Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

1941. MbGVSXlVS IO Á Baltikum magyar felszabadítója Aöäafc a gigantUrus haréniaír. amely meet Keietenrópa v áraztatta síkságán Szent Pé- tervártól Odesszáig tómból, egyik legérdeke­sebb színtere a Baltikum.. Földjét a velünk lókon leitek, észtek és bvek lajkják. A né­niét kard ereje most szabadítja fel őket a legszörnyübb zsarnokság alól és már azért is időszerű e hasábokon megemlékezni arról a XVI. századbeli erdélyi nagy magyar ural­kodóiról, aki először szabaditá fel 362 évvel ezelőtt a Baltikum, sokat szenvedett derék népeit a mozskovita zsarnokság alól. amely­nek akikor Rettenetes Iván cár alakjában támadt világszerte borzadáliyal emlegetett megszemélyesítője. , De mit ér minden zsarnokság, álnokság és állatias kegyetlenség,*ha az ellenfél igaz bőssel találja magát szemben, miég pedig olyan hőssel, mint aminő Báthory István ki­rály volt, aki már a XVI. században hadve- zéri lángelméjével ráeszmélt, arra, hogy «Iz orosz ellen nem lehet a máshol bevalló mó­don hadakozni. A „sáirkányfogas“ Báthorynak legnagyobb öát sokféle képpen értékelte a történelem és irodalom. Akadtak, akik zsarnokot lát­tak benne. A költő „Fókainé“ cámü költemé­nyében kőszívűnek áfllitjai elénk, pedig nem volt. sem' zsarnok, sem kegyetlen. Egy ak­kor is lángokban álló Kelet-Európának volt egyetlen emberséges, nagyeszű és vitéz ural­kodója, aki erejének és szelleme magasröp- Kiségén ok tudatában érezte, hogy nagytáv­latú politikai elgondolásainak megvalósítá­sára nem elég Erdély fejedelmének lennie és ezért szerezte míg a lengyel koronát is Rövid uralkodása idején hatalmas biro­dalmat szervezett kardja erejével és uralko­dói böleseségével. Ez a roppant birodalom a Keleti-tenger partjától a Fekete-tengerig, Szmolenksztöl a Kárpátokig terjedt.. A Bal­tikum, Kelet Poroszország Danikával, Má­zó via . Látva, Podolia, Ukrajna, a doni Ko­zákok földje egyaránt őt uralta. Akcrmantól a Rigai-öbölig a Báthoryak sárkány fogas záezlait lobogtatta a szél s ami ettől Keletre feküdt: Iván orosz cárnak volt véres biro­dalma, akinek a saját népe „a Rettenetes“ melléknevet adta, mert az áltállá kiagyalt borzalmak, még a tatár rabságán is túllőt­tek. Európa páriái A Baltikum derék népe sokat, nagyon- sofcat szenvedett az évszázadok folyamán. Urai egymást váltogatták és ebeknek az egyre váltakozó Imperiumvá 1 to zások nak a föld népe: az őslakók adták meg a keserves árát. Idővel olyan baromi 6zolgaságha su- lyedtek, hogy már a kortársak is bennük lat­iak Európa páriáit. Valóban, az ural-altáji népek tragikumának egyik legmegrázóbb lapja e népcsalád balti képviselőinek kálvá­riája. Csak példás szívósságuknak köszön­hetik fennmaradásukat ott fent a magas északom Egyrészük: a vall ami kor hatalmas írvek népe azonban e szomorú századok ide­jén annyira megfogyatkozott, hogy ma már a kihalás felé ballad A moszkovita zsarnokság igája alatt szen­vedő Baltikum felszabadítása volt Báthory István királynak egyik nagy politikai fel­adata. Már az erdélyi Meggyesen kiadott hitle­vélben esküvel fogadta és koronázásakor megismételte, hogy visszás/,érzi Livoniát. a mai Lithvániát s mindazokat a balti tarto­mányokat. amelyek háború és ármány kö­vetkeztében orosz kézre jutottak. A vérig sanyargatott észtek Iván cár zsarnoksága ellen fegyverrel támadtak fel. mire ai muszka zsarnok Livoniába rontott ás e szép földet iszonyatos módom feldúlta. Ürügyül az észtek felkelését hozta fel. 1573- bail az oroszok már Révait is elfoglalják, arcéi vet hős védői bét éven át védelmeitek. 1573-tói 1577-ig az oroszok Livonia több mint fctnniinc városét fogJaiiék el. és dűltek fel és hős ellenfeleiket, legyűrésük után, vá­logatott kínzásokkal végezték lei. Aki ennek a kegyetlenségeiben példát, rit­kító kornak borzalmait meg akarj® ismerni, olvassa el dr. Veress Endrének: Báthory István király (Terror hoöiuri) eimü mü­vét, äiDaelyet e jeles erdélyi származású tudós a nagy erdélyi uralkodó halálának 350. esz­tendejében, 1337-ben. irt xaeg és anaaigiet e háború számos egykorú képével és hasonmá­sával a Magyar Miekiewicb Társaság adott ki Budapesten. 1578-ban Báthory István Írirály elhatá­rozta, hogy a Baltikum egyedülálló megpiró- páltatásairaaik győzedelmes háborúval vet. vé­get, megmutatva a világnak, hogy Kelet zsarnoka: az orosz sem legyőzhetetlen. El volt totó ve ara», hogy véresen megioekéz- 1 Irta: Palócáéi Edgár totó „a minden oroszok véres kezű cárját“, aki ön hit« égbon annyira ment, hogy egyik levelében azt merte tőle kérdezni: ,,tulaj. doniképen ki is az erdélyi fejedelem, akiről régebben senki sem hallott semmit“. Bízva magya-r vitézeiben, félelmetes kard­jának erejében és szerenoseesill agában, amely nem hagyja el soha, indult el a musz­ka cár ellen anno' 1579. Hadjáratának tulaj­donképen i célja. Kurland és Livland visz. szaszerzése voll, még pedig ' megtorló bá­bom aMcjSbaln, mért a* oro-'zok a meghódí­tott városok. lakosságát úgyszólván. minde­nütt kegyetlenül kürtőt.iák. Kegyetlenségeikben Báthory. még sem követte őket, s egy orosz történetíró szerint, soha még háborút nem vezettek annyi mér­séklettel s a békés lakosokkal szemben tanú­sított emberszeretettel, mint Báthorynak az oroszok elleni hadjáratát, ami példátlan volt az egész XVT. század folyamán. így festett a közelből Báthory zsarnoksága! Báthory István hadjáratai Másfélesztendős előkészítés után, 1579 juntos 30.-án indult meg Báthory hadával Vilmából. Ott volt mellette az erdélyi Békés Gáspár és Kendy Péter, a jeles seregvezé­rek. Az Erdélyből jött hajdúk élén: Borbély György, Konkoly Péter, Prépostvári Bálint, Sirbik György és Bornemisszái János vitéz, kedtek. 15,000 főre rúghatott a hős király hada.. Az orosz sereg négyszer akkora volt, de akkor sem a sereg száma, hanem a had­vezetés bölesesége, ai harcosok egyéni értéke és hősiessége döntött a harcok forgatagá­ban. „Hit és lelkesedés kell a győzelemhez!“ — ez volt Báthory jelszava. Ezzel buzdítot­ta harcra vitézeit. E jelszóval lett ura az 15.63 óta. orosz ké­zen senyvedő erős Polcok várának, amely, a Dzwina partján kulcshelyzetet foglalt el a Baltikumi felé. Elestének hírére Rettenetes Iván cár fel akarta magát akasztani, de végre is beérte azzal, hogy szerencsétlen vezéreit huzattá karóba és négye bette fel. Polock eleste után Tulowlára került a sor- Szokol és Susza sem kerülte el ai vesztét, mire beállott a rossz, tél . . . Győzedelemes hadjáratát 1580 junius 16.- án Vénából újra megindította. Újabb hadban.állásai előtt minden seregré­szének a maga amyanyelvéu hirdették ki a nagy királynak azt m hadirendeletét, hogy7 gyermekeket, papokat, aggokat, asszonyokat meg kell oltalmazni minden kegyetlenségtől. Semmiféle veteményt senki lovával, barmával ne taposson, hanem amennyire szükséges vagyon, kaszáljon és arasson benne. — így viselt hadat a magyar fejedelem már a XVI. században. Smolensk vagy Wielkiluki: ez volt a tá­madás irányának nagy kérdése. Báthory afc utóbbi méltóit döntött, hogy elvágja a Moszkva—Livonia közti utat. Szeptember 5-én a vár ura volt Báthory. Nehéz téli ut-ooi november 3.-án érkezett vissza ai győztes uralkodó Vilnába. 1581-ben harmadszor mérte össze kardját a muszkával, hogy végleg kiszorítsa az oroszt a Baltikumból. Uj hadjáratának célja Pokow várának elfoglalása volt. A harc tehát ugyanott tombolt, mint napjainkban és ak­kor is a kereszt harcolt az ázsiai barbárság ellen. Ebben a hadjáratban a magyarok főkapi­tánya az erdélyi Sihri'k György terít, főve­zére, pedig Báthory Boldizsár. Az erdélyi lovasokat Békés Gáspár és Kerekes Mátyás vezette. Pokow vára az akkori haditechnika min­den fortélyával volt megerősítve, de Bátho­ry ban azért mesterére talált. Víváskor Báthory, aki kólának egyik legnagyobb ka­tonai lángesze volt, a falak aláaknázására fektette a fősulyt. A futóárok-rendszesr léte­sítése és a falaik légberöpitése az ő geniális hadi találmánya volt. Erre ma rámutatni, több mint időszerű. — Októberben már oly hideg köszöntött a seregre, hogy téli szállá­sára vonult vissza. Háromkalapos békekövetek 1582 január 15-én Jam-Zapolski nevű fa­luban kötött békét a győztes magyar ural­kodó az orosz cárral, aki 'addig' oly nagy urnáik tartotta maágt, hogy követeit három kalappal a fejükön küldte Báthory-hoz. Kettőt levehettek előtte, a harmadikat csak a cár előtt. A zöld asztalnál kisebbek lettek w. oro­szok. Lemondtak Livoniáról és annak 52 vá­ráról is. A Keleti-tenger partja Lanenburg- tól Észt-ország északi részéig Báthory kezén maradt. A hős király érdem szerint jutalmazta . a háború után bős vitézeit. Erről tanúskodnak magyar viézeinek adományozott címeres le­velei. Báné György, kocsárdi Gálfy János, Kanistos András; konyhamestere, krasznai Für János, keresztúri Szabó Fábián, Káez Mihály és testvére, Tasnádi Balázs, Gnó- kássy Mihály, ippi Fráter Pál, Rosnyai Pé­ter, Morc János, kolozsvári Literatus János; tordai sók a marás, eibafá.ii Gyulái Pál egy­aránt, megkapták méltó jutalmukat. A, kitüntetettek között volt a király ma­gyar udvartartásainak feje és felelős veze­tője, első kamarása Wesselényi Ferenc is. Az uralkodó a nálánál huszonegy esztendő­vel fiatalabb hi vét gyermekkora óta ismerte, mert valamikor „bejáró“ volt atyja, az er­délyi vajda udvarában. Wesselényi árnyék­ként követte a királyt. Még ételére és ita­lára is ő vigyázott. A király mellett aludt. Szorgalma, elméssége és találékonysága köz­ismert volt az udvarban. Hálás uralkodója az orosszal való békekötés után, kedves em­berét Rigában magyar és erdélyi báróságra emelte, ami a királynak egyetlen ilyen cim- nlományossá volt uralkodása idején. Egy­ben a hadadi uradalommal is megajándé­kozta és hogy ősei leszármazottjai ifi emlé­kezzenek a Keleti-tenger partján született báróságra, a Wesselényi ek cimerképében lévő oroszlán fejére bárói koronát rajzolta­tott, alsó testét pedig udvari benaldikusával delfinsziniien rajzoltatta meg és a tengert jelképező kék mezőbe helyeztette. De nemcsak vitézeire és hűséges emberei­re volt gondja a nagy uralkodónak. A föld népének szenvedései sem találtak nála süket fülekre. Erdélyi szellőm — Livoniában Még az 1581-i hadjárat idején történt Ri­gában, hogy a király tudomást szerzett a 1 iróniái parasztok embertelen elnyomatásá­ról és azért elhatározta, hogy sorsukat nem­csak megjavítja, hanem erdélyi hazája ne­mes szellemében, amely a vallási türelemben és humánumban messzelobogó fáklyafénye volt a XVI. századbeli Európának, megkí­sérli felszabadításukat. Képzelhető annak a néhány száz livonial parasztnak meglepetése, akik addig csak durva és embertelen elnyomatást ismertek, amikor a Riga környéki falvakból Báthory elé terelték őket elöljáróik, akik bizony jó­PAtlHOHIA BUDAPEST, m RAKÓCZI-UT 5 SZ. Mttrrr * it******;! SZÁLLÓ Eţpdqţjas szobák Pf51 12-- P*4g RSfäqgas szobák 9*— P-tőí 18-— P-ig fl wsszaesafolf terä- feten lakó kedves üßrtdoqeinek szoba- árkedvezmóm?. Elismerten k ivdf 6 kon}jba.Pt3lgári órab A FELSZABADULT KELET mm Tizenöt hangulatos, színes kép Nagyváradtól Szé- kelyadvarhelyig. Nemcsak földrajzi, hanem törté­neti Útmutató is sz a sok eredeti fényképpel ellátott könyvecske, lnczo Gábor dr. munkája, kapható 1*12 pengőért Budapest. IX. Kálvin-tér 8. a BetMen Könyvkereskedésben és vidéken is minden jobb könyvesboltban maguk- som tudták, hogy mit akar . velük Lithvánia győzedelmes nagyfejedelmi!. Sokáig tekintett csillogó trónusáról *z «!- kiűzött emberekre a bölcs uralkodó. Szem» jóságosán pihent a reszkető, rabszoäg'asßrssa szokott embereken, akikről nem is sejtette, hogy a magyar faj északi rokonai — avagy talán a tudatalatti misztikus megérzései valamelyike vezérelte elméjét e percekben?,., — Szánalommal vagyok irántatok Jő em­berek — szólott trónus*’-ól Báthory — és ezennel elrendelem, hr- ~ kegyetlen ves*- ssőztetést, amiben földcsuraitok részéről a legkisebb mulasztásért, részetek van, etfstmel királyi parancsommal megszüntetem. Tudjá­tok meg hát, hogy inától kezdve mentesek vagytok az ostortól, de ha vétkeztek, bűnö­töket pénzzel válthatjátok meg. Megvetette­tek? Erre a felszabadítottak térdre hullva kö­nyörögtek a királynak, hagyná meg őket sx, ősi szokásban,, mivel tapasztalatból tudják, hogy az nj rend ritkán hoz valami jót. A király fielka'cagott az egyiigyii emberek fn*. csa okoskodásán, oda szólván kíséretéhez: — Jobban ragaszkodnak barbáir erkölcse­ikhez, mint a rigai szenátorok szabadságaik- hoc. Phryges nonnisi piagis emendantur; No, ezeken is csak veréssel lehet javítani! Ilyen volt a Baltikum magyar ura. —Hé az ideje, hogy a Gyedéi Pál festette wate 4- pet belyreigazitsuk, mert abból bizony essfc annyi atz igazság, hogy az Erdélyben clisa» lázadók között aikadt egy.Pófcai nevezetű ţţ akit artán irgalom nélkül ki is végeztetett S> A H 70. szánra feladvány. Eatön V. E,-tő! (Waehingtenj ) a bedé fşrh Matt 2 lépésben. Világos: Kh5, Vh7, Bb2, d7 Fa6, el, HdS, f6. gy: M, c3 (K) datrtö.) Sötét: Kc4, Bb5, FaS, dS, Hf2, gy: sS, «T (7 daiab.) (Megfejtési határidő: augusztus 26.) A julius 13-án közölt 66. szám« (Gcrtá- kyain) feladvány megfej tóse: 1. A2—44. — Helyesen fejtették meg: Borbáíh T., Caine.- rasan I, (Kolozsvár). A német bajrwksági-vmoemyt ar, wîân Bad Oeynhausen-ben, aug. 3-tól 17-ig tartják m^. 16 résztvevő közül résvtvesz a német sakkozáa két nagy reménysége: Junge és Pfeiffior is, kik mindketten 17 éwesak. Egy régi, de szórakoztató vaawvv jfiteam következik itt, az 1910-iki hamburgi versasny- ből: Világos: Leonhard t , Ttám 1. e4, e5. 2. Hf3, Hcö. 3. Fbö, a6 4. F*4 Hf6. 5. 0—0, Fe7. 6. Ho3, bő. 7. Füg, M. 8 a4, Pb7 (?) (Gyenge lépés, mely helyiéit Bb8. vagy bo—b4 volt helyén. A sötíét ‘taíeár- nalk ebben » változatban egyelőre as ,,fB“ betörési pontot is őj-iznie keli.) 9. aXhi, aXb5. 10. BXaS, FXa8. 11. tfâ, Vbß. i2, Heß, 0—0. 13. Hg3, Ve8, (13... gtera vSájres 14. Fb6, B©8. 15. Hg5, Hd8. 16. U feteíR tással jönne előnybe.) 14. Hf5. Rh8. 15. HgS, Hd8. 16. f4, g6. 17. fXeö, dXe5. IS. Hb6, Kg7. 19. Vf3! He6. (Terrméeaeteson rj» KXb6, He6+ ás néhány lépésben- matt miatti. 20. HhX f7! Hd4. 21. Vh3, HM. (21...HKM sem ment, 22. Vh6+ Kg8. 23. BXf6 mj.f.ü.) 22. He6+, HXeÜ. 23. Fh6+, KgS. 24. TX.e4 ég sötét feladte. Huszáav* játszma

Next

/
Oldalképek
Tartalom