Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-18 / 288. szám

1941. wmmmmmmrn DECEMBER 18 Politika és történelem Boráth Tibor dr. egyetemi fanár válasza a „Magyar törfénefw cimü könyvre emelt kifogásokra KOLOZSVÁR, december 17. A budapesti űrlapokból már napokkal ezelőtt értesültem arról, bogy Pállffy Géza gróf a felsőházban kivan „Magyar történet“ cimü munkámmal foglalkozni. Felszólalására a legilletékesebb személy, dr. Höman Bálint m. kir. vallás­ég közoktatásügyi miniszter már megadta a megfelelő választ. Ez után a további, mind személycskedőbbé váló polémiának nincs ér­telme. Ha most mégis néhány szóban hozzá óhajtok szólni ehhez a kérdéshez, ezt a zá­rósző jogán teszem, történeti távlatba ál­lítva magát a polémiát, is. Az ellenem inditott támadásokban, me­lyek igen jellemző helyről jöttek, nem ke­vesebb követelésről volt szó, mint könyvem­nek és saját magamnak politikai hatalom­mal való elhallgattatásáról. Egy tudományos munkának politi­kai szemszögből való megítélése — szerin­tem — már ömnagábanvéve is furcsa dolog, hiszen a bírálat elvégzése nem politikai fel­adat, hanem tudományos és legkevésbbé tartozik az ország legfőbb politikai testüle­tének illetékességi körébe. De ettől az elv­től elteküitve is, úgy vélem, az erdélyieket közelebbről is érdekli ez a kérdés, hiszen a szóbanforgó könyvet az erdélyi egyetem magyar történet tanára irta és éppen az er­délyi ifjúságnak szánta! Nagy port felvert Magyar történe­tem _nek főbűne az, hogy letért a hagyo­mányos vágányokról, a legutóbbi időkig di­vatozó liberális és Habsburg-barát szemlé. létről s helyette a kialakulóban levő újabb világnézet szempontjából a népi, nemzeti és szociális értékekre helyezte a hangsúlyt. Nagy bűnömül róják fel még azt. is, hogy az 1920—1940 közt eltelt korról is képet mertem nyújtani. Mindez oly forradalmi újí­tás, mondják a túlsó oldalról, hogy ezek ol­vasása által az erdélyi ifjúság hazafias szelleme „meginétolyeztetik“. A súlyosnak tekinthető kifogásokra a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki egyúttal legkiválóbb történettudósunk, ille­tékes válasszal nyugtatta meg a parlament aggodalmaskodó felszólalóját. S ez érthető is, hiszen csak professzori kötelezettségem­nek tettein eleget, amikor tudományomat to­vább fejlesztettem és nem a régi szalmát csépeltem Erdély ifjúsága előtt, Mert ki ne tudná, hogy — műit minden a világon — a történettudomány is folyton fejlődik, folyton változik. Más volt a felvilágosodás történetszemlélete, más volt a liberalizmusé, más a keresztény-nemzeti „neobarokk“ Ma­gyarországé és ismét más less, mert másnak kell lennie, a szociális és nemzeti gondolat jegyében megujulófélben levő Magyarország történetszemlélete. Ha mindig csak a „ré­gihez“ ragaszkodnánk, soha se lehetne „úját“ mondani! És éppen a történettudo­mány az a tudomány, amely a legszorosab­ban követi a világnézeti változásokat. Für. cşa dolog volna, ha éppen Erdélyben, a sza­badság klasszikus hazájában és éppen az egyetemen kellene a tudományt megállítani, mondjuk az 1914. évnél! Aki figyelemmel követte az utolsó húsz- harminc év magyar történettudományának fejlődését, nem is egyszer tapasztalhatta, hogy bizonyos pontokon milyen idegesen fo­gadja a magyar közvélemény a tudományos haladást. Emlékezzünk csak a Szekfü Gyu­la Száműzött Rákóczi-ja által fel­kavart országos polémiára, vagy a legutób­bi úgynevezett „szellemtörténet’,“ iskola szárnybontogatására. Akkor is a közhatal­mat akarták igénybe venni az uj irány el­fojtására és akkor is visszhangzott a par. lament a honatyák panaszaitól. Mert. jól mondta éppen a napoknak Szekfü Gyula: „Nálunk mindenkinek van valamely' kon­cepciója“ történetünkről, mely éppúgy szi­véhez nőtt, mint kedvenc szivarja vagy fe­ketekávéja s egyéb állandósult, napi életé­nek részét kitevő élvezeti cikke. Ha meg­gyökeresedett történeti felfogásától eltérőt hall, felüti fejét s elégedetlen lesz.“ • De ahogy a szellemtörténet is „beérke- zott“ s lett általánosan elfogadott magyar történetírói gyakorlat, Ugyanúgy beérkezik az a koncepció is, amelyiknek egyik hirde­tője magam is vagyok s amely koncepció nem egy európai országban máris diadalma. sah átalakította a múltról alkotott „klasz- szikus“ szemléletünket. MIJBHT g% Mart ezt a lapot az HIRDESSEM & ORSZÁG EG ESZ A KELETI Jf VEVŐK EPES KO­ÚJSÁGBAN a ZÖNSEGb olvasta Szerintem abban sem láthatni országos botránykövet, hogy könyvemben az 1920-tól 1940-ig tartó küzdelmes korszakot is bemu­tattam olvasóűnnak. Éppen ellenkezőleg: ezáltal segítettem hozzá erdélyi olvasóimat ahhoz, hogy szellemileg is beilleszkedhesse­nek annak a húsz évnek vonalába, amely az egyetemes magyarság fejlődési vonala s amit Gömbös Gyula óta a magyar kormá­nyok következetesen és nyíltan magukénak vallottak és vallanak. S miért ne beszélhet­nék a legutóbbi évek eseményeiről történeti szemszög alatt, amikor nagy mesterem: Szekfü Gyiüa Három nemzed é k-ébeu is ezt tette s ezt teszi a világ minden egye­temén az újkori történet professzora! Baj, ha nem ragaszkodunk a múlt meg­kövesedett hagyományaihoz, de úgy látszik, az is baj, ha ragaszkodunk... Dr. BARÁTH TIBOR A honvédség1 megerősítése melleit foglalt állást a Felsőház A fefeoház délutáni ülését fél 5 órakor nyi­totta meg Badványszky báró alleliiök. Az első felszólaló Papp József, a honvéd­ség bépilésénch fontosságát é-s annak harci erejét és ütőképességét hangsúlyozta a nem­zetvédelem szempontjából. Ezután, igazság­ügyi kérdésekkel foglalkozott. Az önkormány zat és decentralizáció fontosságát és az nteó- foku közigazgatási hatóságok kiépítésének szükségességét hangsúlyozta. A költségvetést általánosságban és részleteiben a kormány iránti bizalomból elfogadja. Vitéz Boksány Gyula mezőgazdasági és ál­lattenyésztési kérdésekkel foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy hazánkban a mezőgazdaság a legfontosabb és ennek jövője az nj Európá­ban még fontosabb lesz. Kifogásokat emelt a tej, valamint a zsiréUátás ellen. Hibáztatta az árpolitikát. A továbbiakban 'az ár-ellenőr­zés korrnánybiztosságának intézkedéseivel fog­lalkozott és kérte, hogy a mezőgazdaság irá­nyítása kerüljön egy kézbe, mégpedig a föld­művelésügyi miniszter kezébe. A költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Vitéz Purgly Emil beszéde elején hangsú­lyozta. hogy a kormány politikája iránt biza­lommal van és tudja, hogy a mai világtörté­nelmi időkben a kormány egyetlen alkalmat* sem mulaszt el az ország megerősítése érde­kében. A két legfontosabb feladatnak a had­sereg felkészültségének a megerősítését és a gazdasági megalapozást tartja. A nemzeti közhangulatról szólva kijelentette, hogy van­nak olyan politikai jelszavakat követő irány­zatok. amelyekben nincs semmi konstruktiv erő. Ezeknek az érvényesülését meg kell aka­dályozni, mert u magyar lélekben csak a kon­struktiv irányzat találhat talajt. Nem szabad a magyar viszonyokkal és a magyar lélekkel ellentétes politikát idehaza meghonosítani. Mindenekelőtt a hadsereg fejlesztését, a szo­ciális politika megvalósítását és a gazdasági erők összefogását tartja fontosnak. Elisme­réssel szólott a kormány szociális politikájá­ról. A közellátás és termelés feladatairól ki­jelentette, hogy csak a jó termelési politika/ biztosíthatja a közelfátást. A sok szövevényes rendelet között összefogó vezérfonalat kért. A mezőgazdaság fejlesztéséről emlékezett, meg a továbbiakban és kérte a mezőgazdasági ipar fontosságának a szom ellőtt tartását. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényja­vaslat egyes paragrafusait kifogásolta és kér­te. hogy bízzék a földművelésügyi kormány­zat a magyar gazda találékonyságában és gazdálkodni tudásában, mert a magyar gazda mindig meglátta azt a termelési ágat, ame­lyet a termelés és a jövedelmezőség szem­pontjából a legalkalmasabb kwltiválni. Vitéz Meskó Zoltán közegészségügyi, or­vosrendi, nemzeti és faji kérdésekkel foglal­kozott. Megállapította, hogy igaza van Vay László bárónak, abban, hogy a zsidókérdést komolyan és gyökeresen rendezni kell. Az eddig hozott zsidótörvények rendelkezései ho­mályosak, harmadik zsidótörvény megalkotá­sára van szükség. Ezután hangoztatta, hogy a legnagyobb bizalommal van. Bárdossy Taászló miniszterelnök és külügyminiszter, va­lamint kormánya iránt, ezért a költségvetést elfogadja-. Örömmel állapította, meg, hogy a magyar közegészségügy rohamosan fejlődőit. Elismerő szavakkal szólt a zöldkeresztes moz­galomról. Kérte, hogy a törpe orvosi kamará­kat szüntessék meg, mert az azokba 'tartozó orvosok nem tudják elviselni a terheket. Fel­hívta a figyelmet a szórványmagyarok hely­zetére. majd a nemzetiségi kérdésről szólva megállapította, hogy a szentistváni államban a nemzetiségek legnagyobb része sokkal jobb viszonyok között, élt, s él is, mint a magyar­ság hatalmas tömegei. Ez bizonyítja a leg­jobban, 'hagg mi hogyan bántunk a kisebb- .régekkel. A legnagyobb örömmel látja min­iden magyar ember honvédségünk korszerű 'fejlődését és hogy a magyar katonák milyen -kitünően megálltak a helyüket. A kormány­ok ezentúl is legyen legfőbb kötelessége, hogy a honvédség fejlesztéséi. kiképzését minden erővel növelje. Végül hangsúlyozta, hogy Magyarország minden kétséget kizáróan amellett a tengely mellett van, amely a ke­reszténységet és a nemzetek szabadságát vé­delmezi a bolsevismussal szemben. Ezután az elnök a vitát bezárta. Holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatják a költségvetés tárgyalását. Na tartja közgyűlését Kolozs-vérrrsegye iörvényhatósáqi bszoflsóga Kolozsvár, december 17. Koloze vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartja december havi rendes közgyű­lését. A közgyűlés tárgysorozatán GaalEle-. mér alispán terjedelmes jelentése szerepel, amelyben az egy év alatt végzett közigaz­gatási munkáról fog beszámolni. Ezt követőiig több fontos tárgy kerül a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. így a közgyűlés megállapítja azt, hogy Kot lozs vármegye területén a bekötő ..utak mi­lyen sorrend szerint épüljenek ki? Ugyan­csak határoz a közgyűlés a marótlaki gö­rög katolikus egyház' tulajdonát képező kő­bánya bérbevétele tárgyában i.ş. Ebből a kőbányából Kolozs vármegye törvényható­sága megfelelő kőanyaggal tudja ellátni ösz- szcs közutalt. A tárgysorozaton szerepel még az Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán által tartott száir.onikérő székkel kapcsolatos jelentés megvitatása is. Végül több fontos szabályrendeletet tárgyal le a törvényható­sági bizottság. A törvényhatósági bizottság közgyűlése előtt fél 10 órakor a törvényhatósági kis- gyülés tart ülést sürgős, időszerű kérdések létárgyalása céljából. \ Rne2Őqazdasá(|i termelés S»5*f ősit ásó s* leţjfoiiSosabb Sícsiivéáeami Ük«?r®fé«sí Budapest, dec. 17. Az országos; mezőgazda­sági kamara a közteleki gazdaliéten tartott közgyűlést gróf Khucn-f&derváry Károly el- nöklésévcl. Az elnöki megnyitó után báró Banffy Dániel földművelésügyi miniszter szólalt fel. — A mezőgazdasági termelés zavartalan­ságának biztosítása -—mondottá —~ma a leg­fontosabb honvédelmi kérdés. A mezőgazda- sági terfmelés előfeltételeit minden erővel biz- tositam kell. Örömmel közölhetem, hogy a folyó év őszén a kehyér-gabondvdl bevetett terület máris meghuiadja a tavalyi őszi ve­tésterületet. A kenyér-gabonán, takarmány­növényeken kívül közellátási szempontból rendkívül fontos az olajos magvak nagyobb arányú termelése. A folyamatban lévő tár­gyalások eredméuyeképen előreláthatóan "é. hány napon belül az olajos magvak tekinteté, ben a jövő évre olyan kedvező ármegáHapitá- sok történnek, amelyek a legnagyobb mérték­ben ösztönző hatással lesznek a termelésre. A magam részéről a gazdaközönbégre kívánok támaszkodni és nem szeretném, hogyha a kényszergazdálkodáshoz kellene fordulnunk, amelyet ugyan a jelenlegi rendkívüli viszo­nyok között már néhány országban kénytele­nek voltak bevezetni. Remélem és hiszem, hogy erre nem kerül sor, mert a magyar gaz­da a legsúlyosabb viszonyok közt is mindig megmutatta, hogy erejét megfeszítve. dolgo­zik a mezőgazdaság és az egész ország érde­kében. (MTI;-) I*aveíícs államvezelo láloqalása » spalaloi hercegnél Firenze, december 17. (Ştefani) Szerdán déieló’tt 11 óra 30 perekor a spalatoi herceg a Villa della Cisteraaban fogadta a ploglav. nikot és a minisztereket, akiknek a tisztele­tére villásreggelit adott.. A ploglavnik 14 óra 30 perckor visszatért a városba, este pedig kíséretével visszautazott Zágrábba. A pályaudvaron hatósági személyek és nagy' tömeg búcsúztatta. (MTI) Franco tábornok fogadta az angol naoykövetet Madrid, december 17. (DVB) Franco tá­bornok, államfő szerdán délelőtt megbsszéliéet folytatott Serrano Suuer kiilügyniinisztenpl. Utána Sir Sámuel TToare brit na gykîte let fogadta. (MTI) Anţjol fámadá» spanyol felségterület ellen Bilbao, december 17. (DNB) A santanderi Sardiaet&l mintegy két mérföldnyire egy art- g'ol repülőgép megtámadta G. Trevino kis francia tóhergozöst. A brit repülőgép ala­csonyról több támadást intézett és a hajót közvetlenül a spanyol partokig üldözte. A spanyol felségterület ellen intézett angol tá­madás a spanyol lakosság körében nagy fel­háborodást keltett. (MTI.) Uj parancsnoka van a romén haditengerészetnek Bukarest, december 17. (OFT) GheOrghes. Cu ellentengernagyot a román királyi hadi- tengerészet parancsnokává és a haditenge­részeti vezérkar főnökévé nevezték M. (MTI) Vasúti szerencsétlenség három sebesüléssel Ingvar mellett Ungvár, december 17. Vasúti balesetét okozott az Ungvár—Uzsoki vasútvonalom a hegyoldalról leszakadt sziklatömb, amely az éjszakai órákban esett le és eltorlaszolta á pályatestet. Az uzsoki motorosvonat vezető­je, Csellér János későn vette észre a síne­ken fekvő sziklatömböt. Azonnal fékezett, de a vonat nem állott, meg és nekifutott a sziklának és azt, 15 méteren át maga előtt tolta, majd a motoros vonat első szereivé, nye oldalra dőlt. Szerencsére a vonat nem a meredek Ung partja, hanem a másik oldal felé borult és igy nem zuhant a mélységbe. A szerenoiétlonség következtében Csellér János motorvezető súlyos sérüléseket szen­vedett. Rajta kívül könnyebben megsérült még a vonat két utasa. A. sérülteket az ungvári kórházba szállították. A. vizsgálat folyik. (MTI) Bulgáriában lefoglalják a gyapollcésrlcleliet Szófia, december 17. (OFI) A miniszterta­nács elrendelte a tengeri és szójabab feldol­gozó üzemek polgári mozgósítását. Egyben felhátamazta a hadügyminisztert, hogy fog­lalja, le a termelők december lö-iki gyapot- készleteit. A gyapottermélők személyenként 3 kiló gyapotot tarthatnak meg a saját liaszhŞ,- latukra. (MTI) A MÁV kérése az utazóközönséghez Budapest, dec. 17. A MÁV felkéri as uta­zóközönséget, hogy utazásait a legszüksége­sebb méretekre szorítsa, mert a mai rendkívüli viszonyok között nem áll módjában több vo­natot forgalomba he'vczni. íMOll) — Szatmármegyében is megalakulnak a Közjóléti Szövetkezetek. Nagykároly! tudó­sítónk jelenti: Az égés: Szatmár vármegy* városaiban egymásután, alakulnak meg Köz­jóléti Szövetkezetek. A közjóléti szövetkezel célja az arra érdemeseknek és rászorultak­nak készpénzt és anyag hitelnyújtása révéit megélhetésüket elősegítsék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom