Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

JKißtmmlirsMa 19 4 2. JANUAR 18 A magyar jövendő útja As uj esztendő uj feladatokat hárít ránk és kemány ímmkára, áldozat,késs telekre Tan szükség, hogy megvotliojáík aío p jáfc a magyar jövendőnek. Ha v%igt«kintünk kő/.- és ma- gáoéteí.imk megnyilvánulása in, azt látjuk, hogy eddigi maga tar iá sunk hoz még sok telein- ietbem szükséglesek azok 07. elemek, amelyek a hősi áetformáhoK vezetnek. A nemzet* neve­lés fiiadata ae keit legyen, hogy magunkéra legyük a szorosabb életközösség elvét, seok- jimk hozzá a kollektiv létformákhoz. Fegye­lemre, bátorságra, teanoaidásra, heroizmuera kell neve hí iink ifjúságunk« i;, Ikogy a tett­vágynak tiszta indítékai feltörjenek szivükből. Ennek a nevelésnek az legyen a célja, hogy hwnkískisdatot ébresszen és nemzeti, hivatás­ra késifitse elő ifjuságtunkal, fegyverezze fel « gyakorlati kérdések meglátására, a magyar tömegek élei sorsának megjavítását nmnlcáló áldoaatkés&ségre, eyi/sióvul a nemzet uj éle­tére. és annak uj küzdelmeire Ennek ar, uj nevetőd eseménynek jegyében •wriiködik a teventernozeaiotn. A levemfcenm elés azonban csak az egészen ifjú nemzedékre gy#- kotolhst hatást, Nekünk gondolnunk kell eeokra fe, akik már nem tartoznak a teveute- ■nevelée tótáskürétó, de akiknek munkájára nagy sztikaége van a jövendő Magyarorsaag'- wak. Vb ben ol óriási feladutbum mutatkozik meg a lovési-tua zgatom jelentősége. A lövész- egyesüieietere hárul az a liatnlnvv« feladat, bogy megadják a felnőtt magyar tömegeinek azt « nevetést, mely szükséges a reánkváró eumtelépitő feladatokkal roló Hugbirlóuis- hoz. A Jövésaegyesületek eddigi működésűk alatt — anyagi Who tőségeihez íuérten — szűk keretek között; kifogástalanul eleget )« lettek feladatuknak, s nevelték tagjaikat a honvéd­ség SKeílemében, abban <*.- egyedüli szellem, ben, melyre most a mag gt*rságnak szüksége ran. A fe>vr«riLHtir.kátiü k azonban sokkal szelesebb teeretek között kellene mozognia. Élűtek okát nem * íövwzegj’esiileteklteu kell keresnünk, ■tóméra azokban, akik ir.ég nem éreajték át a tövészmozgalom nemzőt védelmi és nemzet épi- tési font osságát és közönböeen 1 te ladtak el «teltette, vagy ami még' rosszabb; teklcsioY- teissel át néztek felette. Ezek abban a tévedésben élnek, hogyha ők * koatwoládáaió védeimi vonalai mögött meg­nyugodva érnek, rendben is rá kell eszmél-, niök arm. hogy senkisenr választhatja külön sorsát a nennet összességének sorsától, s az egész wwagyor társadalom, az egész magyar fajta. ngyiWinnook a rendeltetésmek van alá­vetve, egy a hivatása. Együttes erővel keit te­hát iwcfrviunia harcát » körös heted és külső vewjedelitmkk«! e««m*beii. Seníósem vomiötat vtó*« tehát elefénksont toronyba. Minden ‘Magyarnak, aki élni akar, ki kell vennie a részét a harcból és az áldo­zatos netrí:cIépitő hmmfkából. Azok, akik jó­létben étetek, nem /.árkór.lfcd&ak el a* áldoza­tok élői. A Iövésitnozgcd0m senkitől sem, ka­ié ct el elbír futtalián. telkeket, de munkája és a eddig elért eredmények alapján joggal kí­vánhatja minden magyartól azt a támiogatást, amit meg tud adni, hogy a töxéanasdést mi­nél szélesebb keretekre helyezze 0 nmgigír jö­vendő biztosítására. X magyar jövendőért folytatott küzdelem­be esőt a sorskösösség, az egymásrautaltság tudatával, esaic az egész magyar társadalom együttes munkájával indulhatunk. A nemeset életééri, egy újabb ezer esztendőért karco­lunk, Kém aludhat -magyar ember, aki hivás-un- kat meg ne hallaná, A nemzet éleiéért most loíyÓ küzdelemből nincs, egyéni menekvés. Együtt, egységesen jutunk ki az uj Európát kovácsoló lángokból, Nemzeti össze fogást aka­runk, mert élni akarunk! S a végső pusztulá­sok ideién olyan nagyszerűen működő ma­gyar faji étetösztön serkentsen most is olyan erkölcsi és anyagi áldo/afhozatelra, olyan egyéni és összesség! önfeláldozásra, mely által nemcsak megmenekül, de uj virágzó életre kél, uj nagy' feladatokra indul az. uj Ma­gyarország 1 ORBAY FERENC Széle el y Láttuk ballagni a szénásszekér mellett És repülni büszkén vészes tutajon. — Puha, meleg kézzel, ha becézni kellett, S kemény marokkal a kérges ugaron. Láttuk ölében a bethlehemi jászolt. És szuronyt is láttunk vállai felett, Huszonkét évig a csillagoknak gyászolt, É« dajkálták lelkét felhozó hegyek. Láttuk kacagni, ahol az ágyuk szobiak, És sírni lakomákon jaj, mennyiszer Hajtsak le előtte minden lobogónkat. Homloka babért és csókot érdemel. BOTÁR BÉLA Miért nincsenek magyar rajzfilmek ? Eoiossvár, január Î7. Â napokban Eölomv- várott jáit László Endre, a Magyar Film Iroda relvlúmíosstályának; vehetője, aki a rajz- filmgyártás legkiválóbb magyar szakértője. A Belvárosi Kávétól; egyik szögletében, mialatt, körülöttünk kavargóit ék täiboogott a kávéházi etet, László Endre beszélni kor­déit a magyar trökkfiburől, arai —sajnos — ebben a pillanatban még nincsen... JÁstló Endre középtermetű, energikus arcú fiatalember. Valamikor rajztanár volt s ak­kor került a katedráról a filmgyártáshoz. ami­kor az még .gyermekcipőkben járt“. Papír van előtte. Ábrákat íirkálgsit szdrakozóit-an, vonalakat huzigál, köröket rajzol, közben megoldódik a nyelve és beszélni kezd a triikk- fi tengyárt ás titkai ró!. Mimién a pénzen múlik! — Eléggé saoanom, hogy ezzel kell kezde­nem ; Magyarországon nun nirysey játékrajc­fihtirgyártás. — Miért? » — Miért ?. Egyszerűen azért; mert nincsen pénz hozzá. Tiszta papírt vests elő. Számokat ir fel. •— Ide nézzen. Ma egv rendes magyar já­tékfilm körülbelül 200.000 pengőbe kerül. Ez az összeg, ha a film eléggé tisztességes. • meg is szokott térülni, sőí még- jövedelmei is. Já­tékfilmet gyártani tehát — üzlet. Egy /'lék- film métere a mai költségek melleit -fő—/ 0 pengő. E: .ol szemben egyetlen méternyi szí­nes rajzfilm költsége legalább ISO—100 pen­gő. Már pedig ma, »úrikor Wait Disney el­készítette, niiwtdluünók celiuíoidra álmodta a „Hofehérké“-t és a. 'Pinocchio“-1, csak szi­lié.- rajzfilmeket lehet készíteni. „Tökéletesen tisztában vagyunk a gyártás titkaival" •— Tudnánk versenyképes rájzfUmekei ké­oziicari ? — Feltétlenül. Ez meggyőződésem. Disweyt természetesen nem tudnék felülmúlni, de azt hiszom, legalábbis inegközelátbeíinők. Ami a gyártás lilírait illeti, azokkal tgl ölelésén tisz­tában vágyunk. Walt Disney ki «érteleit és azoliimk m ifiden eredményét ismerjük. Annyi kitűnő ntagyar művész ran, a ‘magyar és szé­kely mesevilág olyan gazdag, népi müeécse­lünknek annyi tündöklő kénese run, hogy 1:öminrüszerrel t-mlnánk szebliitél-scebb rajz­filmeket készíteni. — Ezeknek föltétlenül sikere volna min­denütt. Xéinelország, Ojaswszág és a kör­nyező államul' bizonyára szirénén -vennél « jó magyar rajz filmeket. Különben in t-.sik úgy leliet.ne nekiktdutai a munkának, tó biz- fcosaji tndnók, hogy .kük’öldön te el lehet he­lyezni a fűmet. A magyar fotvevőpiae, na­gyon kicsi arra, irogy umgtéritse akár egy rö­vid rajzfilm költségeit is. Abhoai az esőiben azonban, ha külföldön is el lehet helyezni a magyar trükkfihnefcet. egyszerre pompás üz­let ieiiine s sokszorosan vinsaatéritewe minden kiiteKÓget. „S/.á/x»/.cr (kiíró kellene!" — Mmnyi kei lesne hát? — faggatom, mint­ha valami „plutokrata" lennék, aki be akarja fektetni fölösleges millióit. László Endre nagyot sóhajt. Érzi, hogy érdeklődésem tisetára platói jellegű... — Százezer pengő kellene. Erényinél el te­hetne iuéulvfj. Lehetne rövid rajzfilmeket be­saitend, piacot kiépíteni s akkor aztán egyik film a másik után kerülhetne piacra,. — Ma akadna megfelelő szakember, aki pénzt átóozma ... Ssakermberrc Azért volna szükség, hogy ki tudja válogatni a megfelelő Munkatársakat, Körülbelül fél esztendő alatt össze lehetne szoktatni a megfelelő rajzoló- gárdát. Neggven-ötven rajzolóra fenne ecük- ség. Ma IcüloMteen fcörmyü volna színes rajzfil­meket készíteni, mert au v-j német találmány, az Agfa-Cofor Itketiké tenni, hogy a -rendes felvevőgépekkcl smies felvételeket lehessen készíteni. Korty előnye a találmánynak, hogy tetszés Szerinti tjén« -másolatot keket készí­teni. Az eddigi szinesfiim taládmdmyoknál ■ugyanis csak egyetlen -másolat készítése volt lehetséges. — Mennyi szép magyar műnk» metatae igy külföldre. A csodálatos magyar népmű­vészet és magyar -népi zene rengeteg -uj bará­tot szerezhetne <*s országnak. Hány kitűnő magyar rajzoló kaphatna megfelelő elfoglelt- ságot. Gondolja el, hogy egyetlen, rövid. 300 méteres fillmhez legalább 13.000 rajzra van szükség, olya 11 nagyszabású ’ filmhez pedig, műd például a ..Hófehérke“, legalább 100.000 rajzra. Xéltány titok Beendigen ti kezdünk a trükk filmgyártásról. Megkérem László Endrét- lu>gy mesétjon né­hány érdekes műhelytitkot. A kitűnő fitenszakember beszélni kozd: —- El sem tudja képzelni, milyen rengeteg nehéetóg és, munka vau egv trükkfilmmel. Mintán elte$eeült a mese. a forgatókönyv]ró nekiül és a legapróbb részletekig kidolgozza. FiKutám következik a finn ferveaotmivé«ee, aki eikóedti a íőfigurák rajzát. Innen a mese a zeneazorzőhöz kerül, aki a szöveg és képek alapján muzsikát komponál. A zetie, » szöveg utáa még- mindig nem kezdik el rajzolni a filmet, hanem elkészítik a hangszalagot. A színészek elmondják a szöveget s a hanggal együtt föle,esők szájmozgásukul te. Pontosan a szöveg .sterint illesztik tó a hangszalagba a zörejekét is. Ezután pontosan megáilapit- ják. hogy hány filmkocka kell egy-egy jele­nethez.. Csak ekkor látnak neki a film meg­rajzolásához. Egyesek csal: háttereket: készíte­nek. mások pedig mondjuk Vsak farka-tigu- ráfaat vagy oroszlánokat. így aztán minden rajzoló hajszálpontosan tudja akár ezerszer te lerajíiolm ugyanazt a figurát. . így készülnek a rajzfilmek Hogyan készül a felvétel? — Az ablakokat celluloid lemezekre rajzol­ják, a kése képeket pedig vastag üvegleme­zek köaé préselik s úgy kerülnek a felvető gép elé. E: a felverő gép tulajdonképpen egy felverő asztal. A térszerüséget agy oldják meg, hogy « 1,épeket lépcsőzetesen, különböző távolságra helyeeik el a fel vevő géptől. Példát is mondhatok erre. Lega Inba te&zák például a .szoba falát, aztán jönnek a szobába« lévő bútorok rajza, majd az, előtérben mozgó figu­rák. Disney gyakran négy-öt „lépcsővel“ is dolgozik. — Bár imnden egyes filmkockához külön rajz kell, lényegében mégsem olyan nehéz a dolog. A rajzoló Uj üvegből készült, alulié,1 megvilágított asztalnál dolgozik. Az asztal kö-, aepén két szeg van s erre erősíti fel azt a eedkiköd lapot, amelyre rajzol. Antikor elkc- sz.iil a rajzra i, ráteszi a következő celluloid lapot s csak a mozgáwáltozáM rajzolja rá. így aztán a munka, egyrészt esők másolóé. A hátterekéit persze csak mozgás esetén kell újrarajzolni. — A rajzfilmgyártásnak ezer trükkje re.« — fejeai tó a beszélgetést László Endre — amiket így,, egy rövid beszélgetés keretében nehéz volttá ismertetni. Mi magyarok azon- han rniridezelíet ismerjük s hiszem, hogy jó rajzfilmeket tudnánk gyártani. Meg vagyok győződve arról, hogy rövidesen, eljön ennek is as ideje s az egész világ ámnlui fog a magyar művészet szépségen. A kis, mulattató rajzfil­mek pedig újabb megbecsülést és dicsőséget szereznek majd Magyarországnak. Adja Isten, hogy így tegyen! <u. e.) ^pDNUVEY KÖZÖTT Némedy Gyula: Zengő lángok Szeged város népszerű poétájának: Né­medy Gyulának nevét és költészetét már országszerte előnyösen ismeri a versolvasó- kózönség, -— sőt már külföldre is eljutot­tak versei, — igy Olaszországba is, ahol az „II nuvo Stato“, a „Meridiano di Roma“ és a „L'arte Grafica" cimü római lapot, foglalkoznak értékelő ismertetésükben köl­tészetével. A „Zengő lángok“ már második verskötete a költőnek. Az első: „Emberek, én már olyan régen repülök" eimen három évvel ezelőtt ielent meg Budapesten és nagy sajtósikere volt. A „Zengő lángok“-at. a Magyar Irodalmi Társaságok Országos Szövetsége adta ki ízléses, szép kiadásban, Fery Antal, Bordás Ferenc, Almás! Gyula Béla, Buday György és Drahos István mű­vészi fametszeteivel illusztrálva. Némedy Gyula lírája a „Zengő lángok“-ban még ben­sőségesebbé, még elmélyültebbé, még szár- nyalóbbá vált. Költészete lényegének három kiemelkedő összetevője: a nagy humánum, a mély hazaszeretet, és a nemes hit Isten felé és egy szebb, boldogabb jövőnek el­érése felé. „Megértés; szeretet, összefogás, lélek: négyszirmu virága bontsa ki szir­mát...“ „.„Hogy légyen minden asztalon ke­nyér, hogy munkát kapjon sok magyar te­nyér...“ óhajtja sóvár vággyal. Felfokozott érzékenységgel fogadja magában a létező világot és gazdag visszhanggal felel a. lel­kén átvonuló jelenségeknek, embereknek, realitásoknak és az erzékfölötti megfogha- taüannak. Optimista lélek, — aki mindig a jóban hisz, — ha ostorozza is a Gonoszt; uj meg uj remény támad szivében a szebb emberség elkövetkezéséert. Meleg érzékeny­sége éppenugy megáll az ötéves kis „Fe- reuckék“ sorsa mellett, mint hazája nagy egységének átfogó eszméinél. Élő és holt emberek, könyvek, festmények, szobrok, mu zsika élményei valóban „zengő lángok“-kai lobognak benne. Szüntelen izzás ez az em­ber, örök nyugtalanság, örök fáradhatatlan­ság. „Zengő lánggal egyszer elégek“... „Amig éltem: égtem“... vallja önmaga is. Hihetetlenül gazdag és sokoldalú a mondani valója, — ami, ismétlem— nagy érzékeny ségéböl következik. Talán éppen ez a sok­oldalúság az oka annak, hogy versépitő formanyelve nem egységes. A népdalszerü egyszerűségtől a szárnyaló ódáig, az epikus tárgyilagosságig mindenféle versforma meg szólal lantján. Ez, a változatosság jellemzi, második kötetét is. Amit mégis hibáztatnunk kell mondanivalóiban: a < politikai-tenden- ciáiu verseiből azok. amelyek sokszor túl­élésié exponáltak s az alkalömszerüség ke­resettségével hatók. Akinek annyi igaz, ösz­tönös. élményszerü közölnivalója van a vi-, lúgról, az emberről s az Elet ezerszinü je­leiről, mint Némedy Gyulának, annak nincs szüksége az alkalmi-költemények kissé ke­resett témáira. Művészetében ott éri el a magasságot, ahol forró élménye közvetlensé­gé bői születik meg' verse. Ott „fénnyé“ tud válni, — ragyogássá, örömmé és vigasz- szá“„. fk. n. l.J Mnrlon Lili: Bambo Ifjúsági irodalmunkban uj szint jelen. Marton Lili jelntkezése. A fiatal, ismert, kolozsvári ujságirónö regényében is meg­őrizte stílusának értékes sajátosságait; könyve eleven, érdekes, gördülékeny és mu­lattató. Bambo, a regény hőse, rokonszenves, de rakoncátlan elefántbébi. Minduntalan elkó- szá; az afrikai ösrengetegberi, el-elfelejtgeti apia balvégzetét, aki egy ilyen barangolás alkalmával került a fehérek kezére... Egy­szer aztán Ba.mbo is lépremegy, addig ját­szik bujócskát Csuszival, az örkösen mér­ge.: szemtelen kis kígyóval, amig egy ve­rembe zuhan... Fehérek ásták persze ezt a csapdát is. Bambót foglyulejtik, ketreebe- zá: iák. hajóra, teszik s meg sem állnak vele Nápolyig... Ott aztán eladják egy cirkusztu- lajdonosnak. A kis elefánttal Európában számtalan ka’and történik. Leleplezi á cirkusz tolva­ja;, kiszabadít egy elrabolt kislányt... El jut Budapestre is s ott, az állatkertben, viszontlátja apját. A két Bambot végül is b itrányos viselkedésük miatt eladják egy cr.'őirtó arabnak, attól azonban megszök nek s együtt térnek vissza a sokszor meg siratott otthonba. Madarak viszik előre ér­kezésük hírét s az őserdő üdvözletét zug feléjük. Dióhéjban ennyi történik a fiatal Írónő első regényében s Marton Lili sok szívvel, lélekkel és ötlettel telíti meg a könyv min­den sorát. A fordulatos, mulatságos gyer­mekregényt őszinte szívvel tudjuk ajánlani mindkét nembeli fiatalságnak. A könyvet a Singer és Wolfner Irodalmi intézet adta ki, pompás kiállításban. Nemes Török János stílusos, remeknéhremekebb ra j­zai igazi műélvezetet jelentenek. A kitűnő, rajzolónak külön érdeme, hogy az egyéb­ként rendszerint teljesen kifejezéstelen ele­fánt-arcokon az érzelmek széles skáláját tudja visszatükröztetoi. 30 43 perc njarosvásárheh? perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Maqyar Légiforgalmi r. t. MALERT légijdratai vasdrnap is ^özlehsdneh. űóelöre gondoskodjék helyfoglalásról Mátyás kirá?y'Vér I sz. Telefon: 35—96

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom