Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-09 / 181. szám

1941. AUGUSZTUS 9. Miárt harcot a finn katona? — A finn haditudósító axdxetd közlése — 7<«k1a1otnéferm'. Megjegyzendő, hogy az ugy­Mamerheim tábornagy második hadhaszó- litó parancsára egy ear bemként fogott fegyver!; a fiam nép. — Felszabadítjuk testvéreinket! Itt az idő! Szél a trombitál — hangzott faluról falura a kiáltás. S a fián hadsereg azóta, német szövetsége­se oldalán, mélyein .benyomult a Szovjetbiro­dalom volt területébe ás délen Leningrad os­tromához készül. Vájjon hol van hát az a terület, amelyen £km testvéreket, finn földet keM felszabadi- tlaimia Suomi katonáinak 1 — kérdezgetik a külföldiek. Ennék megértéséhez vissza kell la­pozni a históriában húsz évvel. Az 1920—22. évi karéliai finn szabadság- harc szerencsétlen kimenteié után a bolsevi­knek hozzáfoglak ahhoz, hogy a saját elgondo­lásuk szerint szervezzék meg a kelet-karéliai területeket. Már az 1920 évben nagyobb szá­mú finn vörös-gárdista található Keilet-Karé- 1 iában, akik oroszul tudtak és ezért az uj köz- igazgatásbajn szolgálatukat igénybe vehették. Már korábban alapítottak a bolsevikiek a kü­lönböző keletkaráliai körzetekben u. n köz­ponti intézőbizottságokat. Az aunus-i központi bizottság már 1920. májusában ezt az indít­ványt tette, hogy léptessenek életbe kcletka- réliai általános nép képviseletet. A rákövetke­ző június havában olyan rendeletet bocsátott tak ki Moszkvában, mely szerint a karéba■ munkás-lakosság között közösségek" (Kom­mune) alapifemdók. E*ryidejüleg népgytilés összehívását is elrendelték. Ez a gyűlés 1920 julítus elején gyűlt egybe és 142 képviselő sza. vazatával jóváhagyja a szóban forgó közössé­geket. Egyidejűleg ezt a nép akaratának nyil­vánítják. A karéliai terület végleges határát az 1920 augusztus havában kelt rendelet; von­ja meg. Ennek az egész politikai' szervező munká­nak kevés a hattere. A szabadságharc még egyre dühöngött és a lakosság közt nem volt valami nagy lelkesedés a szovjetkötelékbe va­ló' felvétel iránt. Két. nagy keletkaráliai lel­kizi körzet, Repola és Portaijaivá kéri a Finn­országhoz való csatolást és védelmet A kelet- karéliai bolsevista nepképviseletnek azonban cppem az a feladata, hogy a Einnors-zághoz való csatlakozási törekvéseket elfojtsa. Élűién az időben kezdődtek meg Dorpathau az 1922. evj finn—szovjetorosz béketárgyalások, ahol megbeszelték Kelet-Karéba önkormányzat iránti kérelmét. Ilyen állapotok között a bol­sevista kelet■karébai képviselet a moszkvai kormánynak nagyon a kedve szerint vn.lá volt. Hiszen Karelia szabadságát éppen a bolsevis­ta uralomban megtestesülve kívánta látni. Ez­ért dolgozott a potroskoi népképviselői is meggyorsított tempóban. Ehhez a rosszul elő­készített- nepképviselethez az egész tervezetet Annusban csinálták 1920. május 5-én. Ju­nius 7-én mar követte ezt a moszkvai enge­dély es julius 1-ein összeül a gyűlés. Augusz­tus 4-én inár megállapították - a* uj Szovjet- köztársaság határait, bár a bolsevikiek még egyáltalán nem is kontrollálták ezt a. terüle­teit. Szeptember 22-én bolseviki felhívást in­tézték Kelet-Karóba, népéhez. Október 14-én véglegesen létrejött a béke Dorpatban Finn­ország és Szovjatoroszország között. Az igazi hehdkaréliai önállóságot szovjet részről egyáltalán nem biztosították. Az egész népképviselőt a valóságban komédia, -volt. A 45 keletkaréliai lelkészi körzetből csak 24 volt képviselve benne. Általános választások egyáltalán nem voltak és az első ülésein kije­lentették. hogy csak kommunistáknak van szavazaté joga. így a tagok javarészének egy­szerűen elrabolták a szavazati jogát. Az ülés első feladata annak a, nyilatkozat­nak megszerkesztése volt, amely szerint! Ke­let-Karéba , .égető szükségét érzi annak, hogy belépjen ® szovjetkötelékbe“. Ezt a ha­tározatot közvetlenül kellett a dorpati orosz békedélegáeiónak tudomására hozni. így ez­zel a Szovjetunió a Kelet-Karéli ára vonat­kozó határozatait igazolni tudta a külföld előtt Az uj szovjetköztársaság déli határa a Swir folyót követte s azon a finn nemzeti­ségűek túlnyomó többségben voltak. Ezért kevéssel utóbb a Swir-vidéket elcsatolták az uj köztársaságtól és helyette az Onega-tó északi, orosznyelvü vidékét kapcsolták hoz­zá. így könyitették mleg az eloroszositás problémáját. Lassanként' azonban kitűnt, hogy a karé­liai munkáslakosság szervezetei mégsem fe­lelnek meg a követelményeknek. Ezért egy I második központi kormá.nyzésziervet létesí­tették Potroskoiban. amelyet központi inté­zőbizottságnak neveztek. 1923 julius 25-én azután megállapitották forma szerint is a Karéliai Autonom Szociáldemokrata Szov­jetköztársaságot“, amely azóta is fennállott. Szovjefearéiia, ahogy azt îîoszkvâban rövi­den nevezték, csak tagállama volt, a födera­tiv Szovjetuniónak. Az Unió csupa ilyen, hasonlóan „független" köztársaságokból áll Maga. a tulajdon-képen,i Szovjot-Oro&zoi-szág is csak ilyen részköztársaság a Szovjetunió­ban, Szovjetkaréba külső politikai formája sze­rint- megalapítása után többé már nem vál­tozott. Ezzel szemben belső átalakításokat, fogait a tositot tak: kezdetben megtartották a légi körzetekét, később azonban egészen uj beosztást létesítettek. A körzetek száma ez­által csökkent, A tavalyi finn-szovjetorosz háború után .1940. évi március havában megkötött mosz­kvai béke újabb finn területet szakított le Suomi testéről. Finn-Karéliát és fővárosát. Viipurit — Finnország második legnagyobb városát — a Szovjetkaréliai köztársaságba kebelezte be. Ezáltal az 27.000 négyszögldloiiiéternvi uj területtel növekedett, összesen 172000 négy­nevezett Szovjetkarélia haltárai Szovjetoro»/- ország felé nem egyeztek meg a történelmi határokkal, melyek keleten, a Dwina folyóig, délen pedig a Volga felső folyásáig, illetve eredő-ágainak vidékéig nyúltak. Mivel a hol sevikiek a Ffon-Karéb'ával szinte teljesen lakatlan területet vettek át — a közel fél­millió finn lakos ugyanis átvándoroltak ta­valy a finn uralom alatt maradt területre — azért a moszkvai békével Szovjetkarélia lékkszáma alig növekedett valamennyivel. A győzelmesen előnyomult finn és szövet­séges seregek az eddig felszabadított karé­liai területeken a vörös hadsereg katonáin s azok családjain kívül tehát alig találtak polgári lakosságot. Sajnos azonban a mosz­kvai béke előtti Szovjetkarélia területén sem akadtak sokkal többre. Ennek okai azon­ban nem az átteleipiilés és nem a hazaván­dorlás! Itt a bolseviki uralom ritkította meg Karjala fiait. Húsz éven át rendszeresen te­lepítette át őket akaratuk ellenére „beljebb fekvő" területekre. A finn katona tenyere sasorosaibbra mar­kolj-!. a fegyvert, lm erre gondol. Suomi hőseinek van miért harcolniofc! magyar közigazgatás visszaállításáról és Sza m-osujvár szab kir. megyei város közigazga­tásának megszervezéséről 1940—41." Kinyitok egy lapra. Számoszlopon akad meg tekinte­tem. „A város pénztári készpénzkészlete 1040 szeptember 10-én: 278 pengő 83 fillér... És aztán jön sorra, minden hónapról a hazatérés Óta napjainkig Az utolsó hónapi jelentés sae. rint a város pénztári készpénz készlete: 53.316.68.. . Szükkséges ehhez magyarázat? A beszélgetés alatt érkezett, meg Tamássy Károly dr., vitéz Horváth Kázmér dr. hivatali utódja, akit a belügyminiszter Békéscsabáról helyezett Szamosujvárra egyeló're közigazga­tási tanácsadóként Tamássy Károly dr Be, késcsaba aljegyzője volt. Januárban és feb­ruárban Csíkszeredában teljesített szolgálatot, mint közigazgatási tanácsadó. A Hivatalos Lapban még nem jelent meg ottlétemig sza- mosujvári polgármesterré való kinevezése de úgy látszik a jelekből, hogy ez már befejezett tény. . . A városházi szolga most hozza fel a postát. Szevencsekivánó levelek, táviratok a polgármesteri kinevezéshez. .. — Ne félj. Károly — biztatja vitéz Horváth Kázmér — rendes emberek a «szaruosujváriak, csak bánni keil tudni velük. És azt se fe­ledd. hogy csak kettőn ál] a vásár. Rajtuk és rajtad. Az utat pedig neked kelj megtalál­nod hozzájuk, ők majd azon mind hozzád ta­lálnak. . . Ez volt a módszere vitéz Horváth Kézmér- nak. Szamosujvár távozó polgármesterének. És valószínű, hogy ezt a módszert, méltányolja a belügyminisztérium, amikor a talán tizszer- te nagyobb Újvidék élére állítja. . Nézem az órám. Közel a vanatindulás élj kéne búcsúzni — gondolom. És éppen aklcrr lép be egy özvegyasszony a polgármesteri hi­vatalba: — Csak ezt a , kicsi ipart" kéne elintézni, lelkem, polgármester tu- — teríti iratait az asztalra A polgármester rendben talál mindent, csak „itt van egy kicsi baj de azt hamar kijavítja s már meg van a ..kiesi ipar". Szö- nyegazővésre. Mert szép ,,perzsa.szőnyeget" szőnek itt Számosujváron úgy házilag, kicsi­ipar naL • És szőhetnek maguknak szép jövendőt is mert volt egy olyan polgármesterük — habár átmeneti időre is, — mint vitéz Horvá+h K»z_ mér dr., aki az uj magyar élet alapjának fundamentumát alapozta meg. Most. elmegy oda, ahova a felsőbb rendelkezés szólítja. Az utód pedig, aki már jelen van, ha a ,,Széche­nyi István által követett nyomokon haliad és a város közéletének minden fontos személyi­ségét a maga körében egyesíteni törekszik", az uj magyar élet fundamentumán újból éjei­re kel a régi, boldog, békebeli Szamosujvár... BIRO JANOS Az elsiMétiiés itleje Az ország keleti részén augusztus 8-án a légvédelmi elsötétítés 20 óra 10 perckor kezdődik és atugusztüs 9-én 4 óra 30 percig tart. TUDOA-E ÖN?... • •. hogy Wagner Richard nagy állatbarát volt és összesen nem kevesebb, mint 32 ku­tyája volt? ,.. hogy Lope de Vega a nagy spanyol klasszikus drámaíró összesen 811 színpadi müvet irt, melyek még ma is mind megfelel­nek a színpadi követelményeknek? Iepe de Vega irodalmi termelése egymaga felülmúlja példán! az összes német klasszikusaikét. . hogy a tnzföldiek nyelve néhány évtized­del ezelőtt még csak száz szóból állott, ma azonban már az ezret is meghaladja? Ennek a szókincsnek 90 százaléka azonban idegen nyelvekből kölcsönzött szavakból áI5 .. • hogy mint a svéd Karjson professzor megállapította, az Anna név az Európában legelterjedtebb női név? Az egész világon nem kevesebb mint 9-1 millió nő viscüi ezt a nevet. . . . hogy 16—17 billentyűnél többet a leg­gyakorlottabb zongoraművész sem tud leüt ­ni? Az uj izmai ennél gyorsabb mozgásra már nem képesek. ., . hogy mig nálunk a férfiak körülbelül 56, a nők pedig 59 átlagos életkort érnek el az indusoknál csapán 26 év az átlagos élet­kor? A nagy kiiJönbséget elsősorban aa In­diában uralkodó hihetetlen nyomorúság és a rossz szociális viszonyok magyarázzák. ,. • hogy a tiizköves tüzszerszámok előállí­tására még a technika mai fejlettsége mellett Is nagy szükség van? A forró égöv alatti ned vés erdőkben és ültetvényeken a gyufa ha­marosan használhatatlanná válik és így a tüzköves tűzgyújtást mindmáig sem tudta háttérbe szorítani. Újvidékre távozik vitéz Horváth Kázmér szamosujvári polgármester Hogyan szarette meg az örmény metropolis a jövevény polgár­mestert ? — Újságíróból lesz a legjobb polgármester! (A Keleti Újság kiküldött munkatársától.) Szamosujvár, augusztus 8. Betértem az egyik szamosujvári vendéglőbe s ebédet kér­tem. jÄtadtam tíz dekára szóló kenyérjegye- mot is. A vén vendéglős csodálkozva szólt: — Kenyérjegy? Kap maga anélkül is, amennyi éppen jólesik, — mondta s már elém is tette a jó, foszlósbélü kenyeret. Kíváncsian megkérdeztem: — Maguknál nincs kenyérjegy? Hát eat liogyan csinálják? — Az a polgármester dolga :— volt a vá­lasz, — ezt ő csinálja! Olyan ember az, mintha apánk volna. Itt senkise éhezett, senki se fázott ezen a télen. A polgármester arra ügyelt, hogy mindenkinek legyen kenyere, fája, mivel azt tartotta, hogy ez a kettő a legfontosabb, különösen a szegényember kong báján... Az „örmény főváros“ polgármestere a multév novemberének vége óta vitéz Horváth Kázmér dr. Addig Mohácson volt városi fő­jegyző s innen rendelte Szamosujvárra a bel­ügyminisztérium. Fs itt működött mostariig s most egy újabb belügyminisztériumi rétidé, let Újvidék városa élére állította. A horvát nyelvet úgy beszéli, akár a magyart. A haza­tért Délvidék egyik legnagyobb városa Új­vidék. A ,,szamosujvári béke" Nemzetiségek lakják, akár Szamosujvárt. Mert. itt is laknak örmények, magyarok .és románok. Igaz, hogy az örmények százszáza­lékos magyarrá lettek és önérzetes „nyakas“ Amilyen a polgármester —- olyan a város — Amikor idejöttem, észrevettem, hogy Szamosujvár úgy fogadott, mint valami új­kori „mohácsi veszedelmet“. Akadt volna olyan is, aki minden gondolkozás nélkül bicskát rántott volna, hogy nyakaim szegje... Ma — hála Istennek — annyit elértem, hogy zsebbekerültek a bicskák, sőt ragaszkodást és szeretetet tapasztalok. Őszintén mondom, hogy egy város polgársága olyanná válik, amilyenné a polgármestere formálja. Állítha­tom, hogy nincs az a jó ügy, amelyet Szamos­ujvár polgáraival meg ne lehetne valósítani! A fontos „az egységrehozatal“ volt és most halad simán minden. Ez eddig a városra jellemző. A polgármesteri „lakosztály" A polgármesterre pedig az alábbiak jellem­zők: Amikor megérkezett, lakáshiány volt Sza- mosujváron. A városházán felfedezett egy kis kamrát, kitakaritfcatta betett egy tábori vas­ágyat. S valóban, ebben a szerzetesi cellában fogad. Kis, ódon szoba, de annál kedvesebb, ba­rátságosabb. Még az a pallos is barátságosan tekint az emberre a falról, amelyet H. József császár adományozott a városnak 1789-ben, amikor szabadalmas város“-sá léptette ejő Szamosujvári. . , És barátságosan tekintget. nek az emberre a szekrényből a szépirodalmi könyvek. Mindig magával viszi kedvenc köny veit is s a hivatali szobában a szépirodalmi mü vek szépen megférnek a rideg paragrafusok, ^Törvényrendeletek ée Szabályzatok" mellett magyarok. És vannak „magyar“ magyarok is e városban szép számmal. Hogy Hűért fon­tos ennek most a klhangsul yozása ? Mert sok- mmdenre magyarázattal szolgál. Például az oly fontos szerepet játszó társadalmi egye­sületei A Szamosujvári Társalkodó Egylet (Nemzeti Kaszinó) felélesztése és uj életre támasztásakor ellentétek merültek fel az Ör­mény-magyarok és magyar-magyarok kö­zött... Az ellentéteket vitéz Horváth Kázmér dr. simította el azzal, hogy a város minden számottevő örmény-magyar és magyar-ma­gyar fiának küldött egy körlevelet., amelyben többek között ez állt: „ .. .Á nevezett társadalmi egylet Széche­nyi István által követelt nyomokon halad és a város közéletének minden fontos személyi­ségét a maga körébe egyesíteni törekszik. Tiszte!eitel kérem tehát, hogy annak tagjai közé belépni méltóztassék, ismerőseit pedig szíveskedjék felkérni a tagok sorába váló be­lépésre. , Megkapták a. felhívást a román urak is. És rövid idő alatt beléptek a Szamosujvári Társalkodó Egyletbe örmény-magyarok, ma­gyar-magyarok, sőt a meghívott románok is. így történik, hogy ma Számosujváron nem­csak a vélemények nem oszlanak meg, de az erők sem. Együtt halad a jobb jövő felé a „Széchenyi által követelt nyomokon a város közéletének minden fontos személyisége“. Amint említettük, vitéz Horváth Kázmér dr. Mohácsról került Szamosujvárra Ady és Verbőczy békésen megfér egymás mellett., , Végre egy jó szó az újságírókról! Vitéz Horváth Kázmér pedig beszélni kezd egyszerű „lakosztályában": — Mint. egykori újságíró áJjitom, hogy pol­gármesteri székbe legelőnyösebb volna, ha a belügyminisztérium jő. lel kiismeretes újság­írókat nevezne ki. Az újságíró már mestersé­génél fogva ismeri a társadalom minden ré­tegét s ennél fogva bajait és erényeit is. Nem hinném, hogy ismereteit ne tudná hasz­nosítani olyan helyen, mint egy város veze­tése. Sokat köszönhetek annak, hogy fiata­labb koromban újságíró voltam. Ezen a pá­lyán találkoztam a társadalom minden tipu_ savai s mint polgármester is pontosan abban a helyzetben vagyok. A bajokat már akkor megismertem s most mindenben azon vagyok, hogy a bajokat megfontolt intézkedéseimmel megelőzzem. Ne mondja nekem senki, hogy az emberek a polgárok hálátlanok. Már szól­tam arról, hogyan fogadtak, amikor idejöt­tem és most nemcsak a szeretet kölcsönös, de a bizalom is. Sajnálom, hogy tovább kei] mennem. Szép terveink voltak, s azokat mind a polgársággal együtt készítettem elő. — És miket valósítottak meg eddig a ter­vekből? — Szakítom félbe. A városi kassza , Feleletül egy vaskos könyvet nyom kezem­be. Nézem a szürke fedőlappal borított köny­ve*, melyen ez áll: „Polgármesteri jelentés a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom