Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-08 / 180. szám

ff'mwm íímMG így boldog ember, a ki mindig úgy élt, ahogy akart Beszélgetés Kérő-fürdőn Rozsnyay Kálmánnal, aki bejárta az őt világ­részt s most csendes derűben néz vissza egy hosszú élet szépségeire mágnások is és beültek címerrel ellátott pá­holyaikba.., Hogy tapsoltak Szerdahelyi Kál- mánmaik, E. Kovács Gyulának, Prielle Korné­liának s a többi „istesi^ nagyoknak“!... Vi­gyázzon Kolozsvár, legyen méltó színjátszásá­val a nagy elődökhöz!,., Prielle Kornélia... — Ha már Prielle Kornéliáról van szó, hadd mondjam él különös házasságunk tör­ténetét — mondja elgondolkozva. — Éppen Lfmdonbó! jöttem haza, miikor meghalt Buda­pesten Szerdahelyi Kálmán. Prielle Kornélia férje, akivel elválásuk s utána második há­zasságukban a legboldogabb családi életet él­ték. Szegény Kornélia, nem, igen tudati bánni a pénzzel. Csináltatott magának 150 forintos fersinget is nem egyszer a éppen ezért a ro­konok, akik attól féltek, hogy majd semmit nem örököl hetinek, orvosokká! akarták meg­vizsgáltatni elmebeli állapotát, mondván: e pazarlást mégse lehet nézni.,. Az orvosok „le­főzve“ mentek el Kornéliától, mert úgy meg mosta a fejüket, hogy holtuk napjáig megérn­ie gették. Legalább 2000 leveleit váltottam Kor­néliával londoni tartózkodásom * alatt. Nagyon jó. testvéri barátságban éltünk, érthető tehát, hogy aggódtam sorsáért. Véletlenül összeta­lálkoztam Rákosi Jenővel s tőle kérdeztem meg, hogy vájjon most már mi leeiz özvegy­ségében Kornéliával ? Hogyan lehetne segíteni rajta?... — Úgy, hogy átveszed feleségül — mondta Rákosi Jenő. —1 Nőtlen vagy s ha igazán szereted, most be is bizonyíthatod,.. — Ami rari illeti, csakugyan notion vol­tam, de alig több húsz s egynéhány évesnél. És mégis megtörtént a házasság. Kornéliától csodálkozva kérdezték ismerősei, barátai, hogy mióta isimer engem ? — 6, nagyon régen — felelte ő elbájoló kedvességgel — amikor megismertem, éppen meztelen volt!... Elszörnyiilködve hallgatták kedélyes f'elvilágositásái, de 5 mégegyszer meg ismételte: As, as. Meztelen volt. Az édesanyja adta karomra, amíg friss pelenkát kerített számára... — Az esküvő után levittem Abbáziába. Én Fiúméban laktam. Igyekeztem számára a le­hető leggondatlamabb életet biztosi tárni. Bol­dog is volt. Ezt máskülönben, ő maga vallotta meg nekem hálák« ágyán, az abbáziai nya­ralás végén. Mert egy hónapi „házasságunk“ után örökre lehunyta szemét. Majdnem 80 éves volt ekkor, de még mindig olyan csodá­latosan szép, mint egy rokokó-bába... Minden iá vonatkozó emléktárgyamat a Múzeumnak ajándékoztam... , Az „öreg" cserkész emlékezik Kérő-fürdő, augusztus 7. Soha nem talál­koztam Rozsnyay Kálmánnal s amikor Kérő- fürdőn kiszálltam a, kocsiból ás elindultam a sétány árnyas fái között, hogy felkutassam, egyenesen „b előbukkant am“, Senki nem mond­hogy éppen ő az, de vannak emberek, akikről ha hallunk valamit, az a bizonyos valami“ «railha,lat lanul nyomravezet. így jártam Rozsnyay Kálmánnal is. Ott állott, a ,,Fráter Lóránd hires hársfája alatt“ s bá­mul tfe a fürdőmedence vizát, melyen torony­magas ágú hullámokat vertek fel a vízben baín- curozó gyerekek. Mint mindig, most is cser­kész-öltöny volt rajta: rövid cserkész-nadrág ás csedkészáng. Csak elmaradhat at lan an goi- esibukja árulta el, hogy mégsem mai gyerek... Rozsnyay Kálmán még a mult század jó de­rekán született Arad-megyébem 8 miután ki­járta iskoláit, nekivágott a világnak s a má­sodik világháború kitöréséig be is járta hű­ségesen mind az öt világrészt. Most itt pihen, ezen a kies fürdőn. Nógrádverőcéről vetődött ide s azt mondja, hogy csak otthon érezte még olyan jól magát, mit éppen itt. De mond 5 egyebeket, is, hallgassuk meg csak szépen, sor­jában. mert amit mond, bizony nem érdekte­len, hanem megörökítésre méltó... Rozsnyay Kálmán hosszú ideig vált Walter Crane vlághirü angol festőművész titkára. Jó­részt véle járta, be a világot is. Élete két. nagy állomása London és Paris volt. Úgyszólván minden vi 1 ághirességgel találkozott s ismeret­ségben volt, akik az utóbbi 60 évben élteik. Erről meg egy vaskos könyv beszél, minden oldalán egy-két világhiresség sajátkezüleg be­irt névjegyével és kísérő szöveggel. De erről csak később... Petőfi Sándor nyomában Ezenkívül Rozsnyay Kálmán férje volt Prielle Kornéliának, a múlt század legragyo- góbb színpadi tehetségének. S ez a házasság sem romantikainél kü li.., Dehát, egy-szuszra el sem lehet mondani mindazt, ami Rozsnyay mögött van. Kezdjük azon, hogy a napokban Kolozsvárt járt és meglátogatta Szendrey Julia, Petőfi Sándórné egykori szállását. Nem a Petőfi-utcait, hanem a Szentegyház-utoa 23. szám alattit s aztán az Óvárban azt a másikai, rz úgynevezett báró 'Petriaheridi-Harváth házat... Ebben a két házban töltötte a fiatal Petőfivé élete legszorongadottab óráit. — ügy volt az — kezdi Rozsnyay Kálmán, - hogy Pestről már menekülnie kellett Pető­finek is. Ekkor már élt a kris Petőfi Zol tátika is A család Pestről leutazott Mezőberénybe Oriay-Petricsékhez. ügy számították, hogy az anya és kisfia itt marad, Petőfi pedig tovább megy Szegedre Damjanich tábornok seregéhez. Már éppen indulni akart, amikor kocsi állott meg a$s Orlay-Petries-ház előtt, A kocsiból Kiss Sándor ezredes Bem'-apó szárnysegéde és Egerissy Gábor ugrott le. Egeressy már jó ismeretitségban volt Petőfivel, összeölelkez­tek. egy-kettőre kész volt h. másik útiterv: Petőfi nem Szegedre megy Damjanich tábo­rába, hanem Erdélybe, Bem apóhoz!... — Ha eredeti teavét. nem változtatja meg, talán nem is jött volna Segesvár és a titok­zatos eltűnés vagy hősi-halál, — mondja el­gondolkozva Rozsnyay. — Néhány órai pihenő után elindultak te­hát Erdély felé. Petőfi magával hozta család­ját is. Erdélyben Tordán telepedtek meg Nagy Miklós akkori református pap vendég- szerető házánál. (Az öreg parókia falán ma is ott áll az emléktábla, amely Petőfiék meg­szállását hirdeti. A szánk.) Petőfi innen in­dult el aztán Bem seregéhez, Szendrey Ju­liánná pedig nam is kapott több hirt róla. Mikor már hiába várta hazatértét, átjött Tór­ádról Kolozsvárra, hogy nyomozzon holléte után. Ekkor szállott meg a Szentegyház-utca 33. szám alatti ház kapualatti bejáratú szo­bájában. (Ma orvosi rendelő.) Később a már említett Óvári-házba költözött... íme, ezeket a házakat senki nem látta el még emléktáblával, de élnek egy élő ember emlékezetében,,. Szellemi dó/Ás a Farkas-utcában — Kolozsváron jártamban, elsétáltam a Farkas-utcába is — folytatja Rozsnyay Kál­mán. — Emléket, kutattam itt is s én megta­láltam. hiába díszeleg a régi drága kőszinház helyén aiz a kivivő, uj épület... Behunytam a szemem s láttam magam előtt elvonulni az akkori nagy színészeket, színésznőket.. Este volt már, amikor érkeztek... Sorra jöttek a Londoni tartózkodása alatt ismerkedett meg Rozsnyay Kálmán Baden Powell-leJ, a cser­készet megteremtőjével, .sä jelen volt azon a vacsorán a néhai nagy cserkész édesanyja há­zában, ahol a fiú elhatározta a cserkészet meg­alapítását. Azt akarta, hogy egyetlen egyesü­letbe tömörítse a világ összes fiataljait. Rozsnryayban hűséges segítőtársat talált. Ő ma egyike Magyarország legrégibb cserkészei, nek. Azt. hogy legöregebb, neon mondhatjuk, meri Rozsnyay Kálmán bácsi maga. tiltakozik az „öreg“ jelző ellen. — Kedves emlékeim, hogy amióta itt vá­gyók, azóta is majd mindennap vendégek ke­resnek fel. Vidám cserkész fiuk az ország mm- d-m részéből. így van ez otthon is, Nográd- verőoén. Leveleimet nőm küldhetik utánam otthonról, mert megtiltottam. Pihenni akarok. De ezek a, drága fiuk még jobban felüditenek s azért mindig szívesein látom őket... A kincs! És most az öreg utazó-bőrönd aljáról elő kerül egy kincseket, érő könyv. Autcgi'nvir,- gyüjtemény.. Ebben van megörökítve 1689-től napjainkig a. világ miniden számottevő híres­ségének saját kézjegyével leirt neve. Kezdő­dik Mikszáth Kálmánnal, Rozsnyay Kálmán „a nagy palóctól“ kapta a börköt&ü köny­vet is. Azután Mikszáth után következik mind­járt Szilágyi Dezső, Barabás Miklós, Sada Jakko a híres japán táncosnő, Jókai Mór, Rodin. (Meg is mintázott — mondja Rozs­nyay Kálmán. — s ma is őrzöm a szobrot riógrádverőcei otthonomban.) Továbbá, Emil Zolái, BlaMne, Pulszky Ferenc, Nizsvnszky, Caruso, Jean Kubelik, Zelroa Lagerlöf, Wer­ne, Paderewszky, Blériot, Ady Endre. Ady 1805-ben jegyezte be nevét a hires könyvbe s neve után ezt a vers-idézetet irta: „A nagy Isten legbusább papja, Rég kiszórt fáradt sugara vagyok...“ Kosztolányi Dezső 1907-ben irta be nevét közvetlenül az Ady Endre neve alá s mintegy célzásként ezt is odaírta gyöngybetűivel: „Ó, lámpa fény...“ És egy kis nyila erikát húzott a megjegyzés után. amely Ady neve felé mutat... De lapozzuk tovább a múltat... Itt lép elő az egyik lapról Anaitol France s mindjárt utána Fadrusz János... Aztán Thaly Kálmán, Türr István tábornok, Kossuth Lujza (Kos­suth Lajos húga.), Hubay Jenő, Lotz Károly, Munkácsi Mihály, Apponyi Albert, Pálmay Ilka, Puccini, Damjanich Jámosné, a vértanú özvegye, Siegfried Wagner, MaetérHnk, Gör­gey Arthur, Sana Bernhardt, Verescsagin, M. Rejone Calvé, Jászai Mari és Elenora Duse, A magyar és olasz nép legnagyobb tt-agikája, egy oldalon, a legutolsó oldalon... De közben hány nevet átfutunk... Hiszen egész vaskos kötet telne ki a sok névből és a sok kedves kísérő aarbóL.. Rozsnyay Kálmán valamennyi nagy név tulajdonosával személyes ismeretségben volt. Mindenükről tud valami kedves kis történetet, melyek mind megörökí­tésre méltók. De talán ő majd elvégzi emlék­iratai miegirása rendjén. , Az élet három prmeipioima — A válórtilág »oka vom érdekelt — mond­ja, — Az élet és a világ három legértékesebb dolgának tartom- a gyereket, a szép verset és a virágokat. Valahogyan mindig úgy éltem, ahogyan akartam. Nagy vagyont örökölteim, elutaztam. És ma sem- tudom- elhinni., még így öreg fejjel sem, hogy kétszer kettő az négy... Nejcer, vagy három volt vagy öt, de számítá­saim mégis mindig sikerültek... Az életben pedig ez a, fonté«. Sok emberrel ismeTKedtem meg éJetemiben, de most.magányosan élek em­lékeimmel Nógrádverőcén. Számolok azzal is, hogy nemsokára itt kell hagynom, amit éle­temben ősezehordtam a világ minden tájáról... Nunes családom, de vauinak kedves ismerő­seim, ők lesznek örököseim. Antogramm'.gyüj-. töményemet örökli Nyíró Csaba. A múlt va­sárnap látogatott meg édesapjával, mondha­tom életem egyik legkedvesebb délutánjait adta. Ott van 470 kötetből álló Ady-gyüjte- ményem. Ady minden müve eredeti kézjegyé. vei ellátva 8 a rávonatkozó összes irodaiam, levél, emléktárgy. Amikor nálam járt négy- évvel ezelőtt Ady Endre megboldogul* édes­anyja s meglátta, bogy milyen kegyelettel őr­zöm a fiára valló emléket, sírva. fakadt: — Nem is tudtam, hogy ilyen érdemes em­ber volt szegény Bandi fiam! Aztán ő maga is elküldött néhány kedves, fiáról maradt emléktárgyat, hogy viseljem gondját. És én megőrzők mindent. Hogy kire marad? — egyelőre nem tűdön*. Már nagy pénzeket ígérteik minden egyes darabért „ínyenc“ műgyűjtők, de amit én lé. lekkel gyűjtöttem, azért ne adjanak nekem pénzt,.. Mennyi volt belőle s mind elment... De nem sajnálom. Éltem. Aztán uj tömés dohány kerül a kis angol- pipába és szál, száll belőle a jóillatu füst, mint az emlékezés... BÍRÓ JÁNOS 1941, ALGUSZTUS S. Gyermekek a GPU szolgálatában Beriin, augusztus 7. („Europa ’ Sonder ­dienst“). Az orosz rádiók naponta, hangzatos szavakkal emlékeznek meg a szórj et-gyerjt“»- kek teljesítményeiről a háboip szolgálatá­ban. Hihetetlen, hogy mi mindenre nem ké­pesek ma ezek a szovjet gyermekek! így többek között hatalmas tudakozódó irodákat állítottak fel és csak a „legbonyolultabb esetekben veszik igénybe a jogász tanácsát“. Ugyancsak ők azok, kik 'segítenek a vasút­vonalak őrzésénél és felülvizsgálásánál és amint az egyik szovjet rádió a minap világ­gá kürtölte, a gyerekek már annyira men­nek, hogy' „feltartóztatják Útjukban azokat a mozdonyokat, melyek szemükben gyanú, soknak tűnnek fel“. El lehet tehát nyugodtan képzelni, milyen közlekedési rend uralkodhatik abban a pa­radicsomban, hol iskolás gyermekek saját belátásuk szerint állj!hatnak m!eg és tartóz­tathatnak fel száguldó mozdonyokat. Ha efélét hallunk, megáll az eszünk ily őrültsé­geknél és nem hiszünk füleinknek — hogyan képes egy állam hivatalos rádiója ily gyer­mekesül veket a világ füle hallatára méltat­ni. A szovjet sajtó egyébként évek óta ho­zott tanulságos történeteket gyermekekről, kik szabót,őröket, kémeket fedeztek fel és adtak át a rendőrségnek, a határőrségnek vagy éppen a GPU-nak. Nem volt ritka a szovjet sajtóban a gyermek-kép sem a kö­vetkező aláírással: „Ez a kis honleány, az nttörőnő — Nina Harak, ki már két ízben adott le határőrüknek közléseket oly am* berekről, kiket ezek alapján aztán később letartóztattak“. Különösen az éhség növe­kedésével emelkedett a GPU visszaéléseinek száma taipasatialatlan gyermekekkel szemben. Mint ismeretes, az orosz paraszt éhezett, de gabonáját első sorban be kellett szolgál­tatnia adóinak s adósságainak fedezésére és csak a maradékot, ha egyáltalán még valami megmaradt — használhatta fel saját táplá­lékául. *A paraszt, hogy növekvő éhségét csillapítsa be-bclopódzott saját földjére és onnan „összelopkodta“ a megmaradt kalá­szokat!. A hatóságok pedig minden felé őrö­ket állítottak a parasztok búzamezőire, sőt később már tornyokat is emeltettek, ahon­nan az őrök jobban beláthatták a terepet. Ennek ellenére mégis csak sikerült ennek- annak buzakalászt gyűjtenie, azaz a szántó­földet megfésülnie. Erre aztán a GPU arra a gondolatra jött, hogy mindenféle Ígéretek árán arra birja a parasztok gyermekeit, hogy álljanak be a GPU szolgálatába. Nem sokára már tele volt a szovjet sajtó elbeszé­lésekkel, amelyek airól tudtak, miként szol­gáltattak ki a pa.raisztgycrmekek éhező pa­rasztokat a GPU hóhérainak. A lelkesedés nem ismert határt, mikor egy napon az egyik boteevista lap arról irt, hogy egy kis iskolás gyermek — állítólag bolsevista köte- 1 esség-érzetéből — saját anyját jelentette fel a GPU-nak, mint buza-t.olva.jt és adta át őt a végromlásnak. Ha most visszagondolunk ezekre a GFC- módszerekre, megértjük -aizt is, hogy Moszk­va a háború idején is gyermekeket állít a GPU szolgálatába kémek és szabotőrök ellen és megengedi e gyerkőcöknek, „hogy mozdo­nyokat álHitfeanak meg, mikor azok gyanua­li sok tűnnek fel“. A német összefoglaló jelentés sasomban mintha arra, is következtetni engedne, hogy a bolsevizmuson és a GPU hóhérain a hős szovjetgyermokek sem tudtak sokat segí­teni , . . Á földmiveiésügyi miniszter meccüapitotta a kolozsvári m. kir. Yelőmegviisgéló Intézet működési területét A földmivelésücryi miniszter a többi er. délyi kisérletügyí intésetek felállításával kapcsolatosan Kolozsvárott m. kir. Vetőmag, vizsgáló Intézetet helyezett működésbe A kolozsvári Vetőmagvizsgáló Intézet mű* köáési területe a vonatkozó miniszteri ren» delet szerint: Bessterce-Naszód, Bihar, Gsik. Háromszék, Kolozs, Maros-Torda, Márama- ros, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka, Ud* varhely és Ugocsa vármegye, továbbá Ko­lozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szat. márnémeti törvényhatósági joggal felruhá­zott városokra terjed ki. — Megállapították a honvédelmi szoigMat- na igénybe vett gépkocsik térítési diját. A Mn gyár Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszter újra megállapította a honvédelmi szolgáltatásként igénybe vett szárazföldi gép­járómüvek térítési diját. Az erre vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki má­mában jelenik meg STUDIUM KönyVESBObT Bpesf, 117. Kecskemétl-a. 8 FEMniifiSOSntfSOKKflli KÉSZSÉGGEL SZOLGÁL!

Next

/
Oldalképek
Tartalom