Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-30 / 222. szám

1941. SZEPTEMBER 30 Hálás emlékezéssel leplezték le egy­kori növendékei De Gerando Antonina emléktábláját Megindult hangon méltatták a szónokok a nagynevű pedagógus hervadhatatlan érdemeit — Kegyelete« látogatás a De Gerando Múzeumban és a felejthetetlen igazgatónő házsongárdi sírjánál KóUumár, szeptember 29. Ünnepélyös meg­hatottság, a nagy családi összejöveteleket jel­lemző bensőséges meghittség hangulata leng­te be vasárnap délelőtt az állami leánygim­názium sétatéri épületének tornatermét. De Gerando Antonina régi tanítványai és tisz­telői gyüket Öeetze Kolozsvárról á? az ország mind« uSsbSjoI, bogy jelen legyenek hervad­hatatlan emlékű nevelőjük ás tanítójuk em­léktáblájának leleplezésén. Nemcsak az iskola ünnepe volt. ez a vasárnap délelőtti meghitt összejövetel. Ünnepe volt a törhetetlen ma­gyar hazaszeretetnek, a nagy célok szolgálat Mba állott kötelességteljesitésnek, a legtisz­tább eszanényeknek & a legmakulátlanabb emberi erkölcsnek. Mindez bemne volt De Ge. rondo Antonina egyéniségében. Nagy, es anei <saládjártak sok-sok gyermeke gyűlt össze, hogy áldozzon emlékének és szellemi öröksé­géből ismét újabb sugarakat vigyen magával az Sót rögös útjaira, Diszőrséjf ax iskola régi zászlaja előtt Az ünnepség színhelyén többszáz főnyi kö­zönség gyűlt össze s csak természetes, hogy leszámítva az intézet jelenlegi növendékeit és asl a néhány férfiút, aki hivn/talból jelent mgg, a megjelentek mind asszonyok voltak, a háláeszivii taniványofc, a régi degetran(lis­ták,.. A tornaterem végében, Kormányzó Urunk fenyőgalyakkal díszített arcképe alatt sorakozott föl az állami leánygimnázium ének­kara. A szűnpompás leányfcacspport közepén az iskola régi-régi nemzeti színű zászlója s előtte Berey Bartnóné és Botár Istvánná diszmagyarban tartanak diszőrséget. A terem­ben pedjg Kolozsvár asszonytársadalmán ak minden rétegéből rengetegen s jelen vauinak az ünnepség vendégei, akik vonaton és repülő­gépen érkeztek Kolozsvárra, bőgj' részt ve­hessenek a megható ünnepségen, „Fejet hajt a mai nemzedék eszmé­nyeket kereső serege“ Tiz óra után néhány perccel megkezdődött az ünnepség. Az intézet énekkara elénekelte a .^Hiszekegy"-et, majd Császár Károly tan­ügyi főtanácsos, a leánygimnázium jelenlegi igazgatója emelkedett, szólásra. — Ma, amikor a De Gerangdo Antonina esawévé finomult neme?, emléke előtt., az is­kola megsEemteSt régi zászlója allatt, fejet hajt ae egykori tanítványok, tisztelők utó­dok és a mai nemzedék eszményeiket kereső sereg», emberi lényünk belső alkatának leg- jobbillatu és legritkább szépségű virágaiból fonjuk az ünnephez koszorúinkat. A hála ez, omberlelkünknek e nagy időközökben nyitó és illatozó aloe-vinága. 8 valóban minden ma­gyarázatnál beszédesebb bizonyságtevés az Alapitó szeMoménck évtizedek után ia törhe­ted lenül ható ereje mellett az a tény, amiért mi ma ittvagy unk. Hogy ez miért, kiért van, — hivatott ajkak előadásában fogjuk meg­tudni. Szivem egész melegével köszöntöm , mint házigazda — folytatta — a degerandi&t.ák or­szágos testvéri közösségét: az ősi tűzhelyen oeszejöt egykori tanítványokat, a közoktatás- ügyi kormányzat kolozsvári taukerűl etének vezérét, az áldozatra mindig kész és lelkiek­ben kincses város nemes polgármesterét., az idősebb testvérnek, a mi büszkeségünknek, az Egyetemnek nagytudományu Rektorát, az egyházak képviselőit, a testvériskolák veze­tőségét, az iskolánkat megtisztelő vendégein­ket e a namesverctü hagyományokon épülni kfez drága gyermekeinket. Széchenyi elgondolásait követte a magyar nőnevelés apostola Az intéaet énekkarának újabb énekszáma utón ár. Gdatz Károlyné, Pogarascher Anna mondta el gondosan felépített emlékbeszédét. — Hálát adunk a Mindenhatónak — mon­dotta — hogy megértük ezt a napot és a vissza­tért Kolozsvár 62 éve őrt álló leányiskolá­jában magyar szóval, magyar szívvel beszél­hetünk a magyar szellemiség egyik kiváló <tlakjáról. Ami belőle múlandó, 27 év óta a bá ’.oogárdi temető sötétlombu fáinak árnyé­kában pihen. Csodálatos szelleme azonban most is itt él, itt van bennünk, betölti ezt az intézetet, áthatja, egész Kolozsvárt. Erdélyt, sőt Magyarországot is! —- Ez az intézet az ő igazgatása alatt a nemzetiségektől körülvett Kolozsvár városában a magyar talajban mélyen gyökerező moga- sabbrendü nyugati műveltséget terjesztette. sbyü ax égte orcáig... Táljaién 'SéSAenyi elgondolásának vett nemcsak követője, hanem megvalósítója is. A továbbiakban ismertette De Gerando An­tonina. hatalmas szellemi és fizikai munkáját iskolája felvirágoztatása érdekében, Fenköti egyénisége még a nemzetiségek leányait is az iskolába vonzotta. Jetltegzates mozzanatként említette meg, hogy « román megszállás alatt az iskola igazgatója De Gerando Antonina életnagyságai, képéi meghagyta figyetmezte- tőül. hogy tamiléi éppen olyan hazaszeretet­tél ’áthatott rovtán, honleányok legyenek, miéit amilyen nagy magyar volt De Gerando Antonina. Szép és szemléltető részleteket idé­zett De Gerando Antonina gondolataiból és nevelési elveiből. — E gondolatokat összegyűjtve brevárium- ként keltene kéziébe adui mindenkinek, aki tanít, — mondotta — legfőképpen a kezdő ta­nárnak, hogy nemzetnevelő munkájában erőt- adója, irányítója, lelkének nemesitője legyen. Beszéde végén az iskola mai növendékeihez fordult és arra intette őket, hogy „az itt hirdetett eszmékkel, szivükben nyerjenek biz­tos támaszt az Siet göröngyös utjain“. — Három év múlva —- mondotta beszéde utolsó szavaival —- De Gerando Antonina születésének századik és halálának harminca­dik évfordulója lesz. Adja a Mindenható, hogy akkora ez au iskola •— az Ő iskolá ja. — « nemzetek békés Összhang jóban haladjon az általa kijelölt utón! „Fogadjuk, hogy méltók leszünk áldottlelkü alapítónk emlékéhez!" Utálta Csifó Salamonná, á.rkoei Veress Ilona a régi tanítványok nevében emlékezett meg nagy szeretettel és hálával De Gerando Antónináról, majd BAlinth Gizella, az állami leánygimnázium IV. osztályának növendéke köszöntötte a régi tanítványokat. — Fogadjuk, hogy méltó utódai leszünk mindazoknak, akik ezt a kedves iskolát édes­anyjukként szerették. Szivek leszünk élpor­ladt szivek helyett, lelkes ifjúság a régi he­lyén. Aldozaitos szeretetek nekünk a legszebb példa. Fogadjuk, hogy követőik leszünk ál- dottleVef. alapitónk emlékéhez. Adjon Isten iskolánknak és hazánknak szebb jövőt. Dr. Biró Balázsaié, Kiss Margit rövid és ha­tásos beszédben számolt be a Budapesten és az anyaországban élő degemudisíák összejö­veteleiről és az emléktábla élk őszit Aétiek tör­ténetéről . Leleplezik az emléktáblát Az ünnepség résztvevői ezután a tornate­remből az épület folyosójára, vonultak, ahol a lépcső egyik kanyarodó jóban leleplezték a Varga Oszkár budapesti neves szobrászmű­vész műtermében készült nemes egyszerűségű márvány emléktáblát. A leleplezés szertartá­sát Vásárhelyi Jánoené, Ceifey Anna végezte. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Nekünk, volt növendékeinek régi vá­gyunk valósult, meg most, amikor szeretetünk jeléül márványtáblával örökíthetjük meg De Gerando Antonius emlékét. Ez a mai emlék­ünnep régei) várt. kedves találkozó is szá­munkra-. Ez aiz emléktábla az összetartozás­nak, az áldozatos kötelességtudáenak legyen hirdetője. Emlékeztessen szüntelenül De Ge­rando Antonina áédottszivü munkásságára és életére; mutassa a helyes, az igaz kötelesség - teljesítés útját úgy nekünk, tnénit a jövő nem­zedékeiknek. Császár Károly tanügyi főtanácsos, igaz­gató átvette az emléktáblát, beszédében a kö­vetkezőkre irtai*: — A De Gerando megwuiitotta iskola a lo- folyt hat évtized alatt női társadalmunk ve­zető egyéniedéit adta magyarságunknak s a 22 évi megszállás idején nemzeti megmaradá­sunk érdekében oly csodálatraméltó kssreaz- téay-tnagyar beftmisszíiót végző asszonyaink legjobbjai jelentős részben a De Gerando ve­zetése alatt álló intézet neveltjei voltak... A közért áldozatot hozó egyén, a közbe felol­vadó egyez, a személyes érvényesülés helyett a közösség érdeke — másszával: magyarsá­gunknak az emberiség szórnám való megtar­tása, még más szóval és a legszélesebb körbe átvéve: a mi Urunk országa eljövetelének munkálása a magunk parányi erejevel — ezek azok az átfogó nagy gondolatok, amelyeknek megvalósítására való magunk felajánlása & legméltóbb áldozás De Gerando Antonina sí­ron túl is hazajáró áldott emléke előtt,. Beszéde végeztével elhelyezte, az emléktábla előtt a. leánygimnázium tanári karánál és nö- vend ékei nek ezüst babér koszorúját. Az ünnepségen megjelentek most. a leány­gimnázium egyik földszinti helyiségében be­rendezett De Gerando-mnzanmot keresték fel. Császár Károly tanügyi főtanácsos, igazgató néhány melleg szóval megnyitotta, a tégi nö­vendékek áldozatkészsége névén összegyűlt cio 'léktárgyakkal és az iáfeola irattárában megőrzött hivatalos könyvek, naplókkal, fényképekkel berendezett múzeumot. A meg­jelentek sorra, beírták nemiket a müzeum vendégkönyvébe. Délben 12 órakor a régi tanítványok sere­ge a leánygimnázium épületéből a. hámon - gárdi temetőbe vonult és meglátogatta De Gerando Antonina sírját. Dr. Páekándy Já- nosmé, Tomka Ilona kegyelete* szavakkal ál­dozott. a nagy halott emlékének, majd a volt növendékek egy-egy szál virággal rótták le kegyeletük adóját nagy nevelőjüknek és egész életük példaképének, De Gerando Antoninár nőik, A megható ünnepség alkalmával De Geran­do Antonina sok-soik régi tanítványa, aki sze­mélyesen nem jöhetett el az emléktábla le. 'leplezésére, létekben mégis jelen volt és me­leghangú levélben. vegy táviratban fejezte ki együttérzését azokkal az eszmékkel éri asz- menyekkel, amelyeknek forrása De Gerando Anton ina és iskolá ja volt. Az ünnepség alkalmából Kolozsvárra érke­zett régi degerandisták és a kolozsvári növen­dékek egyébként szombaton este ás vasárnap délben az A merika-étteremben közös étkezé­sem vettek részt felelevenítve a nagy tanár­nőjük keze alatt eltöltött idők sóba el nem hervadó emlékeit. A felejthetetlen ünnepen megjelentek nagy élménnyel gazdagabban tértek haza. Fülűik­ben visszaeseng- Császár Károly megnyitó be­szédének egyik mondata: — Századok múlhatnak el s ae utánuk kö­vetkező nemzedék nem) fog hasonló ünnepet 5 ülni, E nemzedék kétszeresen is boldog lehet, hogy megérhette ... — fr, — ligetem) tenkOngvek szenfgerincei Ja Kcal» Jenő könyvesboltjában, Mátyás király-tér 7 szám­MOST JELENT MEG! Ffllsb ErtDRE: Jugosz'ávia összeomlása A Délvidsfc visszatérése Ara : P. 4'—. ITlinerva Rt. Körtvjv- osztdtya, mátyás kiráty-tér 8 sz. A kereskedőit és sfitőipn­■ osoit oszljáb Li az oltié­l*er havi Icenyór tyqvolcet KOLOZSVÁR, szeptember 29. A polgár mester megbízásából Hegedűs Sándor dx. ta­nácsnok, a közélelmezési hivatal vezetője rendeletet adott ki az október havi kenyér- jegyek szétosztásáról. A rendelet szerint minden fogyasztó annál a kereskedőnél, fl. letőleg sütőiparosnál veheti át kenyérjegyót, ahol rendszerint szükségleteiket beszerzi. A kereskedő és pékiparos csakis a vásárlási könyv felmutatása ellenében adhatja ki a kenyérjegy at. A kenyérjegy átvételét a fel­fektetett nyilvántartásban sajáltkezü alá­írással kell mindenkinek igazolnia. Akiknek nincs vásárlási könyvük, ásók­nak a Közélelmezési Hivatal adja ki a ke. nyérjegyeke*. Nem igényelhetnek kenyér- jegyet azok. akik vendéglőben, vagy intézet­ben étkeznek, valamint azok, akik részére a Közélelmezési Hivatal gabonalapot, vagy fe­lesi engedélyt adott kt A jogosulatlanul kenyórjegyet igénylő és azt felhasználó személyek ellen haladéktala­nul folyamatba teszi a Közélelmezési Hiva­tal az eljárást. Megalakult a Magyar Paraszt Szövetség Budapest, szép*. ?.9. Hosszas és gondos elő­készítés után vasárnap délelőtt a Debreoen- x zajlód a Szent István termében megalakult a Magyar Paraszt Szövetség. Ez a szövetség, amint programjából is kiderül, az egyetemes parasztság gazdaság, társadalmi és művelő­dési irányú szervezkedése, teljesen partokon kivit) áll. sőt pártok feletti ki záró bagó« pa­raszt-mozgalom, amit a szövetség vezetősé­gének összetétele is bizonyít. Polgári gondól- kozásu paraszt-elemek tömörülése, amelyet közel négy hónappal ezelőtt indított meg a szervezőbizottság és amelynek munkáját több, a kormánypárthoz, kisgazdapárthoz, erdélyi párthoz tartozó képviselők irányítottak és vezettek mai megalakulásukig. Az alakuló közgyűlésen tulajdonképpen csak a volt Csonka-M,agyarország és a Felvi­dék kiküldöttei és megbízottai vettek részt. Erdélyrész és a Délvidék paraszt-vezetői nem jelentek meg. Az alakuló közgyűlés kiküldöt­tei már szombaton megérkeztek Budapestre 3 az előzetes tanácskozások 'során megálla­pították az alapszabályokat és más fontos, a közgyűlés lefolyásává] kapcsolatos kérdéseket. Vasárnap délelőtt a Felvidék, a Dunántúl a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl 30 megbl- zottja jelent meg a közgyűlés színhelyén. Az elnöki asztalnál Nagy Ferenc, Pataki László és B. Szabó István országgyűlési képviselők foglaltak helyet, úgyszintén Kovács Béla, » szervező-bizottság főtitkára. A közgyűlés meg kezdése előtt Kovács Péter, egyszerű földmű­ves ember imát mondott, majd hódoló táv­iratot intéztek a Kormányzó ürhoa, Ezután Nagy Ferenc, a szervezőbizottság vezetője mondott részletes és a szövetség megalakítá­sát szabatosan megindokoló nagyszabású be­szédet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Pa­taki László országgyűlési képviselő a magyar parasztság történelmi hivatásáról beszélt, amely ezer esztendőn át megmentette a ma­gyar öntudatot és életképes országvezetéet tett lehetővé. B. Szabó István országgyűlési képviselő mondott ezután beszédet. A parasztság felálló szervezetét világította meg a hangntffifa hogy a szervezkedéssé] az országnak éa köz­nek akarnak használni. A beszédek elhangzása után közfelkiáltás­sal megválasztották a szövetség vezetőségét. Elnök Nagy Ferenc országgyűlési képviselő lett, helyettese Pataki László országgyűlési képviselő aleinök, Alelnökök lettek még B. Szabó István és Kiss Kálmán ország­gyűlési képviselők, Német Imre és Ko­vács Lajos. A szövetség főtitkára Kovács Bé­la. A megválasztott tisztikart Kovács József és Kiss Tóth József üdvözölte, végül Dobi István felszólalása után a főtitkár a kedés fontosságáról beszélt. — NYOLC TISZTET ÉS EGY ALTISZ­TET HALÁLRA ÍTÉLTEK FRANCIAOR­SZÁGBAN. Yichyi jelentés szerint a katonai- törvényszék hazaárulás miatt kilenc halálos Ítéletet hirdetett ki. A hadlraitéUek távol vau­nak. Közöttük nyolc tiszt, és egy altieel. Védőbástyája volt a magyarságnak, essért nomsoUn&nto munkál végzett. Beszédében ismertette. De Gerando Anto­nina származásának és életének adatait, egy szép és élményekben gazdag leányétól állo- raáaalt. De Gerando Antonina Sárrá László meghívására jött Kolozsvárra s vállalta a fel­sőbb leányiskola igazgatóságát. Az iskola 1*80 október 3-ikán nyitt meg s annak nyug­díjaztatásáig. 1912-ig' tehát 53 évig volt igazgatója. — Kitűzött célja az volt, — mondotta dr. Glatzné T- hogy a magyar nőnevelést, amely éppen Erdélyben vált a legelhanyagoltabb, felvirágoztassa. De ehhez előbb meg kellett nyernie magukat a családokat, meg kellett változtatnia egész gondolkodásukat, hogy megértsék, hogy a lányok taníttatása nem fe­jeződhetik be az elemi iskolával, miért a test­vérek. anyák, fele-rgek műveletlen-égét mag­Â De Gerando-muzeumban és az egykori igazgatónő sírjánál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom