Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

19 4 2. J A H V an 18 Hézrsséoi kölcsön Éppen négy esztendje, hogy ott ültünk estékint a bécsi leányotthon táxsalgószobá- iának meghitt sarkában, a rádió körül ha- risjiyajavitásban, kézimunkálásban pihenve ki az egész napi fáradtságot, élethajszát. Frida, a kisfizetésű tisztviselőnő már ne­gyedik karácsonyra készítette vőlegényének a ,.kriszkindlit“ egy sipullóver alakjában. Mindketten szegények voltak, mindkettőjük­nek kevés volt a fizetésük és igy hiába sze­rették egymást, összeházasodni nem tudtak, csak vártak-vártak immár negyedik eszten ­deje. Frida, amikor estefelé kijött az iroda, ból folyton tanfolyamokra futkosott Ház­tartási, csecsemőápolási, menyasszonyképző és Isten a megmondhatója, hogy még hány­féle tanfolyamét, végzett el esti szabadide­jében. Szerény kelengyéjét darabonkint, a vasárnapi mozi és színház rovására szerez­te össze . . . Frida egyik este, amikor tanfolyam után halálos fáradtan roskadt a rádió melletti ka­rosszékbe, lefutott harisnyaszemeket szede­getve félig elkeseredett, félig pedig elszánt hangon kijelentette, hogy ő most már nem hajlandó tovább várni Tavasszal megesknsz- nek Filippel. Gyerek, — mondta csendes megadással — sajnos nem lehet három-négy esztendeig, pedig ez volt minden vágyam, Fflipnek is ... És talán sohasem lehet _ . . Aztán megjött a tavasz. A történelem ke. teke nagyot fordult. A bécsi Bnrg bejáratán borogkeresztes lobogók között a kiterjesz­tett szárnya sas hirdette ujjongva az elmúlt éjszaka világidegesitő eseményét: a német egység megszületését. Frida másnap este ragyogó arccal, örom- ittasan szédült bele a rádió melletti karos- székbe. Házassági kölcsönt kapunk, — új­ságolta könnyei közt kacagva — szoba-kony­ha bútort fürdőszoba berendezéssel együtt. Nem kell butorrészletet fizetnünk, lesz gyer­mekünk, amikor az Isten adja, — lelkende­zett — és ha négy gyermekünk lesz, nem kell megfizetni a lakásberendezést. A bécsi Frida azóta már boldog, többgyer. mekes anya. Előttünk fekszik a német Birodalmi Sta­tisztikai Hivatal kimutatása, mely szerint 1933-tól 1939 év végéig 1,446.000 ilyen há- zasággi kölcsönt utaltak ki. A kölcsönök se­gítségével létrejött házasságokból a kimuta­tás szerint 1,318.890 gyermek szaporította a német nemzetet. A statisztika tárgyilagos, száraz számada­tai az élet leghübb tükörképe. A Birodalmi Statisztikai Hivatal kimutatásának tükré­ben a hozománynélküli, becsülettel küzdő, családi boldogságra, anyaságra vágyó Fri- dák, Gréték, Trudék arca sugárzik felénk, amint egyszerű Ízlésességgel berendezett kis otthonukban foglalatoskodnak, bajlódnak és örülnok háztartásukkal, gyermekeik körül. Az 1940—41. esztendő a háború gyűlölettől fekete, vérzivataros fellegeit kergette Eu­rópa feje fölé. A népek pusztulnak és csak_ azért is élni akarnak. Németországban a rettenetes erőfeszítést kívánó háború ellené­be is rendszeresen tovább folyósítják a há­zassági kölcsönöket. Sőt! Emelik! A Biro­dalom nagyobbméretü utánpótlásról gondos­kodik, mert nem akar megfogyatkozni, le­gyengülni. Nálunk hosszú esztendőkön át azt. a kenők véleményt hangoztatták, hogy nem szüksé­ges magyar házassági kölcsön, mert mi „nem majmolunk“! Mi „nem importálunk idegen eszmét“! Közben persze szépkirálynőválasz- tás és hasonló „nemzetépitő eszméket“ sza­badon és vámmentesen lehetett importálni Amerikából és a világ bármely államálból! A szilárd nemzeti alapon álló jobboldali magyar közvélemény már hosszú esztendők óta kérte és sürgette a magyar házassági kölcsönök megvalósítását Minden feléjük znduló gáncsot, támadást és kishitű kétke. dést legyőzve kitartóan harcoltak azért, hogy megvalósítsák nálunk is a házassági kölcsön intézményét. Hogy a hosszú esz­tendők során poros akták közt, kattogó gé­pek, üzleti pultok mellett dolgozó szerényfi- zetésü Erzsébetek, Katalinok, Honák ne pa­zarolják el várakozásban a legszebb és Is­tentől termékenységre rendelt fiatal eszten- deiket csak azért, mert nem képesek össze­hozni az életkezdéshez szükséges lakásberen­dezést. Hány és hány ezer olyan eset van országunkban, hegy a két fizetést összetéve, vagy esetleg a férfi rendesebb keresetéből meg tudnának ugyan szerényen élni, egybe mércének keini a családi boldogságra vágyó fiatalok, de a bútor, a berendezés gondja kegyetlen kézzel huzza keresztül becsületes, jószándéku számításaikat, terveiket. Hyen- kor aztán a hosszú várakozás reménytelen­sége, kedvvesztettsége nagyon sokszor jel. lemszétszóró erkölcsi utakra vezeti akár a legjobbszándéku fiatalokat is. Hogy anyagi alátámasztással mennyire le­het serkenteni, a gyermek-áldozat örömteli vállalására lelkesíteni, azt nálunk is ragyo­góan fogja igazolni nehány esztendő múlva a most bevezetett házassági kölcsönök nyo­mSn fakadó sok-sok Ids uj magyar ölet. Hi­szen a tények bizonysága szerint aanügysém a luxuskocsikon száguldó, külföldre nász­úbazó pácokból lesznek a több gyermeket vállaló és értük verejtékes küzdésre, vég­letekig menő áldózathozatalra kész szülők. A legnehezebb áldozatot csaknem mindig a szerény, sőt legszerényebb anyagi viszonyok között élő emberek vállalják. .És ki érdemel, né meg jobban, mint éppen ők, hogy az ál­lam megértő, szerető gondoskodása álljon A TÉVEDT NÉZŐ Arról a nézőről van'Szó, alti vasárnap dél után tévedt be a színházba — operaelő­adást meghallgatni. Ebben a szándékában tévedett. Az elő­adást csak nézte, bármennyire szerette vol na hallani és hallgatni is. Verdi romantikus operája — a vasárnap délutáni tálalásban — elsó'sorban a szemnek szólt s csak má­sod, harmad, vagy nem Is tudom hirtelen­jében pontosan meghatározni, hogy hányad sorban a fülnek. A néző — néző maradt. A szeme tobzódott a szebbnél-szebh szín­padi képekben. Gyönyörű díszleteket- látott és pazar szépségű ruhákat, bravúrosan megoldott világítási hatásokat. ’ Szinek, for­mák, vonalak, fényes buja pompája káp­ráztatta el szeme recehártyáját s közben természetesen — ha már operaelőadásra váltott jegyet! — a fülének is szeretett vol­na ugyanilyen gyönyörűséget. Négy' felvo­náson keresztül várt reménykedve. Verdi azonban elmulasztott ötödik felvonást is komponálni a „Tévedt nő“ eimti operájához s igy a vasárnap délutáni operaelőadásra betévedt néző a csupa zenei hatással zsú­folt zenedrámának előadásáról csupán vi­zuális élményekkel távozott. A fül nem kapta meg ugyanazt az élményt, amit a szem. Operaelőadásról lévén szó, a néző ezzel az eredménnyel semmiképpen sem eléged­hetik meg. Zenedráma előadásán a zenei hatások legtökéletesebb kiaknázásán lévén a hangsúly, a néző azt szerette volna, ha a zenekar fölött ragyogó színpadról is hal­lotta volna mindazt a szépet, amit a szö­vegkönyv és a partitura tartalmaz. A zene­karral nem is volt különösebb hiba, bár mintha egy kissé több lendület és forróság nem ártott volna. A kórusok is kiállták az Igényes néző bírálatát. A magánénekesek azonban kissé zavarba hozták a nézőt. Any nyira felborították minden régi elképzelé­sét és fogalmát, hogy végül is kényszer- egyezséget kötött önmagával. Belenyugo­dott abba, hogy az elmnlt vasárnap dél­utáni operaelőadás valószínűleg" forradalmi ujitás volt abban az irányban, hogy meg­valósuljon végre az áriátlán opera. Ami pe­dig tudvalevőleg nem volt. De ha fentne- vezett előadás valóban precedenst jelent, akkor rövidesen kolozsvári találmányként könyvelhetjük el á hangtalan opera műfa­ját. Mi történt? — kérdezte magában az ope­ráról alkotott nézeteiből teljesen kiforga­tott néző vasárnap délután, miközben távo­zott a Traviata előadásáról. Hát lehetséges az, hogy lejátszanak szemem láttára egy olyan operát, amelynek úgyszólván minden ütemét ismerem és mégis, nem ismertem rá? Hát lehet az, hogy- véglgénekeljenek előttem egy négyfelvonásos zenedrániát és egyetlen áriát se élvezhessek teljes szár­nyalásában és szépségében? Hiszen mind olyan énekes művészek szerepeltek a szín­padon, akikről a színházi beszámolók a leg nagyobb elismerés és hódolat hangján szá­moltak be! MI történt velük, hogy a szó- banforgó előadáson olyan nagyra értékelt képességeiknek még morzsáit sem pazarol­ták el a közönség előtt? A tévedt néző több feltevés között téve- lyeg a dolog magyarázatára, hogy valami­képpen megmagyarázza, miképp tűntek el ' a jólismert és várvavárt áriák. Az egyik lehetőség az, hogy a. szólóéne­mellettük. amikor fiataljaik az életkezdés­hez nélkülözhetetlen anyagi segítségre szo­rulnak? Mert mi is lenne a népek nagy har­cában létéért, újabb évszázadokért küzdő nemzetünk sorsa, ha hovatovább ezeknek a mindennapi életgondokkal küzdő emberek­nek is csak az ész és az önszeretet lenne a tanácsadójuk?! Ezért üdvözöljük örömujjongva a magyar házassági kölcsön megszületését! GAAL OLGA kesek csak fél szájjal és negyed torokkal énekeltek. A darab mérsékeltebb, vasárnap délutáni helyárakkal ment. TJgy látszik ők is leszállították a hangerőt, mérsékelték a hangszineket. A másik lehetőség: indlszponáltak vol­tak. Ez menti az előadás szürkeségét, bár semmiképpen sem enyhíti a néző csalódását. A harmadik feltevést nem is szabad han gosan kimondani. Mert ha ez a feltevés helyénállő, akkor vájjon miért kaptak a mélyen tisztelt, de félhanggal szereplő ma­gánénekesek szerződést ? A második és harmadik feltevést ezen­nel tekintsük tárgytalannak. Maradjunk csak az elsőnél. S ha az bizonyulna helyes­nek, akkor azt is szögezzük le sebtében, hogy a közönség vasárnap délután Is kö­zönség s azt délutáni helyárak mellett is éppúgy meg kell becsülni, éppúgy kell gyö nyörködtetni, mint a felemelt helyárak mel lett megrendezett. díszelőadásokon. A közönség nemcsak a pénzéért akar el­lenszolgáltatást, még pedig akkor, amikor eljuthat a színházba, hanem büszke is sze­retne lenni a színházára, amely ebben az esetben a kolozsvári Nemzeti Szinház. A tévedt és csalódott néző nem a szín­házra panaszkodik. Egyelőre csak azokra, akiket illet a fennt elmondott néhány csen­des zokszó. Mert operaénekesnek lenni Kolozsvár színpadán nem azt jelenti, hogy sztárok­ként lehet tündökölni a rivaldafényben, ha­nem igenis egy nagy, nemzeti ügy szolgá­latát tételezi fel. S ennek a szolgálatnak első feltétele: a hang. A hang, amelynek erejénél és szép­ségénél fogva a szerződés megköttetett. A második feltétele: a teljes hangerő — még vasárnap délutáni előadásokon Is. Igen. Művész, színház és közönség igy kerül egymással teljes és zavartalan össz­hangba. , S ez az összhang a legfontosabb szem­pont. Kölcsönösen, az összes érdekeltek­nek, egyaránt féltékenyen kell őrködniük, hogy ezt az összhangot, ezt a harmóniát meg ne bontsa félhangon és félhangerővel elénekelt áriák szürke unalma. TRAGÉDIA Pöttömnyi kis leányka állt meg g, Kos­suth Lajos-utcában az egyik kirakat előtt. Egész közel ment a kirakathoz, pisze or­rocskáját nekinyomva a hatalmas üveglap­nak. Ismerős jött szemközt, köszöntenem kellett. Egy szempillantás az egész s köz­ben megtörtént a tragédia a kisleánykával. A kirakat felöl borzalmas üvegcsöröm­pölés robaja hallatszott. Istenem! sza­ladt végig rajtam a -rémület jeges árama —- a kisleány belezuhant a kirakatüvegbe. Iszonyú még csak arra. gondolni is, hogy mi történt szegénykével! Sokkal nagyobb tragédia történt . :. A kisleány kezében egy literes üveg volt. Az zuhant le — alig két arasznyi magas­ságból — a földre s az tört szilánkokra iszonyú csörömpöléssel. A kisleány úgy állt a hajdani üveg rom­jai felett, mint a rémület élő szobra. Szája sírásra görbült, kis zsémlearcán öklömnyi könnycseppek gördültek alá. Ä rettenettől gyökeret vert a lába, megmeredt a karja. Egy irtózatos■ másod-percig tartott az egész. Aztán elindult a kislány, o.jan lassan, olyan nehezen, mintha ólom sulyok húznák le a lábát. Ment, mint az oroszlánok élé kergetett mártír az aréna homokján a biz­tos halálba. Ennél szörnyűbb, meginditóbb tragédiát nem láttam életemben. Az üvegben tudniillik egy liter tej volt... Rémületében az is azonnal ráfagyott ‘a met sző hidegben a közömbös, semmivel nem tö rődő járda, aszfaltrétegére. • UTAZ AS A GOMBOK KÖRÜL Vettél-e már életedben kész ruhát, vagy kész fehérneműt felebarátom? Valószínű­leg. Akkor bizonyára bajtársak vagyunk az alábbi tények elszenvedésében. . A készen vett holmi körül mindig bajok voltak, vannak és lesznek. Különösen a gombok körül. A készen vett ruha valame­lyik gombja rendszerint akkor pattan le, alig néhány nappal azután, hogy megvet­ted, amikor a legnagyobb szükség volna rá. A kabátról pontosan akkor szokott az az átkozott gomb leválni, amikor elindultál ha-' zulról és szivedben hő érzeményekkel lo­holsz szived egyetlen szerelmével találkoz­ni. Egy halk pattanás és a kabát legexpo­náltabb gombja vidáman karikázik a járdái aszfaltján. A járókelők udvariasan térnek ki utjából, hadd fussa ki magát kedvére. Természetesen azonnal felfedezik, hogy te vagy a gomb gazdája és néhány jellegzetes kis bólintással somolyognak fura helyzete­den. Dühödten kapsz a menekülő gomb után s már el is kapnád, amikor egy szóra­kozott járókelő goromba bakancsának sar­ka agyongázolja a szökevényt. Nosza, be kell térni a légközelebbi szabóhoz. Az pe­dig Ilyenkor következetesén mindig a har­madik utcában található fel. Amíg oda­érsz, amig megmagyarázod, hogy mlrö? van szó, amíg gombót talál és amig nagy komótosan felvarrja, a percek villámgyors' egymásutánban peregnek s amire ismét glé dában áll a gombok arcvonala, a találka időpontja történelmi dátummá vált. Arra ne számíts, hogy szived egyetlen szerelme késik. Dehogy ts késik! Sőt. Negyedórával a kitűzött idő előtt ér a találkozó színhe­lyére s azt a tizenöt percet becsülettel ki is várja, ráad még ötöt s akkor halálosan megsértve, levonva a végső. konzekvenciá­kat távozik, hazamegy, sirdogál egyet, ami még a jobbik esét, vagy nem megy- haza,’ hanem a legelső ismerőst kéri fel, hogy kí­sérje el egy kissé andalogni. Mit gondolsz, elhiszi valaha is neked, hogy egy vacak gomb miatt késtél le a randevúról? A mellénygombok úgy válnak le eredeti helyükről, hogy" észre sem vészed. Szép suttyomban leszakadnak, eltűnnek a nagy • mindenségben, csúfosan meghazudtolva a fizika közismert törvényét, amely szerint a természetben semmi sem vész él. Hogy mi történik, soha meg nem tudod. Egyszer csak úgy állsz a világban, hogy van mel­lényed és mégsincs, mert gombok hiányá­ban mégsem tekintheted mellénynek azt a szövet, klott és adóssághalmazt, amit futó­szalagon, sablonra szabtak ki és varrtak meg az ilyesmire berendezkedett üzemben. Mellény nélkül távozol hazulról, zordabbra fordult időben, viszont náthásán térsz meg az otthonnak nevezett négy fal közé. Az ing gombjai, azok a csinos kis len- csényi gyöngyházizék már az első felvétek nél elbúcsúznak a vászontól és cérnától. Na gyón művésziesen kell megkötnöd nyak­kendődet, hogy eltakarjad a gomb hiánya miatt tátongó nyílásokat. A többi ruha- és fehérnemű darabok hirtelen, mindig külön értesítés mellőzésével leszakadt gombjai­ról ezúttal külön ne is emlékezz meg. Vettél-e már kész ruhát, vagy kész fe­hérneműt felebarátom és harcoltál-e már Ilyen lázadó gombokkal, üldöztél-e már vá­ratlanul lepattant kabátgombot s tünőd- tél-e már a gyöngyházgombocskák hűtlen ségén? Vájjon mi az oka annak, hogy amióta a világ fennáll, a gombvarrással foglalkozó tisztes ipar a gombot csak né­hány jelképes öltéssel teszi a helyére ? Gondolkoztál már ezen a problémán? Akkor valőszinüleg egyetértesz velem ab ban, hogy a legközelebbi hábornt a gomb- varrásban érdekelt iparok ellen fogjuk meg harcolni. Ez a leghatalmasabb internaclo- nálé, amely eddig büntetlenül tehette po­kollá életünk egy-egy napját. Ennek inaid végét vetjük. A készen vett ing gombját fizetés előtt levágjuk és szemünk láttára varratjuk vissza cseppet sem jelképes öltésekkel, ha­nem annyi cérnával, amennyi szükséges <* gomb és az inganyag viszonyának tartós­JÖ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENET* FF BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekves. * Korszerű kenyerem SZÁLLÓ gydcíjfas szobák 6’— P-tőí 12- P-iq Kétágas szobák 9*— P-tőI 18’— P-rq Éttermében Veres Károly és c gány zenekara muzsikál. Elismerten kiváló konsha. Polgári árak HÉTVÉGI NAPLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom