Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-12 / 283. szám

♦ * r'' Ţ * T' ; »"ir Ä rr 4 < if» if# -'V .i fcJ Zi iJ vj il.-l t /VA30TSHM BUDAPEST, Pén í ck ^i, deeumber Ä Or3 zásháza fillér EIŐTTZETBSI ÁRAK: 1 HORA »70, HB- I 7 HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 383. SZÁM. GTED «VBE 8. EßL ÉVRE K, ÉGÉS* I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVBE 3* PENGŐ. — POSTATARA RRK. 1 PÉNZTÁRI CSER SZÁMI A SZAMA: IZMA FELELŐS SZERKESZTŐ: NYTRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR. BRASSAI-TJ. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFI6K: 71. Sí. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Hitler vezér és Mussolini bejelentették a hadiállapot bekövetkezését a tenstelyhaftalmak és az Egyesült Államok közölt Á tengelyhatalmak és lapén egységes tömbként harcolnak és egységesen szervezik meg az tij világot. A japánok kivivták a tengeri és iégi fölényt — Á világégés főbünöse : Roosevelt i A háromhatalmi szerződést acélszerződéssé bővítették 1941. december 11-ike örökre emléke­zetes napja lesz Európa és az egész vL lág történelmének. Az Egyesült Államok elnökének, Rooseveltnek állandó háborús izgatásai, az ő vezetése alatt az Egyesült Afiamok hadikészülődése és állandó ki­hívásai, Anglia és a Szovjet leplezetlen, sőt nagyhangon hirdetett megsegítése, a tengelyhatalmak hajói ellen kiadott tü­zelési parancs gyakorlatilag már megte­remtették a hadi állapotot a tengelyhatal­mak és az Egyesült Államok között. Hitler vezér és Olaszország Ducéja a helyzetből levonták a végső következte­tést és proklamálták a hadiáííaipot be- áBtét. Ezzel a három ha talmi egyezmény államai teljes tömbben felsorakoztak a másik oldalon álló angolszász hatalmak ellen. Egyidejűleg Németország, 01aszor_ szag és japán kormánya újabb egyez­ményt kötött. Kimondották azt az elha­tározásukat, hogy a rájukkényszeritett háborút a végső győzelemig folytatják, sem fegyverszünetet, sem békét nem kötnek az angolszász hatalmakkal teljes és kölcsönös egyetértés nélkül és a há­ború győzelmes befejezése után is. a leg­szorosabb együttműködésben valósítják meg a világ igazságos uj rendjét. A világtörténelmi jelentőségű esemé­nyekről az alábbiakban számolunk be: \ hadiáklSapof bejedeniese Berlinben: BERLIN, dec. 11. (I)NB.) Ribbcntrop birodalmi külügyminiszter esötör. lökön délben az Egyesült Államok ügyvivőjének átnyújtotta a birodalmi kormány jegyzékét, amely megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormá­nya a semlegességnek kezdeti megszegéséről a Németország' elleni nyílt ha- | «ReseJekményekro tért át s ez által gyakorlatilag megteremtette a Iiadiálla- potwt. A birodalmi kormány ezért — állapítja meg- a jegyzék — megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és kijelenti, hogy a Roosevelt elnök által ölőidéssett körülmények között mától kezdve Német­ország is hadi álla pótban lévőnek tekinti magát az Eg vésőit Államokkal. ÍM T. IJ Rómában: ROMA, dec. ll. (MTI.) Csütörtökön delntán 14 óra :M> perckor Ciano gróf olasz külügyminiszter a Chigi palotában fogadta az Egyesült Államok római ügyvivőjét és a következőket közölte veié: — A* Olasz Király és Császár 0 Felsége kijelenfi, bogy Olaszország mától kezdve hadi állapotban lévőnek tekinti magái az amerikai Egyesült Államokkal. Egységesen az tţj világ ittegfszervezéséhen \'r. uj eqyexnnény szövege ifóroa. december 14. (MTI) Hivata­los helyről közh'k: ,*A helyzetre való tekintettel, valamint az 1940. szeptember 27Jki háromhatalmi egyezmény záradékaihoz híven, Olasz­ország és Németország ma kényszerítve érzi magát, hogy Japán oldalán közös harcot folytasson védelmének, szabadsá­gának, valamint népe és birodalma füg­getlenségének fenntartása és biztosítása érdekében az Egyesült Államokkal és Angliával. Ebből a célból a három hatalom kor­mánya a következő szerződést kötötte: Attól a tántoríthatatlan elhatározástól vezetve, hogy addig nem teszik le a fegyvert, amíg az északamerikai Egye­sült Államok és Anglia ellen indított kö­zös háború győzelmesen véget nem ér, az olasz kormány, a német kormány és a japán kormány a következőkben egyez­tek meg. 1. cikkely: Olaszország, Németország és Japán közösen folytatja az északame­rikai Egyesült Államok és Anglia részé­től rája kény szeritett háborút minden rendelkezésre álló eszközzel a végső gyö z elemig. 2. cikkely: Olaszország, Németország és japán kötelezi magát, hogy nem köt sem fegyverszünetet, sem békét, akar az északamerikai Egyesült Államokkal, akár Angliával teljes és kölcsönös egyet., értés nélkül. 3. cikkely: Olaszország, Németország és Japán a háború győzelmes befejezése után is a legszorosabban együttműködik az 1940. évi szeptember hó 27-iki három­hatalmi egyezmény szellemében abból a célból, hogy megvalósítsa az igazság u j rendjét. 4. cikkely: A jelen egyezmény aláírá­sakor azonnal életbelép és életben marad az 1940. évi szeptember hó 27-ikén kö­tött háromhatalmi egyezmény tartama alatt. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy 1alkalmas pillanatban, meg-' határozott időpont letelte előtt, a jelen egyezmény harmadik cikkelyében foglalt együttműködés újabb módozatait meg­alapítják." Hitler vezér a birodalmi gyűlés eloff bejelenti a yilágtörlé neSmi eseményl „A legnagyobb döntések esztendeje áll elöltünk" A német birodalmi gyük* ósütörtökön dél­után 3 ómkor iüt össze. A birodalmi gyűlés kép viselői között több, a köteti harctérről visszatért' sebesült képviselő jelent meg. A di­plomata páholyban megjelentek a háromlia- raagyozinény áümuakvak nagykövetei és a szőve'séges ál hírnök követei. Ott vott a jeru- zsáleini flőrmlfti is. Iliik r vérér 3 óra 2 perckor jelent meg a telemben, (lőning marsai!, a birodalmi gyű. léi. nloökénék kíséretében. (lóring marsall rövid beszéddel nyitotta meg *7, ülést. Megemlékezett a* elesett és a harriéren küzdő katonákról és a német nemzet soha r! nem murié háláját fejezte ki a német hősök és hozzátartozóik iránt. Beszédét a képviselők áltat hallgatták végig. Ezután Hitler' vezér' emelkedett szólásra. rikigtiirténelmi eseményekkel teljen esz­tendő jár a vége felé és előttünk a legnagyobb elöntései-, esztendeje áll .— kezdte a Führer a Ítészedét Bevezetésül arra utalt, hogy mintán Chur­chill és érdekcsoportja 1940-ben többször vissza utasítót tn békoajánlstá.t, világos lett, hogy est a háború1 az ess és sziiksfgszerii-ség minden oka ellenére fegyverekkel kell végig- küzdeni. A német nép és katonái most a jö­vendő. sőt a legtávolabbi iietowkérvletoérC dol­goznak ás küzdenek. , A Führer ezután röviden vádolta a podüi- kaitag, hadászatiltag, gazdaságilag pontoson megsiw.rveaett terület kotorom biztosítását. VwezapiMaiü ást veéebt az elmük esztendő! küzdőiméire és főként!, acsal a támogatássá! foglalkozóit, i*me Ingei. 1940. közepétől kend ve ae olasz fegyver társ nyújtott, A Snovjet-Orosaorsaág elteni háborúra át­térve, 3 Führer többször emlékeztetett arra, hogy ő a legkértclhcteUcnebb szükségnek en. gödre ,1939. őszén határozta el, hogy megkí­sérli ac akid német—orose feszültség kikü­szöbölésével megteremtené az előfeltételt az áltcuános békére. Utalt arra a Führer, hogy Angha a balti államoknak. Romániának és még több államnak feHajánlotta, hogy fogad­ják cl az angol segítségnyújtási cgyesményi. Ennek, fela jánlása és elfogadása nemcsak jo­got adott o. íremet birodalmi kormánynak a német érdekek határának megszabására, ha­nem azt kötelességként, rá is rótta. Az illető államok azonban — magárnak Németország­nak is a legnagyobb sajnálatára — rövid idő 'alatt kénytelenek voltak belátni, hogy am* Németország az egyetlen olyan, tényező, amely « legerősebb kezes lehet a fenyegető Kelettel szemben. Ánqlia soha senkinek nem seqitett F,zek az, államiak máris el voltak veszve, mihelyt saját poKtikájufcikial elszakították a Német Birodalomhoz fűződő kapcsolatu­kat és Anglia segítségében bíztak, holott Anglia közmondásos önzésével évszázadok óta sohasem nyújtott segítséget, hanem mindig csak segítséget követelt. Már 1940- ben hónapról-hónapra erősebb lett a felis­merés, hogy a Kreml urainak egész Európa uralma és ezzel Európa megsemmisítése a tudatos céljuk. Csak a vak nem látta, hogy itt a világ­történelemben páratlan méretű felvonulás megy végbe, még pedig nem a védelem ér­dekében, mert hiszen ez nem lett volna fe­nyegető. hanem a támadás céljából. Azt hitték, hogy 1941. nyara a legalkalmasabb pillanat a lesujtásra. TJ.i mongol áradatokat akartak Európára rázuditani Európa egén sötét, fellegek kezdtek gyüle­kezni. A Führer ezután mégegyszer váaóM«, rö videói a Szovjet-Unió elleni háborúhoz ve­zető fejleményeket és hangsúlyozta., hogy a német ellenállás előfeltételei mind személyi téren, mind anyagilag bőségesen megvan­nak. Egyetlen biztosítékot, adhat — foly­tatta a Führer — ha a demokrata államok­ban sokat beszélnek a felszerelésről, akkor a nemzeti szocialista Németországban a fel­szerelésért mindig mégtöböet dolgoznak. Így volt ez a múltban és. ma sincs más­ként. Egyetlen háborút sem kerestem — foly­tatta a Führer — sőt ellenkezőleg, min­dent megtettem a háború elkerülésére. Kö~ telepségmulasztóan és lelkiisimenetlenft] cse­lekednék azonban, lm valamilyen harci ese­mény kikerüMmtetíenségének felismerése miatt elmulasztanám az egyedül lehetséges következtetéseket. Á legnaqyobb veszedelem fenveqette Európát Telje® nagyságában valójában csak ma J több mint 20.000 jwncélosból, 500 haőoae- áil előttünk tisztán, ltogy a veszély milyen f tályból, töhbtizezer lövegből és több mint u*gv lett volna. Ma már el s-zabad monda- ' 10.000 repülőgépből átló hullám oHodntt nőm hogy Európa elveszett volna, ha ez a volna, észrevétlenül a birodalom felé. Ha Finnország nem határozta volna el magát arra, hogy másodszor is fegyvert fog, akkor a többi északi ország államainak kényelmes polgársága mosta» elérkezett volna végnapjaihoz. Ha a Német Birodalom nem állott volna szembe katonáival és fegyverei­vel. akkor olyan tanéra borikat» votaa el Európáit, amely egymer s mioäenfcem ti-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom