Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-28 / 221. szám
H41. SZEPTEMBER II MsjosnOrMitG Kiráh/asszom/ Irta: Ifj. Xéniás 3 c nos (VtsegräH. Kiahnldogasszony napján.) A szeptemberi hajnal finom pasztel sainei árnyalják már a dunamenti táj puha formáit. Valami titkos sejtelem borong az erdővel koaeoru- zott dombokon. Vörösmarty hajdan itt bolyongd • Eteikéjával. A nyár goromba fényhatásait elmosta mrár a fátyolfelhök lenge kárpitja. A nagy lángolások.ideje eţmuiy stmogatóan bölcs meleggé szelídült, a napsugár, A hakafmas tenmeagőaöe lihegve fúrja bele magát a folyamon terpeszkedő párába, mely már az ősz csípős izeitől terhes. Kisasszony napja vaui, Mária születésének ünnepe. A bimbó, mely Jconc tövűből fakadt ,,ézös virággá“ most is frissen illatozik. Nekünk magyaroknak az egyszerű egyházi ünnepen túlmenően ez a n«p jelenti a szentkorona megtalálásának Idejét is. A negyvennyolcas idők vérgőzös éveiben elásott nemzeti ereklyét 1853-ban. Kisasz- szony napján találtaié meg újra. A partok felől megkondul az emlékezés ha- tsngszava s csengő-bongó szimfóniájukat idáig sodorja a szél. Kétszázötvenen erdélyi és délvidéki tanárok ájtatos szívvel, levett kalappal hallgatjuk a torony énekét Zarándokok vagyunk. Táguló lélekkel keressük föl nemaetS múltúnk kövekké dermedt emlékeit Visegrédotua ..vizek várát" s Esztergomot: a :Szent Király városát, A robajos jelenből az elcsitult múltba menekül a lélek 3 elámul a nagy7 idők jelein. A főváros kedvelt kirándulóhelyei már elmaradtak mögöttünk. Jobbról és balról még feltűnik egy-egy kitartó vadeveaös sátra. Lakója me*eg kezes lábasban reggelijét melegíti s a vizes fa savanyú füstjét idéig űzi a szél. 1 A fedélzeten kis csoportok alakulnak Ott látjuk a visszacsatolt Erdély s a délvidéki réazek fiatal szellemiségének körében az anyaország szellemi nagyjait. A parancsnoki hid lábánál Korniss Gyula, az európai hirü filozófus boncolgatja a nemzeti művelődés sorsdöntő kérdéseit. Historikusaink Kniezsa professzorral vitáznak a XI századbeli Magyarország népiségi viszonyairól. Értékek és elméletek cserélődnek ki, helyneveket elemeznek s olykor átszaladnák egy- egj argumentumért a hátsó fedélzetre, ahol etnográfusaink faggatják Viski tanár urat, a néprajztudomány kiváló ismerőjét. A geográfusok tanyája elől van a hajó orrában. Egy padna kiterített óriás térkép felett csakhamar parázs vita indul. megy ez már egy hét óta attól a perctől kezdve, ahogy megkaptuk ,.behívónkat" a visszacsatolt részek tanárai számára rendezett átképző tanfolyamra Kétszáz tanár tartott Budám — kétszáz mind tanúim kész! , Kétszázan élveztük két hétig a főváros szépségeit s a nemzetismeretre oktató előadókat, akik között olyan nevek szerepeltek, mint Luki rich Imre. Kodály Zoltán. Magyarok szóltak itt magyaroknak s magyar szellemet sugároz most e táj is, a !!d szint játszó kék vidék“, a Dunántúl lágy- meiiü dombja^ melyek mögött sejtetemesen ködük a Dobogókő. Babits és Aprily énekük mag őt. Egyik a bennszülött biztonságával, másik a vándor meglátásával. Babitson fel- rémlenek a mediterrán tájak klasszikus formái Aprityt Erdöelvére emlékeztetik a „pata- kos erdők és véresé« sziklák". Kuituriáj ez, a kikristályosodó magyar államé szroe ej®6 fellegvára. jA honte gialó ősök ezt a változatos, színes Utjai szállták meg először. Az Alföld ak’or még t'-rkekkej mocsarakkal és roppant árt7 rekkei lomhán nyújtózott a Kárpátok kőgátjai között. Embernek, jószágnak egyaránt idegen volt még az a vidék, s igy a római emlékekké!, klasszikus kulturmaradványokkai teleszórt Dunántúl lett Szent István Magjsar- ors-ágánok magja A Dana őrzője Esztergom S ,a Bakony lábánál épült Pannonhalma közel állottak a nyugati végekhez, ahonnan a keresztény kultúra folyama áradt kelet felé. A hatalmas folyam kömpölygő árja röpítette a karcsú hajókat, amelyeken Gizella, a szőke pi “'n k'rá!yl':-asszony és kísérete érkezett Vajk városba, Esztergomba. De mennyire más volt ekkor a Dunaírrvmt,i táji Rengeteg erdők nyújtóznak egée*zen a vízpartig r -• ■ ;im :‘”tiü őzikék nézegették magukat a borzolódó tükörben a magasban pedig széles köröket Írva keringett a sas. Csak a gázlóknál őrködtek a szent király „őrsei" s egy-egy ónálló monostor fehér falai csillogtak 9 hunyó napsütésben. Ă letelepülő magyarság azonban hadat üzent a rengetegnek, mert fö d itejjatt kalászt termő barázda. Dolgos kézre vdjt azütóég s a számban csekély magyarság a nyugateurópai, jellegzetes erdőirtó kultúra germán fejszéseit hivta segítségül a vernéikül! harcba. Lassan kn+turtájjá nemesedett a viSék. de történeti múltjához is hü maradt. A* beszélő kövek szavát ma is megérti a kitáruló lélek. Hirtelen kanyar után tágul a völgy7 s az ámuló szem előtt feltűnnek a ..Vizek Várának", Vísegrádnak romjai. Amikor utoljára jártam itt, még könnyes szemmel néztük a (ulsó parton megbújó oseh bunkereket, ma • .Vprijyvrl érezzük a hősi tető varázsát ahonnan „a harcos középkor s a« elmúlás üzen". Az elmúlás csodálatosképpen nem a Nirvána halotti csöndjével int felénk, hanem életet lehel és küzdelemre szólít. Lassan pergetjük visszafelé a történelem lapjait s ott áll előttünk a római erősség a ..Oastrum ad Hercutcm". majd IV. Béla idejéből a. vár legrégibb írásos emléke annak a várnak krónikája, melyet Mária királynő építtetett: „Özvegyek és árvák védelmére, aranypártáinak és a szülői házból hozott más drágaságainak árán nagy köu-éggel s ahol “zükség <v»o*én Margit----későbbi boldog Margit — az Urnák szolgáló társnőivel együtt védelmet nyerhessen". Az Árpádház aranyágának kihaltával cseh kézre kerül a vár. majd Csák Máté birtokolja, hogy7 azután, 1316-ban Károly Róbert tündéri szépségű tartózkodási helyévé legyen A lilio- mos Anjou-cimer alatt itt tartotta esküvőjét Krakkói Erzsébettel s itt született fia is. akit Nagy Lajos néven ismer történelmünk Csakhamar a szent korona s a levéltár is Visegrádion van. Siónk udvari élet pezseg a mohos falak között, de a vidám vendégsereg fölött ott lebeg az árulásában is nagyszerű 7.éeh Béliéi áh árnya Visegrád Nagy Lajos alatt éri el első fénykorát. Halála után jelentősége egyre csökken, egészen addig, arnig Mátyás udvara s vele együtt a reneszánsz kultúra nem veszi bizto- kába a várat óriási arii-vban indul meg sz építkezés s 1483-ban VI. Sixtus pápa követe már a földi paradicsomnak n-vezi Visegrádnt. Oláh Miklós esztergomi érsek Hungáriájában ezt olvasom a ..Vizek váráról": „Visegrád városa, melyet a németek P)in- tenburgnak neveznek, Budától nyugatra, öt mérföldnyire a Duna partján, párducokban és más vadakban bővelkedő erdő tövében fekszik A város homlokterében, a keleti tájon fölséges. kimondhatatlan szép fekvésű igazán fejedelmi palotát emeltek, mely egymaga egyszerre négy királynak s azok összes kisérőinek és szolgálattevőinek kényelmes szállást nyújtott. Mondják, hogyV3S0-néI több szobát foglalt magában. A palota kapuja a Dunára nyílik, mely ettől mintegy kétszáz lépésre folyik. A kapu ás a város között elhúzódó szakaszon fákat ültettek. A kapun belépő szeme elé azonnal tagos tér tárul, amelyet minden részben zöldelő növények és réti virágok borítanak. A kaputól száz és egynéhány lépés távolságban mintegy negyven fokból álló, hét vagy nyolc sing széles kőlépcső kezdődik. Itt egyenletes, négyszög« kislemezekkel borított, loggiákkal beszegett udvar terül el, mely alapépítményeiben a királyi háztartáshoz tartozó tágas és nagyszerű boltkamrákat és borospincéket is magában foglalja Ebben egyforma távolságban hársfákat ültettek, melyek tavasszal mámoHtó édes illatot terjesztenek s a szemnek igen kedves látványt nyújtanak. Ezen tér közepén vörös márványból, csodás művészettel készített knt emelkedik a múzsák szobraival ékesítve. Tetején márvány tömbön idő Cupido szobor kitűnő és hüs vizet szöktet fej. mely aztán csöveken a legkedvesebb csobogással márványcsészébe majd innen egy kerek medencébe hull alá. Ebből a kutból a hires Korvin Mátyás parancsára — ünnepélyes alkalommal — felváltva majd fehér, majd vörös bor folyik melyet a hegy aljában a vízvezetékbe ügyesen beöntöttek" Néhány évvel ezelőtt még csak a történelmi emlékként élt. a csodálatos palota emlékezetünkben — ma. hála a Műemlékek Országos Bizottságának s elsősorban Schulek János dr műegyetemi tanár fáradozásainak előttünk áll a hatdapi palota udvara Vörösmárvány kútja jóformán teljésép épen maradi meg az erdő« laka oldalán Alkalmunk vélt megtekinteni az itt folyó, óriási méretű ásatásokat s beszélgetést folytatni ~ hu lek professzorral, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — A most folyó ásatások Mátyás udvartartásának még csak elenyészően kis részét tárták fel Jobbról és balról. ta]ám kilométer hosszúságban pihen az erdő fekete humuszába temetve a nagyszerű palotasor. amelyről Oláh Miklós tesz említést krónikájában Évtizedek megfeszített munkájára lesz szükség, hogy ismét előttünk álljon Mátyás pazar pompájú Visegrádja Egy egész fiatal tudós nemzedék számára nyílik itt kutatási lehetőség, hiszen a már eddig feltárt udvarrészlet . elárulja, hogy7 Itt építészeti és művészettörténeti szempontból is igen érdekes és ritka jelenséggel állunk szemben, A négyoldalú boltozott folyosó s az épület architektúrája a késő gótika kecses iveit tükrözi, mig a kút s általában az ornamentika, már a reneszánsz olasz mestereinek keze.munkáját dicséri. Két stilus csodálatos szintézise, ha úgy tetszik szimbiózisa fonódik tt össze a hollós címer jegyében. Ké=ő délutánra hajlik már az idő s mi még em tudunk leszakadni a mult élő emlékeitől, A köveket bámuljuk meréngőn s a csonka oszlopok között a ,,királya-s-zony kertjét" amelyben ..magaara nőtt a kosbor s a Campa- nul’e nagyba ranggal int". Szinte látjuk a barna fiirt ü Betricét kilépni a gesztenyésből s merengeni az „áradó és lankadó Dumám". Érezzük a nyugtató magasság mákonyát s együtt mondjuk a költővel: Nézz hü szemmel keletin * fogózz a hegybe, hogy most élni merj! Kolozsvár, SB&ptemfer 27. Bensőséges ünnepnapra k szül Csikkozmás község lakoesá- ga. Szeptember 38-m avatják fel az or szári- zászlói és szentelik fel a vnlágháborubem elesett csikiozmási hősök emlékoszlopét. Az ország zászlót, OsiVkozmás elszór ma unit seá&dttd ajánlották fel szülőfalujuknak s ők emeltették az emlékoszlopot is. A község lakossága munkájával járult hozzá az emlékoszlop felemeléséhez. A mozgalmat Csikkozmás három nagynevű szülötte: Boga Alajos dr. prelátus kanonok, Lörincz Ernő dr. egyetemi adjunktus és KePAIiNOHIA BUDAPEST, RAKÓCZWIT 5 SZÁM. Központi fekves. * Kors&eíü kényelem SZÁLLÓ Lgjógsas szobák 6*—P-töl 12* P-ic Kétdqvjus szobák cy_ P-tőT 18*— P-iq Veto* Károly ás e gány- zenekara mttzstlcál. Elismerte.! kiváló kongta. Polgári árok Feltétlen megbízható, szakmájában Iá rías fiisierkeres- kedő segédet, mint ¥asteere*S«ed£ 0 «Bb iss AíIa* FELTESZ a Ha ácsét n-iSYBfíl’Y.q — lépcsőzetes alapon emelkedő, ném A-vonalit emlékoszlop tetejét, kiterjeszteti szárrpu Turul madár díszíti. Az ünnepséget, amely nemcsak a esikkoz ma'-lakat és az onnan elszármazottakat., hanem minden biaoonyal a távolabbi vwíékekei is megmozgatja, szeptember 2S-án delfint 10 órakor iinuotx-yes szentmise vezeti he Evangélium után Boga István esikszentdomo- kosi plébános mond szentbeszédeit. Ezután kerül sor — az emlékmű előtt — a tulajdonképpeni ünnepségre. Az . ifjúsági énekkar .el- énekli a Hirnuuszt, maid Boga Alajos , dr. prelátus-kanonok megáldja és beszéd kisérste- hen megőrzésre a tadj a as .országvászlőt és az emlékművet. Az ország-zászlói, és az, emlékmii- net Szántó Torino- községi- Tó ró, a csikkor- mási tűzharcosok elnöke veszi át. Ezután dr. Csikywé Mátyás Vilma, P. dóvossy Béla alkalmi ódáját szavalja. Az emlékmű megkoszorúzása során Csikvármegye nevében Áhrrt- ham, Joz.sef dr. alispán, a honvédség nevében a parancsnok, «r, eg-ehá zközség nevében Borsos János plébános, az eiszárm-aaioWak nővé ben T.őrmez Ernő dr. egyetemi adjunktus, az iskola nevében Botos Lőrincz és Dobos Malvin^ tanulók. a tűzharcosok nevében Osvdth István tartályos főhadnagy, az Ifjúsági Egyesület nevében pedtg MSft/ós Jenő ebwSk helyez koszorút a világháborús hősök emlék- müvének. Az ünnepség a Székely Himnusz hangjaival végződik. GMkkozmós derék népe wagţi spe.rateébd várja szeptember 28-iknt, amikor hasszu távoliét után, a felszabadrwlás örömében ismét keblére ölelheti elszármazott fiait. De fefej- zotf szívvel vágynak haza az eteámtaBották is, hogy — amint: az említett felhívás élűi mi írják — „Újra megcsókoljuk szülőföldünk áldott rögéi s otthoni testvéreinket. rokonainkat“. Boga Afejos drt, L&rtwez Ernő dr. és Kelemen Béla felhívásából, amely valóságos apoleózisa. a testvéri szeretetnek, érdemesnek tártjuk az alábbi meleg érzésektől fűtött, megindító részleteket közölni: A felszabadulás örömében első gondolatunk drága szülőföldünk felé szállott. Mi van: most otthon1? raj történt a mieinkkel? — kérdezi«! minden ikünk. Mert bárhová sodort minket a sors forgandósága, szivünk-lelíriiték, ogy dardff- ja, mágia csak otthon •Maradt s óiéban él. Sokszor tűnt fel lelki szemein*; előtt a Salunkat övező hegyek koszJoruja, meiyökirek annyi értelmes szsawa. beeágde é= tetréb&n vwífc hozzánk. Gyakran láttuk a bekerített temető képét is, melynek csendjében, porladoznak édes szüléink, nagy szüléink, n, mi őseink csont. jai, várva a dióséi fdtámaéfágt. Hányszor je- fent meg, mikor ae idegent ,j&rfuk. seSőfa- lünk képe, ahová ma is tartozunk a születés, a vér, a test, az anyaoyeh7, a mult emléke: jussán. A messzefúg. a távolié*, az emlékezés öSbzb- kötó szent érzése bizonyára mindenikünk telkében folk öltötte annak a tudatát is, hogy adósai vagyunk annak: a földnek, mely szült; tartozunk annak a faternak, mely minket vagy kűán sziveinket kibocsátotta a nagyvilágba, mint madár fészkéből az ő fiait. Hányszor találgattuk, kérdezgettük magunktól, hogy mivel is tudnánk ezt a gyemneki tartozásunkat ás háJáulka£ fartónti, seerötetüuki’ek. ragaszkodásunknak beszédes jeleit bebizonyitanj a mi ^ülőföldünk s az ott élő és az életet továbbfolytató vére iák iránt, akik nehéz mim, tójuk közben sem feledkeztek meg sóim rólunk, hanem mindig emlegetnek s sfeeretetfesä gondolnak reánk. A szeretet örök kapósa láthatatlanul1 is szorosan egybefnz vetünk! Nemrégen nagy dolog történ!, Kedwes Testvérünk! 'Serníőfmmi-, nym szabad, * nem hiába IvuUott g mieink vére. hazán k és nemzetünk szabadsagáért,. Áll junk meg egy percre, jobban mondva menjünk haaa. és nézzünk körül a rggi a há*afe tâţjaiot! Kéz™k meg, mi változott ott,, a rokonokat, régi helyeket. Vájjon megismerjük-e még az ott lakókat? és vájjon ők megismernek-e minket?! ügy gondol juk, hogy örömdeljes, ter- •'lóháttá/ Se áidohf iese en n takálkozás reánk is, reá juk is. Bírzdítá«, ösztöke a. további-mm- kára és küzdelemre. A felhívás további részében az aláírók az emlékműre való adakozásra széfotják fel a több, csikkozmáhi ds^rm?. zottakat. ma jd igy fejezik be soraikat: „A boldog viszontlátásig, fogadd drága föld, kedves Testvér, szerető öldcswu^et és űdnözletSnfzet,M lemen Béla tanér, íanngpi cíSb&*> indátatfcák. Felhívásokat küldöttek szét a szűl&fafoijufcbol elszármazott véreiknek és mindnyájukat felszólították, hogy miután az onszágaaszlíét már lieszöBessték s az emlékmű terűét is elkészítették. járuljanak hozzá a köft-égekfaaz. A felhívás eredményes roll, az ország minden részében megmozdultak azok. akik ,. kozmái iáknak" tartják magukat s a község közepén tmr rút emelkedik az impozáns, 5 és fél méter magas emlékmű. Az emlékművet Kiczká 'A. László kolozsvári iparművész terve szerint Csedó Imre tusnádi kőfaragó készítette el. A Csikkozmás országzászlót avat \ falu elszárauuoH fsai törlesztik a svifcflőfalunalc JAró szent adlómágot
