Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-07 / 228. szám

I MCbmjbtx ZFâ&jfQ Î94K O KT OBER 7 Egy év alatt afror^ásy többet adott a székelységnefe, mint a kétévtize­des román uralom — mondotta Bánffy Dániel báró fSTdmívelésugyi miniszter Székely, udvarhelyen — Véget ért a földmivelésügyi miniszter székely­földi körútja Marosvásárhely, október 6. (MTI) Báró Bánffy Dániel föl dmüvelésügyi miniszter szé­kelyföldi látogatásának ntolsó napja vasár­nap Udvarhely és Maros-Torda megyék meg­látogatásával teli el. A miniszter előzőleg a Csíkszeredái téli gazdasági iskolái tekintette Vasárnap délelőtt érkezeti Székelyudvar, helyre, ahol a piacon ttlbbszáz fóhérharisnvás m székely gazda gyűlt össze fogadtatására. Se- bessy Ákos dr. főispán üdvözlőbeezédében töb bek között özeket mondotta* — A miniszter a; közülünk való székely ember, mond’natnánk, hogy udvarhelyszéki, mert anyai ágon a Bánffyak idevalók. Csa­ládja sok káváié vezető férfiút adott a ma­gyar életnek. Hivatását, képességei hatalmas «egiteniakarása révén teljes közbecsiiléebeu tölti be. Személye az uj keresztény Magyar- ország felépítésének biztositéka Ezután Dénes Mózes székelymuzsnaí mene költ kisgazda felhívta gazdatársait, értsék meg az idők szavát és gondoljanak arra, hogy az itthonlévőknek éppen olyan erőfeszítése­ket kell tenniük a nemzet érdekében, mint az 1 arcvonalon küzdő honvédeinknek. Hinlédcr-Fels Ákos dr. országgyűlési kép­viselő üdvözlő beszédében időzte az 1918. évi szomorú időt, amikor a magyar nemzeti esz­méktől távjlálló elemek igyekeztek megbon­tani az egységet. Mindenünk van — mondót ta —, amii« a nemzetnek szüksége van. Fi­gyelmeztette a gazdákat, hogy itt-ott idegen izgaíók tűnhetnek fel, akik hírveréssel igye­keznek törést előidézni a nemzeti egységben. Hangoztatta, hogy ezeket a káros törekvése­ket nemcsak le kell törni, hanem komoly munkával, fegyelmezettséggel, és áldozatkész, séggel 7;eM bebizowritami azt is, hogy az elé­gedetlenséget szitok számára nines lálaj a Székely földön. Felszólaltak még Sebes&y János dr., Szent- királyi Kálmán, Biró István felsőházi tag ás MM Ferenc dr. polgármester. A miniszter minden elhangzott kérésre vá­laszolt. —- Megnyugvással távozom. Udvarhelyről — mondotta. — Látogatásom alatt meggyő­ződhettem arról, hogy amilyen nagy a köz. lekedés hiáx.#a, éppen olyan magas erkölcsi felkészültséggel, panasz nélkül, viselik 'el. öröm mel látom, hogy gazdatestvéreim méltók min­den segítségre, támogatásra. Hiszem, hopv egy esztendő alatt a kormányzat tÖpbet nyú j­tott a ssékelységnek, mint az idegen uralom i 22 éve alatt nyújtották. Biztosíthatom a szé- * kelyudvarheiyi gaziákat arról, hogy bajaikat ( többi minisztertársaimmal együtt orvosolni f fogjuk. Az értekezlet a déli órában ért véget. Dél­után 3 órakor n földművelésügyi miniszter Székelykereszturra érkezett, ahol a piactéren a helyi és környékbeli gazdák nagy tömege várta, élén a polgári hatóságok vezetőivel. A Minisztert Ferenczy Pál dr. polgármester üd­vözölte. Báró Bánffy Dániel megtekintette a székelykereszturi téli gazdasági iskolát, ahol Baross György igazgató végigkísérte és meg. mutatta az intézet berendezését. Backamadarason a község határában lovas- bandérium fogadta a minisztert. A község előtt emelt díszkapunál íöbbszáz főnyi un- neplőrahás gazda várta. Mindegyiknek nem- zetiszinü zászlócska volt a kezében. A ma- gyarrahás és székelyszőttes ruhába öltözött Mnyok ceoportja egészítette ki a festői képet. A backamadarasd értekezletet a szabad ég alatt tartották meg, mert a gazdakör helyi­sége kiesi volt a nagy tömeg befogadására. A miniszter elé az asztalra hatalmas babér_ koszorút helyeztek. Mikó László főispán, Anahi Balázs, az EMGE kirendeltségének igazgatója mondottak üdvözlő beszédet 136 gazdakör nevében. Több felszólalás után Pálffy Károly országgyűlési képviselő köszö­netét mondott a földművelésügyi miniszter­nek az eddigi támogatásért és felhívta fi­gyelmét a NyárádvöOgye gazdasági kérdéseire. A miniszter válaszbeszédében többek között ezeket mondotta: — Székelyföldi utam utolsó állomásához érkeztem. Ha visszagondolok az elhangzott kérdésekre, azokra a nehézségekre, amelyekkel népűnknek meg kell küzdenie, egyetlen pár­huzamot kell vonnom országunk és más or­szágok viszonyai között. Nem én állapítom meg, de a székelység maga győződik meg róla, hogy más országok viszonyához képest mi nem panaszkodhatunk, mert rendelkezünk mindazokkal a javákkal, amelyek élmaradha_ lattan feltételei a rendes életnek. Legfeljebb arról szólhatok, hogy egyesekből kevesebb yan, mint békében. Éppen azért jöttem szé­kelyföldi ufamra, hogy valamennyi kérdésben tájékozódjam és a saját hatáskörömbe tarto­zó dolgokon kívül a többi kérdésben is fel­hívhassam az egész kormány figyelmét. Hangoztatnom kell, hogy helyzetünk javu­lása nemcsak tőlünk, hanem a világ gazdasági helyzetének alakulásától is függ. Az elhang­zott kívánságokra válaszolva, bejelenthetem, hogy minden, egyes járásban tervezünk téli gazdasági iskolát. Gondoskodunk a Kifárad folyó szabályozásáról, amelynek áradása oly sok gondot okozott a, gazdáknak. Sbndosko. dunk megfelelő számú gazdasági gépek mtm- kábaholyezésérő! a Székelyfölden. Kertmun- kátképző iskolát állítunk fel Marosvásárhe­lyen, gondoskodunk a vetőmagvak arányos elosztásáról és mindent, ami ma teljesíthető, meg fogjuk adni a szükségben lévő gazdák­nak. — Midőn őszinte köszönetét mondok azért a valóban meleg testvéri fogadtatásért, amely­ben részesítettek, egyben büszkeségemet feje, zom ki ezért a dolgos és hazáját rajongóm szolgáló népért. Meggyőződésem, hogy teljes sorsvállalással élnek a keresztény Magyaror­szágért, amelynek felépítése mindnyájunk ér­deke a boldogabb jövendő reményében. • A miniszter beszédéért Katiik György bac- kamadarasi református lelkész mondott kö­szönetét. Az értekezlet befejezése után a földművelésügyi miniszter Mikó László főis­pán társaságában kíséretével együtt Maros, vásárhelyre utazott, ahonnan hétfőn reggel tért vissza a fővárosba. KI NEM ISMERI ?... KI NEM HALLOTT a hires nagyotmondóról ? Ha látni is akarja, nézze meg a ROY Al Filmszínházban. Az 56 tagú nagy zenekart a világ­hírű zeneszerző: Kodály Zoltán vezényl. A címszerepben: Páger Antal! Főszereplők: Dayka Margit Barczy Káló Me«V«sy»sx»Y Vilma Juhász József Pefhes Nándor Maliláry Zoltán Mihály Ernő tljváry Lajos Pethes Ferenc Előtte Magyar- és Luce világhír- adók. Jegyelővétel mindennap d. e 11—1. Előadások kezdete: Vt 4, 7*6, 7*8 és Va 10 órakor. A Pa iát suns film óriási világfi In* je, a.* és 1 roBlyhuszjárafolkót modern lársaskocsiLaV a Ralc ígér ha a város harminc tv re neki adia a közúti t^rsafiffépkocsiniárat engedélyét Kolozsvár, akt. 6. Kolozsvár város vezető­sége. mint ismeretes feliratot intézett Varga József dr. ipar és kereskedelmi miaiiszteriiez a helyiérdekű társasgépkocsijárai engedélyé­nek kiadása érdekében. A kizárólagossági jo­got a város a maga részére kívánja biztosí­tani, a személyszállítás lebonyolítását pedig annak a társaságnak akarja átadni, amely biztosítja a közlekedés nagy városához méltó színvonalát és korszerű jármüvek beállításával eleget tesz a forgalom követelményeinek. A szállítási engedély elnyeréséért máris nagy tülekedés folyik. Értesüléseink szerint a város vezetőségéhez már töbh ajánlat érke­zett, amelyek közül nem egy figyelmetkeMő re­formokat aka»* megvalósítani a közlekedés megjavítása érdekében. Megpályázta a szállítá­si engedélyt a BAKASZ is, amely kezdettől fogva ellátta Kolozsváron a személyszállítást. A Rakasz-nak Kolozsvár polgármesteréhez intézett kérése hót pontban összegezi azokat a feltételeiket, amelyek szemmel tartása mellett akarja a személyszállítást továbbra is ellátni. A pontokba foglalt ajánlat lényege a követ­kező: A Rákász társaság hajlandó Kolozsvár au­tóbusz forgalmát teljesen korszerű járómü­vekkel biztosítani. Ezen célból már 1942 ju- e;us 1. napjáig beállít hat darab a város ál­tal előirt tipusu teljesein uj autóbuszt és a je­lenlegi autóbusz parkot átfestve és korszerű­en kijavítva viszi a forgalomba addig is amíg a háború véget ér és az újabb társasgépko­csik Líszerzése lehetővé válik. 2 Kötelezi magát a Rákász, hogy a tech­nika fejlődése szerint a haladás söveceime- nyeinek megfelelő járómüvekkel cseréli ki a járómii állományt és beállítja a trolhrbusst, vagy ahoz hasonló alkalmas jájómüvekot. 3. Teljes irányítási jogot és teljes anyagi ellenőrzést biztosit a városnak. 4 Harminc év múlva a Rákász a kifogásta­lanul üzemben tartott teljes vonal felszerelést és gépjármüanyagot a váro= tulajdonába eu gödi át 5. Harminc óv alatt a Rákász a város pénz­ügyi osztályával közreműködésben olyan nyugdíjalapot létesit, amelyből 30 év nvuiva a Rákász tagjai tisztes polgári megélhetést biztosító nyugdijat kapjanak. Az ajánlat a továbbiakban arra utal, hogy a Rákász tagjainak vagyona elegendő bizto­sítók a vállalt kötelezettségekre. A polgármes­terhez intézett beadvány végül részletesen ki­fejti azokat a körülményeket, amelyeknek alánján a Rákász szerzett, jogaira hivatkozva kéri a társasgépkocsi járat engedélyét. A kolozsvári társasgépkocsi járat koncesszió­jának kiadása felett a városháza még termé­szetesen nem döntött s így egyelőre azt sem ítélhetjük meg, hogy mennyiben veszi figye­lembe a Rákász szerzett jogait. Egy bizo­nyos: leszámítva a háborús körülmények miatt keletkezett kényszerű nehézségeket, a kolozsvári autóbuszforgalom minősége és szel­leme eîlien a múltban is a jelenben is renge­teg bírálat hangzott el. A város vezetőségének tehát fokozottabb mértékben kell â közönség érdekeit szem előtt tartania az engedély kia­dásával, mert a koncesszió kiadása aztán évek­re Saabja meg a város közúti szemelyforgai- mánáfe rendjét, és képét. Az egeresi munkások és a Magyar Vörös Kereszt A sok sró — szegénység! —vallja a ma gyár közmondás. Az egeresi villanytelep munkásai most tettel bizonyították be, hogy milyen derék, igaz és lelkes magyarok. Le­velet küldöttek az Erdélyi Párt kolozsvár- megyei tagozatához s abban kijelentették, hogy... ... de hadd idézzük az ő egyszerű, becsü­letes. jószándéku szavaikat: — Mi, az Erdéhfi Párt egeresi villanytelepi csoportja drága magyar hazánkkal szembeni hazafias kötelességünknek eleget téve, tiszte­lettel küldjük el egynapi fizetésünkéi, 5-91 pengőt és felkérjük, szíveskedjék dl,juttatni azt rendeltetési helyére: a Magyar Vöröske­reszthez. Kérjük főtitkár urat,, hogy adomá­nyainkat neveink mellőzésével szíveskedjék nyugtázni valamelyik kolozsvári napilapban. íme: ez az erdélyi magyar munkás! Meg- inditőan szép példáját adták az egeresi dol­gozók annak, hogy a munkássorsról két év­tizeden át hangoztatott nemzetközi jelszavak mételyáradatában is megmaradtak jó és hű­séges magyaroknak, akik ösztönösen teszik meg azt. amit, a magyar sorsközösség min­den gyermekének meg kell cselekednie. A magyar élet legönzetlenebb és legtöbbet ál­dozó intézményének siettek önként és — nyugodtan mondhatjuk — anyagi erejükhöz kénest megható bőkezűséggel. Amikor erről a gyönyörű magyar vallo­mástételről megemlékezünk, szeretnők hinni, hogy az egeresi egyszerű munkásszivek pél­dája iskolát csinál s különösen azokat buz­dítja hasonló áldozatkészségre, akiknek na- gyobb társadalmi rangot és nagyobb jöve­delmet adott a sors osztályrészül. Megjelenik az „Erdélyi Általános Címtár" Az erdélyrószi területeknek az anya­országhoz való visszacsatolása után a gazdasági élet főágazataiban észilelhe- tővé vált az erdélyi címanyag hiánya. Erdélyi és egyben országos érdek ÎŞ- hogy az erdélyi ipari, kereskedelmi, gyáripari és pénzügyi kapcsolatok fel­ülj itassanak. Ezen kettős óéit van hivatva szolgál* ni az 1942. elején megjelenő ..Erdélyi Általános Címtár“, mélynek terjedel­mét 1300 oldalra tervezik. Az ..Erdélyi Általámos Címtár" szer* vezési munkálatai javában folynak éfi az érdekelt körök megértése révén már is igen előrehaladtak. A címtár első részé a hatóságok, hi­vatalok útmutatója, a második rész a kereskedelmi, ipari és gazdasági szak­névsort tartalmazz®, mig a harmadik rósz az ügyvédek, orvosok és magáno­sok címtárát foglalja magában. Az „Erdélyi Általános Címtár“ szer­kesztősége és kiadóhivatala Kolozsvár. Deák Ferenc utua 6. szám alatt van. Telefon 12—96 — Szini-szezon Dósén, Tudósítónk jdnnti: Szabó Márton színigazgató az erdélyi kerü­let engedélyezte e hó 8-án Szamosujvárra érkezik, ahonnan társulatával később utazik Désre és itt 42 napos színi .szezont tart. Az északerdélyi közönség előtt eddig' jnég isme­retlen nevű színigazgató 40 tagú társulatá­val szinvomlas előadásokat ígér. 15.000 kalotiás, modem tipusu tel­jesen komplett kis jéggyári herenderés eV» Jő Fapi termelés 35 q. — „Elszállítható" jelire BLOCKN.R hfrds őbe, Buda­pest, Vilmos császár-ut 33 szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom