Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-10 / 182. szám
1941. MbGVSXlVS IO Á Baltikum magyar felszabadítója Aöäafc a gigantUrus haréniaír. amely meet Keietenrópa v áraztatta síkságán Szent Pé- tervártól Odesszáig tómból, egyik legérdekesebb színtere a Baltikum.. Földjét a velünk lókon leitek, észtek és bvek lajkják. A néniét kard ereje most szabadítja fel őket a legszörnyübb zsarnokság alól és már azért is időszerű e hasábokon megemlékezni arról a XVI. századbeli erdélyi nagy magyar uralkodóiról, aki először szabaditá fel 362 évvel ezelőtt a Baltikum, sokat szenvedett derék népeit a mozskovita zsarnokság alól. amelynek akikor Rettenetes Iván cár alakjában támadt világszerte borzadáliyal emlegetett megszemélyesítője. , De mit ér minden zsarnokság, álnokság és állatias kegyetlenség,*ha az ellenfél igaz bőssel találja magát szemben, miég pedig olyan hőssel, mint aminő Báthory István király volt, aki már a XVI. században hadve- zéri lángelméjével ráeszmélt, arra, hogy «Iz orosz ellen nem lehet a máshol bevalló módon hadakozni. A „sáirkányfogas“ Báthorynak legnagyobb öát sokféle képpen értékelte a történelem és irodalom. Akadtak, akik zsarnokot láttak benne. A költő „Fókainé“ cámü költeményében kőszívűnek áfllitjai elénk, pedig nem volt. sem' zsarnok, sem kegyetlen. Egy akkor is lángokban álló Kelet-Európának volt egyetlen emberséges, nagyeszű és vitéz uralkodója, aki erejének és szelleme magasröp- Kiségén ok tudatában érezte, hogy nagytávlatú politikai elgondolásainak megvalósítására nem elég Erdély fejedelmének lennie és ezért szerezte míg a lengyel koronát is Rövid uralkodása idején hatalmas birodalmat szervezett kardja erejével és uralkodói böleseségével. Ez a roppant birodalom a Keleti-tenger partjától a Fekete-tengerig, Szmolenksztöl a Kárpátokig terjedt.. A Baltikum, Kelet Poroszország Danikával, Mázó via . Látva, Podolia, Ukrajna, a doni Kozákok földje egyaránt őt uralta. Akcrmantól a Rigai-öbölig a Báthoryak sárkány fogas záezlait lobogtatta a szél s ami ettől Keletre feküdt: Iván orosz cárnak volt véres birodalma, akinek a saját népe „a Rettenetes“ melléknevet adta, mert az áltállá kiagyalt borzalmak, még a tatár rabságán is túllőttek. Európa páriái A Baltikum derék népe sokat, nagyon- sofcat szenvedett az évszázadok folyamán. Urai egymást váltogatták és ebeknek az egyre váltakozó Imperiumvá 1 to zások nak a föld népe: az őslakók adták meg a keserves árát. Idővel olyan baromi 6zolgaságha su- lyedtek, hogy már a kortársak is bennük latiak Európa páriáit. Valóban, az ural-altáji népek tragikumának egyik legmegrázóbb lapja e népcsalád balti képviselőinek kálváriája. Csak példás szívósságuknak köszönhetik fennmaradásukat ott fent a magas északom Egyrészük: a vall ami kor hatalmas írvek népe azonban e szomorú századok idején annyira megfogyatkozott, hogy ma már a kihalás felé ballad A moszkovita zsarnokság igája alatt szenvedő Baltikum felszabadítása volt Báthory István királynak egyik nagy politikai feladata. Már az erdélyi Meggyesen kiadott hitlevélben esküvel fogadta és koronázásakor megismételte, hogy visszás/,érzi Livoniát. a mai Lithvániát s mindazokat a balti tartományokat. amelyek háború és ármány következtében orosz kézre jutottak. A vérig sanyargatott észtek Iván cár zsarnoksága ellen fegyverrel támadtak fel. mire ai muszka zsarnok Livoniába rontott ás e szép földet iszonyatos módom feldúlta. Ürügyül az észtek felkelését hozta fel. 1573- bail az oroszok már Révait is elfoglalják, arcéi vet hős védői bét éven át védelmeitek. 1573-tói 1577-ig az oroszok Livonia több mint fctnniinc városét fogJaiiék el. és dűltek fel és hős ellenfeleiket, legyűrésük után, válogatott kínzásokkal végezték lei. Aki ennek a kegyetlenségeiben példát, ritkító kornak borzalmait meg akarj® ismerni, olvassa el dr. Veress Endrének: Báthory István király (Terror hoöiuri) eimü müvét, äiDaelyet e jeles erdélyi származású tudós a nagy erdélyi uralkodó halálának 350. esztendejében, 1337-ben. irt xaeg és anaaigiet e háború számos egykorú képével és hasonmásával a Magyar Miekiewicb Társaság adott ki Budapesten. 1578-ban Báthory István Írirály elhatározta, hogy a Baltikum egyedülálló megpiró- páltatásairaaik győzedelmes háborúval vet. véget, megmutatva a világnak, hogy Kelet zsarnoka: az orosz sem legyőzhetetlen. El volt totó ve ara», hogy véresen megioekéz- 1 Irta: Palócáéi Edgár totó „a minden oroszok véres kezű cárját“, aki ön hit« égbon annyira ment, hogy egyik levelében azt merte tőle kérdezni: ,,tulaj. doniképen ki is az erdélyi fejedelem, akiről régebben senki sem hallott semmit“. Bízva magya-r vitézeiben, félelmetes kardjának erejében és szerenoseesill agában, amely nem hagyja el soha, indult el a muszka cár ellen anno' 1579. Hadjáratának tulajdonképen i célja. Kurland és Livland visz. szaszerzése voll, még pedig ' megtorló bábom aMcjSbaln, mért a* oro-'zok a meghódított városok. lakosságát úgyszólván. mindenütt kegyetlenül kürtőt.iák. Kegyetlenségeikben Báthory. még sem követte őket, s egy orosz történetíró szerint, soha még háborút nem vezettek annyi mérséklettel s a békés lakosokkal szemben tanúsított emberszeretettel, mint Báthorynak az oroszok elleni hadjáratát, ami példátlan volt az egész XVT. század folyamán. így festett a közelből Báthory zsarnoksága! Báthory István hadjáratai Másfélesztendős előkészítés után, 1579 juntos 30.-án indult meg Báthory hadával Vilmából. Ott volt mellette az erdélyi Békés Gáspár és Kendy Péter, a jeles seregvezérek. Az Erdélyből jött hajdúk élén: Borbély György, Konkoly Péter, Prépostvári Bálint, Sirbik György és Bornemisszái János vitéz, kedtek. 15,000 főre rúghatott a hős király hada.. Az orosz sereg négyszer akkora volt, de akkor sem a sereg száma, hanem a hadvezetés bölesesége, ai harcosok egyéni értéke és hősiessége döntött a harcok forgatagában. „Hit és lelkesedés kell a győzelemhez!“ — ez volt Báthory jelszava. Ezzel buzdította harcra vitézeit. E jelszóval lett ura az 15.63 óta. orosz kézen senyvedő erős Polcok várának, amely, a Dzwina partján kulcshelyzetet foglalt el a Baltikumi felé. Elestének hírére Rettenetes Iván cár fel akarta magát akasztani, de végre is beérte azzal, hogy szerencsétlen vezéreit huzattá karóba és négye bette fel. Polock eleste után Tulowlára került a sor- Szokol és Susza sem kerülte el ai vesztét, mire beállott a rossz, tél . . . Győzedelemes hadjáratát 1580 junius 16.- án Vénából újra megindította. Újabb hadban.állásai előtt minden seregrészének a maga amyanyelvéu hirdették ki a nagy királynak azt m hadirendeletét, hogy7 gyermekeket, papokat, aggokat, asszonyokat meg kell oltalmazni minden kegyetlenségtől. Semmiféle veteményt senki lovával, barmával ne taposson, hanem amennyire szükséges vagyon, kaszáljon és arasson benne. — így viselt hadat a magyar fejedelem már a XVI. században. Smolensk vagy Wielkiluki: ez volt a támadás irányának nagy kérdése. Báthory afc utóbbi méltóit döntött, hogy elvágja a Moszkva—Livonia közti utat. Szeptember 5-én a vár ura volt Báthory. Nehéz téli ut-ooi november 3.-án érkezett vissza ai győztes uralkodó Vilnába. 1581-ben harmadszor mérte össze kardját a muszkával, hogy végleg kiszorítsa az oroszt a Baltikumból. Uj hadjáratának célja Pokow várának elfoglalása volt. A harc tehát ugyanott tombolt, mint napjainkban és akkor is a kereszt harcolt az ázsiai barbárság ellen. Ebben a hadjáratban a magyarok főkapitánya az erdélyi Sihri'k György terít, fővezére, pedig Báthory Boldizsár. Az erdélyi lovasokat Békés Gáspár és Kerekes Mátyás vezette. Pokow vára az akkori haditechnika minden fortélyával volt megerősítve, de Báthory ban azért mesterére talált. Víváskor Báthory, aki kólának egyik legnagyobb katonai lángesze volt, a falak aláaknázására fektette a fősulyt. A futóárok-rendszesr létesítése és a falaik légberöpitése az ő geniális hadi találmánya volt. Erre ma rámutatni, több mint időszerű. — Októberben már oly hideg köszöntött a seregre, hogy téli szállására vonult vissza. Háromkalapos békekövetek 1582 január 15-én Jam-Zapolski nevű faluban kötött békét a győztes magyar uralkodó az orosz cárral, aki 'addig' oly nagy urnáik tartotta maágt, hogy követeit három kalappal a fejükön küldte Báthory-hoz. Kettőt levehettek előtte, a harmadikat csak a cár előtt. A zöld asztalnál kisebbek lettek w. oroszok. Lemondtak Livoniáról és annak 52 váráról is. A Keleti-tenger partja Lanenburg- tól Észt-ország északi részéig Báthory kezén maradt. A hős király érdem szerint jutalmazta . a háború után bős vitézeit. Erről tanúskodnak magyar viézeinek adományozott címeres levelei. Báné György, kocsárdi Gálfy János, Kanistos András; konyhamestere, krasznai Für János, keresztúri Szabó Fábián, Káez Mihály és testvére, Tasnádi Balázs, Gnó- kássy Mihály, ippi Fráter Pál, Rosnyai Péter, Morc János, kolozsvári Literatus János; tordai sók a marás, eibafá.ii Gyulái Pál egyaránt, megkapták méltó jutalmukat. A, kitüntetettek között volt a király magyar udvartartásainak feje és felelős vezetője, első kamarása Wesselényi Ferenc is. Az uralkodó a nálánál huszonegy esztendővel fiatalabb hi vét gyermekkora óta ismerte, mert valamikor „bejáró“ volt atyja, az erdélyi vajda udvarában. Wesselényi árnyékként követte a királyt. Még ételére és italára is ő vigyázott. A király mellett aludt. Szorgalma, elméssége és találékonysága közismert volt az udvarban. Hálás uralkodója az orosszal való békekötés után, kedves emberét Rigában magyar és erdélyi báróságra emelte, ami a királynak egyetlen ilyen cim- nlományossá volt uralkodása idején. Egyben a hadadi uradalommal is megajándékozta és hogy ősei leszármazottjai ifi emlékezzenek a Keleti-tenger partján született báróságra, a Wesselényi ek cimerképében lévő oroszlán fejére bárói koronát rajzoltatott, alsó testét pedig udvari benaldikusával delfinsziniien rajzoltatta meg és a tengert jelképező kék mezőbe helyeztette. De nemcsak vitézeire és hűséges embereire volt gondja a nagy uralkodónak. A föld népének szenvedései sem találtak nála süket fülekre. Erdélyi szellőm — Livoniában Még az 1581-i hadjárat idején történt Rigában, hogy a király tudomást szerzett a 1 iróniái parasztok embertelen elnyomatásáról és azért elhatározta, hogy sorsukat nemcsak megjavítja, hanem erdélyi hazája nemes szellemében, amely a vallási türelemben és humánumban messzelobogó fáklyafénye volt a XVI. századbeli Európának, megkísérli felszabadításukat. Képzelhető annak a néhány száz livonial parasztnak meglepetése, akik addig csak durva és embertelen elnyomatást ismertek, amikor a Riga környéki falvakból Báthory elé terelték őket elöljáróik, akik bizony jóPAtlHOHIA BUDAPEST, m RAKÓCZI-UT 5 SZ. Mttrrr * it******;! SZÁLLÓ Eţpdqţjas szobák Pf51 12-- P*4g RSfäqgas szobák 9*— P-tőí 18-— P-ig fl wsszaesafolf terä- feten lakó kedves üßrtdoqeinek szoba- árkedvezmóm?. Elismerten k ivdf 6 kon}jba.Pt3lgári órab A FELSZABADULT KELET mm Tizenöt hangulatos, színes kép Nagyváradtól Szé- kelyadvarhelyig. Nemcsak földrajzi, hanem történeti Útmutató is sz a sok eredeti fényképpel ellátott könyvecske, lnczo Gábor dr. munkája, kapható 1*12 pengőért Budapest. IX. Kálvin-tér 8. a BetMen Könyvkereskedésben és vidéken is minden jobb könyvesboltban maguk- som tudták, hogy mit akar . velük Lithvánia győzedelmes nagyfejedelmi!. Sokáig tekintett csillogó trónusáról *z «!- kiűzött emberekre a bölcs uralkodó. Szem» jóságosán pihent a reszkető, rabszoäg'asßrssa szokott embereken, akikről nem is sejtette, hogy a magyar faj északi rokonai — avagy talán a tudatalatti misztikus megérzései valamelyike vezérelte elméjét e percekben?,., — Szánalommal vagyok irántatok Jő emberek — szólott trónus*’-ól Báthory — és ezennel elrendelem, hr- ~ kegyetlen ves*- ssőztetést, amiben földcsuraitok részéről a legkisebb mulasztásért, részetek van, etfstmel királyi parancsommal megszüntetem. Tudjátok meg hát, hogy inától kezdve mentesek vagytok az ostortól, de ha vétkeztek, bűnötöket pénzzel válthatjátok meg. Megvetettetek? Erre a felszabadítottak térdre hullva könyörögtek a királynak, hagyná meg őket sx, ősi szokásban,, mivel tapasztalatból tudják, hogy az nj rend ritkán hoz valami jót. A király fielka'cagott az egyiigyii emberek fn*. csa okoskodásán, oda szólván kíséretéhez: — Jobban ragaszkodnak barbáir erkölcseikhez, mint a rigai szenátorok szabadságaik- hoc. Phryges nonnisi piagis emendantur; No, ezeken is csak veréssel lehet javítani! Ilyen volt a Baltikum magyar ura. —Hé az ideje, hogy a Gyedéi Pál festette wate 4- pet belyreigazitsuk, mert abból bizony essfc annyi atz igazság, hogy az Erdélyben clisa» lázadók között aikadt egy.Pófcai nevezetű ţţ akit artán irgalom nélkül ki is végeztetett S> A H 70. szánra feladvány. Eatön V. E,-tő! (Waehingtenj ) a bedé fşrh Matt 2 lépésben. Világos: Kh5, Vh7, Bb2, d7 Fa6, el, HdS, f6. gy: M, c3 (K) datrtö.) Sötét: Kc4, Bb5, FaS, dS, Hf2, gy: sS, «T (7 daiab.) (Megfejtési határidő: augusztus 26.) A julius 13-án közölt 66. szám« (Gcrtá- kyain) feladvány megfej tóse: 1. A2—44. — Helyesen fejtették meg: Borbáíh T., Caine.- rasan I, (Kolozsvár). A német bajrwksági-vmoemyt ar, wîân Bad Oeynhausen-ben, aug. 3-tól 17-ig tartják m^. 16 résztvevő közül résvtvesz a német sakkozáa két nagy reménysége: Junge és Pfeiffior is, kik mindketten 17 éwesak. Egy régi, de szórakoztató vaawvv jfiteam következik itt, az 1910-iki hamburgi versasny- ből: Világos: Leonhard t , Ttám 1. e4, e5. 2. Hf3, Hcö. 3. Fbö, a6 4. F*4 Hf6. 5. 0—0, Fe7. 6. Ho3, bő. 7. Füg, M. 8 a4, Pb7 (?) (Gyenge lépés, mely helyiéit Bb8. vagy bo—b4 volt helyén. A sötíét ‘taíeár- nalk ebben » változatban egyelőre as ,,fB“ betörési pontot is őj-iznie keli.) 9. aXhi, aXb5. 10. BXaS, FXa8. 11. tfâ, Vbß. i2, Heß, 0—0. 13. Hg3, Ve8, (13... gtera vSájres 14. Fb6, B©8. 15. Hg5, Hd8. 16. U feteíR tással jönne előnybe.) 14. Hf5. Rh8. 15. HgS, Hd8. 16. f4, g6. 17. fXeö, dXe5. IS. Hb6, Kg7. 19. Vf3! He6. (Terrméeaeteson rj» KXb6, He6+ ás néhány lépésben- matt miatti. 20. HhX f7! Hd4. 21. Vh3, HM. (21...HKM sem ment, 22. Vh6+ Kg8. 23. BXf6 mj.f.ü.) 22. He6+, HXeÜ. 23. Fh6+, KgS. 24. TX.e4 ég sötét feladte. Huszáav* játszma