Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-12 / 283. szám
i 1Ş4I. DECEMBER 11 intézte volna az európai egyensúly fenntartásáról vallott nevetséges angol earanét, an_ nak minden ostoba hagyományával együtt. Ha a szlovákok, magyarok és románok nem vállalták volna a maguk részéről is ennek az európai világnak az ak+iv védelmét akkor a bolsevista hordák úgy elsöpörték seregei és ebben az esetben a Jond-tenger vidékén ma tatárok és mongolok kényszeritenók ki a montreamai szerződés revízióját. Ha az olaszok, spanyolok, horvátok nem küldték volna el hadosztályaikat, akkor nem jött. volna létre Európa harcos védelme és ez mini az uj Európa fogalmának proklamá- íáea nem sugározhatott volna ki toborzévolna a dunai államokat, mint Attila hun erőként a többi népeknek is. Még nem jött az ideje annak, hogv beszélni lehetne* ennék a hadjáratnak a terveiről és vezetéséről. De azt hiszem, hogy néhány vonatkozásban szabad utalnom mindarra, amit ebbon a minden idők legnagyobb küzdelmében elértünk. A keleti német veszteségek A Führer ekkor ismételten emlékezetbe ţ idézte néhány mondatban a keleti hadjárat legfontosabb mozzanatait, Ezután felsorolta, a veszteségeket. A német véderő összes vesztesége 162.814 halott, 571.767 sebesült és 38,834 eltűnt. Tehát a halottak és sebe- * sültek száma valamivel több, mint a világháborús Sommenitközetben elesettek és megsebesültek száma és az eltűntek száma valamivel kevesebb, mint az akkor eltűntek fele. Á főbünös Most pedig — folytatta a Führer — az- 1 kor a népek és katonák hóban és jégben »I a másik világgal kívánok foglalkozni, 1 küzdenek. Tehát arról a másik világról szó- atnelynok olyan elnöke van, aki tapintatos lók, amelynek elnöke a főbünös ebben a bánódon a kandalló mellől cseveg akkor, ami- . bombán. Németország sohasem volt ellensége az Egyesült Államoknak Németoremág Amerika iránti állásfoglalása - a keletkezőket Lehet elmondani: 1. Németország talán az egyetlen nagyba- talon-, amelynek sohasem voltak gyarmatai, sem az északamerikai, sem a délame ribai fold részen és itt nem folytatott semmiféle politikai tevékenységet, sőt csak hasznára volt Amerikának, főként pedig az Egyesült Államoknak az oda kivándorló sokmiliió német és azok munkája. 2. A Német Birodalom a® Egyesült Államok keletkezésének és fennállásának egész történelmében egyszer sem foglalt el politikailag elutasító, vagy pedig ellenséges magatartást az Egyesült Államok irániéiban. Ezzel szembe®. sok fiának vérével segített az Egyesült Államok megvédésében. 3. A Német Birodalom nem vett részt egyetlen háborúban sem az Egyesült Államok ellen, de az Egyesült (Államok 1917-ben. mégis hadat üzent Németországnak. Az amerikai és német nép között egyébként nincsenek ellentétek. Az államformáik között mindig is voltak különbségek. Ezek Bízómban nem szolgálhatnak okul ellenségeskedésekre a népek érdekében mindaddig, amiig valamelyik államforma arra nem törekszik, hogy természetes határain kívül a másikat megtámadja. A viszály okai: Wilson és Roosevelt £ kél állam között azonban egy óceán télül el. A kapitalista Amerika és a bolsevista Oroszország között — ha ezek a fogalmai: egyáltalán valóságot fednek — lényegesen nagyobbak aa. ellentétek, mint aa elnök vezetése alatt álló Amerika és a Führer által vezetett Németország között. Tény azonban az, hogy Németország és Amerika között mind a két történelmi viszályt — mégha ugyanazok az erők sugalmazták is — kizárólag az Egyesült Államok két férfiéinak kell tulajdonítani- nevezetesen WŰson elnöknek és Franklin Rooseveltnek. Wiisonról maga a történelem mondotta ki tz ítéletet. Wilson terve a minden idők leg. nagyobb szószegésével van összekapcsolva. Szószegésének következményei a népi élei szétrembolását eredményezték, nemcsak az úgynevezett legyőzőiteknél, hanem maguknál a győzőknél is. Ma már tudjuk, hogy Wilson mögött érdekelt pénzemberek tárcája állott és ők ezt a par aliti kus professzort használták fel, hogy Amerikát háborúba sodorják, mert A német munkaállam Mégte volt valami közösség közöttünk. Az Egyesült Államoknak ugyanis 13 millió el. iáiét,anjc volt, Németországnak pedig 7 millió éa ezenkívül még 7 millió rövid ideig foglalkoztatott munkása. Mindkét országban ziláltak voltak a pénzügyi viszonyok és úgy látszott, hogy nem igen lehet fenntartani az általános gazdasági élet ütemét. Míg azonban a Német Birodalom a nemzeti szocialista vezetés alatt néhány esztendő alatt kivívta az élet folytatást, a gazdasági, kulturális, müveebtől jó üzleteket vártak. Mi most már az oka annak, hogy ilyen keserű; tapasztalatok utóm az Egyesüli Államokban ismét obfon elnök van, aki egyetlen feladatát újból abban látja, hogy háborúkat robbantson ki és a. Németország elleni ellenséges érzelmeiket egészen a háború kitöréséig fokozza? Ennek egyszerűen személyi oka van. Igen jó.', megértem, hogy világokat elválasztó különbség van Roosevelt elnök felfogása és magatartása, valamint az enyém között. Midőn a világháború kitört, akkor Roosevelt Wilson árnyéka mögött a kiváltságosak szférájában étté végig ezt a háborút. Én azonban m'nt- közönséges katona azon fáradoztam, hogy az ellenség előtt ez alatt n négy év alatt teljesítsem kötelességemet és természetesen épp olyan szegényen tértem vissza a háborúból, mint amilyen szegényen 1914. őszén bevonultam, mig Roosevelt ur az üzletileg járatos, gazdaságilag megalapozott, családi téren prole zsáR politikus életét, folytatta.-- az amerikai válság szeli és a többi hallatlan fellendülését, uddiy Roosevelt elnöknek nem sikerült a saját országában még a legkisebb javulást sem előidézni. Németországban alig öt esztendő alatt megoldottuk a gazdasági kérdéseket és kiküszöböltük a munkanélküliséget. Ugyanezen idő alati Roosevelt elnök saját országa állami adósságait hallatlan összegekre emelte, ősök . kon,tette a dollár értékét, gazdaságát még jobban szétzilálta és a munkanélküliek szá. mát megtartotta. * Roosevelt intézkedései Németország ellen Ezt a férfit évekig az az egyetlen kívánság töltötte el, hogy valahol a világon, de leginkább Európában öljön ki egy olyan viszály, amely lehetőséget ad neki politikai lekötele íetiség megteremtésére, mégpedig úgy, hogy az amerikai gazdaságot a viszályban álló nemzetek egyike mellett lekösse és ezalta alkalmat teremtsen arra, hogy Amerikát közelibb vigye ilyen viszályhoz és ezzel a ziláu belső gazdaságpolitikájáról a figyelmet elf orálisa. Kitnöseu durva a Németországgá, szemben követett ilyen eljárás. Roosevelt 1937-től kezdve több beszédet mondott és ezekben tervszerűen megkezdte az amerikai közvélemény felizgatását Németország ellen. 1938 novemberétől kezdve tervszerűen hozzákezdett ahhoz, hogy tudatosan szabotálja az európai megbékélési politika minden lehetőségét.. 1939. márciusa óta belebeszélt olyan “ff'ípr bejed ügyekbe, amelyekhez az Egyesült-Államok elnökének egyáltalán semmi köze nincs. Roosevelt ur még ennél is tovább ment. Minden nemzetközi .jogi határozmáuy- nyal ellentétben kijelentette, hogy nem ismert el azokat az intézkedéseket amelyek' neki nem tetszenek, sőt végül annyira ment, hogy jogtalan szerződéseket kötött, amelyek értelmében jogot nyert arra, hogy idegen területeket egyszerűen megszálljon. Roosevelt mellé odaállt tiszteletreméltó felesége is. Ö nem volt hajlandó olyan világban élni, mint a mienk. Ez legalább megérthető. Itt az uj munka világa van, nem íredig a esaáásé és a sibolásé. 1940. júliusától Roosevelt intézkedései egyre jobban arra irányulnak, hogy ő maga találja meg a háborúhoz vezető utat. Már 1940 augusztusában közös katonai programot állítanak fel az Egyesült-Áll amok és Kanada számára. 1940. szeptemberében még | jobban megközelítette Roosevelt a háborút, j Az amerikai hajóhad 50 rombolót adott 6t az angol hajóhadnak, aminek ellenszolgáltatásául katonai támaszpontokat vett át az északét középamerikai brit birtokokon. 1941. áp- lis 13-án engedélyezte az Egyesült-Államok hajói számára a forgalmat a Vőrös-tengeren keresletül, a közelkeleti brit hadsereg ellátása céljából. Rézben márciusban már megtörtént a nemet hajók lefoglalása. Március 27-án Roose-. veit elnök Szimovits és társai pucesklikkjét üdvözli, akik a belgrádi törvényes kormány erőszakos megbuktatása után kerültek a kormányrúd mellé. Roosevelt elnök már hónapokkal azelőtt a Balkánra küldte Donovan ezredest, hegy ott az ő megbízásából Szófiában és Bélgrádban Németország és Olaszország ellen felkelést robbantson ki. Április közepétől kezdve az Egyesült-Államok járón kiszélesítették a® Atlanti-óceán nyugati r< szén járőrszolgálatukat és jelentéseiket te vabbitották az angolokhoz. Julius 6-án & 7-én megtörtént a némi harci övezetben fekvő Izland szigetének megszállása. Roosevelt ezzel egészen bizony« san a következőket akarta fiiérni: Németor szágot végre harcra kénysaeriteni, másodszo a német tengeralattjáró hábornt érték teleim térni, akárcsak 191.5—916-ban. Roosevelt ugyanebben a® időben segély ígért a Szovjetuniónak. Knox amerikai ten gcrészeti miniszter július 10-én egyszerű nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Álla mokban kiadták a parancsot arra, hogy « tengely hadihajóira lőni keH. „Roosevelt elmebeteo !" Ennek a® úgynevezett elnöknek az ellenein irányuló személyes támadásai és sértegetése: mellett, Mint jelentéktelenek mellett akarok napirendre térni. Roosevelt ur különben sem sérthet meg engem egyáltalán, mert én öl, akárcsak egykor W’lsont, elmebetegnek tartom. Ismeretes előttünk, hogy ez a férfi a mögötte álló zsidókkal együtt már évek óta hasonló eszközökkel küzd Japán ellen. Itt is ugyanazokat a módszereket használta. Azt hiszem, hogy önök valamennyien megváltásként fogadják azt, hogy végre egy állam elsőként olyan izzó leépét nyújtja az igazságnak és jognak a történelemiben járatiamul álló szégyentélen semmibevevése ellen, ami felett most már egyáltalán nem szabad csodálkozni. Midőn a japán kormány e barmi sitóval foly tatott, évekig tartó tárgyalás után megelégelte azt, hogy őt továbbra is ilyen méltatlanul meg csúfolják, valamennyiünket, tehát a német népet és azt hiszem, az egész világ tofe Iá jóravaló emberét is mély elégtétel töíti el íj Tudjuk, hogy Roosevelt mögött milyen ere áll. Az örök zsidó áll ott, aki elérkezettnek látja az időt, hogy akaratlanul is végrehajts« mindazt, amit mi a Szovjetu/nióban irtózattm láttunk és amit ott átélni voltunk kénytelenét;. Még, ha nem is állnánk szövetségben Japánnal, akkor is tisztában lennénk azzal hogy a zsidók és az ő Franklin Rooseveltjül az, aki az egyik államot a másik után meg akarja semmisíteni. Tisztában vagyunk azzal, mát akar tenni velünk ez a másik világ. A túloldalon állók az elmúlt idők demokrata Németországát éhez- tettek és most a nemzeti szocialista Németországot ki akarják irtani. S ha. Roosevelt ur és Churchill ur kijelentik, hogy később uj szociális rendet akarnak teremteni, akkor ez körülbelül annyi, mintha kopasz fodrász ajánlana csalhatatlan hajnövesztő szert. Nincs szükségünk alamizsnára I ' Ami a német népet illeti, rrnucs szükségünk alamizsnára sem Churchill úrtól, sem a Roosevelt urakhoz hasonlóktól, mert a némát nép csak a jogát akarja kivívni és az élethez való e jógái akkor is biztosítani fogja, ha ez ellen összeesküdött volna ezer Churchill és Roosevelt. A német nép talán sohasem volt olyan tisztánlátó és sohasem becsülte annyira a becsületét, mint most. Ezért, ón ma kiadattam az amerikai ügy. vivőnek az útlevelét és a következőket adattam tudtára: Anglia és az amerikai Egyesült Államok kormánya szembeszállt minden jogos revízióval, amely a világ jobb uj rendjét, óhajtotta előidézni. Roosevelt amerikai elnök a háború kitörése óta fokozódó mértekben egész sor nemzetközi jogellenes bűntettel tette magát veressé. Bár az amerikai kormány mindent megkísérelt, hogy megcáfolja, mégis nyilvánosságra került, Roosevelt elnök terve. amely szerint Amerika legkésőbb 1943-ban kafona; hatalmi eezközöikkel magában Európában akar ja megtámadni Németországot és Olaszországot. Ezzel kudarcra lett Ítélve Németországnak és Olaszországnak az oiz őszinte és példátlan türelmet tanusitó küzdelme, hogy Roosevelt elnök évek óta tanúsított, cíviseibe tetten kihívásai ellenére te megakadályozza a háború kitörését és fenntartsa az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait. Németország és Olaszország tehát- most végre kénytelen, híven az 1940. szeptember '17-én kötött háromhatalmi szerződés határ r. zrányaihoz Japán oldalán közös küzdelmei folytatni az amerikai Egyesült-Állam ok « Anglia ellen, népei és birodalmi, függetlenségének megvédésére és fenntartására. A három hatalom egyezményt- kötött és azt a mm napon aláírták. Németországot nem lehet térdre kényszeríteni A német nép — folytatta a Führer — éte döntő órájának felismerése jegyében 1 Az amerikai elnök és plutokrata klikkje >< nnünket, sommivel nem biró népeknek ke- esztett. Ez. helyes is. A semmit nem bírók zonban érni akarnak és mindenesetre elérik ízt, hogy azt a keveset, ami adva van az ■létükhöz, el ne rabolhassák tőlük. Biztosítottam önöket 1939. szeptember efoe- én mondott első háborús beszédemben, hogy’ Németországot ebben a háborúban sem fegy- wres erő, sem ats idő nem fogja térdrekény- zeriteni. Ellenfeleinket is biztosítani akarom, hegy bennünket nemcsak a fegyveres erő, vagy idő nem kényszerit térdre, hanem a legkisebb belső kétség sem tesz egyikünket sem habozóvá kötelességünk teljesítésében. Ellenfeleink ném fognak csalódni. A kétezer év óta ismeretes német történelemben népünk sohasem volt eltökéltebb és egységesebb, mini A Világok Ura a legutóbbi években olyan nagy jóval halmozott el bennünket, hogy hálával borulunk le az előtt a Gondviselés előtt, amely bennünket azzal tüntetett ki, hogy ilyen nagy nép tagjai lehetünk. A buce a Venezia-paiota eraéiyerot eientetfe be az olasz népnek a Jaoánnal való fegyveres együttműködést Róma, december 11. (MTI) Az olasz főváros lakossága csütörtökön a világtörténelem napjait élte Jóllehet, a délelőtti órákban még senki sem tudott biztosat a bekövetkezendő eseményekről, a levegőben már ott vibrált az izgalom, feszültség ás ideges várakozás. A déli órákban hire terjedt, hogy délután A3 óraikor a Venezia-palotából nagyfontosságu rádióközvetités lesz. Ugyanakkor érkezett meg Berlinből a hivatalos jelentés, hogy a német birodalmi gyűlés délután 3 órakor iil össze, hogy meghallgassa a birodalmi kormány nyilatkozatát. Róma utcái egy csapásra megélénkültek. Férfiak és nők, egyetemi hallgatók, gyermekek sűrű sorokban indultak meg a Venezia palota felé, hogy fültanui legyenek a nagy’ történelmi bejelentésnek. Ugyanakkor a romai japán nagykövetség épülete előtt viharos japánbarát tüntetés játszódott le. Az amerikai nagykövetség épületét erős rendőri és katonai alakulatok vették körül. A házakra minden felszólítás nélkül egymásután tűzték ki a lobogókat, fel óra alatt Róma zászlódiszben volt. Az egybegyűltek olasz, német és japán zászlókat lobogtatva. éljenezték a Bűdet, Olaszország szövetségeseit, a japán hadsereget és hazafias dótokat énekeltek. A Duce A3 óra után néhány perenei megjelent a Venezia-palota középső erkélyé», mire a tömeg leirhatatlán lelkesedéssel üdvözölte. A Duce magasra emelt karral köszönte meg az ünnepiért és megkezdte heswédét . Acélszewö&ús „Bajtársak! A mai nap Olaszország történelmében az ünnepélyes döntések és olyan emlékezetes események napja, amely a szárazföldek történelmében uj korszakot nyit meg. Az acélszerződés hatalmai: a fasciszta Olaszország, és a nemzeti szocialista Németország szarv sabban egymáshoz kapcsolva, mint valaha. ma jelsorakoztak a győzelmes Japán oldalán az amerikai Eggesült-Áüa- mok ellen. — A háromhatalmi egyezmény kato-
