Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-13 / 208. szám
Sasomba t ltiéi szeptember 13 v- • , u BUDAPEST S § parlament- EXísaíí MA: TELJES BTOTTÖSTBSI ARAK: 1 HORA 2.70, NEGYED EVBE 8, FEL ÉVBE 16, EGÉSZ ÉVRE 92 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. MŰSOM Ára 12 fillér HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. 208. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓItSZTSNITASSA8ÍO FELELŐS SZERKESZT SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 16-68. — POSTAITOK: 7L SZ meg a Horthy—Hitler találkozón A német sajtó méltatja Magyarország küzdelmének fontosságát Roosevelt parancsot adott az „amerikai védelmi vizeken“ levő német hajók megtámadására Sztálin személyes üzenettel sürgette meg az amerikai segítséget — Huszonkét haj'ót süllyesztettek el a németek egy angol hajókaravánból A Szovjet éleshangu jegyzéket intézett Bulgáriához A tengelyhatalmak vezéréinek legutóbbi, a keleti hadszíntér vezéri főhadiszállásán lefolyt többnapos tanácskozása után Hothy Miklós, Magyarország kormányzója kereste föl Hitler vezért, hogy a bolsevizmus elleni közös küzdelemmel és az uj Európa megalkotásával kapcsolatos kérdésekről folytasson tanácskozást. A magyar közvélemény pénteken reggel hivatalos közlésekből értesült a nagyjelentőségű eseményről' amelyet a közléshez fűzött illetékes helyen elhangzott megjegyzések rendkívüli fontosságúnak mondanak. A magyar honvédség csapatai mesz- sze benn Ukrajna szivében, a német haderővel vállvetve a szovjet elleni hadjárat kezdete óta közös küzdelemben harcolnak az európai újjáépítés közös céljaiért és igy a legtermészetesebb, hogy a honvédség fővezére felkereste a németbirodalmi haderő legfőbb parancsnokát Magyarország, amint azt a találkozáshoz fűzött kül földi sajtómegjegyzések is hangoztat ják. a legteijesebb meggyőződéssel vesz részt a bolsevizmus elleni harcban. Kormányzó urunk Európában a bolsevizmus elleni küzdelem legrégibb harcosa. 1919 ben ő szervezte meg azt a hadsereget, amely Németországot megmentette a bolsevizmus átkától és ezzel egyúttal óriási szolgálatot tett egész Európának, mivel a földrész egyik legfontosabb pontján útját vágta a bosevista métely továbbterjeszkedésének- A harcban való részvételt az egész magyar közvélemény történelmi küldetésnek tekinti és meg van győződve* hogy az európai rend egyik legnagyobb és legvégzetesebb ellenségé nék leküzdése után, a kialakuló uj Euróbán, céltudatos politikájának ered- ményeképen el foglalhatja azt a helyet, amely a nemzetet államalkotó képességeinél, politikai érzékénél fogva az európai eszmékért folytatott küzdelemben hozott áldozataiért méltán megilleti. * Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke európai időszámítás szerint pénteki hajnali négy órakor elmondotta nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédét. Roosevelt hü maradt eddigi politikájához: egy lépéssel — és ezalkalommal különösen veszélyes lépéssel — közelebb vitte or_ szagát a háborúhoz. Bejelentette, hogy Németország és Olaszország hadihajói mostantól kezdve az „amerikai védelmi vizeken" csak saját veszélyükre hajózhatnak. ami más szóval azt jelenti, hogy ezeken a vizeken az amerikai hadiszál- litmányokat amerikai hadihajókkal fogja kisértetni. ,,Mint a hadsereg és a hajóhad főparancsnoka — mondotta — parancsot adtam, hogg ezt a politikát érvényesítsék a gyakorlatban is. A felelősséget természetesen Németországra szeretné hárítani és azt hangoztatta, hogy harcra csak akkor kerül sor. ha Németország keresi a válságot s végül újból használta azt a régi szólamot, hogy az Egyesült Államok politikája a tengerek szabadságának megvédése. Az elnök szerint a német tengeralattjárók már régen az Atlanti-óceán csörgő kígyói, s állandóan veszélyeztetik a tengerek szabad utjain haladó kereskedelmi hajókat. Mi nem keressük a háborút Hitlerrel — mondotta, majd azt hangoztatta, hogy az amerikai hadihajók ellem támadások nem maradhatnak megtorlás nélküli esetek, mert homlokegyenest ellenkeznek a nemzetközi joggal. Az a náciknak a szándékuk, hogy megsértsék a tengerek szabadságát és a maguk számára biztosítsák a teljes ellenőrzést. Amint kezükbe kaparintották a tenger ellenőrzését, szabaddá válik az ut számukra a következő lépésre, amely az Egyesült Államok és a nyugati félgömb feletti uralom megszerzését jelentené. Az elnök ezután ismételte azt az állítását. hogy az Egyesült Államok kizárólag védelmi politikát folytat. Ebben a politikában — mondotta — nem szabad csekélységekkel törődni és kérdezi: vájjon csak a tizedik, vagy a huszadik támadás után kezdjük.e meg az Egyesült Államok védelmét. Számunkra most már valóban elérkezett a védekezés ideje — fejezte be beszédét. Ezzel a beszéddel azonban egyidöben. ugyancsak az amerikai rádióban megszólalt Lindbergh ezredes is. Ő. mint az Egyesült Államok népének élő lelkiismerete mindig felemeli szavát, ha úgy látja, hogy Amerika békéje veszélyben forog. Megállapította, hogy az angol—zsidó és Roosevelt-féle érdekek szem előtt tartásával egyre fokozódik az a hadjárat, amely az Egyesült Államokat a háború szakadékéba akarja taszítani. Az us*itók Amerika védelmének ürügyét hozzáĂ fel és olyan összetűzéseket akarnak előidézni, amelyek okul szolgálnak a hadbalé- pésre. Ezután őszintén kifejtette véleményét Anglia helyzetéről. Megállapította, hogy a brit birodalom nem elég erős ahhoz, hogy behatoljon az európai szárazföldre és legyőzze Németországot. A levegőben sem érhet el sikereket, bármennyi repülőgépet is kapjon Amerikától s az Egyesült Államok hadbalépése sem biztosíthatná számára a győzelmet. Lindberghnek az a véleménye, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül az angolok már hónapok óta megkísérelték volna a békekötés lehetősége iránti tapogatózást. 'A továbbiakban figyelmeztette a zsidókat, ne kardoskodjanak az Egye sült Államok hadbalépése mellett, mert ők lesznek az elsők, akik a következményeket megérzik. Ha Roosevelt és az angol—zsidó érdekeltségek beszüntetik céltalan kísérletezésüket, elmúlik az a veszély, hogy az Egyesült Államok háborúba keveredjék. Élesen támadta az Anglia megsegítését célzó törvényt s kijelentette, hogy az Egysült Államoknak ma is csak néhányszáz repülőgépe van saját céljaira. Roosevelt elnök beszédéhez német hivatalos helyen még nem fűztek megjegyzéseket. Olasz részről a Stefani-iroda diplomáciai levelezője megállapítja, hogy Roosevelt, mint az északamerikai hadse. ' reg és hajóhad főparancsnoka parancsot adott, hogy lőni kell a tengelyhatalmak repülőgépeire és hajóira, ha azok az ..amerikai önvédelmi” vizekre kerülnek. Meg kell állapítani — mondja az ölasz közlés, — hogy az elnök a nemzetközi jog lábbaltiprásával tetszése szerint akarja kiterjeszteni a védelmi övezetet még azokra a tengerrészekre is, amelyeket a tengelyhatalmak már korábban had műveleti területté nyilvánítottak. Ez teljesen ellenkezik a nemzetközi hadviselés törvényeivel. Azt hangoztatja, hogy közvetlen veszély fenyegeti az Egyesült Államokat a tengelyhatalmak részéről, de elhallgatja, hogy teljes mozgási szabadságot akar elérni még az európai vizeken is. Hivatalos nyilatkozat hangzott el a kérdésben japán részről. A japán kormány tájékoztató szócsöve megállapította, hogy a tengeren való mozgási szabadság nemcsupán egyetlen nemzet kiváltsága, s azt Amerika néni igényelheti a maga számára. Hangoztatta a továbbiakban, hogy a Vladivosztokba irányuló szállítmányokra vonatkozólag a japán kormány Washingtonból még nem kapott választ. Az Egyesült Államok te. hát csak azt akarja elérni, hogy hadi- szállitmányait veszélytelenül juttassa el mindenfelé, ahova akarja. Roosevelt nyilatkozatának egyik legsebezhetőbb és legveszélyesebb pontja az, hogy' az elnök egyáltalában nem je. lölte meg, melyek azok a tengerrészek, amelyeket Bszakamerika védelmi övezetének tekint, és igy nyitva hagyta az ajtót a legkülönbözőbb értelmezések előtt. Az amerikai ellenőrzés alatti tengerrész jelenleg Európa felé északon Izlandig, sőt még valamitől tovább terjed, Roosevelt kijelentése azonban valószínűvé teszi, hogy ilyen „védelmi öve. zetnek" tekint minden tengerrészt, ahol amerikai hajók tartózkodnak. Nye amerikai szenátor szerint Roosevelt a hajó- karavánrendszer bevezetését jelentette be és az Egyesült ^Államok közelebb sodródott a hadbalépéshez, Carran szenátor nem hivatalos hadüzenetnek jellemezte az elnöki nyilatkozatot. ■* Az Anglia elleni tengeri hadviselésben a német haditengerészet újból hatalmas sikert könyvelhet el. A pénteki német hivatalos jelentés közli, hogy a német bnvámaszááok az Atlanti.-óceán északi feléiben rátámadtak egy több, mint negyven hajóból álló kor- vett-hajóktól és rombolóktól erősen oltalmazott ellenséges hajókaravánra s abból többnapos harc közben eddig 22 gőzöst süllyesztettek el, összesen 134.000 tonnatartalom. mal. Ezenkívül két, összesen 11.000 tonnát kitevő hajót, torpedótalálatok értek s valószínűleg ezek is elsüllyedtek. A hajókara- vátn elleni támadás tovább tart. A németrepülőgépek péntekre virradó éjjel Greath Yarmauthtól délre egy védett hajőkaraván. bél három tehergőzöst süllyesztették el 21.000 tonnatartalommal és megrongáltak egy könnyű cirkálót és egy kereskedelmi hajót. A Daily Telegraph cimü angol lap agy véli, hogy a németek az Atlanti-óceánon most legalább 200 tengeralattjáró felett rendelkeznek és úgy véli, hogy az Atlanti- óceáni csata tulajdonképen csak most ben. dődik. * Az angol és a szovjet rádió már napol- óta arról közölt híreket, hogy a bolgm-~lörök határon csapatösszevoA szovjetellenes háború és az európai ujjárendezés kérdéseit tárgyalták
