Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-24 / 293. szám
194K K AU A C S O M * 21 Á háború és India politikai helyzete Irla í Sikandcr Ä8« Sala A „'Monatshefte für Auswärtige Politik“ e. berlmi külpolitikai folyóirat 1941 októberi számában olvastuk Si- kander AU Sah időszerű tájékoztatását a szabadságért évtizedek óta küzdő India mai helyzetéről: Anglia már a háború kitörése óta; egyi-e iöbb kísérletet tesz. arra, hogy kelietindiai segélyforrásait mozgósítsa és ezt. a földét is megterhelje a biroda lom háborús erőfeszítéseinek egy tetemes hányadával- Miiftán egyik szövetségese a másik után omlott össze a német véderő csapásai alatt, Angliának gondoskodnia keli arról, hogy világbirodalmának erőit maga vonultassa fel. Ahogy már egyre növekvőbb méretekben vonta be a háborúba domíniumait, mint Kanadát és Délafrikát, Ujzélafl- dot és Ausztráliát, úgy most mindenekelőtt Indiának, ,,az angol korona legragyogóbb ékszerének“ kell abból a fehérből valamit magára vállalnia, amelyek terhe alatt az anyaországot — miután a világot ebbe a mérkőzésbe botorul be- Iekényszerj tette — az Összeroppanás fenyegeti. Ez a tényállás uj helyzet elé állítja Indiát, amely évtizedek óta harcol politikai szabadságáért. India politikai viszonyai egyre jobban zavarosabbak és egyre inkább elviselhetetlenebbek ^ lesznek, önmagában, eziránt semmiféle kétség nem lehet, Indiának ma még nincs módja arra, hogy a brit követeléseknek komolyan ellenszegülhessen. Ha azonban a fejlődés olyan irányban tart, hogy India különböző tartományai, népei és osztályai mind szorosabban felzárkózzanak, pillanatnyilag mégis nagyon távol van attól, hogy az egységnek egy olyan formáját megalkossa, amelyben a saját politikai akaratát tettre válthatja fel. Anglia a ,-a divide et impera“ jelszavának megfelelően, mindent megtesz arra, hogt India önálló politikai cselekvőkénessé- gót és szabadságát elgáncsolja. Az indiai népek azonban niár régóta mind jobban és jobban közeledőfélben vannak egymáshoz, ismerik nemzeti céljaidat s Angliának — ha a propaganda területén is — azokat számításba kell vennie. így bizonygatja, hogy éppen az indusoknak kell Ázsia és Euró na szabadságáért a németek ellen harcol- níok, mert a németek lé akarják igazni a világot. Saját zsarnokságuknak valóságát kendőzni igyekeznek, miközben a falra festik egy más elnyomatás fenyegető kísérteiét. Churchill Amerv miniszter száján keresztül tudtára adta az indusoknak, hogy India a háború _ után épp olyan szabad lesz, mint Anglia. Csakhogy az indiai angoj ura lomnak ég az ajkirálynak jelenleg alkalmazott rendszabályai egészen más nyelvén beszélnek és miközben brit részről uj Ígéreteket tesznek, a régi Ígéreteket és jogokat brutálisan felrúgják. Megnyirbált szabadságjogok India szabadságának utján az egyik legnagyobb eredmény 1935-bén a Government of India Ad volt, amely 1937-ben lépett életbe. Erre támaszkodva az indiai nemzeti kongresszus a fenn hatósága alá tartozó tizenegy tartumá- nyi kormánnyal szembehelyezkedett az addig alkalmazott angol hatalmi politikával és arra az álláspontra helyezkc dett, hogy a tartományi autonomia bevezetése egy uj politikai korszakot nyit meg és ennek következtében az uj alkot mány szellemével már nem volna összeegyeztethető, ha az indus katonaságot India területéről önhatalmúlag máshova küldik. A valóságban az egyezmény rendelkezései úgy szólónak- hogy az indiai katonáknak India határán kivü) való felhasználása csak a két törvényhozási ház engedőimével és Nagybri- tannia költségére történhetik. Londonban és Szimlában, Lord Linlithgow al- királv székhelyén, az alkotmányos kor látozásokkal nem sokat törődnek. Azzal a jelszóval, hogy India fenyegetett helyzetben van, az indus katonákat olyan hadszíntérre küldötték. ahol éppen azoknak szükségét látták. Ennek a jogtalan eljárásnak klasszikus megindokolását Auchinleck tábornok adta meg, amikor arra a kérdésre, hogy tulajdonkeppen ki is tett kísérletet India megtámadására, azt a választ adta. hogy India hatásos megvédésére nem .szabad bevárni, amíg az ellenségei! támadás veszélye Indiát valóban eléri; az ellenségnek távol India határától kell elébe menni. Az indiai nemzeti kongresszusnak és a tartományi kormányoknak azonban ez az indokolás, amelynek alapján az indiai katonákat Egyiptomba, Szíriába, Irakba és Iránba vezényelték, esak kevéssé volt érthető. Csakhogy angol rendszabályok ke re-sztulvifcelét semmiféle ellentállás sem tarthatta volna fel. Az alkirály a maga hatalmát kényszerként alkalmazta és az okvetetlenkedő tartományi kormányokat lemondásra kényszerítette. Az India szabadságába való beavatkozások pedig még sokkal inkább erőteljesebbek lettek. Miután az indus minisztereket lemondásra kényszeritették, ezeknek kormányzati hatáskörét átruházták az angol kormányzókra és a brit Civil-Service tagjaira- És ezzel azok az alkotmányban biztosított jogok, amelyekét a Government of Indio Act Indiának biztosított, a gyakorlatban hatályon kivül helyeztettek és helyettük mindössze az a nyilatkozat maradt meg. amelyet az indiai ügvek államtitkára Whitehall-ban adott. Ez ne- dig India számára egy ábránd halálát jelentetne. Azok az alkotmányban biztosított engedmények, amelyeket India Nagybritanniátó] kivívott., most már jelképesekké váltak. És az első komolyabb véleményösszeütközésnél,, amelynek meg kellett volna mutatnia, hogy vájjon Anglia az általa megadott engedményeket komolyan vétte-e, vagy nem az indiaf nép óhaját teljesítette, lianem a maga hatalmi erejét, dobta a serpenyőbe, hogy akaratának érvényt szerezzen- Azon, hogy Nagybritannia a maga hatalmi helyzetét Indiában ismét kiigazította és e tartomány szabadság- törekvéseit egy évtizednyire, vagy még nagyobb időre ismét visszaszorította, semmit sem változtat az, hogy Lord Linlithgow a végrehajtó tanácsot nemrégiben indusokkal egészítette ki és már kilenc indus kapott fontos pozíciót az alkirály kabinetjében. Bár az indiai nemzeti kongresszus egyik legfontosabb követelése már évek óta az volt, hogy a végrehajtó tanács indus tagjainak számát növeljék, a mostani behívások cseppet sem azt jelentik, mintha a kongresszus követeléseit ki is elégítették volna. Ezt a folyamatot más rendszabályokkal összefüggésben kell szemlélni és csak igy lesz teljesen világos, hogy az egész mindössze arra szolgált: India, népeit: abba a csalóka tudatba ringatni, mintha a nehány évvel ezelőtt engedélyezett szabadságot és jogait ismét visszakapta volna. Bizonyos, hogy az alkirály egvazer majd^ valamikor, alkalmilag, Delhiben fogadja Mahatma Gandhit; bizonyos, hogy néhány nappal később Mohammed Ali' Jjnnah, az All-India Muslim Ligue elnöke is meghívást kap arra, hogy Lord Lin]ithgowot Bombavban felkeresse. A Hindu Maha Sabha, az indusok legnagyobb társadalmi egyesülése és a többi szervezetek hasonló elbánásban részesülnek. A kormányzat azonban óvakodik attól, hogy megszilárduljon: semmiféle építő programot nem ad és nem gondol arra, hogy India vezetőivel a jövőről tárgyaljon- Az indusokat ködös ígéretekkel fogják traktáim- az indiai nacionalisták azonban tudják, hogy mit tartsanak az ilyen Ígérgetésekről. Ha ők világosságot követelnek és ragaszkodnak követeléseik teljesítéséhez, alkotmányban biztosított jogaikhoz: koncentrációs táborba és börtönbe kerülnek és az ilyenek száma már több, mint 12.000. Számos volt miniszter és a törvényhozótestület több tagja vau jelenleg fogságban. Azok, akiknek a menekülés sikerült, száműzetésben élnek. A hadiállapotot Indiára is kiterjesztették és ezzel a kormánynak kezében van az a hatalmi eszköz, amellyel minden hatásos ellenzéki mozgalmat csirájában elfojthat. S az angolok ezt a hatalmi eszközt minden meggondolás nélkül gyakorolják: India nyög a brit ököl alatt, india iparosítása India gazdasági életét teljesen az angol hadvezetés szolgálatába állitot- ták. Katonai helyzetének nyomása alatt Anglia gazdasági téren most már sokat megtett, amit a kongresszus régebb követelt, de amit eddig következetesen megtagadtak. Először történt meg India gazdasági életének történetében, hogy egy mélyreható tájékozódást szereztek az egyes iparágak lehetőségeiről- Most már tervszerűen akarnák India gazdasági életét kiépíteni. Ezt a fejlesz test azonban egyo'dalulag csak a Közel- és Távolkelet katonai szükségletének szempontjából alapozzák meg. Ha jógyárakat és szárazdokkokat épi+enek, repülőgépgyárakat rendeznek bé. Kérdés azonban, hogy ez a meghatározott* irányban, de szervezetlenül végrehajtott iparosítás milyen mértékben állítható át a béköszükségletek vonalára, anélkül, hogy Indiát gazdasági válság fenyegetné. A háború azonban Indiát már most is súlyos gazdasági problémák elé állította, mert oly fontos felvevő piacoktól esett el, mint aminők az európai államok- A végrehajtó bizottságnak az a kisérlete- hogy India kereskedelmét Afganisztánnal, Egyiptom nia> Szíriával, Trakkal, Iránnal és min Iáén fi^zlelt vevőinek kellemes kat^csunyi ünnepeket kivan: HELLER«MOLNÁR Divatház Kolozsvá-, Wesselényi fűi Más-utca 18, sz. denekelőtt Kínával megerősítse, a« elmaradt piacokért seuunjp'le kárpótlást nem hozott s közben a Japán felé irányuló kereskedelmi kapcsolatok is teljesen jelentőktől enné váltat • Annak az angol törekvésnek, hogy India iparát a brit háborús célokra a lehető legnagyobb mértékben felhasználják. mindenek előtt az a nagy akadálya, hogy hiányzik a műszakilag kifogástalanul kiképzett munkásosztály. •A háború szükségletei miatt kívánatosnak látszik, hogy rövid idő alatt nagy munkástömegeket képezzenek ki a kor ki vánalmainak megfelelően. Hogy ennek a szempontnak eleget legyének. Poonában, Haiderabadban. Jamhed pu rban és Ja m- nagarban felsőbb műszaki tani+ézeteket rendeztek lm, amelyek a munkások meg gyorsított kiképzését teszik lehetővé s egyúttal szerelő gárdát is nevelnek a légihaderő számára- Az Egyiptomban, Szíriában. Irakban. Iránban és máshol harcoló angol-indiai katonai erők nagy egyenruha-szükséglete miatt Bombay, Ahmedabad szövőgyárai teljes erővel dolgoznak, sőt azokat még fejleszteni is kellett. Az áhított szabadság felé India jövőjére azonban nem kis fontossága van annak, hogy ha ezen az utón a műszakilag jól kiképzett indus munkástömegek száma gyarapodik. Mert amig Anglia gyorsított ütemben fejleszti India iparát, amig az indusokat mind jobban és jobban megismerteti a modern technika vívmányaival— cseppet! sem azért, mintha India fejlődése annyira, szívügye volna, hanem mert az önmaga által felidzézétt háború szükségletei erre kényszerítik — ez a föld egyre jobban abba a helyzetbe jut, hogy sorsának intézését a maga kezébe vehesse. Ez a dialektikája annak az erőnek, amely ...mindig a rosszat akarja és mindig a jót cselekszi“ — és amely most munkában van. És ha Nagybritannia ma Indiától elralvolta jogait, amelyeket majdnem engedélyezett, s ha erre a szerencsétlen földre egy olyan háború terhét is hárította, amelyhez semmi köze nincs, egyben arra is rákényszerült, hogv saját uralma bukásának lényeges előfeltételeit teremtse meg. És ebben a körülményben rejtőzik nem utolsó sorban az indiai hazafiak nagy reménysége. Ezek minden esetre nem ok nélkül remélik, hogy a háború kimenetele révén az India népeit és törzseit elnyomó angol uralom külső erők hatása alatt omlik össze és ezért az áhított szabadság már nem is á túlságosan íávoli jövendő ajándéka. K4RÁCSONV 4 VILÁG Ll Karácsonyi dal — Speyeri énekeskönyv, 1599 — Jessze öreg törzséről virágos ág fakadt, amint már mondták régtől fogva a szent szavak. A tél könyörtelen s mégis virág virult ki e bűvös éjjelen. Ez az a tiszta rózsa, melyről szólt Ézsajás, az élő Isten csókja, ó, százszor szent, csodás, télidőre feslő esők, melyért Máriánkat nem érte semmi szeplő! Etnici — Paul Claudel — Emlékezem: Rio de Janeiröban Vu. [a régi apácazárda, ahol annyi buzgó hang búgott a Krédó [ dallamára. Gondolatban elszállok most Betlehem [sötét éjjelébe, hal kámzsás pásztorok bújnak össze [tudakozva és mesélve. Egyik kérdez, másik felel, szóhoz [jutnak az öregebbek, néha hallgatnak s ilyenkor egy kis fát [a tűzre tesznek — üdvünk útja és az ösvény, amely az ég [felé vezet valamikor nekünk is Uy szelíd hangon [hirdeltdet t. RAICS ISTVÁN fordításai. Zscro ás. fenyeqetés És közben India gazdasági erejét könyörtelenül kizsarolják, a brit háború továbbfoly+atása érdekében- Ügyes pro pagandával, fenyegetésekkel és zsarolásokkal, amelyeknél mindenekelőtt az alantasabb tisztviselőket és alkalmazottakat használják fel eredményesen, a gazdagokat és a leírhatatlan nyomorban vergődő szegényebb rétegeket egyaránt arra kénvszerítik, hogy ..önkéntes“ adományokkal járuljanak a háború továbbviteléhez. A rosszufizetett kis tisztviselőket arra kényszerítik, hogy egy havi jövedelmüket a háborús alap javára áldozzák. A háború kitörésekor minden tartományt felszólítottak: hogy bizonyos számú bombázó és harci repülőgépet ajándékozzon az angol kormány számára. A végrehajtó tanács ki sőbb egy lépéssel még tovább ment é minden kerülettől azt követelte, hog; egy-egy repülőgép megvásárlására adj össze a szükséges pénzösszeget. Penc zsab- Bengália és Szindh tartományé miniszterelnökei minden erejükkel tó mosatták az alkirálynak ezt a mozgal mát- hiszen tőle függőitek. És épp ig: álltak a brit elnyomók mellé azok a indiai fejedelmek, akik már régóta a angolokkal fogtak össze az indus né éllen. A hadikölcsönök. amelyeket’a angol uralom Indiára eddig kivetet meghaladják, a. háromnegyed milliár márkát. Ezeknek kamatterhét az india adófizetők viselik.
