Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-09 / 181. szám
194U AL'GbbZTV»_ 9 Két és Sélmüllé magyart kell hazatelepíteni a háború után Nagy Ivén dr. miniszteri tanácsos nyilatkozata az idegenben élő magyarok életéről Debrecen, augusztus 8. A debreeen; nyári egyetem szerdai előadói között a legnagyobb érdeklődést váltotta ki Nagy Iván dr. miniszteri tanácsos „Magyarok külföldön“ cimü előadásával. Nagy Iván dr. előadásának bevezető részében leszögezte, hegy a magyarság az elszakított területeken as eltelt huss esztendő alatt 55.2 százalékos szaporodást mutat. Majd statisztikai adatokkal igazolta, hogy Európa egyes országaiban, majd a többi világrészeken hány magyar él és hol élnék elszórva. Szántuk összesen 2 és félmillió. Termesztésen a legnagyobb tömegben éppen; a szomszédos országokban, vagy a tőlünk elszakított területeken éltek magyarok. Az előadás után az egyik debreceni lap munkatársa nyilatkozatot kért Nagy dr. miniszteri tanácsostól, aki a következőiket mondotta: Az amerikai magyarok Magyar- országért — A legtöbb magyar az északamerikai Egyesült Államokban ól. Számuk több mint 580.000. A Kanadában élő miagylairok száma is meghaladja az 50 ezret. Az amerikai magyarok már eddig is sokszor megmutatták igaz magyar voltukat. Még az első világháború után, mikor a csehek, szerbek és románok nagy magyarellenes propagandát fejtettek ki Amerikábaiii, az amerikai magyarok emlékiratot készítettek s azt eljuttatták valamennyi szenátorhoz. Kevesen tudják, hogy ennek eredménye volt az, hogy Amerika nem irta alá a trianoni szerződést, hanem 192i-ben Budapesten külö-nbékét kötött Magyarországgal s ebben nem ismerte el a trianoni rendelkezéseket. Másik nagy teljesítménye volt az amerikai magyarságnak az, mikor Endresz Györgynek a „Justice for Hungary“ nevű repülőgépet adta, amellyel a nagy magyar pilóta rekcurderedmónyt ért el. A világháború alatt sok magyar hadifogoly hazaszállítása is az amerikai magyarok érdeme. — Az ott élő magyarok nagy szeretettel függenek a magyar történelem kiváló alakjain, „különösen Kossuth Lajoson. A sok Kossuth szobron kívül ennek egyik bizonyítéka az is, hogy igen sok gyermeknek Kossuth a keresztneve. Hazajönnek az idegenben élő magyarok! — A hazafele pit ési akciót miképpen akarja folytatni a Magyarok Világszövetsége? — A hazatelepitést azonnal megkezdjük, amint a háborúnak vége lesz. Legelsősorban 10.000 csángót akarunk Moldvából hazahozni. Amint aztán mód lesz rá, megkezdjük a Dél- Amerikában élő miagyarok hazat elépítésé*. Ez azért is egyik legfontosabb feladatunk, mert az ottani magyarság igen nehéz körülmények között él, A nagy hőség, a párás, trópusi levegő megviseli egészségükéi. Onnan kapott fényképek, rajzok mutatják, hogy az ös:időben lévő házaikat kivágott fák csonkjaira építik, hogy az a föld szintjénél magasabban ál'l- jcn. így védekeznek a mérges kígyók és más ragadozók támadásai ellen. Az északamerikai magyarok hazatelepitése azért nehéz kérdés, mert az ott élők legtöbbje elég jó körűimé- nyék köztöt él. — Fontos szempont a haza telepítések során annak megvizsgálása, hogy az idegenbe szakadt magyarok milyen foglalkozást űznek. Mi elsősorban a földművelőket akarjuk hazahozatni, a gyári munkások csak ezután kerülnek számilásba. Magyarok a trópusok alatt-— Mi lesz a sorsuk az Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában élő magyaroknak? Van-e re. meny arra, hogy ők is hazakerüljenekÎ — Ezekben a világrészekben a magyarság nelm él olyan tömegesen, mint Amerikában,-de ennek ellenére az összetartozás érzése bennük is erős. Ha mód lesz rá, ezek visszakozásáról is gondoskodni fogunk. Bár az itt élő magyarok között igen sokan vannak, akik különösen nagy szolgálatokat tesznek a köznek. Hogy' mást ne is említsek, itt vannak a Holland Indiában, ahol 80—100 magya r orvos él. A forró éghajlat alatt elterjedt veszélyes betegségek, például a malária ellen hősiesem küzdenek. milliókat mentenek meg az életnek és az ott élő bennszülötteket egészséges, tiszta életmódra szoktatják. A Törökországban élő magyar mérnökök különösön a vasútépítésnél teljesítenek fontos szolgálatot. Érdekes az is, hogy Perzsiában, a seb palotájában az asztalos- üzemben. csupa magyar asztalos dolgozik, azámszemt 12. Ügyességükkel, nagyszerű ízlésükkel a messzeádegenfen is hirt szereznek a magyar névnek. Amikor a magyar angolul — álmodik — Mi van az Angliában élő magyarokkal? — Nagyrészük Írországba ment, hol nyugodtan élhetnek. Az Angliában levőkről jelenleg nem tudunk semmit. — Megőrizték-e a külföld magyarjai magyarságukat1 — Legnagyobb részük igen és ez nagyiőn- tosságu tény. Utazásaim során az egyik észak- amerikai városban találkoztam egy öreg bácsi- kával, áld már 38 éve élt Amerikában, de angolul egy szót sem tudott. Megkérdeztem, hogy lehetséges ez. — Minek nekem az angolf — válaszolta. — A feleségem magyar asszony, a gyárban. ahol dolgozom, a vezető magyarul beszél. Ha kedvem tartja mulatni, magyar kocsmát is találok, vasárnap meg magyarul hallgatom az Isten igéjét, — Érdekes statisztikai adatra bukkantam pár évvel ezelőtt: Peruban cgy miagyar él. Idővel aztán megtudtam, hagy ez egy Szeged(MN). A közelmúlt napokban és hónapokban a francia sajtót aiz emlékezés hangja uralta. Ez alkalommal azonban nem a francia történelem vagy a francia forrad dóm dicsőséges emlékei vonultak fel a „gloire“ népének szemei előtt. Az „H y a un an“ mottóval napvilágot látó cikksorozatok a nraltévi francia katasztrófa nagy állomásait eleveni- tették fel, kezdve junius 4-étől, a dünkir- cheni tragédia beteljesedésének napjától Paris megszállásának dátumán, junius 14-cn át egészen a legutolsó reményeket is eltemető végkifejletig. Ezeket a cikksorozatokat, nem az ömniur- cangoló kétségbeesés diktálta, és .» fekete tintába mártott tollakat nem is a bosszú, a megtorlásért lihegő düh, az egykor már szinte legendás nimbuszt öltött „revanche“ vágya vezetett. A francia szellem túlságosan logikus és reális ahhoz, hogy céltalan szemlélődésben keressen kielégülést, és a, júniusi bukás is túlságosam megrázkódtató volt ahhoz, hogy a Sedam utáni szenvedélyeket ismét útjára szabad itta. Nem, Franciaország a közelmúlt szomorú emlékeiből egyszerűen okulni akar. Franciaország a jövő útját keresni. Ez az útkeresés nemcsak német-francia vonatkozásban vizsgálja a múltai. A gyászév eseményeit felelevenítő cikksorozatok nem állottak meg a Compiégne-i fegyverszü-, netnél. Julius 3. és 6.. az egykori szövetsé. ges első orvtámadásai Órámnál — szintén belekerült a szomorú krónikába. Franciaország nemcsak a német győzelemből, halriem az angol hullarablásból is leakarja vonni a tanulságok rt. Hogy milyen irányba mutatnak ezek a- tanulságok, azt annak, aki figyelemmel kisérte az utóbbi idők politikai eseményeit, nem kell már magyarázni. Francia- ország egyre növekvő mér ékben érzi sorsát Európa sorsával egybekötve és helyét a ki alakulóban lévő uj Európában keresi. Ez az uj orientáció — mint többek között az indokínai kérdésben Franciaország és Japán között legutóbb létrejött megegyezés is mutatja — immár a határozott politikai állásfoglalások stádiumába lépett. Az idevezető ut természetesen nem volt könnyű. Minden lépést, súlyos belső vívódások előztek meg és az uj felismerések csak szakaszokban hódítottak tért. Lélektanilag mindenesetre teljesen érthető, hogy a meg- nemszállt területeken a; régi politikai gon- dolkozá&mód makaesabbul tarthatta magát. A francia nép itt élő része az összeomlást és következményeit csak ..bizonyos távolságból“ élte át, nem lehet tehát csodálni, hogy cs;ik nehezen tudta a bukást a maga totalitásában érzékelni és a „szabad zónára“ vonatkozólag is elismerni. Ha az uj orientáció szükségességének felismeréséig jutott fejlődési folyamat. a< kezdeti nehézségeket le tudta győzni, ezt az ellenállás szellemét szító angol-szász politika elsősorban magának köszönheti. Órán, Dakar, Sfaix, Szíria nemcsak a kíméletlen angolszász önzés francia politikájának dicstelen állomásai, Iranern egyben a francia együttműködési politika ugrásszerű női kivándorolt tanárnő, aki közben egy német katonatiszt- felesége lett. S bár az egész országban nincs más magyar, ő annak vallja magát s magyarságát soha meg nem tagadná. ţr- Sokan vammek aztán olyanok is, akik beolvadnak a különféle népekbe. Érmek legtöbbször a házasság az oka. Szintén amerikai utam alkalmával történt meg, hegy egy magyar szakácsnővel beszélgettem, aki tiszteletemre töltöttkáposztát főzött. Kérdeztem, hogy megy az angol nyelv. — Eleinte bizony igen nehéz volt, — felelte, — de tassankit megszoktam. A soff őrünkkel szoktam angolul beszélni, sőt tegnap éjszaka, már angolul is álmodtam róla! Örömmel tölthet el benünket a tudat, hogy a nagy világ minden részében öntudatos magyarság él ma is, akik lélekben és külsőségekben egyaránt híven őrzik meg a magyar hagyományokat. Az igazi öröm aaonban az lenne, ha a Magyarok Világszövetségének terve hamar megvalósul Íratna és sikerülne lehetőleg minden magyart visszahozm; a Kárpátok ko- saoruzta országunkba, majdan megvalósítva a 40 milliós magyarság álmát, — fejezte be érdekes nyilatkozatát Nagy Iván dr. nekilendülésekben haladó térhódításának dátuma is. A francia lélek rokonszenveiben és ellenszenveiben érezhető változás következett be. Akik néhány hónappal ezelőtt még- Németországai; okolták az élelmezési helyzet naip- ról-napra növekvő sulyoságáért, azok ma már az angol blokádot és a francia hajók elrablóit átkozzák. Ma ir.ár minden francia ember számszerűit tndja, hogy Anglia július 3-án az angol kikötőkben horgonyzó francia hajók lefoglalt sági,val először 366.000 tonnát rabolt el elvérzett szövetségesétől, az áruló de Gaulle 42.900 tonnát vont el a francia önellátás szolgálatából, a nyílt tengeren 190.000 tonnát kaparintott meg, a vele egy hunon pendülő Amerika 170.000 tonnára tette rá a kezét. Éppen igy minden iskolásgyermek fel tudja sorolni hogy a 100-000 francia halottal és mintegy 1.800.000 francia hadifogollyal szemben az angolok csak 14.105 / halottat és 40.095 foglyot áldoztak a „közös“ élet-halál harcban. Azt, hogy e számadatok megvilágításában milyen gondolatokat és érzéseket ébreszt a négy nemzeti tragédia részleteinek felidézése nem nehéz már elképzelni. Bizonyos, hogy közvetlenül a vereség után minden franciának nehezére esik arm az»útra lépni, amelyen Németország haliad. A nép azonban — kivéve a macskafejüeket, amilyenek mindig voltak és mindig lesznek — már elfordult az évtizedes szövetségestől és különösen az utóbbi napokban egyre gyak < abban bukkan fel magánbeszélgetésekben és újságcikkekében a „collaboration“ szó, mely már a Németországgal való együttműködést jelenti. Ennek a szónak az orosz-német háború sokak előtt adott meleg csengést. Nem csupán azok előtt, akik a szovjetbe rá tság ellen már évekkel ezelőtt szót emeltek, hanem, azok előtt is, akik Oroszországban azelőtt, az erős szövetségest ünnepelték. Már maga az -a bombaként ha'Ö jelentés is hatalmas res. pektust váltott, ki. hogy a német csapatok felvonultak a bolsevizrpus ellen. Egyiit.tmü- ködcs azzal a Németországgal, mely akkor, amikor egyébként is több fronton kénytelen erejét latba vetni, szembe mert a Francia- országban mindig Inul almasnak ítélt orosz erővel — ez a gondolat nem egy francia szemében látszik soha vissza nem térő történelmi esélynek. Azokat a francia Önkénteseket, akik számos más európai nemzet fiaihoz csatlakozva szintén útnak indultak a bolsevista imperializmus elleni harcra, világnézeti szempontokon kívül talán ez a gondolat is füti. Ha a francia nép jelentős tömegei még határozatlanók is az u.j Európa harcos ával való együttműködés kérdésében, ha nyilván még mindig számosak is azok, akik a régi külpolitikai elképzelések és érzések világában élnek, Franciaország belső felépítésének munkájában már végleg az uj európai eszmék vették át a vezető szerepet. A francia utca képének a „Conrpagnons de France“ és a ,,Cihantier de la Jeunesse“ egyenruhás tagjai ma már megszokott ailakjai. A „Compag- nons de France“ bajtársi közösségekbe tő\ francia palforclolás mörült munkanélküli ifjakből áll, akik minden ellenszolgáltatás nélkül mezei munkát végeznek. A „Chanrier de la Jeunesse“ keretében való munkaszolgálatot 9 hónap óta törvény irja elő minden 20—22 éves francia ifjú számára. Egyszerű de ízléses egyenruhájukban, öntudatos tettrekészséget sugárzó tekintetükkel mintha megtestesítői lennének Petain marsall jelszavának: „Franciának csak francia ügyet szabad szolgálnia“. Akármilyen irányba fordul- is a jövőben ae évtizedes kerékvágásból kilendült frau- ' eia külpolitika, bizonyos, liogy ez az elv fog benne kifejezésre jutni. Franciaország többé nem fog angol érdekekért áldozatot hozni. (Láma). A fa?u ispánjai Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter nyilatkozott a magyar mezőgazdasági teremlés egyik legnagyobb problémájáról, a gazdatársadalom érdekképviseleteinek régi és most teljesülő óhajáról, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatról. A nyilatkozatból megtudjuk, hogy a javaslat rövid időn belül a törvényhozás elé kerül. De ami ennél is fontosabb, megtudtuk azt, hogy a leendő törvény intencióinak megvalósítása céljából egymilliárd pengő fedezet áll a földmivelésügyi miniszter rendelkezéséreAz természetes, hogy a kormány a törvény segítő kezével elsősorban a fain földmivelö népét kívánja magasabb erkölcsi és anyagi színvonalra emelni. Közkinccsé akarja tenni a mezőgazdasági szaktudást, végeredményben pedig arra törekszik, hogy a kisemberek birtokában lévő barázdák minőségile® job- bat, mennyiségileg lényegesen többet teremjenek, mint a múltban. Tudjuk, hogy ezen a téren beláthatatlan lehetőségek vannak, hiszen való az, hogy a magyar föli} termőereje nincs kellően kihasználva és hogy okszerűbb és szakszerűbb mivelésse! a termésátlagok ugrásszerűen emelhetők. Hogy a kormány ezt a kitűzött nagy célját elérhesse, közel kell férkőznie a kispar- cellákat megművelő munkáskezekhez és jótékonyan, bölcsen, példaadással irányítani is kell őket. A készülő javaslat tehát elviszi az elsőfokú földmivelési közigazgatást a falvakba és a helyszínen intézkedik, vezet, javasol, tanácsol, támogat mindenkit, aki a nemzetcsalád számára kenyeret termel. Falusi ispánokat, községi ispánokat küld a kormány a falvakba. Szakképzett, rátermett gazdákat, amilyenek — hála Istennek — sokan vannak 'az országban. A fain jövendő ispánjai fogják végezni a jótékony irányítás nagy munkáját, ők fogják megmondani az értelmes és minden gyakorlati tanítást hálásan fogadó magyar föld- mÍvesnek, hogy mit kezdjen, milyen vetőmagot vessen, hányszor szántson, hogyan por- fhanyitson, miként tárolja csapadékszegény évben a talaj nedvességét és miként' védekezzék csapadékbőség ellen. A falu ispánjainak rátermettségétől fog függni, mennyi idő alatt alakul majd át egy-egy község határának képe és mennyivel emelkednek a termésátlagok. Egymilliárd pengő hatalmas összeg, ebből bizonyára jut mindazokra a célokra, amelyeket a készülő törvény maga elé tűz. Nincs kétség abban sem, hogy az az egymilliárd pengő, amelyet a kormány a mezőgazdaság fejlesztésére fordít, egyike lesz a leghasznosabb, legjobban gyümölcsöző közérdekű befektetéseknek. Egy esztendő jobb és több termése kamatostól visszafizetheti a befektetett tőkét. És vissza is fogja fizetni, mert rátermett, hivatott szakembereink bőven vannak, akik alkalmasak a falu ispánja munkakörének betöltésére, a magyar gazda pedig szeret tanulni, szeret haladni és minden jó tanácsra örömmel hallgat. 14.700 dpőulalványf adtak ki Kolozsváron április elseje óta Kolozsvár, aug. 8. A város Közélelmezési Hí vai'&Ja kimutatást készített a cipő. és talpbőikereskedelm korlátozása óta cipő- ée talpbőrigénylésekről. Eszerint a Közélelmezési Hivatal április elseje óta — ekkor lépett életbe a jegyrendszer — 23.000 talpa- lásra jogosító jegyet bocsátott ki. Ezen kívül kiadott 11-200 kész cipő és 3500 mérték utáni rendelésre jogosító cipőutalválnyt A Közélelmezési Hivatal a Kolozsvár szá. mára megállapított 2200 pár cipővásáriáéra jogosító ut állványt minden hónapban kiadta. Jú ára és jó hirdetés^ »lapja a jé üzletmenetnek ]
