadokon keresztül any- nyira öntudatos népeit. Aki a legutóbbi évtizedek fejlődési folyamatát vizsgálta és ugyanakkor észrevette az úgynevezett színes fajok gyors felülkere- kedését, az tudja, mennyire el jött már annak az ideje, hogy egy európai nagytér jöjjön végre létre, mint reálpolitikai valóság. A britek magatar' ásónak köszönhetjük, hogy a legutóbbi háború elején még félistenként tisztelt fehér ember tekintélye és hírneve ijesztő mélypontra zuhant. Európa két .oldalról került veszélj’be, egyrészt Amerika, másrészt Ázsia felől, úgy ideológiai, mint politikai és gazdasági téren. A későbbi történetírás valószínűleg európai nagytettnek fogja minősíteni Hitler politikáját, aki. mint a Nagyn '(metorsaág megalapítója, óvaintette az egész európai nép- családot ajtói a veszedelemtől, amelyet esak igen kevesen vettek észre, hisz az egyetemes demokratikus világeszme hipnotikus álmában ringatóznak az európai népek. Ez az eszme már rég elvesztett« minden reális rendeltetését s csak arra volt jó, hogy fenntartsa a britek világuralmát. Egy, kialakulóban levő, regionálisan újjá szervezett földön természetesen nem találhat már több helyet egy olyan egyetemes j világbirodalom, mint az angol. Ez a birodalom ? ma már nemcsak katonailag és politikailag, | hanem szellemi szerkezetében is összeom-" lófélben van. Annál'inkább mód van arra, I hogy a nyugati hemiszféra is beilleszkedhessen ebbe az uj regionális világba, mert annak szószólói már száz évvel ezelőtt felállították a Monroe-elvet, amely az idők folyamán minden amerikai politikának sarkalatos tételévé vált. Ez a doktrína, mely szerint Amerika az amerikaiakhoz tar ozik, logikus módon kiegfeziti magát a két uj tétellel: „Európa az európaiaké“ és Ázsia az ázsiaiaké“, Abban a pillanatban, mikor az Egyesült Államok megszívlelik e doktrínák praktikus alkalmazását, az egyetemes brit világbirodalom összeomlása megpecsétlődött és kilá'ás- ba keiül a regionális, uj világrend megalakítása. mely az egész földnek hosszú, valóban békés korszakot fog adni. Ha az ameri- \ kaiak azonban a brit-zsidó sznggesztiv propaganda befolyása alatt meg akarnának maradni az egyetemes világderr.okrácia elve mellett — aminek tartha'atlanságát már 1918-ban elismerték — az nj világrend kialakulását csak kitolhatják, nem lesz azonban már erejük ahhoz, hogy a természetes fejlődést megakadályozhassák. Â nacyszeberíi remén mefrooolifa iarfezosáf o naeyvérodi eöröafceleti pöseöksé« vaayemére? Nagyvárad, jan. 23. A Magyar Tudósító f je'enti: A nagyváradi járásbíróságon újabb stádiumba jutott egy per, amely évek óta húzódik a karlócai görög keleti szerb pátriárka és a nagyszebeni görög keleti román met- ropolita között. A per még a világháború után indult meg, hogy megállapítsák azoknak a zárdáknak és egyházi épületeknek tulajdonjogát. amelyek a trianoni béke tdán | Magyarországon maradtak. A per ugyan ii megegyezéssel ért véget, de dr. Babes buda- I pesti román ügyvéd, aki a nagyszebeni met- s ropolitát kénviselte, nem. kapta meg ügyvédi I honoráriumát. Ezért dr. Rabes Budapesten | pert indított a nagyszebeni román metropoli- "î ta ellen és 400.000 pengő ügyvédi munkadi- . jat követett. A Kúria 75.000 pengőt megítélt dr. Babes • ügyvédnek, illetve örökösének Jeney László" né budapesti lakosnak. Tekintettél arra, hogy Nagyszeben román I megszállás alatt maradt, Jeneyné nem tudta j jogait érvényesíteni és ezért a budapesti törvényszéken 75.000 pengő erejéig pert indított j a nagyváradi görög keleti püspökség ellen, l mint a nagyszebeni román metropolita fennhatósága alá tartozó intézmény ellen A nagyváradi járásbíróság most 75.000 pengőig végrehajtást foganatosított a nagy. várad’ göröo keleti püsnökség ellen amely viszont megtámadta a vécsehnitást o'rpndn1ő végzést azzal, hogv mint önálló jogi személy semmi felelősséggel nem tartozik a nagvsze- beni román metropo’ita ügyleteiért. Az ér* d"kes ügyben a nagyváradi járásbíróság fog dönteni. és MII l*el! ftudni a kény 'rKOLOZSVÁR, január 33. Immár egy hete életbelépett a kenyér, liszt és tésztafélék arányos elosztásáról szóló miniszteri rendelet, azonban most is igen sokan vannak, akik a rendeletnek téves értelmezést adnak Nem tudják, hogyan kell igényelni például a váltójegyet s az meddig érvényes, továbbá hogyan lehet pót jegyhez hozzájutni, amelyre tudvalevőleg a fizikai munkások tarthatnak Igényt. A város közélelmezési hivatala a tájékozatlanság miatt valóságos ostrom alatt áll s a tisztviselőit nem győzik az érdeklődőknek megadni a felvilágosítást. A legtöbb ember pótjegyigénylésért jelent kezlk. Pótjegyet, mint fennebb említettük, csak fizikai munkások Igényelhetnek. Az igénylést nem személy szerint keli benyújtani, hanem azt a munkaadó végzi az erre a célra szolgáló „munkaadói igazolvánnyal“. Az igazolványon fel kell tüntetni a munkások nevét, foglalkozását, lakását és egyéb közelebbi adatokat. Az Igazolás alapján a közélelmezési hivatal postán kikézbesiti az érdekelteknél a pótjegyet, amely nagyobb kenyérfejadag vásárlásra jogosít. A fizikai munkások tehát ne jelentkezzenek személy szerint a pótjegyigénylésért, mert azt a munkaadó igazolása alapján a közélelmezési hivatal mindenkinek lakására juttatja. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a váltójegy meddig érvényes? Általában azt hiszik, hogy a váltójegyet esak azokon a napokon lehet érvényesíteni, amikorra a kenyérjegyszclvény szólt. Ez téves felfogás. mert a váltójegynek nincs határideje, tehát akkor válthatja be tulajdonosa, amikor kedve tartja. Az sincs kikötve, hogy a doiiánytó’zsdék csak az aznapra eső kenyér- jegyszelvény ellenében adhatnak ki váltójegyet. Aki vendéglőben étkezik, vagy aki nem igényel kenyeret, az kenyérjegyének összes szelvényeit beválthatja váltójegyre és ezeket akkor értékesítheti, mikor akarja. Mennvi M'eíi a vízmüvek és a v^rpsi ösemeV munVésoif? Kolozsvár, január 23. A december 21-én kelt miniszterelnöki rendelet pontosan megállapítja, hogy mennyi fizetéspótlék illeti meg az erdélyi és keletmagyarországi területeken a magánalkalmazottakat és munkásokat, illetőleg az állami és városi tisztviselőket és alkalmazottakat. A miniszteri rendelet alapján most történt meg a városi tisztviselők és munkások fizetéspótlékának kiutalása is. A városi vizmüvek és a közüzemek munkásai kifogásolták, hogy a város vezetősége részükre csupán 7 százalékos bérpótlékot fizetett ki, holott — véleményük szerint — 15 százalékos pótlék illetné meg őket. A munkások vezetői kifejezésre is juttatták álláspontjukat Vásárhelyi László dr. pol gármesterhelyettes előtt, aki kijelentette, hogy a bérpótlék kérdésének tisztázására a belügyminisztériumtól kér pontos tájékoztatót s annak alapján fog intézkedni. Szóit© ykereszfuri napo SZÉKELYKERESZTüR KÉPVISELŐTESTÜLETE iskolafenntartáshoz való hozzájárulás elmén 400—100 pengő községi segélyt utalt ki mind a három helyi felekezeti népiskola részére. A képviselőtestület e határozata értelmében az említett községi hozzájárulásban részesülnek a székelykeresz- turi unitárius, református és római katolikus népiskolák. SZÉP SIKERREL SZEREPELTEK Székelykeresztur leventéi a székelyudvar- helyi si levente-seregszemle versenyen. A székelyudvarhelyi levente egyesület es Hargita egylet si-szakosztályának, verse oye három számból állott: Futás, műlesiklás és ugrásból. A 6 km-es futást a II. korcsoportnál Návrea László, a székelykereszturi állami líceum és tanítóképző növendéke nyerte nagy fölénnyel, mig a ül. korcsoportnál ugyancsak a székelykereszturi tanítóképző növendéke, Orbán Elemér lett a győztes Mindkét győztest nagyezüst éremmel tüntette ki a versenybíróság. A helybeli unitárius gimnázium, növendéke Elekes Ernőd a műlesiklásban negyedik lett és igy bronzérmet kapott. A verseny nagyszerű hóviszonyok mellett folyt le. Sajnos — a verseny résztvevőinek véleménye szerint — a sok körültekintést igénylő rendezésbe egyes hibák csúsztak be. Például a futásnál, az útjelző bírák nem tartották számon az áthaladt versenyzők startszámait. E hiba miatt ifj. Pável Ferenc a székelykereszturi állami ta- nitóképzö-intézet növendéke csak a hetedik helyre kerülhetett. Az ugrásnál .egszebb eredményt Návrea László, szintén a székelykereszturi tanítóképző növendéke érte el tizenhárom és fél méteres ugrásával. Sajnos az első ugrásnál tör .ént esésért úgy lepontozták, hogy még a verseny legnagyobb ugrásával sem tudta behozni a hátrányt. A KÖZSÉGI TISZTVISELŐKET ünnepi segélyben részesítette Székelyke- resztur elöljárósága. A képviselőtestület határozata értelmében Jakab János községi biró ős Demeter Andor főjegyző ae elmúlt karácsonyi ünnepek és az újév alkalmából segély cimén tekintélye’ összegeket osztottak szét az elmúlt Hanoiiban a községi tisztviselők között. A kél aljegyző 100—100 P, a pénztárnok és a segédbiró 75—75 P, az írnokok 50—50 P és a két esküdt 35—35 P ünnepi segélyben részesülKRÓNIKÁS».
