Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-20 / 265. szám

I94l.JVOt£MBER 20 Az ország egyik legfontosabb érdeke, hogy a kereskedelem megbízható keresztény kezedbe jusson A beresLedelmi és Lőzleltedésütiyi lioils^gvelifll lárgyaifa a Lépvíselőíiáz Budapest, nov. 19. (MTI.) A képviselőhöz seerdáa folyttá a költségvetés tárgyalását a kereskedelmi és közlekedésügyi tárcával. Törns Tibor alelnök 10 óra 25 perekor nyi­totta mag az ülést. Tudatta, hogy a költségre, lésre az egyes pártok a következő vezérszóno­kokat jelentették be: a MÉP Szabó Gusztá­vot» Vasváry Lajost és Illovszky Jánost, az Erdélyi Párt Biró Istvánt, a Magyar Meg­újulás Nemzett Szocialista Szövetség Kunder Antalt, s Nyilla&keresztes Párt Szöllősey Je­nőt, a Magyar Keresztény Párt Kózy-Hor- vdth Józsefet, a Szociáldemokrata Párt pedig Kábák Lajost. Ezután Angyal László előadó ismertette a tárca költségvetését. Megemlékezett Széchenyi Istvánról, akinek alkotáséi döntő szerepel je­lentenek közlekedő- link fejlődésében. Akarva, nem akarva kóbora* gazdálkodást kell folytat­nunk — mondotta. A kereskedelmi tárcában az 1942. évi költ­ségvetésben 1082) millió pengőt irányozván* alti kiadásokra és 24.7 millió pengőt bevételre. A kiadás az előző évekkel szemben száz szá­zalékos emelkedést mutat, ami azzal magyaráz­ható, hogy 520 fővel gyarapodott a személyzet száma, azonkívül a nagy beruházások miatt, a dologi kiadások is emelkedtek. A háború meg­fordította az eddigi kereskedelmi forgalmat, mert a múltban minél többet akartunk kivin­ni és minél kevesebbet behozni. Most ellenke. zólog belső szükségleteinket akarjuk fedezni Ezért a behozatal számára minél tdgabb terel ~ kell adnunk. Németországgal és Olaszország­gal jó kereskedelmi szerződésünk van. Görög­országgal az árucs ereforga I muni, erősen csap­pant. Rendeztük forgalmunkat Szerbiával, Norvégiával, Hollandiával, Belgiummal, Dá­niával, Svájccal, Svédországgal és Fvnvor- szággal. Kiszélesít ettük forgalmunkat Bulgá­ria felé. Törökországgal igen nagy kivitelünk roll a múltban, Törökország pedig egyik leg- fontosabb nyersanyagforrásunk. Horvátor­szággal és Romániával szemben még sok ne- Itézségünk van. Szlovákiával befejeztük tár­gyalásainkat, amelyek főként fabehozatalra vonatkoztak. A belkereskedelemnek legfontosabb érdeke, hogy a kereskedelmet megbízható keresztény kézbe juttassák, A legnagyobb eréllyd kell fellépnünk a zsidó bujtogatók ellen. Sajnála­tát fejezte ki afelett, hogy a magyar társada­lom- de különösen a középosztály ma is ide­genkedik a kereskedői pályától. Az előadó ezután ismertette a költségvetés több tételeit. Mint ezekből kitűnt, szeptember 30-án a rádióelöfizetők száma 705.051 voll. Végül a költségvetést elfogadásra ajánlotta. Kunder Antal 'a Magyar Megújulás Nem­zeti Szociálist^ Pártszövetség vezérszónoka a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Szerinte a csucsminiszrter feladata az egyes tárcák ko­ordinálása lenne, ennek azonban kevés ered­ményét látja. Ezzel kapcsolatban fölhívja a Ügyeimet arra, hogy nem fordítottak kellő gondot, az oiajosmagvak termelésére és fel­használására. A közellátási ■minisztérium alap. elvének nem az elosztás mindenek felett való előtérbehelyezésének, honom inkább a terme­lés átszervezésének kellene tennie. A modern gazdaságot szakmai alapon érdekképviseleti renddel kellene átszervezni. A költségvetést nem fogadta el. Szabó Gusztáv, a MÉP vezérszónoka a ke­reskedelemnek keresztény kézbe való juttatá­sáról beszélt. Szerinte az átállítást nem lehet kivezónyléssei megoldani, hanem koreskedő- képzéssel, még pedig annak az elvnek szem- eiőtt tartásával, hogy nem annyira a képzett­ség, h(tnew a nevelés adja a jó kereskedőt. A bőrhiány pótlásé érdekében kérte, hogy bizto­sítsa a miniszter Olaszországból és Bulgáriá­ból a borbehozatalt A gépjármüvek forgal­mának korlátozását helyesnek tartja, kén azonban a körjegyzők és körorvosokra való tekintettel a vidéki gépjárműforgalom korlá­tozásának mérséklését. A költségvetést elfő gadja Szöllosy Jenő a nyilaskeresztes párt vezér­szónoka a zsidó kereskedelem teljes kisajátítá­sát sürgette Biró István, az. Erdélyi Pált vezérszónoka kiemelte, hogy a belső honvédelemhez tartozik a kereskedői ént ne k keresztény kezekbe való juttatása. A magyar kereskedelem kiesett a magyar kezekből és rögtön rácsaptak azok, akik a nemzeti kereskedelem fogalmán messze ♦ulmenve lezü II oszt ették a magyar kereskedel­met. Fontos azonban, hogy a kereskedelem megfelelő magyar kezekbe menjen át. Ki kell nevelni a magyar középosztályból a kereske­delmi pályákkal szemben mutatkozó alacso- ny&bbreaMÜáéoS 'A Az erdélyi magyar fiatalságot, amely 22 esriendőn keresztül ke­reskedelmi pályákon, dolgozott, épp ezért tá­mogatni kell. Ez meg is történt az Erdélyi Gazdasági Tanácson keresztül s Nemzeti ön- állósnáRi Tanács utján. Egy esztendő alatt mintegy másfél millió pengőt fordított a ta­nács ex erdélyi kereskedelem és ipar céljaira. Fontos a szerepe az erdflyrésaji Hangyának is. .Az utiiggyeí kapcsolatban kiemelte, liogy ezen a téren a magyar kormányzat egy esz­tendő alatt nagy munkát végzett. A Szeret.fal­viról Szászrégeuen keresztüli Marosvásárhely­re vezető utat be kell kapcsolni a fővonalba. A. tervi »evett Marosvásárhely—parajéi útból legalább ebben az esztendőben a Marosvásár­hely—szovátai útrészt ki kell építeni. Szük- ség volna egy olyan uj útra, amely Szászra gon bői kiindulva, Radnótfáján keresztül a Görgéby mentén mintegy 70 km-re lyukadna ki Gyergyószenibmiklós alatt a gyergy őszen' - miklósi útba. A vasúti személyzetből a renegálokut el kell távolítani. á ■■*''- j v.u V- ’i*. ' ' £ 2lx. V. Szükség van a Maros- vásárhely -— Székelyudvarhely — Csíkszereda i vonal kiépítésére k A MÁVAUT szintén igen fontos szerepet tölt be. A telefonhálózat tekintetében súlyos kifo­gásolni valók vannak, a postav iszonyok an­nál jobbak. Az idegenforgalom kérdésével kapcsolat­ban kiemelte, hogy az országos idegenforgal­mi hivatal nem áll hivatása magaslatán. Re­pülőterek építését sürgeti. 1,226.000 pengő van idegenforgalmi célokra beállítva a mult évi 1,116.000 pengővel szemben. Az itt mu­tatkozó 11Q.000 pengő különbözet nem elégíti ki az Erdély visszatértével feltáruló idegen- forgalmi attrakciók kiaknázásának lehetősé­gét. Hosszúlejáratú hiteleknek kell rendelke­zésre állaniok az idegenforgalmi rendelkezé­seknek megfelelő fiirdőmodemizálás kielégí­tésére. Egyes erdélyi fürdők még ma is ada­gén kezekben vonnák. Megemlítette még, hogy ő nem Erdély visz- szaesatolását tekinti álomnak, hanem az ét- múlt 22 év volt rossz álom. Erdély a mostani költségvetésben sokat kért és kapott. De arra törekszik, hogy a jö­vőben ne kapjon, hanem adjon majd. A költ­ségvetést elfogadja, A következő felszólaló Kabók Lajos. Elis­meréssel adózott az államvasutak teljesítmé­nyei iránt, A munkások bérrendezése elkerül­hetetlen Közy-Horváth József hangoztatta, hogy a vasárnapi murkasziinetet az egész vonalon ke­resztül kell vinni. Ennek az ügynek vidéken van nagy jelentősege. A vasúti alkalmazottak és munkások családi bérpótlékát emelői kell, mert ezek a munkások a legnagyobb nehézsé­gekkel küzdenek. A költségvetért elfogod in. Vasváry Ic jós megállapította, hogy a gaz­dasági liberalizmus korszaka megszűnt és a kormány nagyon helyesen levonta ennek a kö­vetkezményeit. Kérte, hogy az állami üzemek alkalmazottainak fizetését és munkabéreit emeljék fül Szükségesnek tartaná, hogy « munkások 50%-oe vasúti kedvezményét, az egész évre terjesszék ki. A költségvetést elfő íradja. Itovszky János hangoztatta, hogy harcolni kell a keresztény gazdasági élet kiépítéséért. A kereskedelmet teljesen keresztény kézbe kell juttatni. A zsidó kereskedelem letörésére a zsidó üzletek letöréséi vagy az iparengedélyek elvonását javasolja, A költségvetést elfogadja. Abonyi Ferenc g vasutasok gazdasági hely­zetinek megjavitásá* sürgeti. Gumóé László a kereskedelem fejlesztésének fontosságáról beszélt. A továbbiakban a tiszt­viselők fizetésének emelését sürgette, de hoz­zátette, hogy a munkaidő emelésére k -zük- ség van Zúifmer Ferenc (imrédysta) a kereskedeieju keresztény kézbe vető juttatásának fontossá- gól emelte ki. Rapcsárryi LásZíó véleménye szerint káros, ha az egész keieskedeJmet egy kéz irányítja, mert a kiskereskedők a nyomor szélére jut­nak. Követeli a behozatal és kivitel teljes zs idóUamtását. Pándy Antal szóvá tette, hogy a köztisztvi­selők feleségei is ipa ri gazaiványt szőröztek és gyáraknál árukért jelentkeztek. Kivizsgálást; sürget. Varga miniszter válasza a felszólalásokra Dr. Varga József kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Beszéde elején hangoztatta, liogy a kereskede­lem és közlekedés lényegében a nemzetgazda­ság vérkeringése és ennek biztosítását tartja ma a tárra legfontosabb feladatának. Első­rendű kötelességének tekinti a kereskedelem • politikában az áruelosztás helyes irányítását, a kellő számú megfeleld képzettségű, megbíz­ható keresztény kereskedő rét eg érvényesülé­sét és megerősítését, a közlekedési politika terén pedig a legcélszerűbb közmunkák és beruházások biztosítását. .4 költségvetés öve­jt I 1 Tekintettel arra, hogy a megszálló idegen hatalmak által kiadott, jogosítványok a ma­gyar érdekeket és a régi magyar jogot sok esetben sértettéla visszacsatolt területeken ezeket revízió alá kell venni. A miniszter ezután részletesen foglalkozott a külkereskedelem problémáival, rámutatva arra, hogy a külkereskedelmi forgalmunk túl­nyomó teésze, mint már a háború. előtt is, a tengelyhatalmakra esik. Árucserénk vezető helye Németországé. Az olaszokkal megkötött kereskedelmi megállapodás szintén olyan áru- csereforgalmat igyekszik lehetővé tenni, ETezett E&ísvra amely már számotvet a há.boruoke-fa rendkí­vüli szükségletekkel és kidomborítja a kölcsö­nös segítségnyújtás elvét. Romániával való külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi időben összezsugorodott, míg Szlovákiával való áru- esereforgalmunk örvendetes fejlődést mutat. A miniszter ezután közlekedési kérdésekre tért át. Megemlékezett az Erdélyben e téren kifejtett munkáról, majd bejelentette, hogy míg a tavalyi közlekedési beruházásokra 94 ■millió pengőt állítottak be, addig ezévben 182 millió pengőt irányoztak dó. Az útépítésről szólva a miniszter rámutatott arra, hogy at 1941-re megállapított, 9 millió pengővel szem­ben 1942-re 25 miUió pengőt irányoztak elő állami közutak épitéséra. A háború továbbterjedése a folyatni hajó­zás jelentőségét nagymértékben megnövelte. .4 dunai hajózásra renkivül nagy feladat há­rult,, amelyet sikerült megoldani. A gépjármű közlekedésről szólva, rámuta­tott a miniszter, hogy üzemanyaghiány mi a# különféle korlátozásokat kellett bevezetni. A közforgalmi repülés fejlesztése a jövő évben is folytatódik. Repülőgép-parkunk nőve lése elsőrendű feladat és az állományt hét uj géppel 15-re fogjuk emelni. A miniszter ezután az idegenforgalmi kér­désről beszólt, utána a tárcához tartozó üze­mekkel foglalkozott. A, postahálózatot fej­leszteni kivánja. 1942-ben 150 uj postaügy­nökség felállítását tervezi, legnagyobbrészt visszacsatolt területeken. A távbeszélő háló­zat tervszerű kiépítése folytatódik. Komá­romban, Nagyváradon, Máramarosszxgetm és Szatmárnémetiben a központ automatizálását tervezik. Különösen a keleti részek szórakoz­tató rádióműsora vételi viszonyainak javítása érdekében szükség van egy második nagyiét- jesitményü műsorszóró rádióállomásra és egy uj rdée létesítésére. Ezenkívül 1943-ra elké­szül egy uj, nagytedjesitm ényü rövidhullámú rádióállomás is. A legnagyobb jelentőségű áTtami üzemről, a MÁV-ról szólva, a miniszter örömmel álla­pította meg, hogy a MÁV rendkívüli állapo­tokban is megfejelt azoknak a súlyos felada­toknak, amelyeket a megnövekedett vonal - hálózat, a háborús követelmények és a gazda­sági igények hárítottak reá. A hadigazdálkodás és élelmiszerellátás szein pontjából rfsőrendü fontosságú szállítmányok lebonyolítását ára- és személyforgalmi koriá tozások alkalmazásával lehet biztosítani. A Szeretfalva—dédai vasútvonal elkészült. A Székelyföld vasúti forgalma nem telj» mértékben kielégítő, de biztosítottnak tekint­hető és kedvező ütőmben folyik a székek/ la- kosság számára a 'megélhetés szempontjából fontos termékek fuvarozása is. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy « munkásság jogos kívánságait az adott pénz­ügyi helyzet lehetőségeihez képest, Iá fogjál elégítem. Beszéde végén annak a reményének adóit kifejezést, hogy mind, kereskedelmi, mind közelkedésügyi téren a teghathatósabban igyekszik kamatoztatni a nemzet áldozatként-- segéd. Kérte a költségvetés elfogadását. EGYETEM MOZQO a mfl és Hourwp 1 Nagyvilági nő I GflBY FRORltPY, 3UÜES BERRY szeáttitásánál fokozott gondot fordított a tárca ügykörében a szociális kérdésekre. A belkoTcskedolem területén egyes szakmái­ban, például a rizsnél, a kereskedelem átállí­tását a kereskedők áruellátásának ellenőr­zésével hajtották végre. Folyamatban van a vaskereskedelem átállítása is. A vásárokon, piacokon ós búcsúkon történő árusítást külön engedélyhez kötötték és ennek folytán mint­egy 15 ezerrn estek el « vásározói keresltedéi tévékénység gyakorlásától. A. honvédelmi törvény alapján a határsáv - !>an 74 zsidó fogadó, szádodé és panzió ipar­engedélyét vonták vissza. Kárpátalján nagy­szabású akció keretében, mintegy 500 főm/i kereskedő telepíthetett le. A kereskedők hitelellátásának kérdésével állandóan foglalkozik. A már évek óta folya­matban lévő kiskereskedelmi hitelakcióhoz újabb 20 millió pengős hitelkeret létesítését célozza. A miniszter ezután a magyar kereskedő- nemzedék nevelésének kérdéséről, majd a búj­tatás, a stróroanság elterjedéséről beszélt. Sajnos, hogy tág lelkiismeretű keresztény emberek anyagi ellenszolgáltatás fejében haj­landók magukat titkos üzleti célok szolgála­tába állítani. Hangoztatta, hogy kérlelhetet­lenül eljárnak a bujtatok ellen. Szabályozást igényel a kereskedelem ée a szövetkezetek viszonya *. BOB HERCEG PÉRTEKER ESTE PORT FÉL TÍZ ÓRAKOR ünnepi diszbemutató a fő­szereplők személyes jelenlétében; KOVÁCS KATÓ, SIMOR ERZSI, SZILASI LÁSZLÓ, RAJNAY GABOR, VIZVARY MARISKA, BILICSI TIVADAR, GREGUSS, MAKLÄRY. Erre 1* tie tart i * » « * y i « z a díszbemutatóra semmiféle kedvezményes jegy nem érvényé*. tel: délelőtt 11—1 óráig. J egyelővé­A lengyel fökormanyzósagban folyik az újjáépítő munka Berlin, non. 19. (DNB.) A kőzigazgatasi akadémia előadássorozata kedden este nyitt meg a berlini egyetemen Frank dr. birodalmi minisrteT-főkonuányró előadásával. A biro­dalmi rrviruszter rámutatott arra, bogy a fő- kormányzóság egyik része évszázados haxe, be­teljesedéseként tért viwa Németországhoz. Ezt a területet <u időezdsnitás első százada óta német kultúra itatta át. A Visztula vidéke a Némát Birodalomhoz tartozott és most annak szerves részeként minden átmeneti nehézség nélkül kapcsolódik ismét a nemzet testéhez, A közigazgatási kérdésekről szólva Frank dr. iß. roertetta azokat az eredményeket, amelyeket a főkormányzóeég első napjaitól mutathat fel a német szervező erő. Több mént másfélezer ki­lométer utat építettek és körülbelül ugyan­annyi vasúit hálózatot. Valamennyi, gyárban 100 százalékos termelő munka indult s a munkások két turnusban dolgoznak. Az ez évi termést zavartalanul, betakarították és jelen­tős készleteket tartalékoltak. Mindezt munká­val érték el, de a kulturális újjáépítés sem maradt háttérben. Németország mind szelle­mileg, mind gazdaságilag beváltotta, küldetését ezen a területen. (MTI.) Lázas nyomozás folyik a franciaországi kommunista terroristák Brustbein nevű vezére ellen Pán*, november 19. (OFI) A megszállt övezetben a következő felhívást intézték a lakossághoz: A néhány hónap óta elkövetett különböző merényletek miatt, amelyeknek következmé­nyei súlyosak voltak a francia népközösségre, a párisi rendőrség minden tevékenységét arra irányítja, hogy felkutassa a bűnösöket. Leg­nagyobb részüket már le is tartóztatták és m terroristák valóságos fegyverraktárát fedezték fel és foglalták le. A letartóztatottak bele­merték, hogy résztvettek ti vasútvonalak, « párisi és páriskömyéki gyárai: ellen elköve­tett merényletekben, és gyújtogatásokban. Az ezzel okozott kár többmillió frankra tehető és a francia népet a tél küszöbén megfosz­tották. az élelmiszerektől. Egy különösképpen veszélyes gonosztevőt, ezek vezérét, akit m francia rendőrség lankadatlanul keres, Brust- leinnek hívják. A felhívás ezután ismerteti BrosWein aoe- mélyleirását és kéri a francia lakosság segít­ségét. A jutalom vagy pénzjutalom lesz, vagy pedig a nyomravezető kivánságára egy hadi­fogoly rokonát szabadítják ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom