Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-20 / 214. szám

1941. SZ£P7£MB£K 20 Kolozsvár, szept. 19. Erdély messzi szi dók mélyén gyökerező sokrétű művészetéi gazdag és válltoaatos tárházát rendezgetik kolozsvári egyetemi könyvtér két eredeti ter­mében, amelyekben vasárnap nyílik meg fel- vincii Takács Zoltán egyetem; tanár szakava­tott és körültekintő rendezésében a (ti.it a item, mindenki részére hozzáférhető erdélyi művé­sziét; kiállítás. Erdély huszonkét éven keresztül bényszerköriilrnények miatt tespedő magyar művészeti Setének a hazatérés után isroét el kell érkeznie a régi színvonalhoz és ezt a eélt saojjgálja a Kdedy Tibor dr. polgármester tá irogatásával létrehozott kiállítás is, amely egyúttal lcegyeletes megemlékezett azokról a mesterekről, akik a gazdag erdélyi humusz­ból sarjadtak ki. A kiállítás méltatására még visszatérünk s így alább csak azokat, a futó benyomásokat örökítjük meg, amelyeket rövid körsétánkon Jenő „Tetemrchivás“ cimü hires festményé­hez, * Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel azo­kat az egyházakat, rendházakat, plébániákat, múzeumokat, sem pedig azokat az erdélyi fő­úri családokat, akik magángyűjteményeikből KozaSjaruTtaS a kiáítötá« anyagának össze­gyűjtéséhez, hiszen ezt a katalógusban min­den látogató elolvashatja majd. Mint biztató jelenséget meg kell említenünk azonban, hogy a kiállítás megrendezésében az egész országot át fonó törekvést látunk, amely arra irányul, hogy Erdélyben újra pezsgésnek induljon a művészeti élet. Hatalmas, szép és tanulságos ez a kiállítás, Erdély lelke szólal meg ezekben a termekben. Azok, akik nem tudják, ebből a beszédes ki­állításból megtudhatják, hogy Erdély száza­dokra visszamenően is mit jelentett az egye­temes magyarság életében. Önmagunk iránt való, erdélyi kötelesség, hogy kegyelettel járuljunk a remekmivü kin: esek elé, amelyeket a halhatatlan erdélyi gé­niusz termőit. Október Második felénél tovább nem tolódik el a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitása Vitéz Haás« Aladár m'nisrteri biztos nyilatkozata a „Keleti Újság“ számára szereztünk. Az anyag különben is még ren­dezés alatt áll, vasárnap azonban.! már teljes pompájában tárul majd a bizonyára nagy­számú látogatók elé. Az oUőctndeíi teremben az ötvösművészet remekeit, régi miseruhákat, csodálatosan szcp „ülwminált“ egyházi könyveket, kegytárgya­kat; csodálhatunk meg, a második emeleti te­remben festményekben, rajzokban és hímzé­sekben gyönyörködhetünk. Avatatlanoknak fogalma nincs, de szakértők is csak nehezen tudnák felbecsülni összegszerűen azt n ren­geteg értéket, ami itt halmozódik fel a fala­kon, polcokon, szekrényekben. Az erdélyi múlt kincesháza ez. Tompafényü kelyhek, hatalmas monstranciák • •. Nem tud betelni a szem a látnivalókkal. Tompafényü kelyhek, hatalmas monstranciák, köztyjc a kolozsvári piaristák templomának 1096-ból származó szentségtortája, valamint n kolozsvári Szent, Mihály templom 1708-ból származó nagyméretű és pazarul aranyozott, ezüst barokdiszü monstranciája. Az egyházi' ötvösművészet rijkaszép péklányai ezek, cso­dálatosan aprólékos részletekkel. Sokáig el- gyönyörködte'.nek külön-külön minden porci- kájufckal. Rendkívül szépek az örmény kegyszerek és kézzel festett könyvek is, de a letűnt száza­dok sokmás könyvkötészeti remekét is meg­csodálhatjuk. RörbSl és nemesfémből készült, szimfóniák ezek a vaskos, verettel ellátott fóliánsok. Szőnyegek és kazuiák Az erdélyi protestáns egyházak ura- '.'ui térítői és kehelytakarói, az erdélyi udvarhá­zak klenódiumként őrzött törökös urihimzései, a pompásnál pompásabb „erdélyi szőnyeg“-ek külön szint jelentenek a gazdaganyagu kiállí­tásban, hogy a brokátokból és hársanyokból készült kazulákiat ne is említsük. Itt van pél­dául a hires csikszenttamási „kaftán-kazula“ is, több más nagyértékü egyházi ruhával együtt. Kolozsvár, szeptember 19. Vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a kolozsvári Nemzeti Színház miniszteri biztosa műszaki sziakér'őkke! négy napig Kolozsvárott idő­zött. A miniszteri biztos, mint ismeretes, a színház időszerű kérdéseinek megtárgyalásá­ra és azok tisztázására érkezett Kolozsvárra. A „Keleti Újság“ munkatársának alkalma volt. beszélgetést folytatni a miniszteri biz­tossal. Első kérdésünk természetesen az volt, liogv mikor nyílik meg a kolozsvári Nemzeti Színház? — A műszaki vezetőkkel együtt — mon­dotta vitéz Haász Aladár — alaposan át. tanulmányoztam a színház tatarozási mun­kálatait, valamint a megrendelt, anyagszük- sóglctek állását és azok szállítási lehetősé­geinek megkönnyítését. Természetszerűleg szálmhavettern a színház eddig teljesített művészi munkáját, amely minden tekintet­ben a legnagyobb megelégedésemre szolgált. — Jelenleg elsősorban a tatarozási és az anyagmegrendelési munkálatokra esik a hangsúly, mert ezektől függ a szinház nyi­tása. — Művészi szempontból Táray irrazgató megtette munkáját. Itt semmiféle késés napos. Eddig négy prózai mű készen, öt da­rab pedig betanulás alatt áll. Ugyancsak készen van 4 opera, három pedig munká­ban. Egy operett szintén teljesen készen áll. egv másik nedig napok alatt teljesen elké­szül az előadásra. Ebből látható, hogy a színház művészi munkájával készen ál! a szeptember közepére tervezett nyitásra. A szinház nyitása, az előadások kezdése a még folyamatban lévő munkálatok befejezésétől függ. — Különös gazdasági viszonyok között élünk ma és az anyagbeszerzési lehetőségek itt is éreztetik hatásukat. A tavasszal és a nyáron megtett anyagmegrendelések éppen az említett okok miatt nem érkeztek meg idejében. Ezek a cikkek pedig olyan nélkii- lözhotoHenek, hogy nélkülük lehetetlen meg­nyitni a színházat. Csak felemlítem, a színpadi világítási kapcsoló, szabályzó müvek szerkezete még nem érkeztek meg, és ha megérkezik, akkor is legalább tiz nap kell ahhoz, hogy a sze. mélyzet annak szakszerű kezelését elsajátít­sa. Hiányzik a szinház nagy függönye is. Mindezek a gyárakban már munkában van­nak és Ottó László miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium műszaki ügyosztálya vezetőjének lelkes és fáradhatatlan utána­járása megnyugtat afelől, hogy a szállítások a legrövidebb időn belüli megtörténhetnek. — Mindenki lelkesen dolgozik a színház­ban — folytatta nyilatkozatát a miniszteri biztos — de a színházon kivid a szállítóik részéről is nagy' előzékenységet tapasztaltaim. Örömmel álfla.pitottam meg, hogy munkával és anyaggal mindenki egyformám igyekszik részt ve: v,ii a kolozsvári Nemzeti Színház új­jáépítésében. A legutóbb taitott sznkértv- koz’lcten a jelenlegi rendkívüli anyagbeszer­zési lehetőségek figyelembevételével a szin­ház vezetősége úgy látja, hogy az előadások megkezdése október második felénél tovább nem tolódik el. — A megnyitó előadás műsora már össze van állítva és most terjesztették jóváhagyás végett a miniszter elé. Döntése után nyom­ba n kiadjuk a nyilvánosság részére. — Mint mindig, most is n zz.al a jé érzés­sel utazom el Kolozsvárról, hogy ennek a lelkes gárdának odaadó müvészetszeretettől sugalmazott munkája nem maradhat ered­mény nélkül. Hafiezerhétszáz nrnrckanélkülit helyezett el egy év alatt Kolozsváron az állami munkalcozvetítő hivatal Rövidesen megkezdi a munkát a kolozsvári gyufagyár. A mezőgazdasági munkakeresőket a foldmivelésügyi mi­nisztérium kirendeltsége helyezi el Felvinczi Takáts Zoltán professzor, aki előszót irt a kiállitá- alkalmából kiadott ka­talógus elé, bevezetőjében megemlíti, hogy a rám. katolikus egyház műkincseinek nagyrésze nincs Északerdőig területén, mert azokat a gyulafehérvári egyházmii,veszeti múzeumban helyezték el. A határok útját állják annak is, hogy fiagyszebennek, a hagy szász köz­pontnak anyaga a kiállításon szerepeljen s hasonló okokból nem vonulhatnak fel a ro­mán egyház,művészet emlékei sem. „Ezzel szem ben annál nyugodtabban mondhatjuk“ — Írja felvinczi Takáts Zoltán, — „hogy kár­pótlást nyújt a kiállít,otf műtárgyak jelentő­sége“. Ebben minden látogató igazat ad a tudós professzornak. Az erdélyi képzőművészet elhunyt mestereinek remekei De nézzünk fel a második emeleti terembe is, ahol az erdélyi képzőművészet elhunyt mestereinek müveit csodálhatjuk meg. Leg­több alkotással Barabás Miklós szerepel eb­ben a teremben, de rendre gyönyörködhetünk Székely Bertalan, Kiss Sámuel, Sikó Miklós, Gyárfás Jenő, Dózsa Géza, Vida Árpád, Hollósy Simon, Thorma János és Ferenczy Károly alkotásaiban is. Az avatottabb nézők sok ismerős festménnyel találkozhatnak itt eredetiben. Itt láthatjuk Ujfalvy Sándor, a hires erdélyi vadász ismert lovasképét, Szé­kely Bertalan egyik vázlatát Lajos király holttestének megtalálásáról és Dobozy Mihály hitveséről, úgyszintén néhány részlettanul- Ptdnyt, igy Kund Abigél fejét is Gyárfás Kolozsvár, szeptember 19. Pontosan ma egv éve, 1940 szeptember 19-én kezdte meg a ha­zatért Kolozsváron áldásos működését Kovács László vezetésével az állami Munkaközvetítő Hivatal. A kirendeltség a Hi fl er-téren ren • dezkedett be s már másnap valóságos búcsú­jára« volt szinheTye. Azóta is sokszor láttuk, hogy .szár, meg száz munkakereső férfi és nő szorongott a ’Hivatal előtt. . , & most az első munkaév végén a hivatal hivatalos tóműt* tást készített a végzett munkáról. Ennek ada­tai Szerint, a kolozsvári Állami Munkaközve­títő Hivatal 1940. szeptember 19-től 1941. 9 szeptember 19-ig összesen 0728 munkanélkülit juttatott munkához, illetve kenyérhez. Ebhő! az alkalomból beszélgettünk Kovács László­val, a Hivatal vezetőjével, aki ennek műkő. dóséról a következőket mondotta­— Egy évvel ezelőtt Kolozsvár területén legalább 10.000 munkanélküli volt, Férfiak és nők vegyesen váltak önhibájukon kivül mun­kanélkülivé egyik napról a másikra. A bécsi döntést köVető időkben — ami egyébként előrelátható volt — sok gyár egyszerre leál­lót! a város területén s a kivonuló románok magukkal vitték a gyárak felszerelését. De nemcsak a kolozsvári gyári munkások vesz tették el kenyerüket, hanem növelte a munka- nélküliek számát az a rengeteg menekült is, akik a Romániának ítélt Erdélyből menekül­tek ide. Kolozsvár városa a téli hónapok alatt, inségműnkák beállításával próbált a munkanélküliségen enyhíteni, de a tavasz be­álltával ennek is vége szakadt. Csupán a munkanélküliség nem enyhült. A gyárakat lassan újból üzemképessé tették s akkor meg az anyaghiány miatt mutatkozott sok nehéz­ség. A Hivatalt naponként ostromolták a munkanélküliek s amit csak el lehetett kö­vetni érdekükben, el is követtünk mindent. Ma már ott tartunk, hogy a város területén mindössze 990 nyilvántartott munkanélküli férfi és nő van, akik az állami munkaközve­títő hivatalon keresztül keresnek elhelyezke­dést.. Előreláthatólag ez a szám is csökken, mert a jövő hónap derekán újból megnyílik a régen szünetelő kolozsvári gyufagyár. A gyufagyárban természetesen azokat a magyar munkásokat alkalmazzák először, akik már dolgoztak itt, de sor kerül majd további I munkaerők felvételére is. mivel a gyárat még j üzemképesebbé teszik, mint amilyen a mult- i, ban volt. Szilassy mérnök már meg is érke­zett Budapestről és helyszínen tanulmányozza azokat a lehetőségeket, amelyek fohftán a gyár minél előbb megkezdheti működését. A szervezési munkálatok már- jól előre ha­ladtak és 60 munkás éjjel-nappal dolgozik a nagymuMu üzem rendbehozásán. — Igen, ma nem beszélhetünk komoly mun- : kanélküliségről — folytatja Kovács László. i| — Az első hetekben csupán a panaszokat â BUDAPEST, VII., RAKÓCZI-ÜT ÍO-76 . j /tfafyuH a 'úuxyfMníkkct ' v' É É aim a Sokoldalú, jól kihasználható modell Az a feladata, mint az urak magyar ru­hájának: tiszteletet, parancsoló kül­sőt kölcsönöz... egységes megjele­nést biztosít... minden alkalommal fel lehet venni s mindig elegáns. Szín­házba, hangversenyre és társadalmi eseményeknél ezt viseli aki magyar — s aki ad magára! Kizárólag ná­lunk kapható! Kérje ismertetőnket. hallgattuk meg s nekünk fájt a legjobban, amikor kenyér helyett csupán vigasztaló sza­vakkal és ígéretekkel bocsátottuk útra a hozzánk forduló magyar munkabér esőket. Meg kell azonban jegyeznünk egyet: Mun-_ kőnk sokkal eredményesebb lett volna, ha a munkaadók is annyira igénybe vették volna az állami Munkaközvetítő Hivatalt, mint a mvnkákeresök. Éppen azért, kérünk minden­kit, aki munkaalkalmat tud biztosítani, for­duljon bizalommal hozzánk, mert mi azért vagyunk, bogy rendelkezésére áHíjunk úgy a munkakeresőknek, mint a munkaadóknak! Itt írjuk meg, hogy a mezőgazdasági mun­kaközvetítést ezentúl nem a Hitler-téren lévő áWami Munkaközvetítő Hivatal, hanem, a föld mivelésiigyi minisztérium erdélj/i kirendeltsé­ge végzi, melynek hivatalos helysége a Bariba Miklós-utea 13. szám alatt, a második emele­ten van. A földművelésügyi minisztérium er­délyi kirendeltsége elhelyezi a mezőgazdasági munkásoktól, illetve cselédektől kezdve a gazdatisztekig mindazokat, akik hozzá for» dúlnak. —­4T ideje Az elsötétítést szeptember 20-án, szombaton 18 óra 50 perckor kell vég­rehajtani és szeptember 21-én, vasár­nap 5 óra 45 percig tart. Erdély leihe szólal meg a kolozsvári egyetemi könyvtárban megnyíló művészeti kiállításon ötvös- és egyházmQvészeti remekok, régi festmények, szőnyegek és hímzések az erdélyi mult kincsesházában

Next

/
Oldalképek
Tartalom