Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-30 / 222. szám

1941. SZEPTEMBER 30 A Dnyeper, a Szovjet-Unió főütőere Keleti baékzmtér, szeptember fiő. A német csapatok miután már hetekkel ezelőtt átttép- bék a Dnyeper felső folyását, most már rend­re átlépik a feíyé közép- és alsó folyásának szakaszait is, hogy elfoglalhassák Ukrajna még szovjet kézen levő legkeletibb részeit is. A Dnyeper a Valdai fensiktól délre ered és 2260 kilometer hosszúságával Szovje*orosz- ország második és Európa harmadik legna­gyobb folyója. A Dnyeper igen fontos közle­kedés; ut, mivel folyása közben széles kiága­zóra mellékfolyókat is felvesz, mint a Bere- zinát, Pripetet, Sosh-t. és Kiev mellett a Desznát. E viziutak nagy részét már a cári uralom idején csatornák kötötték össze. így köti össze az 1841-ben megnyitott és 80 kilo­méter hosszú Dnyeper-—Bug-csatorna a Pri- pet és Mucbaviee folyókon keresztül a Feke­te-tengert az Északi-tengerrel. így a Dnye­per az első keleti hajózható úttá vált, mely ■'sszeköti a Fekete-tengert a Kelei-tengerreL Két további csatorna-összeköttetés van, mely a Dnyepert a Rigával köti össze a Berezinán és Dunán keresztül és MemeWel a Pripelem és Njemenen keresztül. E viziutak, sajnos, azon­ban csak kis hajók számára hajózhatók, ré­szint- még nincsenek is készen, igy a Diyeper- Bog-csatonia, mely Prinszk-Breszt felé lenne hivatva létrehozni az összeköttetést. A bolsevisták még más esateraa-összekötte- béseket is. tervbe vettek, igy például, mely a moszkvai iparvidéket a Desna és Oka folyók révén összekötné a Dnyeperrel. E tervek azonban nagyobbrészt még csak tervek ma­radtak. A Dnyeper négy eeäSei miatt még ti» év­vel ezelőtt nem volt teljesen hajózható. 1928 után, mikor a dnyeprosztroji hatalmas viza- erőmüvet építeni kezdték, a teíyó medrét annyira felduzzasztottak, hogy a hajózás azon a szakaszon is lehetővé vált. Azóta a folyó hajózható egészen fel Szmolenszkig. A Dnyeper forgalma még ma is ennek el­lenére nagyon fejletlen. A folyó mélysége nem elegendő, igy csak az alsó folyásánál éri az 1.7 métert. Emiatt azonban nem szabad alábecsülni a folyam jelentőségét, mely a Szoyjet-Unió egyik legsűrűbben betelepített mezőgazdasági és ipari vidékén folyik keresz­tül és nem utolsó sorban — a melltette épült városok révén is — a bolsevista gazdaság egyik legértékesebb ütőere. A folyó felső fo­lyásánál épültek Szmotenszk, Orsa és Mohi- !ev. Közép-folyásánál fekszik Kiev, 800.000 lakosával, nagy gép-, fémára- textil- és bőr­gyáraival, valanniint cukor-, konzerv- és do­hánygyáraival. A déli-folyásnál következnek Dnyepropeirovszk, az egykori Jekatari ooszláv félmillió lakójával, — fontos ipari csomó­pont — és Zaporzsje (280.000 lakos) acél­os alnrnininm üzemeivel, melyek energiájukat a szomszédos Dnveprosztroj erőműtől kap­ják. Nem messze tőle, a déli-folyásnál fekszik Nikopol, meltv a szovjet-mangánérc 43 szá­zalékát szolgáltatja. A Dnyeper Chersonnál ömlik a Fekete­tengerbe. A mintegy 100.000 lakosú város Is­meretes kereskedelmi- és hajózási csomópont és nevezies fémiparáról is. A. V CAP COLBAN ma K DOER mouii !! Budapsstet két na ;pal megelőzve a legszebb magijai tilmoperetf! LEANYVASAR fl havasok romantikája s a pesti parkett fénge ölelkezik a film gazdag meséjében. — fl. fes­tői külső felvételek Grjimesvölq^ében készültek! ÍJakobi-rnartos örökszép melódiái csendülnek fel a film zsongó szerelmes ke»ingőiben. Főszerep­lők : Szeleczky Zita, Sárdi János, az Oneraház tan ja, Kiss ílfanvi, Latabár, Tompa Pufi, Uaszanj, BiHcsi, ÍTÍakldrí. fl film előtt fflaqjjar és Ufa vifághiradók! Előadások 3,5,7 és 9’20 kor. Seggek elővételben válthatók d. e. 1t —1-ig. Tel.: 31—50 „Az Erdélyi Part minden erdélyi magyart összesít táborában a külső és belső veszedelemmel szemben" Erdődön és IVatiyb^nyán folytatódott az Erdélyi PárV képviselőinek beszámoló körútja Kolozsvár, szept. 29. Az Erdélyi Párt kép­viselőinek beszámolókor útja során szombat délután a szatmáranegyed Erdői nagyközség­ben Figus-lUinyi Albert képviselő tartott nagy érdeklődés mellett beszámolót, amelyen a pártközpont részéről Páll György dr. főtit­kár, a szatmári és szatmármegye; tagozatot pedig Szűcs Kálmán, a szatmári Iparoeegy- let elnöke. Csűre Lajos iparosmester és Criín Jákob Árpád gyógyszerész jelentek meg. Figus-VMnyi Albert képviselő beszámoló­jában részletesen foglalkozott azokkal a kor­mányintézkedésekkel, amelyeket a kormány Erdély gazdasági talpra állítása érdekében tett. Kiemelte, hogy a kormány egy év ni alt egymillió penaős mezőgazdasági beruházást, hajtott végre Erdélyben és ez a hataitmas be- fektetés nagy lendületet adott a mezőgazda­sági életnek. Beszéde további részében Fiqus- lllinyi képviselő beszámolt az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának hatalmas tevékenysé­géről. a különböző erdélyi kérdések megoldá­sáról. Vázolta az iskola-kérdés, a lelkészi já­randóságok. a kongnia-kérdés rendezésének iigvét. A képviselő nagy tetszéssel fogadott beszé­de után Páll György dr. főtitkár az Erdély Pórt létjogosultságának fontosságára hivta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy a hu- szonlétévies megszállásból 'eredő gazdasági és egoéb vonatkozású kérdések megoldására csak erdélyi emberek hivatottak. Az anyaországi pártok jóakaratuk ellenére sem tudták volna a sajátságos erdélyi kérdéseket megoldáshoz se­gíteni. Ezeknek megoldására egyedül az Er­délyi Párt hivatott. A másik fontos szempont, amely az Erdélyi Párt létrehozását szükséges­sé tette: a külső ' belső román veszedelem elleni védekezés. Erdély magyarságának, nem szabad pártpoUtikailag szétforgácsoJódnia, mert csak úgy tudja megvívni önvédelmi bar­nái ha egységes. Az Erdélyi Párt minden er­délyi magyart összesít táborában a külső és belső veszedelemmel szemben. Páll György dr. főtitkár nagy tetszéssel fogadott beszéde vá­pán kiemelte, hogy az Erdélynek juttatott egy. milliárd pengős mezőgazdasági beruházás báró Bánffy Pániéi földművelésügyi minisz­ter érdeme, aki mag# is tagja az Erdélyi Pártnak. Figus-IlKnyi Albert képviselő vasárnap délelőtt Nagybányán folytatta beszámoló kör­útját. A népes gyűlésen Ajtai Nagy Gábor elnökölt. Fígus-TtKnyi Albert beszámolója után Szűcs Kálmán a zsidókérdés gyakorlati megoldásáról tartott figyelemnekélfő beszédet.. Hangoztatta, hogy gazdasági jellegű szakisko­lák felállításával és a tanoneügy nem-zeti óta. por történő megszervezésével jelentős mér­tékben előbbrevinné a zsidókérdés megoldását. Csűre Lajos az Erdélyi Párt szatmári tago­zatának üdvözletét tolmácsolta a gyűlés részt­vevői előtt, majd Met seb Gyufa dr. ügyvéd szavai zárták be a beszámológyüléet. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Wesselényi Lövészegrylet Lopás és megvesz*eqetés miatt megfosztották állásától a csernovici rendőr- kapitányság több főtisztviselőjét Bukarest szeptember 29. A csernovici rendőrkapitányság több főtisztviselőjót «a» lyo.\ szabály alanságok miatt megfosztották állásától. A lefolytatott vizsgálat eredmé­nye mos'- kei ült nyilvánoseógra. Ezek szé­ria a íendój kapitányság vezértitkárát, két rendőrtisztet és egy rendőrségi tisztviselőt lopás, megvesztegetés és hivatalos hatalom­mal való visszaélés miatt állásától megfosz­tottak. Egy helyettes rendőrtisztet két hó­napra felfüggesztettek hanyagság és bűn­tárgy megtartása miatt. Egy idős rendőrt, alti a bolsevisták szolgálataiban állt, állásá­tól megfosztottak. Két rendőrtisztet, egy rádiótávirászt és egy detektívet egy hónap­ra felfüggsztettek. mert a szabálytalanságo kát nem jelentették. A rendőrkapitányt és egy főtisztviselőt fegyelmit eg áthelyezték szolgálati hanyag­ság miatt. Baráth Béla dr. teológiai tanár és László Dezső országyüiési képviselő a kolozsvári Széchenyi-napok ünnepi szónoka ÖmxeálliloVIák az ünnepségek végleges műsorét Kolozsvár, szeptember 29. Nagy érdeklődés meHeiít tartottá meg saórványpropaganda- estjét a Wesselényi Lövészedet a Nyári fkinkörben. Atzél Ede báró, Erdély főlövészmestere le­nyűgöző hatású bevezető beszédében a szór­vány fogalmái, majd a magyarság erőforrá­sait ismertette. A szórvány-kérdés lényegét abban határozta meg, hogy a magyarság szí­vesen fogad miniden olyan határt, amely ben­nünket erősít, de nem adunk a maenmkébál smrímit, ami minkéi gyengítene és másokat velünk szemben megerősítene. Meleg szavak­kal emlékezett meg két nagy erőforrásunk­ról, a magyar népről és a honvédségről. A zajos tetszésnyilvánításoktól többször megszakított, beszéd után a műsor rendjén a kolozsvári Nemzeti Színház több uj tagja mutatkozott be a közönség rokonszenves ér­deklődése mellett. Ferencz Anikó, Sándor Mária és Takács Paula operaénekesnők szép magyar dalokat adtak elő, Sándor István dr. a Bánk bán egyik áriáját énekelte. A kö_ rörtség nagy szeretettel fogadta- a komoly művészi teljesítményt jelentő énekszámokat. A teljes sikerű bemutatkozás után nagy ér­deklődéssel várjuk szereplésüket a Nemzeti Színház színpadán. Kamarás Gyula drámai hős Gyóni, Kiss Menyhért és Ady-verseket szavalt, Szép és gazdag orgánuma, lendüle­tes előadása mély hatást váltott ki. Tomna Sándor néhány vidám székely történetet mondott el a, kisebbségi évekből, ma.id Ka­marás Gyulával együtt egy kacagtató jele­netet. adott elő. Meg kell jegyeznünk, hogy mind a népszerű Pufi adomákat, mind a je­lenetet már ismerjük és jövőre — u.iat ké­rünk a közönség nevében, A műsor-számokat bejelentő konferanszokra pedig tájékozásul közöljük, hogy a kolozsvári közönség komo­lyabb szellemetss egeket is megbir, viszont ízetlennek tartja a színházi bejáró és a törzsasztal körül divó személyeskedő izü v<- sézéseket. A karzat tapsai még nem fokmé­rői a művészi teljesítménynek. Gerencsér István dr. kegyesxendi tanár, a szórványkérdés alapos ismerője előadásában azokra a veszedelmekre utalt, amelyek az er­délyi magyarságot a peremvidékekről beszi­várgó románság felöl fenyegetik. Ilyen ve­szélyeztetett vidék a Kalotaszeg és a Szi­lágyság. Hangsúlyozta, hogy a szórványkér­dés megoldásában az ősi magyar kaionaszel- lernet kell szem előtt tartammk. Óvári óss József hírlapíró személyes él­mények alapján színes előadásban vázolta a legfiatalabb magyar fegyvernem: az ejtőer­nyősök életét. Az érdekes és mélyhatásu előadásokat a közönség nagy tetszéssel fogadta. Végül Or- bay Ferenc titkár zárószavai hangzottak el. A közönség igen nagy tetszéssel fogadta a színpadon diszőrségként megjelent egyenru­hás lövészcsoportot és a székely háztartási alkalmazottak női lövész-századának szín- pompás különítményét. BUDAPESTEN MEGSZÜNTETTÉK A TOJÁS-VÁSÁRLÁSI KORLÁTOZÁSOKAT Budapest, szept. 29. (MTI.) A tojásellátás helyzetében előállt javulás és a. tojás ármeg­állapítások lehetővé tették azt, hogy a mult héten elrendelt, tojás-vásárlási korlátozásokat megszüntessék. A tojás, mostmár a, főváros­ban és környékén is szabadon vásárolható. A vásárolt mennyiséget a vásárlási könyv-be be­jegyezni nem kelik A tojásvásárlások alkalmá­vá’ csupán a vásárlási könyv felmutatása kö­telező a fogyasztó személyazonosságának iga­zolására. HI ÉUT gfe Mert ezt a lapot «2 HIKIDESSEN ~~ B ORSZÁG EGÉSZ A. KELETI f VEVOEEPES KO­ÚJSÁGBAN ■ ZÖNSEGE olvasta Kolozsvár, szept. 29. A kolozsvári Széche­nyi uapok ünnepségeinek műsorában változás történt, mert vkéz Bonczos Miklós Ar. bel­ügyi államtitkár másirányu elfoglaltsága miatt — mint. táviratilag közölte a polgármesteri hivatallal — nem tud október 5-én Kolozs­várra jönni. Ezért a rendezőség uj raüsor- öw-zeállitást készített és az ünnepségek végle­ges műsora most már a következőképen ala­kul: ki: Október 4-én este 8 órakor díszelőadás a volt Színkör helyiségében. Bevezetőül Erkel: Himnuszát és ünnepi nyitányát játsza a fű­ti a í móndikus társaság zenekara. Ünnepi bőszé, ded mond Baráth Béla dr. theol, tanár. Schu­bert vonósnégyesnek eljátszása után Arany: „Széchenyi emlékezete“ című költeményét szavalja Deésy Jenő. majd Herezeg Ferenc: ..Híd“ eimü színdarabjának második felvoná­sa kerül szinre. Ezt követően Király Sándor operaénekes énekel, végül pedig a filharmó­niai társaság zenekara Liszt: Tassé eimü -zr.fónikns zonókölfeim'nyét játsza el. Október 5-én, vasárnap délelőtt fél 12 órai kezdettel a volt Színkör helyiségében cliszgynlés lesz aiz alábbi műsorral: Himnusz, énekli a MÁV Összhang és Törekvés dalár­dái. Bodó György szín művész szavalata, Kelecly Tibor dr. polgármester megnyitó be­szédet, László Dezső országgyűlési képviselő ünnepi beszédet, a Széchenyi Munkaközös­ség budapesti kiküldöttjének besmédc, Szath- irráry Lajos dr., az EMKE ügyvezető alléi- nötke átadja a városnak a megszállás idején megmentet ti Széohemyi-fszobrot, végül a Szó­zatot énekli a MÁV Összhang és a Törekvés egyesített dalárdái. Az ünnepségre testületi­leg feüvonMzkidk a hóstátiai, a menekült gyöngy falviak és a szAelyek népviseleti cso­portjai. Ez asz ünr.épség teljéé« belépődij­roentes ás a rendezőség rendes sainháffli je­gyeket. bocsát, díjmentesen a meghívottak rendelkezésére. Aki tévedésiből neam kapott meghívót, fonduitjou igényével a rendezőség! irodához, Kovács László titkár címén (Szentegyház-u. 4. I. em. teletem: 30—13) és a. meghívót, iHot.vc jegyeket megkapja. Vasárnap délután a KAC sportegyes/iMet nagyszabású at létikai emlékversenyt rendez a városi sporttelepen, amikor is a győzteseik Széchenyi-emlékplakettet kapnak. Ugyan­ebben az időben a saaíraosfalvi polgári re­pülőtéren nagyszabású repülőveasslny és pd- lótlataláükozó lesz, ugyancsak Széchenyire való ömftékezés jegyében. Kolozsváron járt ▼Hé* Bariba Károly honvéJe^mi miniszter K oleum-vár, szept. 29. Vasárnap délután etb kelő vendége volt Kolozsvárnak. Néhány óiét ugyanis rangrejtve itt tertdakodott vHéz Berrtha Káiroly bonvédetroi miwiszter. Tekin­tettel arra, hogy a látogatás magánjeiHegti volt, semmiféle hivatalos fogadás nem voít. A honvédelmi miniszter ellátogatott a piartste gimnáziumba, amelynek több mint négy év­tizede növendéke volt, A iwilniiisrter vggignf- 'ált az ősi épület folyosóin;, majd átment a szomszédos rendházhia, ahoi aa iskola tarei - raival elbeszélgetet.t régi tanára inéi és diák­éin lékeiről. A látosatás után a nriníszteír gép­kocsin folytatta útját. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK szórvány-propaganda esifél !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom