Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-13 / 208. szám

1941. SZEPTEMBER 13 ZljezBTiSSrsAiG Kolozsvár hazatérésének első évfordulóját méltatta Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán Kolozs-vármegye közgyűlésén A közgyűlés jóváhagyta a vármegye közntfi és háztartási költségvetését költségelőirányzatát. A ’közúti bevétsek ősz- szege 1.350.000 pengőt tesz ki, a kiadások 1-200.294 pengőt. A tavalyi előirányzattal szemben a bevétel 180.000 pengővel, a kiadás 200.000 pengővel «sokként. Jelen Gyula dr. hozzászólása után a köz­gyűlés hozzájárult, hogy a vármegye vezető­sége a közúti alap terhére úthengert és teher­autókat vásároljon. Oeornay Jenő dr. másodfőjegyző ismertette ezután a vármegye háztartási alapjának 1942- il; évi költség-előirányzatát. A közgyűlés tudo­másul vette, hogy a háztartási alap bevétele 21.739 pengőt, kiadási tétele pedig 263.918 pengőt tesz ki. A hiány tehát 242.176 pengő. Hozzájárult ezután a közgyűlés ahhoz, hogy a vármegye alapjainak készpénz feleslegét a vármegye vezetősége a kolozsvári Takarék- pénztár és Hitelbank Rt.-nél, a Transsylvania Banknál, az Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Banknál, valamint a Magyar Olasz Banknál gifiimölcsöztesse. A közgyűlés az alispán előterjesztése alap­ján 3500 p.-g'ő hozzájárulást szavazóit meg Ko­lozsváron felállítandó uj mentőállomás céljai­ra, 10.000 pengőt pedig a kolozsvári járvány, kórház fenntartási költségeihez hozzájárulás- liént. Tudomásul vette a közgyűlés a bánffy- hranyadi téli gazdasági Iskola felállttá sáréi szó­ló előterjesztést és megszavazta a földműve­lésügyi mimisztérium által előirt hozzájárulást. Boda Béla dr., a Vármegyei Közjóléti Szö­vetkezet megalakulásáról számolt be. majd is­mertette Szilágy-vármegye törvényhatóságá­nak átiratát az Országos Falusi Kislnkásépi- tési Szövetkezet akciójának kiterjesztéséről. A közgyűlés a javallatot magáévá tette. A közgyűlés végül jóváhagyta az 1941-ik évi közúti költség előirányzatban végrehajtan­dó 2000 pengős hitelátruházást, majd megadta a hozzájárulását, hegy a vármegye vezetősége Erdély fásításának előmozdítása érdekében a vármegye vezetősége kísérleti telepet állítson fel. A vármegye közgyűlését Tnczédy-Jo lesman Ödön dr. főispán délben 12 órakor zárta be. Beszámolói tartanak az Erdélyi Pari képviselő? Kolozsvár, szeptember 12. Kolozs-vármegye törvényhatósági bizottsága pénteken délelőtt 10 ónkor tartotta rendes közgyűlését., amely­nek kiemelkedő mozzanata volt Goal Elemér alispán évhamados jelentése a vármegye hely­zetéről, valamint a vármegye közúti költség. vetésének, valamint háztartási alapjának meg­állapítása. A közgyűlés elején Inczédy-Joksm'an Ödön dr. főispán meleghangú beszédben emlékezett meg a hazatérés évfordulójáról, valamint dicső honvédőink düadailimias oroszországi hadjára­téról. — Úgy érzem — mondotta a főispán —. hogy. mielőtt a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalásához kezdenénk, emlékeznünk keH Emlékeznünk a most elmúlt napokra, kü­lönösen pedig a tegnapi napra, szeptember 11-ikére, amely nap évfordulóját jelenti an­nak, mikor dicső honvéd csapataink vára», gyénk területére léptek. Ez az emlékezés le- gyen egyben hálaadás a Mindenhatónak, ki az Ö bölcs akaratával visszaadott minket édes hazánknak! Legyen ez az emlékezés hálaadás Kor­mányzó Urunknak, aki elhatározásával meg­mutatta az utat a szentistváni Magyaror­szág felé! Legyen hálaadás a nagy német és olasz nemzet vezéreinek! Nekünk pedig, akik Kolozs-vármegye ügyeinek intézésével bízattunk meg, legyen ez az emlékezés egy újabb fogadalom, hogy a megbízatással járó kötelességünket min­denkor lelkiismeretes pontossággal teljesít­ve, a polgári közélet minden vonalán és vonatkozásában olyan munkát fejtünk ki, amely az ország javát szolgálja és amely­ből áldás fakadjon szegényre, gazdagra, ki­csinyre és nagyra egyaránt. Amikor pedig emlékezünk, akkor nem fe­ledkezhetünk meg azokról, akik ma hazán­kért. a keresztény kultúráiért áldozzák éle­tüket és vérüket: a magyar honvédekről. A hálaadás mellett tehát kérő imánk száll­jon a mindenható Istenhez. Áldja meg minden lépésüket, vigasztalja meg árván maradt hozzátartozóikat, kisérje siker fegy. vérükét, hogy visszatérhessen ennek nyo­mán mielőbb az az áldásos béke, amelyért emberek milliói olyan régen áhítoznak. A főispán meleg, szívből fakadó beszéde ntán Szász Ferenc dr. főjegyző terjesztette elő Goal Elemér alispán évharmados jelen­tését. A jelentés mindenekelőtt beszámol a vármegyei ügyforgalomról. 1941. július 1-től 1941 szeptember 1-ig beiktattak összesen 2960 ügydarabot, ebből élintéztek 2509-et és elintézés 8Jatt áll 451 darab. A személyi ügyek ismertetése után a jelentés megállapí­totta, hogy a vármegye közbiztonsági viszo­nyai általában kielégitőek. Az állam és társa­dalmi rend elleni bűncselekményt sehol sem követték el. A közlekedés uj rendjével kap­csolatban a közlekedés; kihágások száma sza­porodott ugyan, de nem öltött rendkívüli mé­reteket. Nagyobb közlekedési balesétek nem történtek. A jelentés a továbbiak során megállapítja, hogy a vármegye közellátásában a zavarok megszűritek. A legnehezebb két hónapban, jú­niusban és júliusban is sikerült leküzdeni az átmeneti nehézségeket. Az alispánt jelentés végül beszámol a köz­egészségügyi és állategészségügyi helyzetről, valamint a népművelés feladatairól. X jelentést a közgyűlés egyhangúan tudo­másul vette, majd Szász Ferenc dr. főjegyző előterjesztette a vármegye 1942-ik évi közúti KOLOZSVÁR, szeptember 12. Az Erdélyi Párt parlamenti képviselői szeptember 21-ikén és 28-ikán egész Erdély területén a főbb járási központokban beszámolót tarta­nak arról a hatalmas munkáról, amelyet a párt megalakulása óta Erdély talpra állítása érdekében végeztek. A képviselők beszámo­lóit egész Erdélyben nagy érdeklődés előzi meg. A belpolitikai életnek ez lesz az első Budapest, szeptember 12. Az Országos Ipar­egyesület ezévben is megrendezte szokásos őszi vásárát, amely valósággal látványosság­számba beillő erőpróbája az egyre fejlődő magyar iparnak. A vásár területe kétszeresen növekedett az előző évhez képest s az óriási területen változatos és ügyes elrendezésben tárulnak a látogatók elé a magyar ipar ter­mékei. Az ünnepélyes megnyitás óta annak elle­nére, hogy az áradások következtében korlá­tozott vasúti forgalom eleinte visszatartotta a hazatért erdélyi részek közönségét, az első öt napon több, mint kétszázezer látogató te­kintette meg a kiállítást. Az iparcsarnok előtt mindjárt szembetűnik az ország háziiparának gazdagsága, amely teljesen betölti az árkádosán kiépített terü­letet. A hazatért bukovinai székelyek külön kiállítása szintén általános feltűnést keltett. Külön épülete van a rádióiparnak is, amely gazdagságával és változatosságával egyaránt lebilincseli a nézőket, A fedett csarnokban a hires magyar bútoripar termékei mellett a kárpitosság, a háztartási felszerelések mellett erőteljes megnyilatkozása a képviselőház őszi ülésciklusának küszöbén. Az Erdélyi Párt elnöksége egyébként va­sárnap Nagyváradon értekezletet tart a vá­rosi pártvezetők bevonásával. Az értekezle­ten a központ részéről Teleki Béla gróf or­szágos elnök és Páll György dr főtitkár vesznek részt. pedig mintegy félszáz szakma sorakozik fül. A közönség figyelmét különösen az uj nyers- és pótanyagok felhasználási módját szemlél­tető készáruk csoportja köti le. A rendezőség leleményességére vall a „Hiúságok vására”, amelyben az egyes ko­rok változó divatjával kapcsolatosan a leg­érdekesebb darabokat találjuk a Történetim Muzeum és a Nemzeti Szinház anyagából. A magyarázó táblák elárulják, hogy a színpa­don mikor és melyik nagynevű művésznő vi­selte ezeket a ruhákat. A különböző korokból származó ékszerek, szépségápoló szerek és számtalan más érdekesség emeli élménnyé a kiállításnak ezt a részét. Legnagyobb tömeg azonban az úgynevezett szovjet kiállítás ellőtt tolong, ahol a Keleten dicsőségesen harcoló honvédség harctéri zsákmányát mutatja be a rendezőség. A kiállítás rendezése minden elismerést megérdemel s a fáradhatatlan vezetőség meg is kapja jutalmát, mert a látogatók százezres tömege a legnagyobb megelégedéssel ás di­csérettel hagyja el a vásárt, azzal, hogy „vi­szontlátásra a jövő őssizel“! —os —n. GAZDAG C I R K U S 7 Mo, szombaton este fél 9-Vor kezdi meg a posta hátamögőtti téren nagy m e q n y i t ó előadását. UflSflRnflP DtliUTÁn H, ESTE Vz9 ÓRAKOR ELŐADÁS rr Séta a budapesti Őszi Vásáron 35 perc rnarosvásdrhelvj 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL Á Haavm Légiforgalmi r. t. MALIÉRT légijdrafai vasárnap is közlekednek, flóelőre gondoskodjék h elfoglalásról Mélyás Lírálytér 7 sz. Telefon: 3E£-96 SzárfiVólelep dobozza fel «B nyárádmentí „Murolcorsiág“ veteményeif Ismét piachoz jutnak Mezőpanit erdélyszerfe hires kerti vefeményei Marosvásárhely, szeptember. 12. ,-Ma­rok, ország“ ott terül el a Nyárád folyó mentén, Marostorda megyében. Nevezetes hely, mert az egész Székelyföldön itt termesz­tik a legtöbb és legjobb zöldségfélét. Az itteni sárgarépa messze földön hires, ezért is hívják ezt a földet — Murokországnak. A Nyárád-menti székelyek zöldségféléi a vizsgálatok szerint a talaj kiválósága miatt izesebbek. és kiadósabbak, mint a másutt ter­mesztett vetemény. A gazdák annak idején szekerekkel száMitották & zöldségfélét Se­gesvárra, Fogarasra, Nagyszebenbe. Az Er­dély közepén húzódó határvonal miatt a múlt évben azonban már nem tudták értékesíteni a veteményt. Egy részét Marosvásárhelyen s a többi székelyföld; városokban igyekeztek el­adni, igen nagy mennyiséget azonban kényte­lenek voltak elvermelni, mag jobb idők követ­keznek. A jobb idők megérkezése előtt azon- • bein a zöldség — elromlott a vermekben. A környékbeli vezetőknek nagy gondot okoz, hogy mi mádon lehetne éntékcsiteni a nagymennyiségű zöldség felesleget f Hosszabb útra nem érdemes szállítani ezeket a termé­nyeket, mert a fuvarköltség nem térül meg. Ezért határozták el, hogy zöldségszáritó tele» pet létesítenek s a szárított zöldséget aztán sokkal könnyebben eljuttathatják a fogyasztó piacokra, akár az anyaországba is. Legutóbb Szabó Béla, a budapesti Kertészeti Akadé­mia tanára bejárta Murokország falvait és pontosan megállapította a zöldségfélék minő­ségét. Megállapította azonban azt is, hogy az állandó belterjes gazdálkodás következté­ben egyes fajták már elkorcsosodtak s igy felfrissítésre van szükség. Most aztán véglegesen megoldást nyer a Nyárádmente zöldségtermesztőinek kérdése. Az Erdélyrészi Hangya Központ a marostor- damegyei Meggyesfalván nagy zöldségszáritó üzemet létesített s a veteményféléket itt jó áron megveszi a gazdáktól, a száriottt és szak. szerűen válogatott terményt pedig forgalom­ba hozza, egyúttal pedig friss meghoz juttat­ja a gazdáikat. Az üzem már a közeljövőben, ahogy a zöldség kiásása megkezdődik, meg­kezdi a feldolgozást s igy a földmivelésügyi kortnanyza* szándékainak megfelelő értékesi- lési lehetőség a székely gazdák számára meg­valósul. O. szagos !ovasm4rl'őzésehet rendez október elején a IX. honvéd hadtest Kolozsvár, szeptember 12. A m. kiv IX. limivéöhadtesí október 2. és 5. között or­.ígos lovasmérkőzéseket rendez Koloasvá- rom, az egyetemi sportpark pályáján. A nagy társadalmi és sporteseménynek ígér­kező versenyek nevezési határideje szep­tember 17, délután 5 óra. A kolozsvári lo­vasversenyek xmegthivódit a napokban küldőt- ték szét s azok részletes tájékoztatást ad­nak a nevezési feltételekről és az egyes ver­senyekről. A meghívóban feltüntetett műsor szerint október 2-án a m. kir. hon.védvezérkar fő­nöke dijának, a IX. honvéd hadtest dijának szálmiaiit és a járőr-versenyt booiyolitják le. Október 3-án a következő versenyszátnok szerepelnek műsoron: a honvéd tüzérség di­ja, a Szent György-dij B-csoport, a budin- pesti Tattersall dija, a honvéd lovasság di­ja, a földművelésügyi miniszter dija. Októ­ber 4-ikén a Szent György-dij A-cso­portja, a Budapesti Ügetőverseny Egyesület dija, a honvédelmi miniszter dija ás az OMIH dija, október 5-én, a verseny utol­só napján pedig a Szatm ál-vármegyei Lóver­seny Egyesület dija, a báró Wesselényi Béla- emlékverseny, Kolozsvár sz. ldjr. vá­ros dija, az Urlovasok Szövetkezetének di­ja, a. Magyar Lova vegyiét dija és a Kolozs­vári Hölgyek dija veusenyszámai kerülnek sorra. Régen nem látott, színes és pompás látvá­nyosságnak Ígérkeznék tehát a IX. honvéd hadtest októberi lovasversenyei s bizonyos, hogy ennek a ritka sportalkalomnak renge­teg lelkes nézője lesz. Emelték a borjú- és marhahús árát Kolozsvárott Kolozsvár, szept. 12. A Kolozsvár és Vidé­ke Ipartestület Husi pari szakosztálya — mint tnái jelentottiiV — beadványt intézett a váro6 vezetőségéhez & kérte a borjú- és marhahús 1941 jvmus 16-ikám megállapított legmaga­sabb árának felemelését. Kérésüket azzal tá­masz,tottát elá. hogy az állaténak az. utóbbi hetekben jelentősen emelkedtek és a jelenlegi árak mellett nem találják meg számitásaikat. A polgármester a Kereskedelmi Hivatal ko­lozsvári kirendeltségének közben jöttével le­folytatott tárgyalás eredményeképein megálla­pította, hogy a husiparosok kérése indokolt és a fogyasztók érdekeinek, valamint a vonatko­zó törvényes intézkedések szem™ nel tartásával az élő borjú kalkulációs alapárát Kolozsvár város területére 1.42, a kalkulációs élőmarha alapárát 1-20 pengőben állapította meg kg.- kint. Ennek alapján Kolozsvár területén a mai naptól keadődőleg n hús legmagasabb fogyasz­tói ára a következő­Borjúhús: (Nyomtaték nélkül árusítható borjuhus-részek):' Kicsontozott borjucomb husrÓ3zenként_ vagy egyben 3.69. kicsontozott borjucomb szeletekben 3.98, borjumáj 2.92, kicsontozott lapocka 2.27. borjukaraj és vésés (iebbeny nélkül) benne lévő csonttal, vala­mint csontnélküli lábszár 2.84, szeletelt borjú- karaj 3,12, borjutarja, pörköltnek való hús 2.27, borjunyelv 2.84, borjufej velövei és nyelv­vel 0.85, borjufej. hús és tüdő 1.42, borjuvelö darabonként 0.18 pengő. Marhahús (nyomtaték nélkül): Elsőrendű marha, hátulja husrészek 2.66, elsőrendű mar­ha eleje 2.34 másodrendű marha hátulja 2 46. marod rangú marha eleje 2.14, tisztított vese­pecsenye 3.72 pengő kg.-ktnt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom