Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-22 / 267. szám

IS 41. H Ot£MB£K 22- Tezett Ursjfn iSzthatatlamd vagytmX összcnőirc ez2cJ a földdé, amely a rhr^rJc, mini aho. yan a hegyek ágyazódnak bele a föld mélyébe. Ez a föld jelöli ki hivatásunk és teendőink körét. A reánk váró feladatokat csak mi láthatják el és senki más. Eddig minden kísérlet csúfos kudarccal járt, amely ezt el akarta vitatni tőlünk. A kísérletek korszaka ma végleg lejárt, Magyarország ma ismét az európai rend és együttműködés megingathatatlanul szilárd és erős tényezője. — Ma Magyarország isméi az európai rend és együttműködés megingatna- ta.tlan.ul szilárd és erős tényezője, felkészítve arra, hogy kisugározza szellemi és gazdasági erejét messze a hatácokon lul. Ebben a szerepünkben a magyar di­plomáciára is jelentős feladatok várnak. E feladatok teljesítése jó kezekben van. s méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a magyar diplomácia kis ' tábora tisztában van feladatával és magyar hittel s lelkesedéssel teljesíti kötelességét. Köszönöm az előadó ur értékes fejtegetéseit és kérem a külügyi tárca költségve­tésének elfogadását. (Hosszantartó lelkes taps.) Eáj'dossy László miniszterelnök beszédét a lie minden oldalán négy tetszéssel fogadták . a beszédet gyakran félbeszakította a lelkes lienrafe és taps. A beszéd elhangzása után a '■■i .áuy tagjai és számos képviselő a nrnir-z- sBeánöknék szeren cseleivánat ait fejezte ki a magas színvonalú ber-rédért, A beszéd mintegy félóra hosszat tartott. Titánná Szinnyei-Mcrse alelnök az ülést 10 percre felfüggesztette Szünet után a vezérszónokok felszólaló-ára I került a sor. A külügyi tárca költségvetés? vítáfa  pénn"e>ynvnísi!ei be<eresz*e?te e Vhcfaltnozási «őrvényÍGvaslatot Ttdjnis:s Ferenc, a Magyar Megújulás Párt­ja. Nemzeti Szocialista Szövetségének vezér­szónoka felszólalásában elismerését fejelte ki a miniszterelnöknek külüguminiszteri minő ségében mondott beszámolójáért. Pártja seív- vel-lélekkel támogatja azt a külpolitikát, amely a tengelyhatalmak utján halad. A mi- tdsstcrelnök beszédének minden egyes szavát aláírja. Vitéz Marton Béla. felszólalásában ismertet te a világháború után Magyarország fokoza­tos fejemelkedésének útját, megemlítve, hogy a visszatért területek az igazság jogán nagy ba­rátaink támogatásával kerültek vissza. Az orosz földön járó honvédőink nem idegen ér­án, elet szolgálnak, nem is csak baráti köte­lességet teljesítenek, hanem első sorbem bizUr- ídtjuk a háború utáni időkre Magyararszáa Vétető állását Kelet-Európábán. A továbbiak­ban ae egységes nevelés és egységes szervezés fontosságát és az egész munkásságnak nam- Miti alapon való megszervezését hangoztatta. A költségvetési elfogad1». Az ülés folyamán Reményt- Schnell,;r Lajos pénzügyminiszter beterjesztette a fethaíakma- zási törvényjavaslatot, majd folytatták a kül­ügyi tárca költségvetésének vitáját. Csia Sándor, a Nyilaskeresztes Párt vezér­szónoka az fejtegette, hogy az a ,ió külpoliti­ka. amely nem szolgál osztályér dók eket. A suttogó propaganda erélyesebb elfojtását sür­gette. Ezután az Eckhardt ügyről kezdett b“ szólni. Tasnádi Nagy András elnök figyel­meztette, hogy ez nem tartozik a külügyi tár­ca költségvetéséhez. Miután a szénok három­szori figyelmeztetés ut.á,n is az Eckhardt ügy­ről beszélt, az elnök megvonta tőle a szót. Sipeky-Balás Károly a MÉP második ve­zérszónoka hangoztatta, hogy külföldi propa gandánk erősebb költségvetési megalapozására van szükség. Szomszédaink óriási sajtópropa­gandát folytatnak a bennünket érdeklő kérdé­sekben, Külpolitikánkat nagy szövetségesetek mellett való tántoríthatatlan kitartás jellemzi. Ebben az állásfoglalásunkban mindig magya­rok, tehát mindig becsületesek és kinek aka­runk maradni. Bajcsy-Zsilinszky Endre, a független kis­gazdapárt vezérszónoka részletesen taglalta a Washingtonhoz intézett finn jegyzéket. Stitz János hangoztatta, hogy olyan hely­zetbe keil kerülnünk, amelyben gazdasági és politikai törekvéseinket minél1 tökéletesebben megváltásithassuk. A magyar nemzet testvéri szexetetét tolmácsolta a bolgárok felé. A költ­ségvetést elfogadta. Matólcsy Mátyás hangoztatta, hogy minőt: u magvar embernek véleménye az a külpolitika, amelyet a miniszterelnök mai beszédében vilá­gosan és nagy határozottsággal kifejtett. Né­zete szerint a külpolitikát nem lehet elválasz­tani a belpolitikától. Ezután Bethlen György gróf szólalt fel s a következőket mondotta: — A világtörténelemben talán még nem volt olyan nemzedék — mondotta — amely annyi mindemé élt volna át, mint a mi nemzedé­künk. 1918 őszén hadseregünket belülről hát- batámadták. Ugyanebben az időben lett is­meretessé az egész világ előtt Wilson -elnök ismeretes programmja, amely a bomlási fo­lyamatot kétségtelenül nagymértékben elő­segítette. « — Az ezután következő két évtized a Nem­zetek Szövetségének korszaka. Ennek fel­adata a lefegyverzettek és kifosztottak ilyen állapotának örökössététele volt Csodálkozás­sal és kétségbeeséssel kellett szemlélnünk a rosszakaratnak és korlát/))teádnak azt. a mér téké*, amely két évtized alatt annyi felesle­ges kárt és szenvedést okozott. Végül az egész alkotmány htrtelenü], de nem váratla­nul összeomlott, — Két évtized alatt állandóan előttünk járt Magyarország kormányzója. Körülötte nemzetünk kimagasló vezetői bölcs Ítélettel és céltudatos munkával előkészítették a nem zet jobb jövendőjét. Hálánkat fejezem kJ ezenklvüJ g német és olasz birodalom vezérel iránt, akik az igazságtalanságok jóvátétele terén támogattak bennünket. — Történelmünk során többször előfordult, hogy országunk egy részét Időlegesem elvesz­tettük. Az együvétartózás érzése azonban a politikai aa árokon tu, is elvái'aszthataUanuJ összekötött bennünket. — A megkezdett utón továbbhaladva tel­jes mértékben betölthetjük azt a szerepet, amelyet az ezeréve« mult számunkra kije­lölt. — A külügyminiszter foglalkozott azokkal a sérelmekkel, amelyek, sajnos, egyes orszá­gokban élő véreinket érték és az utóbbi idő­ben állandóan fokozódtak. Én csak arra szo­rítkozom, hogy aláhúzzam az ö kijelentéseit és kérjem, hogy ezen az utón igyekezzék mindjobban arra, hogy ezek a jogos és súlyos panaszok és sérelmek megszüntessenek és or­vosol tassonak Csimmer Ferenc (imrédysta) azt fejtegette, hogy belpolitikai téren is olyan építő munkát kell végrehajtani, hogy méltóvá legyünk nagy barátaink megbecsülésére. Meskő Zoltán rámutatott arra, hogy a külügyminiszter külpolitikáját az ország túlnyomó többsége jónak ás célravezetőnek tartja. Szánmagyar ember, vér a vérünkből, szeretett Kormányzó Uronk áll a sors ke­gyelméből a nemzet élén. A nemzet szerete­ti ott van betegágyánál és kéri az Istent., adja vissza egészségét, mert Horthy Miklós egészsége az ország egészsége (helyeslés és taps a Ház minden oldalán). Milotay István kiemelte, hogy az ország, ban mindenki egyetért a miniszternek azzal a megállapításával, hogy a boisevizmus el­len európai közös harc folyik. Bárdossy Lész 6 válasza a felszólalásodra Ezután Bárdoesy László külügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. — Ellenzéki oldalról is megnyilvánult az a felfogás, hogy ott is átérzik, átlátják a kormány külpolitikai akciójának, külpoliti­kai célkitűzéseinek helyességét. Félreérté­sek elkerülése végett le akarom szögezni, hogy távol áll tőlem ezeket a megnyilatko­zásokat a magam, vagy a kormány javára elkönyvelni. Nagyon jól tudom, hogy ezek nem a kormánynak és nem nekem szólnak, hanem azoknak a nagyobb nemzeti érde­keknek és szempontoknak, amelyeket min­den magyarnak szem előtt kell tartania (élénk éljenzés és taps a Ház minden olda­lán) & amelyeket — tudom — tiszteletben tartanak a túlsó oldalon is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon). — A felszólalások során sok szó esett a külpolitika és a belpolitika szoros és belső kapcsolatáról. Ebben a tekintetben nincs közöttünk nézeteltérés. Senki sem vitatta azt, hogy az állami életet éleden elválasz­tott szektorokra lehetne bontani. amelyek között nem lenne összefüggés. A nemzeti élet sze'lemi élet, amely nem bontható ré­szekre. Ebben az életben minden összefügg és egymásra kölcsönösen hat. Ellenzéki ol­dalról úgy látják, hogy a belpolitika nem fedi a külpolitika céljait. Ezt innen kétség­bevonom, tagadom és cáífolom (helyeslés a jobboldalon). — A vita részleteibe belebocsátkozni nem akarok, mert az ellenzéki felszólalások ré­sze azt a benyomást keltette, mintha nem is a külügyi költségvetés tárgyalásáról len­ne szó. Az ellenzék egyik szónoka a*t mondotta, hogy boldogult elődöm a külügyminiszteri székben talán nem is volt szolidáris azzal a kormánnyal, amelynek tagja volt. Köteles va­gyok megvédeni az 5 emlékét, az 5 karakterét és az ő politikai tisztessségét. Mi haladunk előre azon az utcai, amelyet követnünk kell azért, hogy nemzeti céljaink akadálytalanul érvényesülhessenek. A baráti államokban, Olaszországban és Németország­ban sem ment végbe az átalakulás egyik nap­ról a másikra, pedig ott a helyzet talán sok vonatkozásban, könnyebb volt mint itt. A zsi­dóság ott aránytalanul kisebb számban, van képviselve. — A Baj esi Zsilinszky Endre felszólalási, ban foglalt aggodalomra, raóníha a kis álla­mok függeflenségét és szuverenitását mintha va.ami veszély fenyegetné, nincsen semmi ok. Milyen hatal.ma.l- voltak azok, amelţiek a jog­talanul felosztott, megsanyargatott kicsiny ál­lamok mellé állottak, Magyarország és Bulgá­ria mellé (élénk helyedé® és taps), kik emel­ték fel ezeknek az államoknak vérző homlokát, kik nyúltak a hónuk alá, ha nem a baráti nagyhatalmakf (Élénk helyeslés ás taps a Ház minden oldalán). Legyen nyugodt a képviselő ur, smki tőlünk nem kívánja azt, hogy mi idegen állami törekvések csatlósai, kiszolgá­lói legyünk (agy van! úgy van!) De ha ezt kívánnák tőlünk, akkor nincs olyan magyar kormány, amely ezt a kívánságot teljesítené. (Éljenzés, helyeslés és taps). — Kritikák hangzottak el a propagandával kapcsolatban. Beismerem, hogy ez a propa­ganda nem olyan, min* annak ebből) a szem­pontból lennie kellene. Nem olyan talán azért meri nem áll mádén eszköz rendelkezésére. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert aki tá­mad. aki valótlant állít, az minden becsületes propagandával szemben mérhetetlen előnyben ran’ — Ezeket a megjegyzéseket akartam tenni 6s újból kérem a különvi tárca költségvetésé­nek elfogadását. A Ház állafanossáqlian e^foqadVa a tárca koltsé^TeVéséf A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Ház a külügyi tárca költségvetését általános­ságban elfogadta, majd megszavazta az egyes címeket. Ekkor az elnök szünetet rendelt el. Öt órakor Tors Tibor alelnök az ülést új­ból megnyitotta. Áttértek a miniszterelnökségi tárca és a hozzá tartozó fejezetek költségve ♦csenek tárgyalására. Huszovszky Lajos előadó részletesen is­mertette a tárca költségvetését. Kiemelte, hogy a nemzeti kisebbségek gondozására fordítandó összeg most sem esőkként, mert a kormány ebben a kérdésben továbbra is kellőképen dolgozik. Nemzetiségeinkkel a legőszintébb barátságban kivánunk együtt- élni. A hazának minden fiától egyformán megköveteljük a nemzethez való hűséget és ragaszkodást. De elvárjuk, hogy nemzetisé­geink is ilyen magatartást tanúsítsanak. A Ház a legközelebbi ülését a jövő héten kedden délelőtt 10 órakor tartja és folytat­ja a miniszterein oki tárca költségvetésének tárgyalását. A mai ülés hat órakor ért véget ­Hitler vérér válasza Bórdossy miniszterelnök táviratára Budapest, november 21. (MTI) A Führer a következő távirattal válaszolt Bárdossy László miniszterelnök és kiilügymin is A érnék: „Köszönöm Nagy méltóságodnak azo­kat a jókívánságokat, amelyeket Ma­gú, at országnak a három hatalmi egyez­ményhez való csatlakozása első évfor­dulóján juttatott kifejezésre. En is szi­lárdan meg vagyok győződve arról, hogy a háromhatalmi egyezmény to­vábbra is elősegíti annak az alapnak megerősítését, amelyen Európa népeinek kapcsolatai igazságosan ujjárendezöd- nek és egyúttal záloga lesz államaink boldogulásának. — Hitler Adolf." Berlin, november 21, (MTI) Magyaror­szágnak á hárombatahni egyezményhez tör­tént csatlakozása első évfordulója alkalmá­ból Sztójau Döme titkos tanácsos, berlini magyar követ, a magyar követség pompás fogadótermeiben nagyszabású fogadást ren­dezett, amelyen több, mint hatszáz.an vettek részi. A fogadáson jóién volt dr. UUein-Re- viczky Antal rendkívüli követ és meghatal­mazott minister, a küliigyminisztérinm saj­tóosztályának vezetője is. A német lapok hosszú cikkekben emlékez­nek meg Magyarországnak a háromhatalmi gyrzméuvhez történt csatlakozásának évfor­dulójáról. Hangoztatják azt. a tényt, hogy Magyarország volt az első állam, amely meg­tette ezt a tépést. A Deutsche Allgemeine Zeitung első oldalon többek között a követ­kezőket irja: — Magyarország a háromhatalmi egyez­ményhez történt csatlakozásával folytatta ezeréves történelme, alatt mindenkor követke­zetesen kifejezésre juttatott politikáját, amellyel mindig kész volt fegyvert fogni a keresztény európai műveltség védelmében. A magyar hadijelentések éppen olyan rövi­den számolnak be a harctéri eseményekről, mint a német jelentések. E rövid, katonás mondatok között azonban, hősi tettek és vér- áldozatok re.jlenck, amelyek kitörülhetetíenül felvésődnek a magyar történelem lapjaira. A magyar légi erő is derekasan kiveszi részét a nagy küzdelemből és állandó támadásai­val érzékeny veszteségeket okoz az ellenség­nek. Milánó, november 21. (MTI) A csütörtök reggeli milánói lapok megemlékeznek arról, hogy november 20-án volt az első évfordulója annak, hogy Magyarország csatlakozott a háromhatalmi szövetséghez. A Popolo d‘ Ita­lia ebből az alkalomból az első oldalán cik­ket közöl s ebben többek között a követke­zőket irja: ,(Magyarország volt az első állam, amely csatlakozott, ehhez a szövetséghez, hogy ez­által az igazságosságon alapuló uj európai rendet megvalósítsa. Ezzel a csatlakozással a magyar nemzet az összes európai nemzetek közül elsőnek adott tanúságot történelmi, fel­adatának tudatáról és arról az elhatározásá­ról, hogy tevékenyen akar együttmüködm az uj európai rend kialakításában. ALz első év­forduló Magyarországot nagy szövetségesei oldalán harcban találja a boisevizmus eUeni küzdelemben és ezáltal ismét bebizonyította barátságát a szövetséges hatalmak iránt.“ A háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás ielentőségét méltatta a MÉP csütörtök esti párt vacsorája A Magyar Országos Tudósi tó jelenti: A Magyar Élet Pártja vitéz Lukács Béla országos elnök elnöki ősével csütörtökön a kép­viselőház ülése utá,n az Akadémia-utcai szék­házban pártértekedetre ült. össze, amelyen igen sokan jejentek meg. Az országos elnök !regnyitó beszédében igen melegen üdvözölte Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisztert abból az alkalomból, hogy olaszországi nagy­jelentőségű látogatása után először jelent meg pártértekezleten. Hangoztat a azt a liszteletet és ragaszkodást, amelyet a magyar nemzet minden egyes tagja érez Olaszország iránt. Ezután méltatta Magyarországnak a három - hatalmú egyezményhez történt csatlakozó lépé­sének nagy jelentőségét, és rámntatott arra, hogy ez a csatlakozás mint politikaó szövet­ség a legszilárdabb bizonyitéka a tengelyhatal­mak és Magyarország között fennálló kapeso latoknak. — A nemzet, minden tagja tudja, — moer dotta — hogy sorsunk jobbrafordulását a ba­ráti hatalmaknak köszönhetjük. Ezért indítványozta, hogy a Párt a csatla­kozás évfordulójának alkalmából a német nemzeti szocialista és az olasz fasiszta párt vezetőinek küldjön üdvözlő táviratot. Az el­nök indítványát az érteikezlet lelkes megnyi­latkozások között, tette magáévá. Ezután Reményi-Sóhneller Lajos pénzügy­miniszter tájékoztatta a pártot olaszországi útjáról. Majd az országos pártelnök bej elér­tei te. hogy Müller Antal kilépett a pártból. Végül Zsigray István és Kossuth Pál idősze­rű kérdésekben kértek tájékoztatást. Györffy- Bengyel Sándor közélelmezési mónisizter ós Varga József a kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium vezetésével megbízott ipar- ügyi miniszter válaszolt a párt helyeslése köz­ben. Értekezlet után pártvacsora volt, amelyen Tóth József üdvözölte az újonnan kinevezett főispánokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom