Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-13 / 208. szám

MeS-BTX llr&AtG J94h SZEPTEMBER 13 Orvosok ezrei ajánlják a Togal-1 ríiemnatflnis &s köszvényes fájdalmak öllen, idegfájdalm&knál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál, valamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezet­ten a Kiváló hatású Togal-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban. P. 1.60. Pityergő vörös „katonát" fogott egy magyar honvéd — Am. bír. honvéd haditudósító század közlése —. Nőm írjak meg e kis eset hősének a ne­vét, hogy meg ne gyűljön a haja majd ott­hon az asszonnyal. Mert a házi perpatvar aofcsEor rosszabb a háborúnál is — aki mind a kettőben résztvett, igazat adhat ne­künk... Pedig ártatlan eset volt. s szívesen teszek hiteit B. honvéd mellett, hogy semmiféle eeintelanság nem fordult meg az agyában, aman kor elhatározta, hogy nőt ejt foglyul a vörös katonák közül. Mert hire jött, itt-is, ofctlis rebesgették, hogy a vörösök már a nőket is egyenruháiba öltöztetik és nekihajt­ják a német, meg a magyar ágyuknak és j páncélosoknak. B. honvédnek szöget ütött a fejébe ez a hir s miután két nap s két éjszaka ször- nyülködöt-t ezen a szovjet rendszeren, a har­madik napon elhatározta, hogy ha törik. ■ szakad, szerez egy ilyen vörös asszonykato- nát Pusztán kíváncsiságból s aki netalán mást gondolna, annak nines igaza s még restelhet.i is megát, ba gondolatban is gya­núsítani mert az olyan derék embert, mint B. honvéd, aki igazán szereti a feleségét, meg a három kis oselédkéjét. Mondom, csupán csak becsületes kiván- esiság vezette B honvédet, amikor egy éj. szaka csónakot szerzett 3 átrándult a Dnye­per egyik szigetére, amelyen meg-megfor. dúltak a szovjet-járőrök is. Gondolta: leg­alább felkajtat egy ilyen fakanáltól fajzort bolsi asszonykatonát és tanulmányozás, vagy inkább szörnyülködés céljából foglyul ejti, bár nem nagyon hitt a mendemondá­nak... Józan ésszel nehéz is elhinni, hogy vörös fehémép is legyen a világon, de hia már idáig eljött hazulról, akkor legalább megtudja, hogy mi az igazság? Hát vörös fehénezemélyt nem talált, de főlönc8Ípett egy katonarnhás gyermeket. Katona volt az is. Tizenhat éves nyakig­láb gyerek, kopaszra nyírt fejjel, kerek má­ié arccal, tépett ruhában. Isten tudja, mióta bujkált a dogványoe erdőkben, miből élt, mennyit reszketett, amióta szétverték a csa­patát. Ott állott előttünk s a tolmács kérdéseire kamaazos szepegássél felelgetptt. Elmondtál, hogy egy nikolajevi gyárban dolgozott s amikor már a városba hallatszott az ágyu- dörgés, beverték őket egy sebtibe összetá­kolt zászlóaljba és kikergették a frontra. Puskát sem adtak a kezükbe, azt mondták nekik a politikai biztosok, hogy „puskát majd kapnak a halottaktól, csak ki kell csa­varni a kezükből“. Az első támadásnál szét­verték őket, aki megmaradt, riadtan mene­kült s szél ed t el az erdőben. Ő újból és újból a vörös csapatok közé verődött. Velük vo­nult vissza a Dnyeperen túlra is. Osapat- teste már nem volt. bát ide-oda lökdös- ték. Legutóbb egy dnyeperi sziget elleni vállalkozással előrehajtották a szigetre. A Magyarok visszaverték őket s azóta ott buj­dosott többedmagával a nádasban. Három nap óta egy falat nem volt a szájában, fü­vet rágcsált és a posvány vizét itta. Antiig beszélt, egyre remegett ez a nyakig­láb kamasz, mintha görcs rázta volna az egész testét. A kihallgatása után egyszerre csak sirai kezdett, el volt készülve arra, hogy most kivégzik. Hiszen egyebet sem hallott a biztosoktól a gyárban, hogy a né­metek, meg a magyarok minden foglyukat le- öldösik. A halálfélelem mellett rettentő éh­ség is kínozhatta, mert lekuporodott, hogy a térdével nyomja össze a gyomrát. Biztat- gat.ttáfc, bátorították, hogy ne féljen, semmi bántódása sem lesz, de csak remegett s időekimt lehunyta szemét, mintha a halált várná. Cigarettát adtak neki s tüzet is. Mohón kapott a vékony Honvéd-cigaretta után, de az égő gyufát is kivette a kézből. Talán at­tól féjt, hogy a szemét akarják kipörkölni. Amikor az egyik honvéd előszedte a bicská­ját, hogy a kenyeréből jókorát kanyarit- som a Méhezett kamasznak, felnyögött és egyszerre a térdére bukott a feje. Azt hit­te, most jön a vég... TJgy kellett megbök- cfâsni a vállát, hogy nézzen fel, vegye el a feléje nyújtott, karéj kenyeret... Mindnyájan szánalommal néztünk rája... Kétezerhatszáz vagon buza Kolozsvár lakosságfának évi szükséglete SoroxaVos ▼isszaélésele el tapasztalatait a cipő- és (tenyérjegyek igénylése körül Kolozsvár, szept. 12. A város közélelmezési hivatalának a mai időkben nem irigylésre­mél tő a helyzete. Ez az egyetlen váróéi hiva­tal, amelyet — minden alap nélkül — a leg­többen szidnak és amelynek működésével a közönség általában nincs megelégedve A közélelmezési hivatalnak az a feladata, hogy a lakosságot elsőrendű közszükségleti cikkekkel lássa el, azonfelül ellenőrizze az árakat, megakadályozza az árdrágítást, az áruhalmozást, de figyelme kiterjed a tiltott kereskedelem minden fajának megakadályo­zására is. Hálátlan feladat valamennyi! Ezt a felelősségteljes munkát, amelyet meggondolatlanul megbírálni, valósággal hoz­zátartozik a mindennapi élethez, Kolozsvárott hatvanhat tisztviselő végzi. Ezek az alkaima- ‘zottak állandóan érintkezésben vannak a kö­zönséggel és az adott körülmények között és a törvényes lehetőségek mellett mindenki ba­ján segíteni igyekeznek. Legtöbb esetben nem a tisztviselőkben van a hiba, hanem a közön­ségben, amely sokszor türelmetlen és ideges, követelőleg lép fel és nem akar tudomást szerezni a fennálló nehézségekről A közélelmezési hivatal legsúlyosabb gondja a cipőkérdés. Ezidőszerint havonként 2200 pár cipő és 1882 kilő talpbör áll Kolozsvár rendelkezésére. Ennek a mennyiségnek a. fel­emelését a polgármester ismételten kérte a közellátási minisztertől. Ezzel szemben a havi Igénylés körülbelül 50.000 cipő. Ez azt jelen­tené, hogy a város minden lakójának — gyer­mekeket is beleértve — két és félhónapon- ként egy pár cipőre, vagy tál palásra tenne szüksége. Igényel az is, akinek ö+-hat, sőt tiz-tizenkét pár cipője van. Ez a komolyság legteljesebb hiányát mutatja, másrészt azt, hogy a törvényes követelményekkel nem tő­rödnek. Pedig az igénylési lapon rajta áll a figyelmeztetés, hogy valótlan adatok közlését a törvény szigorúan bünteti. Ez a büntetés hathőnapi elzárásig é* 8000 pengő pénzbünte­tésig terjed Nehéz a kenyér, és lisztkérd ős is. A mi­nisztérium csökkentett fejadagot utal ki, de mindenki kenyéradagját biztosítja. Ezért ál- I lapították meg a munkások napi adagját 40 dekában, a többi fogyasztók 30 dekájával szemben. A város lakosságának felét sem te­szi ki a zöld jegyre Jogosult munkásság és azok családtagjai. Ezzé! szemben mégte kö­rülbelül 70 ezer zöldjegyet és negyvenezer fe­hér jegyet adott ki a közélelmezési hivatal. A fehér-kenyér igénylésénél te sok a vissza­élés. A fehér kenyérrel az aggokat és a bete­geket akarták eredetileg ellátni s a* Igazolás­nál megelégedtek egyszerű háziorvosi bizo­nyít vÁnnysl. Visszaélés volt a válasz a biza­lomra. Sok panasz hangzott el a közönség köré­ben a kenyér minőségére is. El keli ismerni, hogy sok esetben jogosak ezek a panaszok. Csak egyes pékek nyerészkedési vágyával le­het magyarázni a kenyér kifogásolható minő­ségét, mert a pékiparosok többsége kifogás­talan kenyeret ad piacra. A közélelmezési hi­vatalnak hatalmas munkát ad a pékek erő­teljes ellenőrzése is. Érdekes az a megállapítás, hogy Kolozsvár egyévi Usztazükséglete körülbelül nyolcmillió pengő értéket képvisel. A város lieztellátass a malmokon keresztül, eddig nehézkes volt. A közélelmezési hivatalnak most az a törek­vése, hogy a város egész évi lisztszükségletét biztosítsa és ne kelljen havonként a malmok­tól beszerezni a szükségletet. Evenként mint­egy 2600 vágom buza szükséglete van a va­rosnak, Ha ezt sikerül előre lekö+nd, nem kell tartami altól, hogy a kenyéradagot csökken­tik. A zsir és hue, főleg sertéshús ellátása miatt a város ^közönségének nem volt oka panasz­kodni. A város előrelátóan több anyaországi sertéahizlftlóval kötött szerződést és a leszállí­tott sertések vágásából szükebb hónapokra te tároltak megfelelő mennyiséget. Ebben a te­kintetben a legnagyobb nehézség az, hogy a vágóhid szűk és nincs kellően berendezve és igy a hütőkamara befogadóképessége sem ki­elégítő. A vágóhidat már rendbehozták és most készül a korszerű hütőhix, amelyet egy év múlva adnak át rendeltetésének. MGrosvásárheSyi hadijelentés ii. Séféi a hangverseny-orgona, a Teleki-téka Corvinéi és Bodor kútjának elő-előtőrő vize körűi Marosvásárhely, szept. 12. Legutóbbi hadi- tndósitnsn óta nevezetes dolgok történtek az idegennel. Rájött többek között, hogy nem min den réz, ami fénylik, leihet néha arany is. De ne vágjunk a dolgok elébe. Legutóbb azokról a helyekről volt szó, ahol naponként töltik az emberek idejük egy részét. Most értesítés tör­ténik azokról, amelyeket idegenforgalmi neve­zetességekként mutatnak meg az idegennek. Több ilyen nevezetesség van: a városi kul­túrpalota s annak hires orgonája. Aztán a Te­leki-téren. a kísérletként jelentkező zenélő Vut, meg a többiek. Vegyük sorra. A városi kul- tarpailota ott van a világváros és a falu kö­zött. Egyelőre mozinak használják. Itt van az ország egyik legnagyobb és leg­modernebb orgonája. Hány sípja, változata, játékasztala van? Nagyon sok és a hangszer igazán remek. A pontos adatok megtalálhatók a város leírásában. — Hetenként tartanok hangversemitf — Nem — Hát milyen időközökben ? — ?? Erre már nincs válasz. Mert ha volna, való­színűleg az lenne, hogy szökőévemként három­szor. Igaz, hogy az elmúlt télen itt járt egy­szer Gergely István, a Vásárhelyről elszárma­zott neves orgonista s játszott egy változato­san összeállított miisorii hangversenyen, ahol még vers is került a terítékre egy ambiciózus szavalás következtében. minden elemi IQSf fii A­szak és közép- lOIMJLH KÖNYV ÍrösEzérÉRKÉP’ L E P A G L, Azóta a közönségnek nem volt része az or­gonában. Zenekarban sem, szólistákban ke­vésbé. Az ember úgy érzi, mántba a falusi tisztasaobáról volna szó, amely a ízért van, hogy szép legyein és nem azért, hegy használják. Valaki nagy elkeseredésében mindemért a helyi társadalmat okozta. Nyugodjunk meg abban, hogy nem volt iga­za. Miután felszabadultunk s megindult a ren­des gazdaság; élet. a szellemi termékek is be­kerültek a, forgalomba s nemi késieké dh étik már az sem, hogy Marosvásárhely zeneisko­lája, hangversenyterme s remek orgonája ér­telmet kapjon. Az ősi téka Corvinái Korhadó, omladozó, ősi barokk épület a Geese Dániel utcában: a Teleki-téka. Aki bő­vebbet alkar tudni róla. elolvashatja a könyv- táj- részletes leírását. Ezúttal halványan uta­lunk egy különös jelenségre. A könyvtárnak ugyanis nagynevű alapitója hagyott egykor nehány diarab Corvinát is, ami bizony hatal­mas érték volna a mai világban. Volna? Ügy látszik. A könyvtár rokonszen­ves, fiatal őre szerint ugyanis még nyolc, vagy tíz évvel ezelőtt a budapesti Nemzeti Múzeum­ba szállították a Corvinákat, mert itthon nem voltak elég biztonságos helyen. Ebben a ma­gyarázatban meg kell nyugodni. Minek akkor a suttogás? Sokan ugyanis úgy tudják, hegy nehány évvel ezelőtt valaki eladta a Corvinákat. Egyéni számlára, még pe­dig egy amerikai műgyűjtőnek, nehéz dollá­rokért, Ha igy volna, minden bizonnyal nagy szégyene volna kulturvil águnknak. De ha a Nemzeti Múzeumiban vannak az öreg könyvek, nincs semmi baj. Végül is konkrét nyilatkozat kellene vagy a könyvtár, vagy a Nemzeti Mu­zeum részéről. Ha nem is közvagyon a könyv­tár, de közhasználatú vagyontárgy, a nagykö­zönség irodalmi áhítatának emelésére szolgáló gyűjtemény. Illik tehát minden marosvásárhe­lyi és minden magyar polgárnak tudnia, mi lett Mátyás hires könyveivel Î Kísért a muzsikáló Kút Tudnivaló, hogy az idegen, aki Marosvásár­helyre érkezik, már útközben gondol Bodor hí­res muzsikáló kutjára. A székely leiemé yesség legendáshírű alkotásának azonban csak emlé­ke él. Nyomát könyvekben és nagy beton- tömbökben lehet csak megtalálni. Ennek a helyére építették ugyanis a nagy görög kelet; templomot, szürke betonból, bizánci stílusban. Építője, — aki egyesíteni szerette volna a rég; építészeti formát és a modem vasbeton stílust, különö6 épül etmonstrummal ajándékozta meg megrendelőit Az elvarázsolt ember hírében élt Bodor lel­ke most ennek az építészeti szörnyszülöttnek kövei között ismét jelentkezik. Szemmel lát­ható és kézzel tapintható formában, még csak legendát is fölösleges költeni a fel-feltörő Bo- dor-kufcról. Ott van annak nyoma, a beton min­den likacsában. Lassan, de kitartóan szivárog a viz, éktelen nagy fokokban mutatja a be- tonfalban, hogy valaha, volt és most is létezik. Elnyomni nem- hagyja magát. De ne feszegessük tovább Bodor kísértet- ként jelentkező kürti zenek kérdését. Építészek­re tartozik, a közbiztonság közegeire... A muzsikáló kút szellemed jussukat követe­lik... S a látható anyag és a láthatatlan erők ki- sertie párharca éni‘őszekre és a közbiztonság közegeire tartozik. DÁVID IVÁN T ermesszunk csicsókái! Már nem egyszer előfordult, hogy a. szük­ség olyan később nélkülözhetetlenné vált élel­mezési cikket segített diadalra, melyekre a bőség esztendeiben senk; sem gondolt. Fran­ciaországban a csicsóka, ez az érdemtelenül el­hanyagolt emberi és állati tápnövény ismét jogaihoz jutóit. Jacques Bujmlt több mint egy századdal ezelőtt már felhívta erre a rend­kívül sokoldalúan használható növényre a fi­gyelmet, de közvetlen hazáján kívül nem jött divatba. A világháború, ínséges esztendőiben azután uj virágkort ért el a csicsóka, hogy a konjunktúra idejében ismét feledésbe merül­jön. A csicsókát sok tekintetben a burgonyá­hoz lehet hasonlítani. Ha a burgonya tápérté­két 100-nak vesszük, akkor a csicsóka tápér­téke körülbelül 80 egységre rúg. Ezt a kü­lönbséget azonban bőven ellensúlyozza az a körülmény, hogy egy holdon a burgonyánál kétszerte nagyobb mennyisig terem belőle. Nagy előnyt még a burgonyával szemben, hogy rendkívül igénytelen. Sokkalta rosszabb földdel is beéri, trágyázásra alig van szük­sége és a kártevőkkel szemben is ellenállóbb. Mint takarmánynövény különösen nagy je­lentőségre tehetne szert. Ezer kg. csicsóka takarmányértéke 2000 kg. répa takarmány- érőikével egyenlő. Bár kezdetben nem szabad nagy mennyiségben adni az állatoknak, az állatok szívesem fogadják. Nyersen izlátesebb, mint főve és értékesebb, mint a nyersburgo­nya. Jól emészthető alkotórészekben nagyon gazdag, különösen szőlőcukorban (14.7 száza­lék), melyet a gyomor átalakítás nélkül köz­vetlenül dolgoz fel táplálékká. A növény szá­ra jó zöld takarmányt szolgáltat. Levéléinek tápértéke nagyobb, mint, a kukoricáé és a fe­hér cékla leveleinek teka.rmányáríékét há­romszor felülmúlja. Kísérletek alapján meg­állapították, hogy száraz, másra alig használ­ható talajon ápolás és trágyázás nélkül nem kevesebb mint 32 évig szakadatlamd terem. Dél-Fmanoiaországban jó földön normális mű­velés mellett egy hektárovkint 600—700, sze­rencsés, esetben 800 méetrmázsa csicsóka ter­mett. A csicsóka gazdaságos termelése történhet a vetésforgóba való beiktatással, de ugyanazon a földön egymásután négy-nyolc évig is lehet termelni. Igénytelensége folytán termelésére olyan rossz talajokat is fel lehet használni, melyeket különben parlagon kellene hagyni. Túlságosan nedves és tiszte agyagteíajan nem disz fik. Vájjon nem lenne-e érdemes a csicsókának nálunk is több figyelmet szentelni? (MN.) — Temesváry Imre országgyűlési képvi­selő balesete. A Magyar Tudósító jelenti: Temesvárv Imre dr. országgyűlési képviselő neimirfei'ben Kolozsvárott járt ás amidőn an- tóra akart felszállani, olyan szerencsétlenül csúszott meg, hogy a kezén és a térdén sé­rüléseket szenvedett, A kolozsvári klinikán tetanusz ellen oltást kapott, amely után magas láz lépett fel, Szerencsére a láz ha­mar elmúlt és másnap már Hódmezővásár­helyre tudott utazni. A lakásán kezdetben jól érezte magát, de a minap újból magas láz lépett fel nála, úgy. hogy a kórházba kellett szállítani. Temesváry Imre dr. kép­viselő egészségi állapota a kórházban már javult és valószínű, hogy néhány napon be­lül telisen felgyógyul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom