Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

WCeamUrsma @

Csak városi szabályrendelet oldja meg Kolozsvár siralmas tejellátását

Wtüaisvár, a.ugijfszbos 9. A íegeHSátás TXtegSBacveeKBÖnek kérdése sbbasem volt időszerűbb Kolozsvárott, mint jetenJeg. Az raj országhatárok megvonása miatt Kolozsvár eflvaszrtetóe tejtermelő területének totaycinó réseiét ás így « mind jobban érezhető tejhiányom csak nagyvonalú megoldással, a várositól távolabb fekvő tejtermelő területek bevonásával, a tejfelhoza. tál és elosztás egységes megszervezésével lehet segíteni. Ugyanakkor azonban gondoskodna kell arról is, hogy a fogyasztási» kerülő tej sgészséges és tápláló legyen, mert manapság leginkább tisztátalanul kezelt és lefölözött tejet adnak el teljes tej gyanánt. Mindezeknek a követelményeknek: sürgősein. & egyidőben kell sieget tenni, annál is inkább, mert a megoldásra a mód és lehetőség megvan.

Három szakvélemény

A tejellátás Megszervezésének kérdésében április 25-án szakértői értekezletet hivott egybe az Erdélyi Párt gazdasági bizottsága, •melyen resztvettek: Benkő András gazdasági főfelügyelő, dr. Sólyom Sándor tiszti főorvos, ür. Bereczki Ernő a kolozsvári kereskedelmi ás iparkamara miniszteri biztosa és-vfőtitkára, Grucza Lipót városi tanácsnok, dr. Bob6 Antal az Erdélyrészi Gazdasági Tanács kiküldöttje, Elekes Béla a Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezeti Központ vezérigazgatója, Máriássy L. gazdasági akadémiai tanár, Molnár Ferenc és Seyfried Ferenc az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet kiküldött szakértői, dr. Szentiványi Árpád, a városi közélelmezési hivatal vezetője, Bórán Dezső vásárfel ügyelő. Botos Jémos, az Erdélyi Párt kolozsvári főtitkára, Szalag Miklós bankigazgató, a gazdasági bizottság elnöke, Bemük Ferenc, a gazdasági bizottság titkára és dr. Röszler Győző újságíró. ,

A szakértői értekezlet részletesen megvitatta azt a kérdést, hogy miképpen lehetne Kolozsvár egészséges, tápláló ás olcsó tejjel való zavartalan ellátását biztosítani. A megbeszélésen az az álláspont alakult ld, hogy nem jöhet számításba más megoldás, minit egy olyan nagyszabású kolozsvári tejüzem felállítása, amely egyelőre húszezer, később negyvenezer liter pasztőrözött tejet tud a város rendelkezésére bocsátani. Ennek a tervnek megvalósítása azonban mindenekelőtt attól függ, vájjon hajlandó-e a város vezetősége elkészíteni azt a szabályrendeletet, amely a kielégítő tejellátás alapköve lesz és amely nélkül egyetlen érdemleges lépést sem lehet, tenni.

Érdemes megemlíteni, hogy' a kormány is a városi szabályrendeletet tartja egyedül célravezető megoldásnak. Jellemző erre nézve az 1941 július 25-én életbelépett, és a tejipar gyakorlásának szabályozásáról szóló 15900/1941. F. M. számú miniszteri rendelet, amely a következőket mondja:

— „A. törvényhatóságok és a megyei városok szabályrendelettel szabályozhatják a tejnek, a tejszínnek* tejfölnek és különges tej- készítményeknek üzletben, piacon és vásár- csarnokban történő árusításának módját és a tejnek a fogyasztókhoz juttatását. A szabály- rendelet megalkotásánál a vármegyei gazdasági felügyelőség, a testületileg illetékes vegy- kisérlefci (vegyvizsgáló) állomás, valamint az illetékes tiszti orvos véleményét is meg kell hallgatni. A szabályrendeletet a földmivelés- iigyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve hagyja jóvá.“

Az április 25-iki szakértői értekezlet következményeképpen azóta három javaslat készült el és került az illetékes tényezők elé. Ebben a három javaslatban kifejezésre jutott mindazoknak a gazdasági érdekképviseleteknek az elgondolása, amelyek a kolozsvári tejellátás megszervezésélren véleményüket nyilvánítani illetékesek. Mindhárom javaslat a városi sza. bályrendelet elkészítését sürgeti,

40 ezer liter napi tejfogyasztás

Az egyik javaslatot Molnár Ferenc, a« EMGE tejgazdasági szakértője és Seyfried Ferenc, az EMGE ügyosztály vetető titkára együttesen terjesztették elő.

A javaslat mindenekelőtt megállapítja, hogy Kolozsvár tejellátásának korszerű megszervezése olyan sürgős és megoldásra, váró feladat, amely nemcsak a város lakosságát, hanem Kolozsnugye tejtermelő gazdáit is igen közelről érinti. A Kolozsvárra vidékről felhozott tej mennyisége naponta 38 ezer liter. Figyelembe véve. hogy a kolozsvári gazdák mintegy további 2000 litert termelnek, körülbelül 40.000 literre tehetjük azt a tejmennyiséget, amely Kolozsvárt közfogyasztás céljaira naponta eladásra kerül,

A javaslat szerint Kolozsvár tejellátásnak megszervezésére központi tejszövetkeaeéet kell

dhaitxtatrd, amely napi 20.000 liter tej feldolgozását, pasztőrözését végezné. A tejtermelés növelése érdekében a szövetkezeti tejüzemnek nagy gondot káli fordítania az állattenyésztés szmoonalándk emelésére is. A tejgyüjtés és tojfeöíozatal megszervezésénél érvényesül- niök keU a nemzotpolitíkai szempontoknak. A tejüzembe kerülő mántegy napi 20.000 liter tejet a várostól távolabb eső, külső körzetek magyar fateaíbó! (Bánffyhunyad, Bomchida, Magyarfodorbáaai, Magyiairmacskás, sfcb.), valamint a vegyes lakosságú községek magyar szórványaitól kell összegyűjteni,

,, Annák érdekében azonban — alapítja meg az EMGE szakértői javaslata — hogy ezeket a nagyvonalú feladatokat megvalósíthassuk és a tejüzemet felállíthassuk, Kolozsvár városától kémünk keU a városi tejsza- bályrendálet soronkámül való kiadáséit.11

Megemlíti végezetül a javaslat, hogy a Kolozsvár belterületén lakó hóstáti gazdák tejtermelésüket továbbra is saabadon értékesíthetik

Bereczki Ernő dr- főtitkár javaslata

A második javadatot a kolozsvári kerületi kereskedelmi és iparkamara főtitkára és miniszteri biztosa, dr. Bereczki Ernő terjesztette elő, akiinek saakvéfemányét alz alábbiakban foglaljuk össze:

Kolozsvár te'jeüátásának korszerű megoldása érdekében az első elhatározó lépést az

erre von/stJiozó városi szabályrendélgf megalkotásával a városnak kell megtennie. Ennek a. szabályrendeletnek a feladata lesz egyrészről annak a biztosítása, hogy a közfogyasztásra kerülő tej minőségi kifogás alá ne essék. másrészről a tiszta teljes tejnek a lefölözött tej tisztességtelen versenyétől való meg. védése. Amig ezt a védelmet a szakszerűen kezelt és teljes tápanyagot hairtalimBBÓ tej számára nem tudjuk megadni, mrändfidtfig meg sem követelhetjük, hagy a becsületes, tisztességes tej gazdálkodásra tőkés váttaXkozó akadjon" — írja azószerimt Berecski Ernő dr. főtitkár.

Véleménye szerint a szabályrendelet eüré- sritésének felelősségteljes és nagy körtUtebin- tést igénylő munkájába a város szakemberein kívül be kell vonni azokat, a gazdasági

érdekképviseleteket is. amelyek a kérdéshez haznászólani illetékesek: az Erdélyi Magyair Gazdasági Egyletet, a Kereskedelmi és Iparkamarát, vatolmimt a Szövetkezeti Központot.

Bereczki Ernő dr. is azon a véleményen van, hogv a kolozsvári tejüzemet szövetkezeti alapon kell megszervezné. Ennek az üzemnek az áralakulás szempontjából is nagy fonte»-í ara lenne, mert a gazdákkal hosszabb időre kötendő megállapodások révén a tejárakat a folytonos ingadozástól mentesíteni lehet. A felállítandó tejüzemnek nem kerülne különösebb nehézségébe, hogy a tejtermékek eladásával foglalkozó kiskereskedők szerzett jogait tiszteletben tartsa. A tejüzemre, a szorosan vett tejellátáson kivül, egyéb fontos feladatok is várnak: a betterjesebb állattenyésztés meg. szervezése, erőtakarmány beszerzéséivek nteg- könnyitése, tehénvásárlási kölcsönök folyósítása, A központi tejüzem vidéki gyű ;i főtelepei bekalpcsolódiftihaBik Kolozsvár városának tojással, szárnyassal és gyümöfloesel való ellátásába is.

Elekes Béla vezérigazgató Javaslata

A harmadik javaslatot Elekes Béla. a Szövetség Gazdasági Hitelszövetkezetek Központjának vezérigazgatója nyújtotta be. Rámutat aiTOi, hogy Kolozsvár tejellátását igen hátrányosan befolyásolja természetes tejtermelő vidékei jórészének elvesztése. Ezt a hiányt, csak más, távolabbi tejtermelő vidékek szorosabb bekapcsolásával lehet pótolná.

A város közönsége jelenleg kevés és rossz tejre van reá utalva. Ezen bi helyzetein csak egységes és gyökeres megaktóssal lehet segítenünk.

Mindenekelőtt egységesem kell rendezni a tejkérdést, mert csak igy lehet a tejtermelést, gyűjtést, felhozatalt, feidoigrwéri fe elosztást korszerűen megszervezni. Ha ebbe a feladatba több szerv kapcsolódik bele, a tejellátás folytonosságában elkerülhetetlen hasadás támad. Ugyanakkor neonban gyökeres megoldásra is kel törekednünk, meat ha részletmegoldásokkal kísérletezünk, városunk közönségét továbbra is ki kell tegyük a mai rendszertelen helyzettel járó súlyos következményeknek,

, 'Kolozsvár tej ellátásának megszervezéséhez azonban mindaddig nem lehet hozzákezdeni, amig erre városi szabályrendelet nincsen. Ez a rendelet az egész kérdés alfája, amely nélkül egy lépést sem tehetünk s ha ennek a szabályrendeletnek az életbeléptetése továbbra is várat magára, a tejkérdés mai szervezetiem ségén segíteni sem a városnak, sem a közegészségügyi hatóságoknak, sem a szövetkezeti központnak nem oU módjában“ — fejezi be szakvéleményét Elekes Béla vezérigazgató.

Értesülésünk szerint a nagy fontosságú kérdés iránt a földművelésügyi minisztérium is érdeklődést tanúsít, Remélhető, hogy Kolozsvár tojeilétásának ügye rövidesen közelebb kerül a gyakorlati

REJTVÉNY

IRTA. F, JAGAMAS LILI

Lajos hatvankilenc éves korában magányáról és lelki egyedüllétéről kezdett panaszkodni. Hatvamkilene éven át bírta azt a magányt, amit hivatali szolgálat, Íróasztal melletti gürcölés és rokoni vacsorák tarkítottak. Egyszerre csak kellett neki valaki, akit szerethessen, aki fölött zsarnokoskodjon, aki után járjon. Egyszóval kellett valaki, aki az övé legyen.

Mikor támadt, fel először ez a vágy, vsgy mi váltotta ki azt belőle, senki sem tudta. Rokonai természetesen nem értették meg. Látták, hogy Lajos egyik napról a másikra, megváltozott és csodálkoztak. Ő pedig — amit soha sem tett mostanáig — beszélni kezdett. Beszélt, az életről, érzéseiről, a vágyairól, amikről hatvankilenc éves koráig senki sem tudott, talán ő maga sem. Azelőtt napokon keresztül ült csendesen pipálva aiz ablak mellett, most sétálni kezdett türelmetlenül és csodálkozó arccal, mint aki most fedezi fel az életet.

— Rendes élete vám — mondták rokonai, ha Lajos szóba került. Tiszteségesen megél a nyugdijából — nyugtatták meg lelkiismeretűket. Szerették is a maguk módján. Egész életében mellette és körülötte voltak, öregségét© sem hagyták egyedül. Ott lakott unokatestvérénél egy kis udvari szobában már harminc esztendeje, ügy élt, hogy észre sem vették, Az élet változott körülötte, ifjak röppentek ki a családból, utaztak, házasságokat kötöttek és Lajos mintha mindenről tudomást sem vett volna, élt csendesen a nyugdijából. Soha egy kívánságát nem nyilvánította, egy óhaját nem hallatta.

.Lajos egyszerre úgy viselkedett, mint akinek hirtelen hiányérzet^ támad. Megtörtént vele is az áldás és az átok, a legnagyobb jó az életben és a leggoooezafcto dolog, ami emir, crt érhet, szeretni akart valakit. Érzéseket. akart sürgősen és múlhatatlanul.

— Észre tér pár nap múlva. Elmúlik Lac jósnál —7 mondották rokonai.

„Iiz“ nem Múlott el. Csodálatos valami az emberi szív. Hatvankilenc esztendeig hallgat türelmesen és megadóam, aztán egyszer csak megszólal.

Egyik napon felmondta a lakást és bejelentette, hogy megnősül. Akkor döbbentek rá a rokonok az eset komolyságára. Kérdezték, faggatták, de Lajos hallgatott és gondolkozott. Egyszer csak bejelentette, hogy apróhirdetést tett közzé a lapokban. A család tiltakozott, de az apróhirdetés már megjelent és röviden hírül adta Lajos adatait és kívánságát. Anyagi helyzetét is vázolta. Igényeiről nem sokat irt, egyszerűen azért, mert nem voltak. Ő csak szeretni, akart, magához kötni egy kései esküvel és egy aláírással valakit. Ez volt a fontos. Valaki, aki hozzá tartozik, aki az övé ebben az életben, ahol vagy igy vagy úgy, de mind magányosak vágjunk.

Az apróhirdetésre két hétig nem jött válasz. Mintha) nem lett volna senki, akinek kell ez az önfeláldozó, kései szeretet, Lajos — mintegy tizennyolc éves kamasz — pirulva, fel-felcsillanó szemmel leste a postást. Reménykedett, majd remén y vesz tetten járkált. Végre megjött, a levél.

Akkor megdöbbent egy kicsit, majd lázasan rendezkedett. A rokonság minden igyekezetével próbálta meggyőzni arról, milyen veszélyes vállalkozásba kezdett. Lajos mintha nem is hallotta volna, csomagolt és búcsút véve a szomszéd házba költözött, ahol megelőzően lakást bérelt.

Naponta ötször is végig olvasta a levelet. Azt a pór soros gyakorlaté«! uránt amely

19 41. AtGLSXTVS MC

Vásárol jani; a Baross Szovelséci Vadjainál!

Korrekt csiit os Jiral- olSorryf

GAUDER-tél

ríhass

g E-1

05 H

gw s '

*

M

Ö

K

<13

ben voit ugyan valami jámborság és mégis minden betűjéből számítás, érzel erőség áradt. Lajos ezt nem vette észre és a rokonoknak nem hitte eL. Csinos! tgattai a lakást és várta tüncimetleniH a mtenmyaeszonyt, aki rövidesen megérkezik, hogy megossza vele a magányt és arz egyedüllétet. Türelmetlen és izgatott lett a® előlegezett szeretettől.

— Holnap érkezik — mondotta a rokonoknak — szeretném, ha valamelyik ötök kijönne az állomásra.

Másnap reggel sáppadtan, álmatlanságtól vörös szemekkel állott a perionon unokanén- je társaságában.

Megérkezett a vonat. Egy hordár — ahogy levélben megbeszélték — ráakadt a menny- asszonyra és Lajoshoz vezette.

Hatvan esztendősnek látszott a mennyasz szony. Száraz volt, mint egy kóró, gondozal- lan és lompos.

A rokonokait az unokanővér leírása megdöbbentette. Összeültek melegében megtárgyalni a dolgot.

•— Fel kell jelenteni a rendőrségen. Csaló — mondották. — Rávarja magát Lajosra. Ez nem hogy gondozná Lajost, neki kell majd utána járnia'.

Múltak a napok. A rokonok messziről fi. gyeitek őket. Mikor ehnullott a második hét is esküvő nélkül, üzentek Lajos után. Nem ment el. Három hét múlva felkeresték. Az asszony a díványon feküdt, Lajos cgv idegen öreg emberrel beszélgetett. Kihívták.

— Lajos, ha te nem intézed el azt., hogy visszamenjen, hát elintézzünk mi. Ha más képpen nem megy, gyámság alá teszünk, mielőtt elvennéd — tüzeltek.

— Nem esküszünk meg — felete Lajos.

— Visszaküldőd? — csillant fel szemükben a remény.

— Nem jelentette ki határozottan. Nálam marad a . . . férjével együtt.

Az az öreg ember, akivel Lajos beszélgetett, amikor a rokonok szobájába beléptek, mennyasszonyának a férje volt. Hogy hogyan történt igy a dolog, atzt a rokonok sohasem tudták meg. Ők ennyit halottak és tüstént ügyvédhez mentek tanácsot kérni- Az ügyvéd azt a választ adta, hogy nem tehet semmit. Lajos önálló, anyagilag független, joga van azt tenni amit akar.

A rokonok tiltakozni szerettek volna, de nem volt kinek. Lajos nem jelentkezett és ha el is jött volna, érezték. hogy nem hallgatja meg őket. A saját utján járt. Azon az utón, amelyre csak most érkezett el. Nem tudták megérteni. Egymás között tárgyalták a dolgot, szabad utat adva annak az érzésnek, amelynek nevét és faját nem tudták, vagy nem merték beismerni. Féltékenyek voltak. Arra a® eemberre és arra az érzésre, amely kiragadott közülük valakit, aki felett gyámkodtak. Hatalmi vágyakat, sértették meg. Törvényre gondoltak, orvosi vizsálatra, amely megállapít valamit, olyasmit, hogy a hatvankilenc éves embert visszakaphassákLajos élt csendesen és Megelégedetten. Egy ember helyett kettőt kapott, aki az övé. ő tartotta el mindkettőt. Ápolta, gondozta önfeláldozóan őket. Neki nem voltak idegenek, sem utálatosak. Szerette őket úgy, amilyenek voltak, mert a szeretetnek nincsen szüksége eszményi alakokra.. A szeretet olyan, hogy . ’ . Nem, nincs hasonlat, erre. Nem lusonlit semmihez. Nincsen magyarázat rá, mert egyedül álló. Érzés, amely önmagáért való. Felgyűl az emberben, aztán kicsordul és szótárad.

A rokonok az évek múlásával lecsendesedtek és napirendre tértek a dolog felett. Az ismerősökkel együtt messziről figyelték ennek a három embernek az életét, net a torz ember-felettiséget.

Lajos délutánonként sétálni vitte az öregasszonyt. Karonfogva), elnrerülten mentek egymásmelleit, leültek a sétatér egyik padjára, nézdelődtek, össze-össze mosolyogtak.

A rokonok és ismerősök döbbenten, fejcsóválva nézték őket. Azzal az érzéssel, mint, az emberek általában, amikor olyant mutat az élet, amire nincsen szabály vagy képlet.

SÍIÉRT

HIRDESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN

7

Mert ezt » lapot > '

ORSZÁG egész VEVÓKÉPES KÖZÖNSÉGE olvasta