Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-07 / 179. szám
Áz Erdélyrészi Gazdasági Tanács megkezdte a hazatért vármegyék iparfejlesztési kérdéseinek tanulmányozását Băr ont axék megye iparosítása nah terveit a tanács már az illetékes minisztériumok elé terjesztette Kobzavar, 'aagusstue 6. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, — mint ismeretes — elhatározta, hogy a visszatéri erdélyi részek ipar- fejlesztés teendőinek összesítése és szerves egységbe foglalása érdekében megyénként részi számba a közeljövőben az egyes erdélyi területek ipari vonatkozású szükségleteit és kívánságait. A Tanács ezirányu tevékenységét Háromszék vármegye iparosítási kérdéseinek seregszemléjével kezdte meg és ezután sorra veszi a többi székely megyék, továbbá a befed erdélyi és a visszatért keletmagyarországi részek vármegyéinek iparosítási kérdéseit is. Ezeket a Tanács az egyes vármegyék főispánjainak közvetlen segítségével kívánja összegyűjteni és ezért tájékoztatásukat a gazdasági teendőkre vonatkozólag minden megyéből kiilön-külön megkéri. A székely Háromszék vármegye iparosításának teendőit a megye gazda társadalmának jelenlegi helyzete világosan megszabja. A vármegye rendkívül fejlett mezőgazdasági termelése olyan mezőgazdasági jellegű ipari középüzemek létesítését, vagy üzembehelyezését szükségül, amelyek a vármegye mezőgazda- sági termékeinek értékesítését elsősorban a gazdatársadalom javára segítik élő. Ebből a szempontból elsősorban az kívánatos, hogy éppen az érdekelt Háromszék vármegyei gaz- datársadalom, teremtse meg a. fent. említett mezőgazdasági kis, vagy középüzemek felállításának pénzügyi feltételeit. Az a legegészségesebb gazdasági célkitűzés, amely a saját; erejére támaszkodva, reális keretek között, kezd munkához, ahelyett, hogy azzal fogjon ipari vállakózásba, hogy mindenekelőtt állami szubvenciót próbáljon szerezni. Az államnak a mai időkben rengeteg olyan kiadása van, amelynek fedezéséről egyedül és önerejéből kell gondoskodnia. Méltánytalanság volna, tehát olyan kiváneágokfcál terhelni, amelyeket céltudatos munkával ás magyar összefogással önerőnkből is megoldhatunk. Háromszék vármegye értékes mezőgazda- sági termékei közül a burgonya és a cukorrépa ipari feldolgozása kínálkozik az iparosítás kezdő programpontjának. A háromszéki burgonya, értékesítését máris wagyrészben elősegíti a Csík vármegyében szervezés alatt lévő buigmiya-keményítőgyár. Ugyancsak a burgonya további feldolgozási lehetőségére utal számos mezőgazdasági szeszgyár a megye területén. Ezeknek megfelelő számú üzembe- heiyezése ugyancsak reális eredményekkel kecsegtetheti a magánvállalkozást. A vármegye egy másik ipari mezőgazdasági terméke, a cukorrépa, szántén kész programot ad az iparosítási vállalkozásokban érvényesülni kivánizó magánvállalkozásnak. Háromszék vármegye cukorrépa-vetést érül elei a legutóbbi évtizedekben 60 katasztrális holdról 3600 katasztrális holdra emelkedtek, A termelők 87 százaléka 5—10 holdas székely kisgazda, alkik cukorrépájuk ipari értékesítése mellett állattenyésztési célokra is igen gazdaságosan használhatták fel a gyártásból visszakapott répaszeleteket. Jellemző adat, hogy a vármegye területéről az elmúlt év szeptember elsejétől 1941 július elsejéig közel 8090 hizlalt háziállatot szállíthattak a megyén túli felvevő piacokra. Ez a szám figyelemreméltó módon haladja meg a, szomszédos székely vár megyék hizott-állalt kereskedelmét. A cukorrépa tehát eddig is minden különös állami beavatkozás nélkül kenyérhez juttatta a vármegye gazdatársadalmát. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács ezért, támogatja azokat a törekvéseket. amelyek a megyében felállítandó kisebb nyerscukor-üzem létesítésére irányulnak. Egy ilyen kisebb ti verse u-ko rgy á.r továbbra. is felveheti a háromszéki répatenruelíí gazdák termését, mert az üzem által előállított nyersenkrot a marosvásárhelyi cukorfinomitó megfelelő kapacitással dolgozhatja fel. Háromszék vármegye cukorrépa, termelői készséggel vállalták az iparüzem részére szükséges vetésterület biztosítását, tovább» a gyár felépítéséhez és üzembentartá.-ához szükségelt tőke előteremtését, vagy az esetleges kölcsönösszeg évi részletekben való törlesztését. A cukorrépa-termelő gazdák a cukorgyár tervének tAtő alá hozására, — amelyet, egyébként Sepsiszentgyörgyre terveznek. — maguk közül egy állandó bizottságot választottak. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács a kérdésben illetékes szakminisztériumok figyelmét máris eredménnyel biztató módon hívta fel a három- széki cukoripar létrehozását, célzó kezdeményezők mozgalmára. A Jtáromszéki sörárpa két évtizeddel ezelőtt két sörgyárát is ellátott ÓA'u/val, Ezek a gyárak azonban Brassó és Bukarest akkori söripari versenyét nem sokáig bírták. Ma a hely- zeit ezen a téren is teljesen megváltozott és Háromszék-vármegye árpatermelésc ipari, feldolgozásának és értékesítésének isméi komoly lehetőségével biztat. Eziek között első helyen áll rentabilitás szempontjából egy keményítő üzemmel kapcsolatos, kisebb gyár felállitásé- nak terve. Az árpateanjeLő gazdatájvada lom figyelmét az árpa ipari értékesítésével kapcsolatban az Erdélyrészi Gazdasági Tanács a maláta-ipar megteremtésének előnyeire hivta fél. Mivel a maláta értékes, könnyén előállítható és ugyancsak könnyen elhelyezhető áru, Háromszék vármegyében agy ilyirányu ma- gánvádaftkozás igen jetantekeuy, nj jövedelemforrást nyithat meg a vármegye gazdasági élet© számára. Miután Háromszék vármegye területén a sepsiszentgyörgyi szövőgyár és az állami dohánygyár üzemén kívül eradőszerint más állandó jellegű munka ©lka bust jelentő iparüzem nem működik, a Tanács a mezőgazdasági termeléssel szervesem összefüggő fenti iparüzemek létesítésén kívül kender és lon-feldogozó vállalatok felállításának aránylag kis költséget igénylő lehetőségeire hívta• fel a figyelmet. A vármegyét átszelő két folyó mentén számos len-áztató állítható fel, amelyeknek növényi textiknyagát a sepsiszentgyörgyi gyár feldolgozhatja. Ez az nt Háromszékmegyébem a textilnövények rendszeres termesztését is komoly eredményekkel mozdíthatja elő. Az Erdélyrészá Gazdasági Tanács a három- széki iparosítás műm lkat orvét a napokban az illetékes gazdasági szakminisztériumokhoz juttatta el, amelyek tu jövőben is a legmesszebbmenő módon kívánnak támogatni minden egészséges, mezőgazdasági jellegű ipari magánkezdeményezést A vállalkozó magántőkét az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet is megfelelő hitellel támogatja szükség esetén. Kolozsvár város rendezni akarja a postaépület, városmajor, menlőpalota és a laktanyák tulajdonjogi helyzetét Kolozsvár, augusztus 6. A letűnt huszonkét év alatt sűrűn váltakozott városvezetők Csáki szalmájaként kezelték Kolozsvár vagyonát. Bőkezűen, gavalléréban ajándékoztak a polgárság közös vagyonából, amihez különösebb jogcím nem is kellett. Elég volt, ha a „többségi“ nép fiának mondotta magát valaki. .. A város vezetősége a könnyelműen eltéko- zolt városi telkeket,, birtokokat, mint ismeretes, m 1440/941. M. E. számú rendelet alapján visszaperli tulajdonosaiktól. Ezzel azonban a román városvezetők garázdálkodásának jóvátétele nem fejeződik be, mert még igen sok birtokjogi, kérdés vár tisztázásra. Ezek terhes örökségként maradtak vissza a román uralomból... így közelebbről sor kerül a postapalota tulajdonjogi helyzetének rendezésére. A főposta épülete eredetileg városi tulajdon volt. Az erteilet et a város vezetősége elcserélte a főposta mögötti telekért. A csereügyletét ezutáíi megsemmisítették s jelenleg az épület ismét a város tulajdonában van. A város vezetősége most olyan értéléül ben kezd tárgyalásokat a, postaigazgatósággal, hogy a postaépületét birtokba is vehesse. A város vezetőségének az az elgondolása, hogy a főpoataépület visszaigénylésével, sikerül rávenni a kereskedelmi minisztériumot arra, hogy korszerű és minden tekintetben megfelölő postapalotát építtessen Kolozsvárott. Rövidesen sor lséről a városmajor kérdésének tisztázására is. A román vároevezetőség évekkel ezelőtt állami gimnázium céljaira elajándékozta a, hatalmas telket. A román kultuesaninieztériian a telek ellenértéké képpen felajánlotta a városnak a Malom-utcai polgári iskola épületét. A város tulajdonjogilag átadta ugyan a városmajort az államnak, — amely meg is kezdte a telken az építkezést, — de a pogdri iskolát nem kapta meg. A városmajort jelenleg az állam tartja birtokban s a telken folytatja a megkezdett építkezést. A város vezetősége most abban az irányban folytat tárgyalásokat, hogy a városmajor ellenértékét az államtól kapja meg. Megoldásra vár a mentőpalota tulajdonjogi helyzete is. A város vezetősége még a világháború előtt megvette az épületet a mentő- egyesülettől. A román városatyák gavaUéro- San, majdnem ingyen, eladták az értékes épületet a belügyminisztériumnak. A város most igényt, tart a mentő palotára és igyekszik megoldást találni arra, hogy a mentőpalotát ismét birtokba vehesse. A város gazdasági ügyosztálya most készíti elő a katonai laktanyák birtokjogi helyzetéről szóló jelentését. A katonai laktanyák nagy része Kolozsvár város tulajdona volt. Évekkel ezélőtt a román kormány rcndelettörvény- nyel a rámán állam tulajdonába íratta a laktanyaépületeket s ezekért a város nem is igényelhetett kártérítést. A város most rendezni akarja a laktanyák tulajdonjogi helyzetét. Hajlandó áruba is bocsátani a kaszárnyaépületeket, ha megkapná azoknak a forgalmi értékét. A függőben lévő ingatlanügyletek rendezését gyorsitótt ütemben akarja a város vezetősége lebonyolítani, hogy Í£mét rendelkezhessék a város idegenkézre juttatott vagyona felett, ... Az északi államok gazdasági élete (MN.) Köstudomásu, hogy az észak-; államok sohasem tartoztak azon ál temek közé, amelyek saját erejükből tudtok volna szükségleteikről gondoskodni és mindig nagy mértékbein rá voltak szorulva a külkeresedelmi kapcsolatokra. Miután ezek a kapcsolatok fejlett hajózásuk közvetítésével főként a nyugateurópai demokrata államokhoz és a tengerentúlhoz fűzték őket, arra Lehetett volna számítani, hogy a. tengeri háború, illetőleg Norvégiának és Dániának a németek részéről történt megszállásával gazdasági életük helyrehozhatatlan károkat fog szenvedni és az egyre fokozódó elszegényedés martalékaivá lesznek. Ez a helyzet azonban a jelek szerint nem■ következett be. A helsinikii vámigazgatóság statisztikai hivatala nemrégiben hozta nyilvánosságra, májusig terjedőleg a finn külkereskedelem adatait. E szerint a, finn behozatal az év első öt hónapjában a mult esztendő megfelelő időszakához képest 1,183 millió finn márkáról 3.413 müUó márkára emelkedett^ A májusi behozatal a, múlt év májusának adataival szemben egymagában 470 millió márkáról 1.233 millió márkána növekedett, 1941 márciusától áprilisáig a fiún behozatal 370 millió márkával, tehát 80 százalékkal, májusban pe- 'dig további 50 százaléknak megfelelő 400 millió márkával emeUkedett. Míg 1941 első öt hónapjában a finn kivitel csak 526 millió finn márka, értéket ért el, ez a szám a folyó év júniusáig 1.561 millióra szökött fel. A finn kivitel ilyenformán az év első hónapjaiban a múlt évhez viszonyítva n szállítási nehézségek ellenére is közel megháromszorozódott. Ennek a ténynek jelent&segét nem sokkal csőkké ti az a körülmény sem, hogy 1940 márciusáig Finnország súlyos önvédelmi harcot vívott, mert a külkereskedelem hónapról-hónapm fej. lődő rohamos emelkedése a kivitel terén te megfigyelhető. A márciusi 228 milliós, aiz áprilisi 382 milliós és a május 627 milliós kiviteli adatok egymás mellé állítása egymagában is elég szemléletesen mutatja e fejlődést. Svédország külkereskedelmi adatai nem mu194U ALGVSZTÜS 7. tatnak ugyanilyen kedvező képet, az utóbbi hónaptok fejlődési irányzata azonban, itt, is megnyugtató. A svéd behozatal, mely 78 millió koronával februárban érte el mélypontját, márciusban 107 millióra emelkedett, áprilisban és májusban pedig a 17’ milliót is elérte. 1940 májusában Svédország behozatala 19? millió koronás értékével csak alig haladta meg a behozatalt. A svéd kivitel, mely147 millió koronával ugyancsak februárban sülyedt, a mélypontra, márciusban 87, áprilisban 112, májusban pedig 133 millió korona értéket ért el. E fejlődés méltatására jellemző példával szolgál a multévi adatokkal való összehasonlítás: a svéd kivitel 1940 májusában 80 millió korona értjével lényegesen kevesebb volt és még a Skagerrak elzárása előtt (március) »an volt számottevően Magasabb. Dánia külkereskedelmét illetőleg statisztika; adatok nem állanak rendelkezésre, de a munkanélküliség csökkenéséből a termelési vi- szom/ok javulására, tehát, a. gazdasági élet itt is mutatkozó megélénkülésére lehet következtetni. Még április elsején 156.000 munkanélkülit mutattak ki, ez a szám május közepéig 92.000. május végéig pedig 70.000-re csökkent, A csökkenési irányzat, mint. általánosságban mozgó utalásokból megállapítható, továbbra is folytatódik. E kedvező fejlődést a német gyáripari megrendeléseken kivül elsősorban a turfa-, barnaszén- és erdőki termelés fokozódására lehet visszavezetni, ami ismét a gyáripar növekvő i i zemanyae szükségletével van összefüggésben. A lennel©? növelésében különösen a,z üveg- és kerámiai-ipar, a vss- és fémipar, továbbá, a faipar és élelmiszeripar vesz részt. A termelés fokozódásának ütemére jellemző, hogy’ túr faki termelés a korábbi 400.000 tonnáról már kereken 2.500.000 tonnára emelkedett. Az ugyancsak német megszállás silatt álló Norvégia gazdasági életének fellendülését szemléletesem Írja le a jumius közepén visszatért dán tanulmányi bizottság: a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, a szociális kiadások egy harmadával csökkentek, az építőipar tevékenysége rendkivüli mértékben növekszik, az árak szilárdak és részben csökken - tek. A kamatlábakat és a leká-shérekei leszállították, a élelmiszerellátás általában kielégítő. A halászok háromszor annyit keresnek, mint két évvel ezelőtt. Ezen adatok mindenesetre arm Valternak, hogy Európa, gazdasági élete a tengerentúli kapcsolatoktól függetleníteni tudja magát és a megváltozott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással, tervszerű gazdaságpolitiká- val még háborús viszonyok között is módot lehet találni a gazdasági élet vérkeringésének és a termelés folytonosságának fenntartására. (dr. n. I.) TWD34-E ÖN?... . . hogy az emberi test egy év atett 86 Mányi vörös vérsejtecskét terme], melyek közűi naponkint 900 milliárd hal el? . . . hogy a tevék csak hét éve« koruktól használhatók ,teherhordásra? és hogy Relső- Azsta több ezer kilométere* karavánutain csupán öt évig bírják a szolgálatot? A sivatag hajója tehát; minden igénytelensége ellenére sem olcsó közlekedési és szállítóeszköz. Gazdájának hosszú nevelési idő után csak aránylag rövid ideig hoz hasznot . . . hogy- a nyúl étlapja, tu-lnyomólag keserű izti növényekből áll? A cukrot vagy az édes- izü növényeket a nyúl nem eszi meg. • . . hogy a rovarok között az éjjeli lepkék repülnek leggyorsabban? A rekordot* óránkul t 60 kilométeres sebességgel a hársfalepke tartja. A házi!égy ezzel szemben, melyet meglehetősen sebesen repülő rovarnak tartunk, csupán óránkint 20 kilométeres sebességgel tud repülni. . . . hogy az omarikó-fenyő, melynek gyantája a jégkorszakban Észak-Európa aranyának, a borostyánnak anyagát szolgáltatta, ma Európában már csak a Balkánon honos? Eszakeurőpai őshazájában az utóbbi években, mint importált díszfa került vissza. . . . hogy a madarak között 11 nappal a cinkék költési ideje a legrövidebb, mig az albatrosznak nem kevesebb, mint 60 napra van szüksége tojásai kiköltésére? A keselyű költési ideje 55 nap, a kőszáii sasé 44, a strucc© 48. a pacsirtáé, a rigóé, vörösbegyé stb, pedig 13—14 nap. — Esperest vizsgálati közgyűlés az unitáriusoknál. A kolozsvári unitárius egyházközség az évi rendes esperesi vizsgálattal kapcsolatos közgyűlést vasárnap, augusztus Idén, a délelőtti istentisztelet után tartja meg az egyházi képviselő tanácsnak — az unitárius kollégium díszterme mellett lévő tanácsteremben. A közgyűlésre az egyházközség minden rendes tagját ez utón is meghívja az elnökség.
