Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-13 / 208. szám

Sasomba t ltiéi szeptember 13 v- • , u BUDAPEST S § parlament- EXísaíí MA: TELJES BTOTTÖSTBSI ARAK: 1 HORA 2.70, NE­GYED EVBE 8, FEL ÉVBE 16, EGÉSZ ÉVRE 92 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. MŰSOM Ára 12 fillér HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. 208. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓItSZTSNITASSA8ÍO FELELŐS SZERKESZT SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 16-68. — POSTAITOK: 7L SZ meg a Horthy—Hitler találkozón A német sajtó méltatja Magyarország küzdelmének fontosságát Roosevelt parancsot adott az „amerikai védelmi vizeken“ levő német hajók megtámadására Sztálin személyes üzenettel sürgette meg az amerikai segítséget — Huszonkét haj'ót süllyesztettek el a németek egy angol hajókaravánból A Szovjet éleshangu jegyzéket intézett Bulgáriához A tengelyhatalmak vezéréinek leg­utóbbi, a keleti hadszíntér vezéri fő­hadiszállásán lefolyt többnapos tanács­kozása után Hothy Miklós, Magyaror­szág kormányzója kereste föl Hitler vezért, hogy a bolsevizmus elleni kö­zös küzdelemmel és az uj Európa meg­alkotásával kapcsolatos kérdésekről folytasson tanácskozást. A magyar közvélemény pénteken reggel hivata­los közlésekből értesült a nagyjelentő­ségű eseményről' amelyet a közléshez fűzött illetékes helyen elhangzott meg­jegyzések rendkívüli fontosságúnak mondanak. A magyar honvédség csapatai mesz- sze benn Ukrajna szivében, a német haderővel vállvetve a szovjet elleni hadjárat kezdete óta közös küzdelem­ben harcolnak az európai újjáépítés közös céljaiért és igy a legtermészete­sebb, hogy a honvédség fővezére fel­kereste a németbirodalmi haderő leg­főbb parancsnokát Magyarország, amint azt a találkozáshoz fűzött kül földi sajtómegjegyzések is hangoztat ják. a legteijesebb meggyőződéssel vesz részt a bolsevizmus elleni harc­ban. Kormányzó urunk Európában a bolsevizmus elleni küzdelem legrégibb harcosa. 1919 ben ő szervezte meg azt a hadsereget, amely Németországot megmentette a bolsevizmus átkától és ezzel egyúttal óriási szolgálatot tett egész Európának, mivel a földrész egyik legfontosabb pontján útját vág­ta a bosevista métely továbbterjeszke­désének- A harcban való részvételt az egész magyar közvélemény történelmi küldetésnek tekinti és meg van győ­ződve* hogy az európai rend egyik leg­nagyobb és legvégzetesebb ellenségé nék leküzdése után, a kialakuló uj Eu­róbán, céltudatos politikájának ered- ményeképen el foglalhatja azt a helyet, amely a nemzetet államalkotó képes­ségeinél, politikai érzékénél fogva az európai eszmékért folytatott küzde­lemben hozott áldozataiért méltán megilleti. * Roosevelt, az Egyesült Államok elnö­ke európai időszámítás szerint pénteki hajnali négy órakor elmondotta nagy ér­deklődéssel várt rádióbeszédét. Roose­velt hü maradt eddigi politikájához: egy lépéssel — és ezalkalommal különösen veszélyes lépéssel — közelebb vitte or_ szagát a háborúhoz. Bejelentette, hogy Németország és Olaszország hadihajói mostantól kezdve az „amerikai védelmi vizeken" csak saját veszélyükre hajóz­hatnak. ami más szóval azt jelenti, hogy ezeken a vizeken az amerikai hadiszál- litmányokat amerikai hadihajókkal fog­ja kisértetni. ,,Mint a hadsereg és a hajóhad főparancsnoka — mondotta — parancsot adtam, hogg ezt a politikát ér­vényesítsék a gyakorlatban is. A felelős­séget természetesen Németországra sze­retné hárítani és azt hangoztatta, hogy harcra csak akkor kerül sor. ha Német­ország keresi a válságot s végül újból használta azt a régi szólamot, hogy az Egyesült Államok politikája a tengerek szabadságának megvédése. Az elnök szerint a német tengeralatt­járók már régen az Atlanti-óceán csörgő kígyói, s állandóan veszélyeztetik a ten­gerek szabad utjain haladó kereskedelmi hajókat. Mi nem keressük a háborút Hitlerrel — mondotta, majd azt hangoz­tatta, hogy az amerikai hadihajók ellem támadások nem maradhatnak megtorlás nélküli esetek, mert homlokegyenest el­lenkeznek a nemzetközi joggal. Az a ná­ciknak a szándékuk, hogy megsértsék a tengerek szabadságát és a maguk szá­mára biztosítsák a teljes ellenőrzést. Amint kezükbe kaparintották a tenger ellenőrzését, szabaddá válik az ut szá­mukra a következő lépésre, amely az Egyesült Államok és a nyugati félgömb feletti uralom megszerzését jelentené. Az elnök ezután ismételte azt az állí­tását. hogy az Egyesült Államok kizá­rólag védelmi politikát folytat. Ebben a politikában — mondotta — nem szabad csekélységekkel törődni és kérdezi: váj­jon csak a tizedik, vagy a huszadik tá­madás után kezdjük.e meg az Egyesült Államok védelmét. Számunkra most már valóban elérkezett a védekezés ideje — fejezte be beszédét. Ezzel a beszéddel azonban egyidöben. ugyancsak az amerikai rádióban megszó­lalt Lindbergh ezredes is. Ő. mint az Egyesült Államok népének élő lelkiisme­rete mindig felemeli szavát, ha úgy látja, hogy Amerika békéje veszélyben forog. Megállapította, hogy az angol—zsidó és Roosevelt-féle érdekek szem előtt tartá­sával egyre fokozódik az a hadjárat, amely az Egyesült Államokat a háború szakadékéba akarja taszítani. Az us*itók Amerika védelmének ürügyét hozzáĂ fel és olyan összetűzéseket akarnak előidéz­ni, amelyek okul szolgálnak a hadbalé- pésre. Ezután őszintén kifejtette vélemé­nyét Anglia helyzetéről. Megállapította, hogy a brit birodalom nem elég erős ah­hoz, hogy behatoljon az európai száraz­földre és legyőzze Németországot. A levegőben sem érhet el sikereket, bár­mennyi repülőgépet is kapjon Ameriká­tól s az Egyesült Államok hadbalépése sem biztosíthatná számára a győzelmet. Lindberghnek az a véleménye, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül az angolok már hónapok óta megkísérelték volna a békekötés lehetősége iránti tapo­gatózást. 'A továbbiakban figyelmeztette a zsidókat, ne kardoskodjanak az Egye sült Államok hadbalépése mellett, mert ők lesznek az elsők, akik a következmé­nyeket megérzik. Ha Roosevelt és az angol—zsidó érdekeltségek beszüntetik céltalan kísérletezésüket, elmúlik az a veszély, hogy az Egyesült Államok há­borúba keveredjék. Élesen támadta az Anglia megsegítését célzó törvényt s ki­jelentette, hogy az Egysült Államoknak ma is csak néhányszáz repülőgépe van saját céljaira. Roosevelt elnök beszédéhez német hi­vatalos helyen még nem fűztek megjegy­zéseket. Olasz részről a Stefani-iroda diplomáciai levelezője megállapítja, hogy Roosevelt, mint az északamerikai hadse. ' reg és hajóhad főparancsnoka parancsot adott, hogy lőni kell a tengelyhatalmak repülőgépeire és hajóira, ha azok az ..amerikai önvédelmi” vizekre kerülnek. Meg kell állapítani — mondja az ölasz közlés, — hogy az elnök a nemzetközi jog lábbaltiprásával tetszése szerint akarja kiterjeszteni a védelmi övezetet még azokra a tengerrészekre is, amelye­ket a tengelyhatalmak már korábban had műveleti területté nyilvánítottak. Ez tel­jesen ellenkezik a nemzetközi hadviselés törvényeivel. Azt hangoztatja, hogy köz­vetlen veszély fenyegeti az Egyesült Államokat a tengelyhatalmak részéről, de elhallgatja, hogy teljes mozgási sza­badságot akar elérni még az európai vi­zeken is. Hivatalos nyilatkozat hangzott el a kérdésben japán részről. A japán kor­mány tájékoztató szócsöve megállapítot­ta, hogy a tengeren való mozgási sza­badság nemcsupán egyetlen nemzet ki­váltsága, s azt Amerika néni igényelheti a maga számára. Hangoztatta a továb­biakban, hogy a Vladivosztokba irá­nyuló szállítmányokra vonatkozólag a japán kormány Washingtonból még nem kapott választ. Az Egyesült Államok te. hát csak azt akarja elérni, hogy hadi- szállitmányait veszélytelenül juttassa el mindenfelé, ahova akarja. Roosevelt nyilatkozatának egyik leg­sebezhetőbb és legveszélyesebb pontja az, hogy' az elnök egyáltalában nem je. lölte meg, melyek azok a tengerrészek, amelyeket Bszakamerika védelmi öveze­tének tekint, és igy nyitva hagyta az ajtót a legkülönbözőbb értelmezések előtt. Az amerikai ellenőrzés alatti ten­gerrész jelenleg Európa felé északon Izlandig, sőt még valamitől tovább ter­jed, Roosevelt kijelentése azonban való­színűvé teszi, hogy ilyen „védelmi öve. zetnek" tekint minden tengerrészt, ahol amerikai hajók tartózkodnak. Nye ame­rikai szenátor szerint Roosevelt a hajó- karavánrendszer bevezetését jelentette be és az Egyesült ^Államok közelebb sodródott a hadbalépéshez, Carran sze­nátor nem hivatalos hadüzenetnek jelle­mezte az elnöki nyilatkozatot. ■* Az Anglia elleni tengeri hadviselésben a német haditengerészet újból hatalmas sikert könyvelhet el. A pénteki német hivatalos jelentés közli, hogy a német bnvámaszááok az Atlanti.-óceán északi feléiben rátámadtak egy több, mint negyven hajóból álló kor- vett-hajóktól és rombolóktól erősen oltalma­zott ellenséges hajókaravánra s abból több­napos harc közben eddig 22 gőzöst süllyesz­tettek el, összesen 134.000 tonnatartalom. mal. Ezenkívül két, összesen 11.000 tonnát kitevő hajót, torpedótalálatok értek s való­színűleg ezek is elsüllyedtek. A hajókara- vátn elleni támadás tovább tart. A német­repülőgépek péntekre virradó éjjel Greath Yarmauthtól délre egy védett hajőkaraván. bél három tehergőzöst süllyesztették el 21.000 tonnatartalommal és megrongáltak egy könnyű cirkálót és egy kereskedelmi hajót. A Daily Telegraph cimü angol lap agy véli, hogy a németek az Atlanti-óceánon most legalább 200 tengeralattjáró felett ren­delkeznek és úgy véli, hogy az Atlanti- óceáni csata tulajdonképen csak most ben. dődik. * Az angol és a szovjet rádió már na­pol- óta arról közölt híreket, hogy a bolgm-~lörök határon csapatösszevo­A szovjetellenes háború és az európai ujjárendezés kérdéseit tárgyalták

Next

/
Oldalképek
Tartalom