Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-18 / 288. szám
1941. DECEMBER 18 Gyorsírás gépírás dodnek^anuár ik-én FABRO ISKOLÁBAN. Telefon! 29—24. A Felsőház folytatta a költségvetés tárgyalását Vita a kolozsvári egyetem történelemtanára körül Budapest, december 17. (SITI) A felsőház szerdai ülésén folytatták a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Ilóman Bálnt kultuszminiszter jelent meg az illésen. Gróf Széchenyi Bertalan elnök 10 órakor nyitotta meg az illát. Gróf Páílfy Géza. napirend dőlt a kitttust- miniszterhez intézett interpellációt a magyar történelemnek a kolozsvári, egyetemen való tanítása kérdésében. Szerinte ezt a tantárgyat a kolozsvári egyetemen olyan tanár adja elő, akinek történelmi tudása ingadozó éa nézetei az egyes történeti korokról ellentétesen megváltozók. Ez a professzor a legujabbkori magyar történelmet adja elő. Rámutatott az interpelláló felsőházi tag arra, hogy az erdélyi magyar ifjúság az idegen megszállás idején a középiskolákban a magyar történelemről semmit sem hallhatott, vagy ha hallott, olyan történelmi szellemet szívhatott magába, ami károsnak mondható. Most pedig az történik, hogy olyan tanár aäja elő ezt a tantárgyat, aki az ő egyéni, 'különleges történelmi nézeteit akarja beoltani as egyetemi ifjúságba. Szerinte gondoskodni kall arról, hogy ez a professzor erről a iMtedráról elkerüljön. Ezután részleteket olvasott fel az egyetemi tauár megjelent két történelmi munkájából és kimutatta, hogy. e két munka között lényeges felfogásbeli különbség mutatkozik, pedig tulajdonképpen a második könyv az elsőnek bővített kiadása. Kérdi a kultuszminisztert, lehet-e professzor valaki, akinek különféle véleménye van ugyanarról a kérdésről. Nem akar nevet említeni, mert neon a név fontos, liánom a tény. Kéri a kormányzatot, bog'/ a kolozsvári egyetemen a magyar történelmet olyan tanár adja elő, aki hazafias pártatlan, exact tudományos alapon műveli azt, és aki nem fogja az ő ingadozó nézeteivel az ifjúságot befolyásolni. Márnán Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter azonnal válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy miután a név meg nem enalit&e félreértésre adhat okot, megnevezi a tanárt: Baráth Tibor. Miután az interpelláció szövegét a kolozsvári egyetem egész tanári kara sérelmesnek találhatja magára nézve, ezért az interpelláló felsőházi tag által felsorolt vádak teljes tisztázását akarja. Hangsúlyozta, hogy az egyetemi tanárok kinevezéséért a kultuszminisztert illeti a felelősség, amit ő vállal. Rámutatott arra, szinte el viselhet et le nil l súlyos az interpelláló felsőházi tag megállapítása, hogy a szóban lévő egyetemi tanár előadásaiban és könyvében tud.omáuytalanul, pártpolitikai izompontokit ói és hazafiaUan szellemben ismerteti a magyar történelmit és megmételyezi az erdélyi ifjúságot. Hangoztatta, hogy Baráth Tibor Székfü Gyula egyik legjelesebb tanítványa volt, külföldi egyetemeken is folytatott tanulmányokat és az interpelláló állal említett könyv semmi esetre sem nevezhető tudománytalannak, Annyit már most megállapíthat, hogy Baráth Tibor könyvének egy részével ő maga sem ért egyet. Noha védelembe veszi Baráth Tibor könyvét, meg kell állapítania, hogy ennek vannak hibái, de a szerző a Legsúlyosabban hibázott abban, hogy egyáltalán kiadta. Egy évi egyetemi előadás után nem szabad összefoglaló munkát kiadni, mert az csak felületes lehet. A gyors munkából származnak tévedései, valamint abból, hogy napjainkig vezeti le a tön éneimet. Igaz, hogy az erdélyi ifjúságnak meg kell ismernie az 1920- 1940 évi eseményeket, de ezek vázolása nem a történcihmár feladata. Hibát követett ex azzal is, hogy könyvében jóslatszerü megállapításokba bocsátkozik. Ez a politikus feladata. Amikor elolvasta első könyvét, kifogásainak egy részét közölte a szerzővel, valamint azt is. hogy a tudományos kritika alapjának megfelelően egy másik kiadásban módosítania kell. Ezért igyekezett a szerző második könyvében kiegészítő képet nyújtani és az első könyvben mutatkozó legkirívóbb hibákat el is tüntette. Kijelentette a kultuszminiszter, hogy nem talált pártpolitikai szempontokat áz említett könyvekben. E látszat abban vau, hogy a szerző olyan kifejezéseket használ munkájában, amelyeket félreérthetnek, másfelől pedig, hogy a napilapok is beleszóltak. Baráth Tibor soha pártszervezet ragja nem volt és a jövőben sem kivan az lenni. Ezután a kultuszminiszter felolvasott egy részletet az említett munkából annak igazolására, hogy szerzője hazafiatiansággal nem vádolható. A szerző felfogását hazafias szelleműnek tartja és kijelenti, lelkiismeretesen megtesz minden intézkedést, ha. szükségesnek látszik, de most ilyen intézkedés megtételét nem látja fennállónak. Gróf Pállffy Géza viszontválaszában kijelentette, hogy nem a kolozsvári egyetemet támadta, hanem kizárólag az illető egyetemi tanárt. Tény az, hogy a szerző megváltoztatta a nézetét, liogy milyen körülmények között, az nem fontos, tehát az egyetemi tanár ingadozó. A kultuszminiszter válaszát nem veszi tudomásul. Kómán Bálint kultuszminiszter azonnal, válaszolt. Kijelentette, hogy a megváltotta, tott rész a történelmi munkának abban a részében van, amit ő maga sem helyeselt. Ismétli, bízzák rá az intézkedés jogát, mert ahol erre szükség van, ott bekövetkezik. A Fo’söbáz a miniszter válaszát tudomásul vette, majd áttért a költségyavaslat vitájának folytatására. Gróf Bethlen Pál közellátási kérdésekkel foglalkozott. Ismertette az ország gabonatermelését, illetve a közellátás rendelkezésére álló gabonakészletek elosztásának módját. Kérte a közellátási minisztert, hogy a mezőgazdasági munkások és az állattenyésztés ellátására biztosíts?, a szükséges gabona- mennyiséget. Szükség van az abrakkal való ellátás biztositására is. Igen súlyosnak és gyorsan megoldandónak látja a zsir. és szalonnaellátás kérdését. Az itt mutatkozó 'bajok nem újkeletűek. hanem évekre nyúlnak vissza. A baj okát abban látja, hogy a helytelen árpolitika megbontotta a, helyes arán}-!, amely az úgynevezett soványsertések és az abraktermények árai között fenn állott. Szükségesnek tartja, hogy má.r most gondoskodás történjék megfelelő esiraképes gabona biztosítására, amelyet a gazdák rendelkezésére boceájtliatn&k. Teljes bizalommal tekint a földművelésügyi miniszter milliárdos programja elé, mert sok jót lát henne és reméli, hogy több szakszerűséget visznek vele a mezőgazdaságba A költségvei őst elfogadja. Jókay-Ihász Miklós örömmel állapítja meg, hogy a költségvetési tételeket vizsgáivá a múlthoz képest több téren határozott javulást lát. Elismeréssé] szólott a közellátási miniszternek arról az igyekezetéről, hogy a közellátási kérdések megoldásánál kiegyenlítse az ellentéteket. Szerinte az árpának sörgyártásra való felhasználását meg kell tiltani, mort a sertésollátás és a zsirelíátás biztosítása fontosabb feladat. A lábbeli ellátás kérdésének megoldását sürgette és megái lapította, hogy az árszabályozásnál a mezőgazdasági népesség hátrányos helyzetbe került. A költségvetést elfogadta. Vay László báró előrebocsátotta, hogy a kormány kezében teljes megnyugvással és bizalommal látja az ország ügyeinek vezetését. A költségvetést az a törekvés jellemzi. hogy igen súlyos terheket róva a nemzet polgáraira, gondoskodjék arról i«, hogy az adóalanyok teherbíró képességét fokozza. Feladatunk a megnagyobbodott országnak ebben a fellendülési korszakában mindent elkövetni, hogy Európa gazdasági életének nj alakulásában az országunkat megillető helyet elfoglalhassuk. Többet és jobbat kell termelni. A birtokpolitikái tevékenység következtében jelentkező emberfcloslegünkct az ipárosodási folyamat fejlesztésével juttathassuk megélhetéshez. A közellátási miniszter helyesen fogja fel feladatát. Ezután a zsidókérdés teljes és radikális megoldását sürgette. Az elnök a vitát félbeszakította és annak folytatását fél 5 órára tűzte ki. Az ülés 2 óra előtt ért véget. Karácsonyra ■ Függönyök, ruhák, szőnyegek, szakszerű vegytiszMása. festése C 2 ifiknél Pénteken tárgyalja a 42 tagú bizottság a köztisztviselők fizetési kérdéseit BUDAPEST, december 17. A 42 tagú országos bizottság december 19-én, pénteken délelőtt 11 órakor összeül. Egyebek között tárgyalja a ni. kir. minisztériumnak a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb al. kalmazottak illetményei, továbbá a nyugdijak, özvegyek ás árvák ellátási dijairól szóló rendeletét. fegyházbüntetésre ítélték az akasztófa árnyékából megmenekült kolozsvári villafosztogatókat Uiólog kézrekerült tettestársukat felmentette a törvényszék Kolozsvár, december 17. Még a nyár folyamán történt, hogy Kolozsváron statáriális eljárás vált szükségessé. Szilágyi István és Móni Károly voltak a vádlottak, Heteken keresztül fosztogatták a város őrizet nélkül hagyott villaépületeit, az elsötétítés ideje alatt. A statáriális bíróság annakidején össze Ls ült, liogy ítélkezzék fölöttük a az ítéletvégrehajtó is megérkezett Kolozsvárra. A tárgyalás során azonban a vádlottak azzal védekeztek, hogy a terhűkre irt bűncselekményeket nem az elsötétítés ideje alatt, hanem fényes nappal követték el. A tárgyalás során'megnevezték a vádlottak, mint bűntársat Toducz Pált is, aki szerintük részt vett a fosztogatásokban, sőt ő volt a főbűnös. Toducz Pál azonban akkor még nem volt a hatóságok kezén s igy vád alá sem lehetett vonni. Három órai tárgyalás után végülis úgy intézkedett a rögtönitélő bíróság, hogy az ügyet rendes bíróság tárgyalja egy később, hivatalból kitűzendő időpontban. Az akasztófa árnyékából megmenekült fiatal .bűnözők felett szerdán délelőtt rendes bíróság Ítélkezett a királyi törvényszékén. A főtárgya!ásnak ezúttal három vádlottja volt. mert időközben kézrekerült Toducz Pál is. Csepreghy dr. tanácsa hosszas tárgyalás után meghozta a-/, ítéletet: Szilágyi István 10 rendbeli üzletszerüleg elkövetett lopás miatt három évi fegyházbüntetést kapott, Móni Károly 'pedig másfélévi börtönt. Mindketten teljes beismerésben voltak a tárgyalás folyamán és fenntartották a vádat Toducz Pál ellen is. Toducz ellen azonban a két elitéit vallomásán kívül más bizonyíték nem merült fel s ezért Toduczot a királyi törvényszék Teleky Sándor dr. ügyvéd védőbeszéde után felmentette a vád és következménye alól. Az ítéletek még nem jogerősek. EMKF tiap Válaszúton Kolozsvár, december 17. Az újjászervezett Emke most tartotta az első Emké-napot a Kolozsvárhoz közel fekvő Válaszút községben, ahol a világháború előtt ólérak Emke-te- vékenység folyt s a faluban Emke népkönyvtár és daloskör működött és az Emke az ottani jól működő kosárfonó-szövetkozetet is támogatta. A régi kapcsolatok felelevenítésére most az uj vezetőség Emke-napot rendezeti Válaszúton. Az ünnepség az állami iskola épületében folyt le, ahol előbb karáesoaiyfa- ünnepség volt, majd a községi bíró üdvözölte a kiküldötteket. Waller Gyula, az Emke titkára rövidesen ismertette az Emko célkitűzéseit és hangoztatta, hogy az Emke gondoskodását újra ki akarja terjeszteni a városok mellett a falvakra is. Nagy Géza szakosztályi titkár Válaszul, történeti múltját és hagyományait ismertette. Benedek Gyula teológus Kíméli y i k - verseket és székely népbaltadákat adott elő, végül Szőcs Lajos tanár az igazi és komoly magyar sajtó és könyv nemzetnevelő fontosságára mutatott rá. Az előadásokat Fülöp Lajos ref. lelkész köszönte meg a falu nevében. Majd a kiküldöttek nagyszámú lapot és füzetet osztottak ki díjtalanul a megjelentek között. Válaszút magyarsága a szép ünnepségen csaknem teljes számban vett részt és nagy örömmel vette tudomásul, hogy az Emke rövidesen ismét f előttit ja népkönyvtárát a faluban és hagy a községben működő dalárda rövidesen felveszi nevébe újra az Emke nevet. Megalakult Désen az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság Vés, dec. 17. Dós városa most alakította meg Iskolánkivüli Népművelési Bizottságát, amely 22 év mulasztásait hivatott jóvátenni. Az ülést K. Weress Jenő polgármester nyitotta meg, majd Makkul Endre, református lelkész, népművelési titkár ismertette a bizottság feladatait, A tisztikar megválasztása során elnöknek egyhangú lelkesedéssel K. Weress Jenő polgármestert választották meg. Gondnok Márton Gyula gimnáziumi tanár-, jegyző Benkö József igazgató, bizottsági tagok Alsó László dr, ny. miniszteri tanácsos, özvegy Nick Ferenené, K. Keress Jenőné, O. Weress Gabriella, Farkas Albert, P. Béke Kázmőr, Bányai Ferenc, Veress Jenő dr. közjegyző, Daday Lóránd dl-, tanfelügyelő, Makkal Endre népművelési titkár, Pávay Sándor dr. városi t. ügyész, Parády Ferenc dr., Vékás József dr., Pintér Ferenc, Húsz Ödön tanügyi főtanácsos, Szabó Endre gimnáziumi h, igazgató, Páka Endre tanár, Szilágyi Ferenc ipartestületi elnök, Sztojka László hírlapíró, Bányai Attila, Makkal Géza, Kovács Margit, Incze János, tíregdy Margit, Kő- szeghy Ferenc, Almásy Gusztáv MÁV-főmér- nök, Léncr Zsigmond dl-, városi tiszti orvos, Ajtay Mária, Movik Antal és Ányos László dr. vármegyei al jegyző lettek. K. Weress Jenő polgármester, elnök zárószavaiban bejelentette, hogy a munkatervet — annak* kidolgozása után — rövidesen a bizottsági ülés elé terjeszti. „A néma kolostor" Kolozsvár, dec. 17. A filmszakma felfokozott kíváncsisága mellett zajlott le Budapesten .,A nénVa kolostor“ szakmai bemutatója. A Művelődés Filmgyártó Kft. i'iimpnodnk- ciótnak legértékesebb gyöngyszeme „A néma kolostoramelyet Kolozsvárt a Royal filmszínháznak sikerült megszereznie karácsonyi műsorául. ,,A néma kolostor“-t báró Eötvös József „A Karthauzi“ eiffiii regényéből irta filmre Asztalos Miklós dr. Zenéjét gróf Zichy Géza zenei hagyatékából állította össze Vince Ottó. A rendezéssel Rodrigues Endre döbbenetes szépségű, örök értékű fílmirmivet alkotott. A Karthauzi barát Jávor Pál... A Nemzeti Színház nagy művészét uj szerepében bizonyára sokan fogják kétszer 'is megnézni. Lukács Margit és Tolngy Kiári gyönörüek. Ez a.hatalmas magyar filmalkotás jogos büszkeséggel tölthet el bennünket és azzal biztat, hogy az angol után a millió dolláros amerikai filmek kiesése sem fog talán nagyobb riadalmat kelteni a mozirajongó közönség körében. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Deák és 7>eák új rádió és villamossági Rádiók szak üzlete, Csillárok Mátyás király-tér Rezsők 15. sz. Tel. 21-38. Korszerű nldiú javítás
