Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-22 / 267. szám
S&omb a t JM4l, nnvetnber 2S 1»2i t V i ü Zi Li őIÎ-A Z Olt V .i G O'i' ER’. BUDA?LSG Örs zâghâza M^iTEtlESHETR S^DIÓ-MÍJSOI! Ára ÍZ fillér nomsresi arak: i hóra ki», ns- 1 GYED ÉVBE 8, FEL ftVRF Ifi, EGÉSZ 1 ÉVRE S2 PENG«. — POSTATAKARÉK. I PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAJHA: »148. ' HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 2*7 SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYÍRJ JÓZSEF I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BBASSAI-U. 7 9Z. TELEFON* 16-08. — POSTAITOK: 71. S7. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Barrfossy raanásxíerelniílí a Icépvíselőbázbaii leszögez?e Magyarország határozóit kulpolílikai állásfoglalását Az ui Európába vaJó őszinte beilleszkedés feltétel. — „Minden szeretetünk és együttérzésünk a határainkon túl élő mciayaroké." — Nemzetünk érdeke a tel?es, független Magyarország helyreállítása — mondotta a külügyi költségvetés előadója Á képvise-őházban lelkesen tüntettek hazánk barátai mellett Budapest, oov, 21. (MTI.) A képviselőhöz pénteken fcdytatta az állami költségvetés tăr- gynlását a külügyi tárcával. A képviselők iin- nepéiyes hangulatban vonultak a terembe ás nsnfolásjg megtöltötték a padokat, amikor Szmuyei-Merse Jenő afelnök 10 óra 10 perckor megnyitotta az ülést, A tárca költségvetését Csk-scnj Rónay 1st ván előadó ismertette. A nuűt évi költségvetés tárgyalása óta — mondotta — a külügyi kormányzat tovább haladt azon az utón. amely a legalkalmasabb arra, hogy szolgálja a magyarság létérdekét. Ezt az utat nemzetünk érdeke jelölte meg. amely a teljes, független Magyarország helyreállítását célozza. Ezt követeli a* ország osztatlan rokonszenve, de ezt parancsolja az adott szó és erre visz európai hivatásunk. Ez az nt a tengelyhatalmakkal való sorsközösség. Az évek óta fennálló tényleges helyzet nyert jogi alapot és ünnepélyes Szentesítést, amidőn 1940 november 20-án Magyarország rsatiakozott a háromhatalmi egyezményhez Ezután megemlékezett Gömbös Gyuláról, ennek a politikának kezdeményezőjéről. A háromba talmi egyezményhez t örtént csatlakozásunk biztosíték arra, hogy' egyenrangú félként vegyünk részt a most folyó háborút lezáró és a/ ii,í európai rendet megalapozó béke me galkotásábau. Az egész keresztény európai műveltség' rueg- menténóro hirdetett keresztes háborút a Német Birodalom vezére, Műikor a szovjet táron dárt megelőzendő. junius 22-én kiadta a parancsot a ha dm ii veiét megkezdésére. Történel mi jelentőségű szavai fényt derítettek a Szovjet kétszínű játékára. Kiáltványának minden szavát a felelősség és igazság átérzésének jegyében fogadták. A. magyar kormánynak elemi kötelessége mit a háborúban való részvételünket bejelenti «/határozás a kassai szovjet «evtámadás és ct sorozatáé határsértések utón. A magyar honvéd a kereszténységért küzd, az európai kultúráért. Hódolattal gondolunk bonvédein-kre, akik életükkel és vérükkel alar>oz/á:k meg népünk jövő sorsát. A? előadó ezután megemlékezett a kormait, zó nr, a mkiisrtereitnaJ-. és a vezérkar főnöké - nek szeptemberi, a német vezéri f'őhadfezállű son végzett látogatásáról, majd a bolgár minisztert Inök legutóbbi budapesti utazásáról, végül sorra vette a külügyi lárva kötóaágveCá- aáneii főbb pontjait. A miniszterelnök tájékoztafóia az ország külpolitikai helyzetéről m íi óra után Bárdoséy László »nduisater- I eteök ás külügyminiszter általános figyelem I közepette, mint külügyminiszter elmondotta »agy érdeklődéssel várt befczédét, melynek meghafigakására megjelent a kormány valamennyi tagja. Bevezetósképen közölte, hogy a parlamenti szokások érteimében a költségvetés tárgyalásának keretében általános tájékoztatót ad az ország külpolitikai helyzetéről, majd áttért Ítészedének lényegére. — A külügyminisztérium költségvetésének tárgyalása ezúttal jelentőséggel teljes időre esett. Tegnap volt egy éve. hogy Magyar- ország az úgynevezett hármashatalmi egyezményhez minden mis államot megelőzve, kormányának már szeptember 28-án kifej tett elhatározása alapján elsőnek csatlakozott. — Csatlakozásunk a hármas hatalmi egyezményhez csak újból kifejezésre juttatta azt, and bennünket földrajzi, gazda sági, kulturális ás történelmi adottságon alapján a Német Birodalomhoz és az olasz Imperohoz és rajtuk át nagy keleti szövetségesükhöz fűzött. Az ilyen egyezményeknek eppen akkor van igazán értélkük. ha élő valóság kap formát bennük és nem a formát kell később megtölteni tartalommal — A keleti harctéren az európai érdekek védelmében harcoló baráti hatalmak katonásnak vére újból megpecsételi aat a mély én beansőeéges barálti viszonyt, amely nem szavakban, hanem tettekben él, melynek őszinte harmóniáját nem zavarta meg és nem ie zavarhatja semmi. — Külpolitikai helyzetünk kialakulásában az a küzdelem kap döntő szerepei, melyet a Német Birodalom és Olaszország oldalán és más európai nemzetekkel folyta, tunk a Szovjet ellen. Hogy e küzdelemnek és eredményeinek hatását helyesen tudjuk értékelni, magunk elé kell idézni a szovjet- oroszországi hadjárat megindulása előtti helyzete^. — Mint még soha azelőtt a történelem során, a Moszkvából irányított, politikai es katonai ha tatom, amely — és ezzel legyünk tisztáiban: éppen annyira bolsevista, mint pánszláv — itt állott 1000 éves országún* északi határainál. Ennek az imperializmus nak, amely most bolsevista szellemben és bolsevista vezetés alatt áll, kellett- volna megvalósítania azt a célt, amit ezelőtt, any- nyiszor kíséreltek meg előbbre vinni a pánszláv ábrándok megszállottjai. Még soha sen> erőlködött Európában ilyen mélyreható céllal tervszerűen elörevinni állásai: De akik ismerik a történelmet, tudják hányszor fogta igájába, hányszor vitte vá góhidra az orosz népi erőket ez az imperializmus és milyen konok elszántsággal ált benne az akarat, hogy céljai megvalósítását újból megkísérelje. — Ebben a háborúban nem kell sokat magyaráznom, hogy a pánszlávizmus győ- zelme már akkor is milyen értékeket fenyegetett volna végpusztulással, amikor a bol serizmus még item alakított« át ezt a törekvést a mag* torzképére. A bolsevista- anarchia szörnyűségeiről még 1919-ben tökéletes leckét kaptunk. Tudtak mit jalea» a hatáwónkoin ólálkodó Szovjet, kivetettük a nemzet testéből a vörös mérget. Európában nálunk tiltották be legelőször a bolsevista pártot. Hosszú időn át nem tartottun'r fenn diplomáciai viszonyt sem a Szovjettel. Elsőnek csatlakoztunk az antikamin tora paktumhoz. Figyelmünket nem kerülte eb hogy a pánszláv bolsevista imperializmus hogyan készül újabb hadjáratra Európa ellen. Az 1981)-ben megkötött csehszlovák— orosz kölcsönös segélynyújtási szerződéi világosan elárulta a készülődést, hogy a cseh medence ugródeszkájává váljék a Szovjet messzemenő katonapolitikai céljának megvalósítására A moszkvai felelősek tervük megvalósítására 1940-ben látták elérkezettnek az időt. Hatalmasan felszerelt katonai erő állott a Szovjet rendelkezésére. A la kosság legelemibb szükségleteinek kielégítésére úgyszólván semmi sem jutott, mert minden anyagi eszközt a kultúra elpusztítására akartak felhasználni. Egész Európa, az egész civilizáció világa örök hálával tartozik a német birodalom Vezérének azért, hogy **v»ek még keile időben elébe vágott. Európa megmentésének hf, .ja ez, amelybe n hfiyzeí ;r\ is érdekeink helyes felismerésével veszünk részt. Becsülettel meghoztuk a magunk áldozata*, anélkül, hogy ezért bármilyen materiális előnyhöz akartunk volna jutni. Ismét megmutattuk, hogy tudatában vagyunk európai küldetésünknek, viseljük ennek terhét és felelősségét, ahogy ezer éven át viseltük. Az a tény, hogy a szovjet erők felmorzsolt maradványai ma már a Kárpátoktól 1500 km- nyjre keresnek menekülést és északról nem fenyeget bennünket többé veszély, továbbá, hogy tőlünk délre a felbomlott jugoszláv állam katonai ereje sem lé térik -öbbé, a szláv lidércnyomást elhárította felőlünk Az a veszély, amely ellen jegy vert fog tunk, kétségtelenül egész Európát fenyegette. Nemcsak Déleurópa szláv származású népeit, hanem a Kárpátok övezetében önálló állami életük első évét élő szláv népeket is eltüntette volna Európa térképéről — mint ahogyan 1940-ben a haiti államokat is letörölte onnan — a Szovjet.-~ Az volna a természetes, ha a boisevk- mus elleni harcban a résztvevő államok más vonatkozásban is levonnák az együttes küzdelem konzekvenciáit. — Sajnos, — úgy látszik —— közülük egyesek érdekeik szolgálatában meg tudták változtatni politikai irányukat, de ugyanakkor* nem képesek [elhagyni régi politikai módszereikkel. A régi rendszer ereje, gyűlölete, elvakultsága — sajnos — tovább él. Bizonyos tényezők nem győzik eleget hangoztatni, hogy akarnak résztvenni az uj európai rend kiépítésében, de buzgalmuk rögtön elhagyja őket, ha arról van szó, hogy alkalmazkodniolc kell az uj Európának az érdekeltek kölcsönös hozzájárulásával megállapított alapjaihoz. A 20 éven át gondosan ápolt régi politikai határok rendszerébe még beleillett — bár akkor is szégyene volt —- Európának az a módja, ahogyan a békediktátumok jóvoltából megnövekedett államokban az ezer éve ott élő magyarsággal ott bánnak. A régi rendszer elgondolásai és módszerei érvényesülnek tovább, amikor elszoruló szívvel azt keli látnunk, hogy a magyarság helyzete a határokon túl rosz- szabb. mint valaha volt. Minden szeretetünk és együttérzésünk ezé a magyarságé, amelynek meghántásait a legnagyobb önmegtartóztatással is nehezen bkjuk. Ez nem tarthat igy tovább. Nem tarthat igy tovább, mert vannak európai közös érdekek, amelyekre nem szűnünk meg innen újból figyelmeztetni. Az nj európai rend alkotó eleme a 20 éven át elszenvedett jogtalanságok jóvátétele s aki enn»1<- ellene s-errüf. az ni eirróvai rendnek akar gátatvetni. Ar. önálló horvát. állammal szeműin azt a reményünket fejezzük ki, hogy megtalálja az utat arra. hogy a magyar és a horvát nemzet természete« érdekeinek és érzelmeinek megfelelő viszony alakulhasson ki köztünk Bulgáriával érdekellentétünk sohasem volt és, őszinte örömmel köszön tjük Bulgária régi nagyságának visszatértét. Fajrokonunknak, a finn nemzetnek élethalálharcát csodálattal néztük is őszinte örömmel üdvözöljük az ősi finn területek felezalmditásat. A tengerentúli magyarsággal különösen a két amerrikai kontinensen nagyszámban élő magyarokkal kapcsolataink ma. sajnos, egyre lazábbak s annál nagyobb a veszély, hogy ez a közel négy milliós magyarság olyan áramlatok sodrába kerülhet, amely eltávolítja nemzeti érzéseitől. Innen üzenem a tengerentúli magyarságnak, hogy a magyar kormánynak a nemzeti közvélemény által szentesitett politikája mindig az ország életérdekeit tartja szem előtt. A magyar kormány a nemzet akaratának letéteményese és végrehajtója s a nemzet bizalmából meriti erejét és a bizalom azonnal megszűnik, ha bármely magyar kormány valamit elkövetne a nemzet érdekei edlen, vagy a nemzet számára nyíló lehetőségeket könnyelműen, vagy gondatlanul kiaknázatlanul hagyná. A nagy nemzeti kérdetek megítélésénél azt, minden magyarnak — lakiék a széles világ bármely pontján — figyelembe kell vennie. — Ma még a fegyvereké a szó és a fegyverek ereje fogja megteremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az uj igazságos Európa felépítését és benne a szabad nemzetek békés, szolidáris együttműködését. — Mi nem csak hisszük, hanem tudjuk, hogy ebből a roppant küzdeiettr böl csak az uj Európa kerülhet ki győztesen. És ebben az uj Európában a magyarságra is nagy feladatok várnak. Mi ezer éven át védtük Európát, egyen- súlyt tartottunk a Kárpátmedence népei között. A vihar sokszor elzugott fetet- tünk, de a derekunk a hmcíma sohasem hailott. meg. Olgán mélyen és elvár
