Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-01 / 250. szám
1941. NOVEM B£» I iH Jap an nem Iefi**T foT«l>l)i engedményeket és java&Saţolcai Tokió, október 31. (Bud. Tud.) Toasó miniszterelnök kijelentette, hogy a japán törekvése«. megvalósításának útját nem ró- stók ssegélyezik. Való tény, — mondotta — hogy ősidő szerint, nehézségekkel állunk szemben, amelyeket, velünk szemben ellenséges érzülettől viseltető nemzetek gördítenek utunkba. Ezért szilárd belső egységet kell kialakítanunk és azután nemzeti erőnkkel minden nehézséget és akadályt legyűrünk. A Japán Times and Advertiser '-‘i: Japánnak minden más államnál tóbb oka volt arra, hogy háborúhoz folyamodjék és a Japánt, illető fenyegetések mellett, is minden más országnál több bizonyi'ékát szolgáltatta békoszereteténok. További engedményeket és javaslatokat azonban Ja pán nem tehet saját védelmének veszélyez tetőse nélkül, mert a japánellenes bekerítés állandóan folytatódik és mert minden újabb japán béketörekvést gyengeségnek magyaráznának. Japán — folytatja a lap — mint egyetlen, háborúba nem bonyolódott hatalom, abban a helyzetben van, hogy Amerika minden békokészségét az egész világ legnagyobb javára gyümölcsöztetheti Amerika azonban az egyetlen hatalom, amely a gyakorlatban semmiféle békekészséget nem mutat, főleg nem a Csendes óceánon. (MTI) Hazatérnek az amerikai japánok San-Fiandsoo. október 31. (PNB) A T a tuta Maru nevű japán bajó Jokohamából San-Franciscoba érkezett F,z az első hajó. amely amerikai állampolgárokat hozott, haza az. Egyesült Államokba. - A visszatérők között vaui 333 japán is, akik valamennyien az, Egvesült Államokban születtek. A Ta- tuta Maru nem vitt, magával rakományt. San-Franciscohan 1000 janán állampolgárt vesz fel. akiket hazájukba szállít vissza. (MTI) Indiába vitték Afganisztánból a német ék olasz á-lampol^fáro^at Stockholm, október 31. (DNB) Az Afganisztánból kiutasított német és ofa-sz állam- polgárok 101 főnyi első csoportja — az an goii híriroda jelentése szerint — csütörtökön iobután átlépte az indiai határt. Pehavarban helyezték el őket,. Még nem intézkedtek a ki- otasitettak Iráfeon és Törökországon át tör- énő hazautazásáról. (MTI) De Bri-non visszaérkezett Párisbs, Páris, október 31. (Búd. Tud.) De Brinon nagykövet, a megszállott francia, terület kormánytnegbizoltja, 14 napig tartó németországi látogatásáról visszatért Parisba. Pofáin marsall legközelebbrő1 ismerteti az uj francia alkotmány alapelveit. Vichy, október 31. (DNB) Megbízható forrás szerint Detain tábornagy november elején rádióbeszédben ismerteti Franciaország jövendő alkotmányának alcipelveit. (MTI) A hazatér területek minden magyarjának be kell kaţscso lódnia a lövész mozgalomba nemzetvédelmi Világszerte közismert ma már a céllövészet jelentősége Kolozsvár, október 31. Keletinfl^r-nrország ée Erdély ogy részének visszatértével fontos feladat hárult, a megcsonkított k-».v=. mindama szervedre, amelyek a kct. évtizedes szolgaság ás elnyomatás alól való felszabadulást tűzték ki célként, így az Országos Magyar Lövész Szövetségre ás ezen keresztül a Lövészegyesü- lietekre, különösen azokra, amelyek a felszaba. dúlt végokon kívánnak gondoskodni a nemzet ~ védolem viharálló bástyáinak felépítéséről. A magyar mindig fegyverforgató nép volt. Ez egyúttal nemzeti jelien! vonása is. Erős és sikereket arató azonban csak akkor volt ez a nép, amikor dolgoztak mindazok az egyesülőtök, amelyek a fegyverforgatást nemcsak kedvtelésből, hanem sokkal magasabb érdekekért- is űzni kívánták. A kötelező lövész szolgálat kialakulása u XVI. században A fegyverek közé tartozik a tűzfegyver is. Tnd.juk, hogy a legrégibb céllövő eszköz az íj és a nyíl volt. A lövészet azonban csak akkor kezdett igazán fejlődni, amikor a tűzfegyvereket tökéletesítették. A lövészegyletet ezek_ ben. az időkben ni m kedv telesből, hanem legtöbb cselben szükségből űzte a magyarság. A középkor történelme tele ran véres eseményekkel: talárok, törökök, kóbor hadak, rablólovagok csatlósai dúlták fel Erdély falvóit és városait. Az okkori lakosság belátta, hogy önerejére támaszkodva kell védekeznie. M<g- szervezkt deli tehát a céhrendszer szerint és így alakult ki a XVt-ik században a kötelező lövész szolgálat. A következő században fénykorát éli a: önvád.'Imi lum fegyvereink kezelése. Lövészbe!vak épültei, pompás ünnepségeken mulattál: be a városok és falvak lakói céUővö kcszségjil' t és kialakullak a lötö- szabályzatol. is. A következő századokban visszaesés mu*a'- fcozik, de a napoleoni háborúk ismét fellendítik a polgári lövészetet. Száz lövő /egyesület alakult a kiegyezés illán A szabadságharcot követő eliu miatás a."tt elhallgattak a fegyverek, de a kiegyezés után magához tért Magyarországnál már több mint 100 lövésze gyesük'te alakult, mert mindenki érezte, hogy a fegyverrel vaió jáits-c-ág önbizalmat, erőt és ümegyelmezé-i ad. .4 világháború előtti időkben a bél' aranykurszaká- ban a részvétlenség, az anyagiak tu nya és a közöny miatt sok iövészegy stíléi megszűnt, mert elpusJuTak az emberek. Ebből a tespe. désből végre is Szemete Miklós rázta fel a nemzetet s a nemzet meg is értette. A városok és- falvak lakói egymásután csatlakoztak a fegyvoriizést célzó egyesületek zászlói alá és közvetlenül a világháború kitörése elölt már újra többezer tagja volt az országban a lövészegyesületeknek. Trianon áfán.. A SríauMHii bébe megbénította t pelgifní lövészetet. de annak iizését teljesen el nem tilthatta és a- céltudatos munka eredményeként ma már újra virágzik és egyre, több hívet szerez magának a hadifegyverekkel való polgári lövészet, , . . A eéllövés fontosságát felismerték a híva. talos tényezők is. A belügyminiszter mey‘- lapilotta a megalakítandó lövészegyesület<k részére az egységes alapszabálymintát és ez. zel egy síkra helyezte, a sokszor széthúzó erőket. az Országos Magyar Lövész Szövetség pedig gondoskodik arról, hogy az egységes, tervszerű kiépítést, a közérdeklődés gyújtópontjába helyezze. Ugyanakkor tájékoztatta és szaktanácsokkal látja el mindazokat, akik hazafias buzgalommal állanak a nemzetvédelem eme nagyjelentőségű területének kimunkálása mellé és akik ebbe az elengedhetetlenül szükséges mozgalomba bekapcsolódni kívánnak. Miért fontos a céllövészet fejlesztése a hazatért területekén? Feleslege,- talán bővebben részletezni, hogy miért olyan fontos a céllövészet céltudatos fejlesztése éppen Kelet magyarországon és a visz. szakerült erdélyi részeken. Mindenki benne él a legnehezebb .időben és mindenki ösztönsze. riien érzi. hogy csak szoros összefogással és kiállással nézhet szembe a rohanó eseményekkel. M’ndenki előtt élénken él még a múlt emléke és bizonyára nincs magyar ember sziikt-bb hazánkban, aki ne tenne meg mindent, hagy az elmúlt 22 év megismétlődését meg.akadó - lyozza. Ehhez azonban elsősorban az szükséges, hogy minden,lei alávesse magát azoknak a szabályoknak, amelyek a közös munka sikere érdekében kialakultak. A cél lövést egyetlen nemrzet sem űzi csa k magáért n sportért, mert aimak nemzetvédelmi jFmtSségc már világszerte közismert. A magyar nemzet, is felismerte szükségességét, mert a történelem bizonysága saerint talán nincs nép, amely annyit szenvedett volna a mostoha sorstól, mint a Kárpátok lejtőjének ez a bátor őrző fajtája. Minden öntudatos férfinek, asszonynak, öregnek és fiatalnak oda kfJ'l tehát állnia a sorba, hegy felkészülten várhassa a jövőt. Szemere Miklós mondotta: „Akik a hazát, nemcsak, szájjal, de férfiakhoz illően fegyverrel a kézben akarják szolgálni és az eilen- sá -.el szemben megvédeni,. azok, akik emelt fővel akarnak szabad földön járni, tau.nljavak célba lórii!“ Minden magyar, de különösen a most visz- szuoatolt. városok és falvak lakosságának számára parancs ez a mondás, olyan parancs, amelyet teljesíteni kelik Nagy szelektivitása, páratlan érzékenységű, csekély oramtogyasztású kisszuper az ORION 244-es. V J ff o § o .-Kapható minden- rádiókereskedpnel Téli beszerzési segélyt kapna!« Marosvásárhely városi tisztviselői MAROSVÁSÁRHELY, olt. 31. A váró* közgyűlése a városi tisztviselők és alkalmazottak részére rendkívüli beszerzési segély cimén a törzsfizetés egy havi teljss össze gét szavazta meg. (MTI) Az EGYETEM MOZGÓBAN minden nap, vasárnap délelőtt 11 órakor is Az asszony, az orvos és a harmadak Eseményekben készít elő » Kolozsvár, október 31. Kolozsvár zenekedvelő közönsége örömmel értesült annakidején, hogy a Nemzeti Színház opera együttesén ki- vül más maga*s«invonalu zenei élvezetben i- része lesz. A n&pi'lapok közölték annakidején, hogy megalakult a Kolozsvári Filharmóniái Társa.ág. amely azt tűzte ki céljául, hogii értékes zenemüvek bemutatásával komáin zeii célé tét teremtsen Kolozsváron Azóta a Kolozsvári Filharmóniai Társaság szervezési munkai befejeződtek s értesüléseink szerint november második félében mar meg is kezdődnek a Filharmóniai Tár-urnán hangversenyei. Kérdést intéztünk Vaszy Viktorhoz, a kolozsvári Nemzeti Szinliáz zeneigazgatójához :ik'. mint ismeretes, irányitó szerepet vállalt a Filharmóniai Társaság művészi munkájának irányításában is — A Filharmóniai Társaság azt a feladatot vállalta magára, hogy Kolozsvárott or Operával egyetemben, kialakítsa a mú gyorsan második zenei központját. Tudjuk, hogy erre. megvan az alap. .1 megszállás két évtizede a'all kiváló és telki s erdélyi muzsikusok hősi erőfeszítéssel tartották fenn a zenei életet Anyagi és más természetű nehézségek miatt azonban természetesen nem vállalkozhattak nagyszabású munkára A Filharmóniai Tár- -a-ág most aztán a zenei hagyományokban gazdag kolozsvári közönséget hangversenysnozattal kívánja ki cl égi terti. — Milyen müvek kei ülnek előadásra? — Klasszikus mesterek művei mellett mailem magyar és külföldi zeneszerzők maced mutatjuk be. Korszerű zenei életet akarunk teremtené, Erdélyben. Ezt szolgálja majd a rövidesen meginduló „Zenélő Erdéh/“ című zenei folyóirat is. A folyóirat .felelős szer- ke-ztője én leszek, de a szerkesztőbizottságban .szemlélni fog Erdély zenei életének minden vezetőegyénisége. A november közepén kezdődő hangversenysorozaton több Reetho- r ii-*zinfóuia szerepel, közöttük a kilencedik is. Kodéig „Psalmus Hungaricus“-a. Debussy müvek Raspighitől a „Róma- fenyői“ és még számos más alkotás — Vendégművészek és karmesterek fognak-e szerepelni? — Természetesen. Súlyos anyagi áldozatok árán sikerült több nagynevű művészt megnyernünk. Vendégszerepelni fog a karmesterek közül Prrvitati Olaszországból, Philippe Wüst breslnui főzoneignzgató és Failoni Sergio n budapesti Operától. Endre Béla és magam is több hangversenyen dirigálunk. Az előadók közül megemlítem Dohnányi Ernőt. Faragót, Böszörményi Fagyat. lieg vagyok győződve arról, hogy a kolozsvári közönség méltányolni fogja igyekezetünket és részvételével támogatja ipajd munkánkat. Annyi bizonyos, hogy a kolozsvári közönség erőmmel készül a zenei örömökben gazdagnak ígérkező évadra. A Filharmóniai Társaság vezetőcége remélhetőleg lehetőséget nyújt majd arra, hogy a közönség szegényebb rétege, a fiatalság és diákság, amelybő az nj hangversenyközönségnek kell kialakulnia, olcsóu látogathassa a hangversenyeket A reformáció emlékünnepe Kolozsváron Kolozsvár, okt. 31. A reformáció emi Ariin - depón a belvárosi református templomban ünnepi istentisztelet volt. A gyülekezeti ének után Tóth Imre vallástan áj- ollvasott bibliát és imádkozott^ ezután a kolozsvári református leánygimnázium énekkara Kodály Zoltán „Genfi zsoltár" című müvét adta elő, majd Elekes Zoltán tanítóképzős énekelt. Dáné Ti. bor VIII. gámm. o. t. „A renaissance világa és a reformáció“ címen tartott előadást. Végh Attila II. g. o. t. szavalata után Gadl Erzsébet IV. éves tanítóképzős énekelt Biró Magda orgona-kíséretével, majd Sándor Éva Vili. gimnáziumi o. t. tartott előadást a magyar reformációról. Befejezésül a református kollégium énakkara énekelt. Az alsóvárosi reformatus templomban Vásárhelyi dános erdélyi református püspök mond fohászt, aki költői szavakkal méltatta az évforduló fontosságát a protestantizmus számára. A Horthy Miklós.uti templomban a hidelvri egyházközség hivei gyülekeztek. Az ünnepi istentisztelet keretében Bíró Mózes lelkész beszélt 37, igazi református ember kői élességéről, majd Domay László ünnepi beszédében méltatta a nap jelentősségét. — „Muraköz igazságáról.“ A Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában most Jelent meg dr. Láposi-Haller Jenő ..Muraköz igazsága“- rol írott tanulmányának olasz í-rditáss. Az olasz nyelvű kiadásra az késztette a Szövetei get, hogy a baráti olasz nemzet részéröl élénk érdeklődés mutatkozik a Muraköz történelme iránt. A komoly történelmi kutatások és tárgyilagos adatok alapján összeállított monográfia bizonyára meleg fogadtatásra fog találni az olaszoknál.
