Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-12 / 283. szám
1941. DE-CEfitnEU 12 ',TX EFfŞJffk Masizla^iolólc ellen A Pes*i Újság c. fővárosi napilap legfrissebb számában „Magyarság és függetlenség“ cimü íeltűnést keltő cikkében egy érthetetlen és semmivel nem indokolt vita hullámaival foglalkozik. Cikke bevezetésében a következőket állapítja meg: „A magyarság és függetlenség kérdését vetette fel a megáján lási vitához fűzött észrevételeiben Baky László országgyűlési képviselő, a Nyilas Pártszövetség lapjában E két fogalom körül az utóbbi időben valóban furcsa zavarok mutatkoznak s ezért örülünk, hogy a problémát éppen a szélső- jobboldalon vetették fel, alkalmat adván a nemzeti közvéleménynek a termékeny vitára s a — félreérthetetlen állásfoglalásra is. Baky László nem mondja ki, — de a sorok közt úgy érezteti, mintha azok, akik a magyarság hivatástudatának s a magyarság érzésének elmélyülését sürgetik s függetlenségünk gondolatának ápolását szorgalmazzák, egy kívülről jövő fenyegetfetés- töt riadóznának s a magyarságot és függetlenséget azoktól a barátainktól féltenék, akiknek oldala mellett történelmünk legke- serübb és legsötétebb korszakából kiemelkedtünk.“ • Baky László cikke csak a sorok között utal a fenntebbiekben kihámozott tartalomra. Észrevételeinek meglehetősen burkolt, dodo- nai homályában az a veszedelem rejlik, hogy a leírt és kinyomtatott sorok közé mindenki azt olvashatja és magyarázhatja bele, amit akar és ha van suttogó propaganda, alattomos és gonoszszándéku hírverés, akkor a szélső jobboldali képviselő ködös fogalmazása minden óvatos köntörfalazás mellett is azoknak malmára hajtja a vizet, akiktől és akik eRen egyébként világnézeti alapon visel keresztes hadjáratot, Baky László zavaros, de csak egyfélekép- l>eo értelmezhető okoskodásai a fenn ti aggo- damakat abból az alkalomból hangoztatják halk suttogással, hogy megvizsgálta és magyarázni igyekezett az uj Európa és Magyar- ország viszonyát. Itt Erdély földjén, ahol a két évtizedes idegen uralom keserű Ize még megvan a torkokban, de népi kötelesség-teljesítés és a fegyelem parancsa is ott él a szivekben. az ilyen szélsőjobboldali talmudisz- rika őszinte megdöbbenést és kínos kiábrándulást. kelt. A bét évtizedes folytonos őrtál- lásban és küzdelemben kiérlelt érzékenységünk riadtan figyel fel a szélső jobboldali képviselő fejtegetéseire, mert azok, ha homályosak is, annyira nem homályosak, hogy a íennt kihámozott értelmetlen „értelmet“ ki ne olvashassa belőle a*, aki szenvedéllyel keresi a szavak és mondatok burkolt jelentését. Mi megtanultok az idegen megszállás keserű éveiben a sorsnak azt az Íratlanul is nagy és erős parancsát, hogy kivételes időkben, amikor a nemzet nagy erőpróbák szakadékának szélére taszíthatott, csak egy törvény kötelez mindnyájunkat: a nemzet és a nép megmaradása! Akiknek más szempontjaik voltak, lemaradtak a törvény igaz megtartóinak seregéből. Lemaradtak és kitaszittattak. Ezért meredünk megdöbbenve és értelmetlenül Baky László szélső jobboldali képviselő fejtegetéseire, mert abban sem látunk egyebet, mint a nemzet sorsparancsa ellen való önkényes zendülést Fejtegetéseinek és következtetéseinek útjára nem kísérhetjük el, hiszen nagy vakmerőség és még nagyobb felelőtlenség volna szükséges olyan kérdés taglalásába beieboosá.jtkozni, amely c*uk egyre alkalmas: a gyanú és bizalmatlanság fertőző csiráit elhinteni akkor, amikor az egész magyar nemzet .jelenje és .jövendője az ezeréves magyar mult erkölcsi igazának és a nagy baráti nemzetek szövetségéhez fűző kölcsönös bizalom aranyfedezetén épül fel. A szélsőjobboldali képviselő fejtegetései nem alkalmasak arra, hogy ezt a bizalmat devalválja, de arra esetleg mégis jó lehet, hogy a magyar lélek talajában a belső ellentét hullámait igyekezzék felkavarni. Az uj Európa és Magyarország: az uj eu- rapi rend es a magyar függetlenség ily módon való egybevetése veszélyes játék mostanában, kivételes időkben, amikor a magyar fegyelem és kötelestegteljesites parancsát árulásszámba megy ilyen egyéni és felelőtlen gyanukeveréssel betölteni. Természetes, hogy Baky László kiállása nem maradt visszhang nélkül. A „Reggeli Magyarország“ csütörtöki szánra a következő világos és félre nem magyarázható megjegyzéseket teszi: „Erkölcsi magaslaton, morális alapom küzdünk, hiszen mindenki taudja. hogy ellenszolgáltatás nélkül és az az ellenszolgáltatásra vonatkozó minden igény nélkül vállaltuk részünket a nagy feladatból. . . Nagy szövetségeseink, a németek és olaszok, nem is késnek ezzel a felismeréssel s tényleg kalapét emelnek a magyar nép történelmi hivatástudata, morális ereje előtt. Csak éppen a bedországbau, az önmagunk által teremtett politikai köd mélyén akadnak egye seb, akik ezt nem értig meg és a szakiadár- ság szellemét azzal igyekeznek meghonosítani, hogy követelik: olvadjunk bele maradék nélkül Európába s adjuk fel mindazt, ami különös és értékes nemzeti sajátságunk. ma éppen úgy, mint ahogyan az volt a múltban s az lesz a jövőben is. Ezek a zavaros szólamok úgy értelmeik a változást, hogy ne legyen többé magyar gonrf. magyar harc és magyar cél; elégedjünk meg azzal, hogy a sok között egyik része lehetünk annak az Európának, amely az ő fantáziájukban talán mint uj állam alakul ki s amelynek létrejöttétől Isten tudja, mit remélnek. Hazai Zavarosainkkal szemben: szövetségeseinknél ez a probléma s ez a gondolat fel sem merült.“ „Nézzünk csak szembe azzal a sokszor emlegetett fogalommal, hogy „uj Európa" — folytatja visszavágó cikkét a Reggeli Magyarország — Mit értünk allatia? Mi, magyarok, azt értjük alatta, hogy a kontinens jobb és becsületesebb elrendezése váltsa fel art a másikat, amely erőszakban, félreértésekben és félrevezetésekben: született. A mi szemünkben, a mi szándékunkban az U.1 Európa nem állam, amelyben mi, magyarok, elveszünk, hanem egy kontinens, amelynek Igazságosan elrendezett téréin minden nemzetet jogo« érdekeinek határain belül együttmüködhetfk a többivel. Tiltakozunk az elten a gondolat ellen és vita lehetősége nélkül eíiitasitjuk magunktól azt a feltevést, hogy egy ilyen uj óriás-állam nyelje le nemzeti sajátosságainkat és a leg határozottabban elutasítunk magunktól min den olyan gondolatot, amely szabad nemzetek együttműködésének helyére a beolvadást akarja vezérszólammá tenni. A magyar nép egészséges politikai ösztöne éppen úgy kiveti magából ezt a mesterségesen torzított, elképzelést, mint ahogy elvetette az 1918-as gondolatot. Köztük és nagy szövetségeseink között nincs félreértés, ök Ugyanúgy értelmezik az nj Európát, mint ml. Német és olasz baráti o I ozsrárt SzaVmáron 7 i V a Vi o n SziSácpYCse !»©■» Z § i b ó n Erdélyi nyereménykolcsflnt Mezőgazfiasági Bank és Takarék pénifárnáff taink a nemzeti Magyarországot és a ma éyar nemzetet értékelik, a Jövőben is ezzel akarnak együttműködni.“ Erdély magyarságának okulására tárjak feí Baky László szélsőjobboldali képviselő érthetetlennek (átsző kiállását. Kiállása azonban egyszerre megvilágosodik és világos értelmet kap abban a törekvésben, hogy nagyon is jól ismert célok szolgálatában belső zűrzavart és nyugtalanságot akar kelteni. Nem hisszük, hogy- egy másik szélsőség által már kipróbáit iszonyú zűrzavar nemzeti szerencsétlenségének kálváriáját megjárt magyar nemzet, kivételes idők kivételes hággadsógot igénylő erő próbájában hitelt adhasson Ilyen felelőtlen és átlátszó kísérletnek A nemzetnek azonban joga és kötelessége is védekezni az ilyen vakmerő játékkal nieste r- kedökkel szemben Egyelőre azzá] a fegyelemmel és hivatástudattal, amelyet a nemzet saját sorsának megpróbáltatásai iskolájában és nem a magyar lélektől és szellemtől idegen doktrínák alchtmirtáitól tanult ej. Egy elfelejtett angol újságcikk Rolhermere lord 11 éves jóslain (MN). Volt idő, ma már — hála a történelmi igazságszolgáltatásnak — csak rossz emlék ez a kor, amikor Magyarország' az entente-’hatalmaik gazdasági s katonai oj- lenőrzésének alávetve, a kis-ántánt fegyveres gyűrűjétől körülzárva valóban csak az igazság győzelmes erejének bitében gondolhatott arra, hogy trianoni bilincseit valaha is le fogja rázni. Ebben a szomorú időben a győztes hatalmak közönyös vagy kárörvendő táborában csak egy ember akadt, aki hangos szóval sikra mert szállni Magyarország mellett: Rohermere lord. Rothermere lord, Magyarország nagy barátja, így él még ma is emléke a magyar nép tudatában éspedig teljes joggal. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy nemesupán mint a történelmi igazságosság elvének vagy a magyar erénynek és a magyar jellem hámulója lépett sikra értünk, hanem Magyarország jogaihoz juttatását egy nagy politikai koncepció keretében tekintette történelmi szükségszerűségnek, olyan politikai elgondolás keretében, melyet az azóta bekövetkezett események szinte megdöbbentő pontossággal igazoltak. Ennek az elgondolásnak középpontjában mint a kontinensnek nagyságra és belső erőre legszámottevőbb országa Németország, a másik pólusként pedig Szovjet-Oroszország állott. 1930 szeptember 23-án a „The Overseas Daily Mail“ hasábjain Rothermere lord tollából hosszabb cikk látott napvilágot, mely teljesén szakított a liberális világpolitika berkeiben egyeduralomra jutott nézetekkel: „Németországról meg kell változtatnunk nézeteinket. Németországgal eddig úgy bántunk, mint egy hadifogollyal^ . . . J A régi generáció ellenségünk volt, de szűk- !j séges-e, hogy az ifjabbat is ellenségünké tegyük? Ha az utóbbi mellett tartunk ki, Európára előbb vagy utóbb uj, sokkal borzalmasabb felébredés vár. Mielőtt végképpen ezekre a veszélyes vizekre terelnénk politikánkat, mindent jól meg kell fontolnunk. Ha Németország hagyományos politikai szerepét vizsgálat alá vesszük, arra a mej- állapitásra fogunk jutni, hogy ez Európa többi részére nagyon sok előnnyel kecsegtet. A német politikai hagyomány a bolse- vizmusellenes tényezők közül egyike a leg- ; fontosabbaknak. Ennek a feladata kikü_ j szöböli azt a súlyos veszélyt, hogy a bolse- j vizmusnak a kultúra ellen irányított hadjárata Németországban tért nyerhessen, amivel a bolsevizmus Európa stratégiai központjában bevehetetlen állást, biztosíthatna magának.“ A következőkben Rothermere lord a demokrata hatalmaknak a leszerelés kérdésében tanúsított szószegő magatartásával foglalkozik, majd a genfi politikai színház dicstelen végének meg jósolása után így folytatja: „Ha sikerül Németországban nemzeti- szocialista kormánynak alaknlnia, ez maga fogja megkeresni az ntat a legszembeszö- kőbb igazságtalanságok megszüntetésére ... Egyidejűleg a német valami sokkal nagyobb tetre fogja minden erejét összeszedni, mint amilyen példánl az Ausztriával való egyesülés lenne. Egy ilyen fejlődés egyik következménye lehetne Csehszlovákiának egyetlen éjszaka alatt való elsöpré. se, annak a Csehszlovákiáinak elsöprése, mely a békeszerződést oly tervszerűen megsérti és pedig egyrészt azzal, hogy a nemzeti kisebbségeket elnyomja, másrészt pedig azzal, hogy a leszerelést elmulasztotta. Ez* olyan lehetőségnek tartom, mely a jövőben nagyon könnyen bekövetkezhet. A legnagyobb sajnálattal vagyok kénytelen ezt megállapítani, mivel főképpen éppen az én propagandámnak és meghalt testvérem, Northcliffe lord propagandájának köszönhető, hogy Csehszlovákia egyáltalában létrejöhetett.“ A középeurópai politikai fejlődés következő állomását Rothermere egy hatalmas 100 milliós blokk kialakulásában látja és ezzel kapcsolatban azt ajánlja Magyarországnak, hogy csatlakozzék „az európai népeknek ehhez a .Németország vezetésével létrejövő nagy egyesüléséhez“, mely nézete szerint „mint védőbástya a bolsevizmus ellen semmi esetre sem a nagyon távoli jövőben“ fog megalakulni. A nagy politikai látomás a következő szavakkal végződik: „A legnagyobb határozottsággal előre inöncLom, hogy hiába hitték önelégült nyugalommal a Parisban 1919-ben összegyűlt politikusok, hogy örökreszóló munkáit végeztek, Európa térképének vonalaiban a legközelebbi évek nem kevés változást fognak hozni.“ Valóban nem sok idő, csak 11 óv mult. el azóta, hogy a történelmi igazságosság bajnokává szegődött lóid ezeket a látnoki sorokat leirte. Jóslata az utolsó sorig betüről-betüre beigazolódott: Németország saját erejéből szabadította ki magát a páriskömyéki rend - szer föjtogatásából, Csehszlovákiát csakugyan egyik napról a másikra elsöpörte végzete. Magyarország részvételével még a 100 milliót is lényegesen meghaladó blokk lépett sorompóba az európai kultnra ellen felvonult bolsevizmussal szemben és az uj határok bizony csak alig egy-két helyen felelnek meg mór a páriskömyéki álmoknak, Rothermere lord mindezt előre látta, tehát előre lehetett látni! Azok, akik egyszerű tévedésükhöz való konok ragaszkodással újból lángbaboritották a világot, a felelősségei: nem háríthatják el magukról azzal a meg- okolással, hogy az események előre nem látható folyást vettek! Rothermere lord nem volt jelentéktelen ember. 1916-tól 1917-ig a német ellenblo- kád alatt nyögő szigetország ruházati hivatalát vezette, 1917-től 1918-ig légügymi- niszter volt, mint ujságmágnás az antant- hatalmak győzelmének kihívásában oroszlánrésszel szereplő angol propaganda egyik legfőbb irányitója volt, szavának tehát, lehetett volna súlya. Arra, hogy az angol politika felelősei nem akartak figyelmet szentelni annak a figyelmeztető szónak, melyet azóta utolsó pontig igazolt a történelem, nincsen mentség. Vagy talán csakugyan az lenne az emberi sors végzete, hegy ne a belátás, hanem kizárólag csak az el vakult« ág kien- gesztélhetetlen erői irányítsák? (Asszír). Rendkívüli érdeklődés előzi meg a „Trio Italiano" szombati kolozsvári hangversenyét Kolozsvár, december 11. A tfrio Italior -,. amelyet már az elmiát esztendőből ismer a kolozsvári közönség, szerdán este rendkívüli sikerrei vendégszerepelt Budapesten. Kolozs- várt szombaton rendeznek hangversenyt. A kolozsvári hangverseny után, ami iránt rendkívüli nagy érdeklődés mutatkozik, Pécsett, Szegeden és Debrecenben fognak szerepelni, A hármas tagjai: Arturo Bonucci, Alfredo Casella és Alberto Poltronieri. Arturo Bonucci Rómában született 1894- ben. A bolognai Liceo Musicale elvégzése után gordonkamüvészi oklevelet nyert s még ebben az évben több hangversenyt rendezett Németországban és Olaszországban. A világháborúban önként jelentkezett s többször kitüntették. Jelenleg tartalékos repülöalezredes, 1920-ban a bolognai Liceo Musicale gordonka, tanszékére hívják meg. 1931. óta a világhíres Trio Italiano tagja. Alfredo Casella tanulmányait Parisban végezte, 1915-ig külföldön élt. Előbb a párisi, majd a római konzervatórium tanára lett. Tekintélyének egész súlyával harcolt a modern zenéért. Számos nagy zeneszerzőt. Debussyt, Mahlert, Stravinszkyt és Schönberget ő ismertette meg a közönséggel. Zongorista és zeneesztéta, a tökéletes forma utolérheted!en művésze. Számos zongora-, kamarazene és zenekari müvet alkotott. A zene fejlődéséről irt müve ma már klasszikus értéknek számit.» Kivégezték a siklósi rabió^yílliosság tetveseit Pécs, december 11. (MTI) A királyi ügyészség udvarán csütörtökön reggel 8 órakor hajtották végre a siklósi rattlógyilkosság két kötéláltali halálra Ítélt tettesén az Ítéletet. Szakáin György és Kálőczi István 1940 szeptemberében kegyetlenül meggyilkolták Vinczen Rózsit és Matekó István öreg kocsisát, majd kirabolták a lakást,
