Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

Ks?ZXl?rrSIt&JZa, 194ÍU Af ŐSEMBER J HÉTVÉGI NAPLÓ MAGYAR PÉNZ A tápok már Jelentették, hogy a Magyar Nemzeti Bank október 31-én kivonta forga­lomból az ezüstből vert 1 és 2 pengős érmé­ket, Amire ezek a sorok napvilágot látnak, a fentnevezett ezüst váltópénzek a forgalom­ban nem értékesíthetők. Helyettük az alumí­niumból vert 1 és 2 pengősöké a jelen és a jövendő. Megnézem a pénztárcámat. Gazdag vagyok. Van néhány vasam, rezem, nikkelem és — harmincegyedikén! — még pengősöm is. Alu­míniumból. fis eltűnődöm: vájjon mikor és hol váltam meg az utolsó ezüstöktől? Mit vet tem rajtuk? Nem jut eszembe. Mindenesetre, rendes ember vagyok: ezüstjeimet idejeko­rán kivontam a forgalomból. Adja Isten, hogy a többi rendeletnek is ilyen pontosan eleget tehessek ... Talán illenék most eg.v halk, csendes bu- esut sóhajtani a ritkán látott, nehezen szer- nett s könnyedén kiadott ezüstök után. Cizel­lált vésésükön a elmer milyen megrendítő élmény volt, amikor Istennek hála, mi is — mi is! — a történelmi igazságszolgáltatás egyik értékes bizonyságaképpen kezünkbe ve­hettük ... Milyen kedves muzsika volt nemes, éroes csengésük! Most egy sincs belőlük. Nem fájdalmat ér­tsek, a búcsú fájdalmát, hanem mély megine- tődötíscget. S ez az uj 1 és 2 pengősöknek szól. Mert nem ércet nem valamely gram vagy deka szerint értékelt anyagot tartok most kezemben, hanem — a magyar földből, a magyar rögbő! kivarázsolt kincset. Magát a magyar földet. Amelyből vétettünk, ame­lyért vagyunk • amely majd újra magába fogad. % Amikor najKHita kezembe kerül, kapva, vagy továbbadva, ha]k csengésében mindig a magyar föld szavát hallom: — Vigyázz rám. Sáfárkodj jól velem . .. Hát adjon is Isten belőle mentő! többet, mentő) hamarabb, hogy’ jól sáfárkodjunk vele egy «ebb jövőben . A TÖRZSASZTAL — t&riiletenkivüli hely... Akik odajárunk, amíg ott tartózkodunk, letesszük a rang és mód mindenfajta sallangját, azt. fogyasszunk, amit akarunk (és amire éppen telik!), azt mondjuk, ami a szivünkön fekszik. És úgy mondjuk, ahogy akarjuk. Aki odaül, készül­jön el arra, hogy félóra múlva veséjét, má­ját viheti a legjobb speciálistóhoz egy Icis gyógykezelésre. A törzsasztal hitleriméiről és agyafúrt szó­játékairól nevezetes törzsvendége az igen szé­leskörűvé vált külpolitikai eszmecsere közben csendesen megszólal: — (Hogy is hívják a Tie Gaulle (Dögöl) tábornok vezetése alatt álló szabad franciák .főhadiszállását: A vita hullámai cl csend esc dm ek. Égy pilla­natig az egész törzsasztal kétségbeesetten fa­csarja a memóriáját. Valóban, hogy is hívják azt a fránya helységet, ahol De Gaulle árulja • francia becsületet és a francia földet a leg­többet ígérőnek? Kinos csend. A törzsasztal mindent-tudói és mindent.á-legjobban tudói meg sem nyik- kannak. 8 a közbeszóló csendesen, fonetikusan mondja: — Dögól... A pontos és találó címet ezúton bocsátjuk | az angol tájékoztató minisztérium, és a sut­togó propaganda rendelkezésére . .. keserű sorokat rívunk a papírra. Mert hang, súlyozom: Jusztina önagysága rossz fát tett a tűzre. A rendőr fel is irt» .., Az persze, hogy „rossz fáit tett a tűzre'1 — csak amolyan képes beszéd, finomkodó, mondhatnám: poétikus körülírása annak, hogy Jusztina önagysága visszaélt azzal a helyzeti előnyével, hogy a krumplit ő ter­meszti és más megveszi. Tehát a rossz fának a tűzre való rátevését- úgy értsük, hogy Jusztina önagysága a hagymâţ tette a krumplira. A nyájas olvasó kajánul mordul: ezek a minden lében-kanál újságírók mindenből szenzációt csiholnak. Persze, bogy hagymát tett Jusztina a krumplira! Mi van benne? Mesebeszéd, hogy azért bárkit is felírjon a rendőr! . , . A minden lében-kanál újságíró kapásból lő vissza. Nem lábosban tette Jusztina önagysága a hagymát a krumplira! Hanem kosárban. Piaci kosárban! Abban a nagy kosárban, amely mindig tele volt Gül Babá­val, Nyári Rózsával, de aznap, amelyről e feljegyzés megemlékezik, csak hagyma voit. A régi vevők — na lám, szinte elfelejtettem elárulni, hogy Jusztina helyi őstermelő és piaci árus egyszemélyben! — hiába érdek­lődtek; Jusztina rejtélyesen mosolygott és ha krumplit kértek, hagymát kínált. Pedig volt neki krumplija is! A hagyma csak ál­cázás volt e drága kicsi halmaz tetején. Minejj nyújtsam a szót: Jusztina olykor­olykor rejtelmesen suttogva elárulta, hogy adhat krumplit is, de csak 6 fillérrel maga­sabb áron, mint amennyit a hatóság meg­szabott. Voltak, akik vettek igy is. Voltak, akik felháborodtak, teljes joggal. Az egyik há­borgó rendőrt hivott. A rendőr pedig fel­irta Jusztinát. Közönséges árdrágitási eset. Igen. Csúnya eset. És — közönséges . A közönség miatt. " "I UH inimii—I I EBBEN az ÉVBEN az UTOLSO gyorsíró gépíró és szépíró tanfolyamokra a beiratkozások megkezdőd­tek Maqyarország egyik legmodernebb szak­iskolájába. — Állami vizsga és bizonyitvány. Fabro iskola. — Kolozsvár, Hitler-tér 3 szám Amíg a rendőr ceruzája a noteszben s! tált, a közönség soraiban akadtak hivatlan prókátorok. Szemforgatva igyekeztek a rend derék őrét kötelessége teljesítése közben be folyásolni, mondván: — Nem is adta 6 fillérrel drágábban a krumplit! Csak a rendes áron! így, a cinkosok . . . A rendőrt ez nem hefolyáisolta. Felirta Jusztinát könyörtelenül. Igen. Jusztina őnagyságát meg fogják büntetni, úgy amint megérdemli. A minden lében-kanál újságíró csendesen firkálja naplójában: a mentő tanukat sem árt legközelebb beimi abba a kis noteszbe, Jusztina nagysám neve mögé. Együvé tartoznak. Bűntársak . . — fz — Elegáns divafkoszliimök és rtiliálc legSÄolsdafel» ári»am TÓTH SÁMUELNÉ női divat termében Kolozsvár, Unió-utca 21. Májusig teljesen keresztény kezekbe kerül az élelroiszerkereskedeiem A Deutsche Allgemeine Zeitung elismeréssel ír a magyarországi kereskedelem átállításáról BERLIN, október 31. Magyarország sok­oldalú fejlődéséről ir meleg elismeréssel a Deutsche Allgemeine Zeitung budapesti le­velezője, Martin Berthke. Megemlékezik többek között a magyarországi zsidókérdés megoldására irányuló intézkedésekről és nagy elismeréssel nyilatkozik az elért ered­ményről. A zsidóknak a gazdasági életből való fokozatos kiszorításával kapcsolatban idézi a Deutsche Zeitung közelmúltban meg­jelent cikkét. A gazdasági átállításról Írva megemlíti, hogy az élelmiszer kereskedelem a következő év májusára teljesen keresz­tény kezekre kerül. Végül a magyar hajó- zásról írva megállapítja, hogy Magyar or­szág erős akarattal tör céljai felé és ezen a téren is kiváló eredményeket mutathat fel. (MTI) Magyar címerrel díszített régi Krisztus-képet találtak a maros­vásárhelyi Vártemplom falán JUSZTINÁT FELÍRTAK Jusztina őnagyságát nincs szerencsém személyesen ismerni. Mégis tudom, hogy él, létezik s azt is tudom róla, hogy rossz fát tett a tűzre. Mégis írok róla. Jobb időkben verset fa­ragtunk az ilyen szép név viselőihez. Most 35 40 perc Marosvásárhely perc nagyvárad perc Budapest REPÜLŐ G. ÉPPEL A Magyar Légiforgalmi r. t. MALERT légijtíratai vasárnapis közlekednek. 3óelőre gondoskodjék belyfoglalásró' Mátyás király-léc 7 sv. Telefon: 35—96 Marosvásárhely, okt. 31. Az ősi református Vártem,plomnak ismét szenzációja van. A re­formátus egyház — mint már megírtuk — restauráltatja a templomot s a műemlékek országos bizottságához fordul segítségért. Mintegy 14 nappal ezelőtt a bizottság megbí­zásából Marosvásárhelyre utazott Szentiványi Gyula dr. és Szentiványi Endre restaurátor é3 nagyjelentőségű munkát végzett a régi templom falai között. A vártemplom déli oldalán, a befalazott gótikus kapu timpanonjában egy XV, szá­zadbeli fesmény van, amely Krisztus megös- toroztatását ábrázolja. Külön érdekessége a képnek, hogy a szokásos ábrázolási módtól eltérően Krisztust nem oszlophoz kötözve festette meg az egykori művész, hanem a földön elterülve A szakértők megállapították, hogy a szokatlan ábrázolási formát a kép háromszögalaku helye tette szükségessé. Kez­detlegességében is érdekes a háromszögű tér beosztása. A festő úgy oldotta meg a kom­pozíció nehéz feladatát, hogy kép közeipén álló oszloptól a két poroszlót festette meg s a meggyötört Krisztust az ö lábuknál fekve ábrázolta, nyakánál fogva megláneolva A jobboldali kapun át a Golgota látszik, Krisz­tus és a két lator keresztjével. Ez az egy- ügyőségében is kedves megoldás ellentmon­dás a kép két része között, mert az előtérben ábrázolt Krisztust a Golgotán is megfestette a művész. Figyelemre méltó azonban a festő f realisztikus törekvése. Jézust ugyanis a szo- • kásos dicsfény nélkül festette meg A régi ura gyár művész a kép jobb oldalán a magyar címert, a bal oldalon pedig a képzőművészet címerét festette megr. Azt a poroszlót, aki jobboldalon áll és nyír- favesszővel veri a Megváltót az egykori mű­vész székely harisnyában, fején török sisak­kal, vörös köpenyeggel ábrázolta. Jobb olda­lain buzogányt visel. A baloldali poroszlót a középkori hóhérok szokásos ruhájában ábrázolta. Lába alatt, pi­ros Sapka fekszik, mellette jpedig egy négy- szögletes lövidnyelü tükör, amelyen a művész nevének kezdőbetűi: H. M. C. állottak. Szentiványi Gyula dr, és Szentiványi Endre kétségtelenül megállapította, hogy a képet magyar művész festette, Nemcsak az egyik poroszló hamisítatlan magyar figurája, hanem a kompozíció áttekinthető, világos, és nyugodt megoldása is erre mutat. Mivel a kép az egyetlen középkori vallásos festészeti emléke Marosvásárhelynek, felbecsülhetetlen kujtur történeti értéke van Bámulatot érdemel a falkép úgynevezett „Secco“-technikája, amely lehetővé tette, hogy bár a kép több évszáza­don át volt vakolat alatt, szinei és maga a raj* viszonylag jó állapotban maradt meg. A képet a -müemiékbizottság kiküldöttei nagy szakértelemmel állították helyre. Varga Jc rf kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter megtekintette a dédai vasútépítési munkálatokat Kolozsvár, olrí. 31. (MTI.) Dr. Varga Jó. zsef kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter (Áígyui Páll államtitkárral és vitéz Horthy István államtitkárral, bi MÁV elnökével Ko­lozsvárra érkezett, Kíséretében voltak még A katj Elemér MÁV Igazgató, a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium vasúti műsza­ki osztályának vezetője, dr. Élnek István mi­niszteri osztáiíytáuácsor, a vasúti közigazga­tás osztályának vezetője, Noiret Arnold mi­niszteri osztálytanácsos, Királdi Ákos niduisz. teri műszaki tanácsos és Kiss Gyula dr. mi­niszteri titkár, A miniszter és kísérete pénteken reggel to. vábbutazott Szászlekeneére, bogy megtekintse és ellenőrizze a Szászlékence—Déda között fo- lyó. vaasutépitést. Ez a 48 kilométeres vasút­vonal a szászlekeucei vasútvonalat Dédánál egyenesen bekapcsolja a besztercei fővonalba és aira van hivatva,, hogy a Székely fotódéi fennállott vasúti szállítási nehézségeket kikü­szöbölje. A munkálatokat tavaly, mindjárt az erdélyi bevonulás után megkezdték: mintegy 8000 munkás dolgozik a vasút építésénél s azt a jöt ő év vége előtt be akarják fejezni. A kétmillió köbméter földet tároló munkának a fele már elkészült. Jó ára és Jó hirdetés^./-»-« alapja a Jó üzletmenetnek átmenetnek I Megválasztották a marostordamegyei tonifó- egyesület vezetőségét Marosvásárhely, október 31. A Vármegyei Általános Tanító Egyesület szerdán délelőtt gyűlést tartott a Közművelődési Ház nagy­termében. A gyűlésein részt vett Domokos Pál Péter kolozsvári tanitókópzőintózoti igazgató és a> tanítóság sok kiválósága. Az ülést Lőrinczi Ferenc kir. tanfelügyelő nyi­totta meg és beszédében vázolta a tanítók nemziítnévelői szerepét. Ezután Domokos ' Pál Péter mondott előadást az iskolán kívüli népnevelés fontosságáról. Bartha Lajos igaz­gató az uj tantervet, Máthé János az igaz­gatói ügyvitelt ismertette, majd megválasz­tották a vezetőséget. Elnök Ferenczy Gábor, titkár Kiss Lajos, alelnökök id. Lőrinczy Miklc«, György Sándor, Técsy Sándor, László Ferenc, Bartha Lajos, jegyzők Si- rnonf fy Ferenc, Böjthe Zoltán, Adorjáni Zoltán, Avéd István, Hajdú Ferenc. A gyűlés üdvözlő táviratot intézett Hó man Bálint kultuszminiszterhez és Balassa Brúnó miniszteri osztálytanácsoshoz. A debreceni egyetem megemlékezése Reményik Sándorról Debrecen, október 31. A debreceni Tisza István tudományegyetem doktorrá avató ün­nepséget tartott. Az uj doktorokhoz intézett beszédében Kállay Kálmán rektor Reményik Sándorról emlékezett meg. — V égvári-Reményik Sándor értékét és je­lentőségét majd csak altkor fogja látni és ■megérteni a nemzet és as irodato-mitörtéti el, amikor a viharok végleg âHXknek, amikor a nemzőinek less ideje összegyűjteni a kincse­ket, amelyek nagy fiának léikéből hullottak áldó scheltet gyógyító balzsamként megsebzett szivére. Annyi azonban már most bizonyos, hogy Reményik Sándor helye ott van azok között a halhatatlan emifekü kiütök között, akik 03 1848-as szabadságharc után éleszt­gették. vigasztaltak- és biztatták az áléit nem­zetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom