Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-24 / 243. szám
> r -jŞ T' -t * rí (. 5 C* J J. o < -I V klri sii ‘Lvasoterm: BUDAPEST Pén/ek IMI október 94 Or 3 z ágház a. Xlra 12 fillér EIÖFTZETÉSI ARAK: 1 HÓRA Í.75, NE- | GYED ÍVRE 8. FEL EVRE 1«, EGESZ ÉVRE 82 PENGŐ. — POSTATAKAREK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 7814*. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 243. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ KÉSZVENYTARSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: TL SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter BE3CA a képviselőházban beterjesztette az 1942. évi költségvetést A hölt» vet én âssxeăllităsănak három szempontja : « honvédség megerő^Sfése ; a szociális cfomloslcoclás Knszé^euSflése; a fja**Ios;âţşi Sermelés lovábbfojleszféso és egfség8§ megszel vezése Benyújtották a hadikölcsönök felértékeléséről szóló javaslatot is Budapest, október 23. (MTI) Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter a képviselőhöz csütörtöki ülésén beterjesztette az 1942, évre szóló költségvetést. A Ház ülése iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Bárdossy László miniszterelnökkel az élen a kormány .valamennyi tagja megjelent. Tasnddy Kngy András elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést és közölte, bogy Mo- sonyi Ráknám az izraelita hitfeiekezetbc való belépés eltiltásáról javaslatot jegyzett be. Ezután a Ház egyhangú lelkesedéssel hozzá- járytt és elfogadta a miniszterelnök előterjesztéséi a honvédségnek az ország haláram túl szükségszerűen bekövetkezett alkalmazásáról. Ugyancsak vita nélkül elfogadta » képvi telőház ne 1942. évre szóld képr>-.:iöhá-' költségvetést, valamint a gazdasági bizottság előterjesztését a képviselőházi képviselői- tisztelefdijak csökkentésének megszüntetéséről Reményi-Schneller pénzügyminiszter beszéde Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1942. évi állami költségvetést, ugyanakkor benyújtotta az 1914—1918. évi hadikölcsön rendezéséről szóld törvény javaslótól, valamint a rdndkivüli ideiglenes házadómentességre vonatkozó mabb jelentést. Ezután elmondotta nagy érdeklődéssel várt beszédét Mielőtt rátért volna azoknak az elgondolásoknak részleteire,- amelyek a költségvetés összeállításakor vezették, kötelességének tar- tolta, hogy megemlékezzék véreinkről, akik a távoli harctereken a német és olasz hadse- teeggél együtt' dicsőséget-dicsőségre na Imazna lehetővé teszik, hogy idebent békés munka follyjék, — Övék minden megbecsülésünk — mondotta többek között a képviselőház tagjainak lelkes tetszésnyilvánításától kisérve. Ezután rámutatott arra, hogy a költség- vetés hosszú idő óta először tartalmazza a visszafoglalt Kelet-Ma gyár ország és az erdélyi részek szükségleteit és adatait. De még nőm tartalmazza a visszacsatolt Délvidék költségvetését, mert ez a terület katonai köz- igazgatás alatt volt augusztus közepéig fis így a megfelelő adatokat nem tudták összegyűjteni. A"cm szerepel a költségvetésben a honvédség rendkívüli hadikiadásait szolgáló összeg sem. Erről külön qondoskodás történik, A költségvetésen kívül nemzeti beruházásokra jelentős, összeget fordítanak, hogy e térni is tervszerűen előmozdítsák az eredményes működést. A honvédség részére Ä évre tervezett munka végrehtt itása gyors ütemben folyik. Ezután a pénzügyminiszter ismertette az 1941. évi április 14-iko előtti Magyarország állami költségvetésének részleteit, amelyek a következők . 3256 3 millió pengő kiadás Az állami közigazgatásban az összes kiadó- sok összege 2200.2 millió pengő, az össze- bevételek összege 2060.5 millió pengő, úgyhogy a hiány 141,7 millió pengőt less ki. Az állami üzemek összes kiadásai 1054 millió pengő, bevételei 1022 millió, tehát itt 32 milliós hiány van. A költségvetésben az Összes kiadások 3256.3 millió pengőt az összes bevételek pedig 3082.5 millió pengő, így tehát összesen 173.8 millió pengős a hiány. Az egyes tárcák kiadásai és bevételei a következők : A miniszterelnökség 1942. évi eJőiráiviyaata 16.2 millió pengő. A múlt évben 13.6 millió volt, tehát a többletkiadás 2.6 millió pengő. A bevétel az 1942. évre 1.3 millió pengő, a muţit évben 1.1 millió pengő volt. A bevétel emelkedése tehát itt 0.2 millió pengő. A külügyminisztérium jövő évi kiadására előirányzott összeg 17.7 uráliié pengő, 1.3 millióval több, mint az 1941. évben volt. A bevételre előirányzott összeg 2.04 millióval több, mint 1941-ben. A közélelmezési Mreanélkiili miniszter 1942. évi előirányzata 18.4 millió pengő, ami 10.8 millió pengővel több, mint 1941-ben volt. A bevétel előirányzata 13.3 millió pengő, ami 7 millióval több, mint 1941-ben. A belügyminisztérium 285.3 millió pengős előirányzata 84.9 miliió pengővel nagyobb, mim 1941 -lien volt. A bevétel előirányzata 54.1 millió, a többletkiadás tehát 18.7 millió pens' >. J pénriigyminisztériu/m 1942. évi. kiadása 2 ' júí,2ó ' pengő’, az előző évi 157.7 millió volt. Az, emelkedés itt 81.8 millió. Az 1942. óvj bevétel előirányzata 1855.6 millió pengő. 1941-ben 1222 millió volt, úgyhogy a bevétel emelkedett 663.6 millióval. Az iparügyi minisztérium kiadásai előirányzata 52.1 millió pengő, 37 millióval több, mint 1941-ben, mig a bevétel 46.3 millió, ami 36 7 millió pengős emelkedést mutat az riőző évihez viszonyítva. A kereskedelmi, minisztérium előirányzata 168.9 millió pengő. 56.3 millióval több, mint az előző évben volt. A bevétel előirányzata 24.7 millió. 5.7 millióval több, mint volt, A földmivelésügyi minisztérium előirányzata .156.7 millió, az előző évben 103 millió volt. A bevételi előirányzat 20.1 millió pengő. Itt 6.3 millió pengő a többlet. A vallás, és közoktatásügyi minisztérium előirányzata 218.8 millió pengő, 86.3 millióval több. mint az. e'őző évben. A bevételi előirányzat 16.1 millió pengő, 5,8 millióval több, mint 1941-ben. Az igazságügyminisztérium előirányzata 62.7 mii Ilié pengő. 19.7 millióval több, mint az előző évben. A bevételi előirányzata 3.7 millió, 1 millióval több, mint az előző évben. Több mint félmillióid pengő jut herv~de'emre .1 honvédelmi minisztérium előirányzata 581.3 millió pengő. 195.5 millióval több. mint az előző éviién. A bevételi előirányzata 0.8 millió pengő, 0.2 millióval kevesebb, mint volt 1941-ben. A pénzügyminiszter ezután rámutatott, arra, bogy a kereken 174 millió pengős hiánnyal szemben tekintetbe kell vennünk az állami beruházásokra szánt 271 milKó pengő összeget, amely ebben a költségvetésben szerepel, Lényegesen emelkedett a honvédelmi tárca költségvetése és lényegesen nagyobb összeget fordítunk államadósságok törlesztésére. Az év első 9 hónapjában nagyobbodtak az állam kiadásai, de tekintettel kell lennünk arra, hogy háborúban vagyunk s ugyanakkor a bevételek is lényegesen nagyobbak, mint az előző évben. Az államadósságok összege 3545 millió pengő, s ha ezt összehasonlítjuk a 2.5 milliárd pengőre becsülhető nemzeti jövedelemmel, láthatjuk, hogy az utóbbi összeg több, mint az állam- adósságnak fele. Az adósságok tétele egyébként a költségvetésnek csak 6,1 százalékát veszi igénybe, ami aránylag alacsonyabb, miért sok országban több, mint 10 százalék az ilyen tehertétel. Ezenkívül tekintetbe kell vennünk azt is, hogy 82 •millió pengőt fordítunk tőketörlesztésre, tehál végeredmény ben megnyugtató a helyzet. Állami közigazgatás: kiadásokban a tavalyi 1379.1 millió pengővel szemben az idén 2202.3 millió pengőt irányoztunk elő, tehát 823.2 millióval többet, mint az elmúlt évben. A többletkiadást az. okozta, hogy az előirányzatban már Erdély is szerepel. A hadikölcsön kötvények felértékelése A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy nein vehették fel még a költségvetésbe a hadikölcsön felértékelésével kapcsolatos költségeket, hiszen az országgyűlés még ezután fogja tárgyalni az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavasltat ismertetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter hangoztatta, hogy r hadikölcsönkötvények értékhatárát 5 százalékban állapítanák meg. oly- | módon, hogy mindazok, akik 1000 koronánál nagyobb névértékű kölcsönt jegyeztek, 80 pengős uj kötvényt kapnak, amely 3 százalékkal kamatozik és 40 év alatt fizetendő vissza. Külön elbírálás alá esnek az egészei kis kötvényjegyzők, akik 1000 koronán alul jegyeztek. Ezek köicsönkötvényeinek értékhatárát 10 százalékban állapítják meg és nem 40, hanem 10 év alatt fizetik vissza. Hogy az 5 és a 10 százalékos értékhatár között az átmenetet biztosítsák, az 1000—2000 koronát jegyzett hadikölcsönösök 100 pengős névértékű nj kötvényt kapnak. Csak azoknak a természetes személyeknek hadikölcsöukötvényét ismerik ej, akik 1938 október elseje előtt is a most Magyarországhoz tartozó területen laklak és magyar állampolgárok. A hadiköt- cSönkötvények értékelésére vonatkozó javaslat tehát a kisemberek szociális megsegítését előbbre viszi. Fontosak a pénzügyminiszternek e törvényjavaslattal kapcsolatosan hozandó azon intézkedései, hogy a zsidó fajú hadikölcsönkötvény tulajdonosok számára 50 pengőnél magasabb névértékű uj köicsönkötvényt nem szolgáltathatnak ki. Az azon felüli összegeket a zsidó kivándorlási alap növelésére fordítják. A törvényjavaslatban külön szakasz Intézkedik a visszacsatolt erdélyi területen é|ő tulajdonosok hadikölcsönkötvényének nosztri- fikálásáról és a járadékok magasabb valorizációjáról. 715 milliós emelkedés a költségvetési előirányzatban A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy az összes bevételekre körülbelül 2068 millió pengőt irányzott elő az 1941. évi 1345 milliós irányzattal szemben Az ezOvi előirányzat tehát. 715 millió pengő emelkedést mutat Ebben természetesen benne foglaltatnak a visszacsatolt erdélyi és keletmagya*9r- szági területekről várható bevételek, ezenkívül hozzájárult még az emelkedéshez a nagyobb adófizetés és a® uj hadfelszerelési adó hővezetése is. Az előirányzatban a pénzügyminiszter bizonyos óvatossággal járt d, mert tekintetbe vette a termelésben jelentkező nyersanyaghiányokat, noha az adófizetők most nagyobb fizetési képességet ée fizetési készséget mutatnak fel. A pénzügyminiszter a képviselőház előtt köszönetét mondott minden adófizetőnek, hogy az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében öntudatosan hozzájárultak a felmerült nehézségek kiküszöböléséhez. A nemzet három szempontja A pénzügyminiszter ezután ismertette azokat n pontokat, amelyeket az előirányzatot' mérlegelésénél figyelembe vett. Hangoztatta, hogy a jövő évi költságvetés elkészítésekor három szemvontra fektette a fősnlyt: a honvédség további megerősítése, a szociális gondoskodás kiszélesítése és a gazdasági termelés továbbfejlesztése és egységes megszervezése. A honvédség további megerősítése az elsőrendű feladat, A hadsereg ki*
