Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-07 / 179. szám

1941. AUGUSZTUS T

SzáztízenkilehC honvéd zászló

A Magyar Tudósító jelenti: Vitéz Agghdty Kamill, my. ezredes, a Hadtörténeti Muzeum igazgatója érdekes cikket irt egy hetilapban a szabadságharc honvédzásZlóirol. A szabadságharc honvédségéjiek a nemzetőrség és a szabadcsapatok zászlóival együtt összesen 410 zászlója lehetett. Ebből a gyalogságra 270 zászló esett, a lovasságra pedig a nemzetőr- és szabadcsapat alakulatokkal együtt 140. A honvédség nyűt csatákban* továbbá kisebb fegyverletételeknél és önkéntes megsemmisitesek által körülbelül 100 zászlót vesztett. Az osztrákok 80 zászlót zsákmányoltak, amely 3—4 Invételével elveszettnek tekintendő. Az oroszoknak harcok folyamán birtokába kerülhetett körülbelül 10, Világosnál 60 és kisebb fegyverletételeknél 20, tehát összesen 90 zászló. A Világosnál birtokukba került 6a zászló közül 36-ot. legutóbb adtak itissza, négyet pedig emlékül tartottak meg. Egy volt magyar hadifogoly állítása szerint egy volgamenti katonai raktárban állítólag 24 honvedcászló van, más jelentések szerint pedig 1—2 meg máshol Oroszországban. A Hadtörténelmi Muzeum régebbi szerzeményeivel együtt a 410 honvéd- zászlóból 79-et teljesen, 13 zászlóból egyes da. rabokat és 17 zászlószalagot őriz. Vidéki magyar múzeumokban 30 teljes honvédzászló, 20 zászlóból egyes darabok és 23 szalag található. Ezek szerint Magyarország mai területén a szabadságharc honvédségének 410 zászló jóból összesen 119 darab van meg teljesen, 33 zászlóból egyes darabok és 40 zászlószalag. Mindent összevéve 242 zászló tárgyi emléke idézi elénk a nagy idők küzdelmeit. Magyarország haláram túl még Szlovákiában és Délerdély- ben, továbbá az aradi Kultúrpalotában, magyar kivándorlók révén pedig az Egyesül Államokban vannak honvédzászlók, vagy azokból származó egyes részek.

EGYETLEN ÉJSZAKA...

a ROYAL uj filmje, csak VASÁRNAPIG. A legszebb francia film! Pierre BLANCH AB és Rewéc Sf. CYR a főszerepben. Kezdete negyed 4. negyed 6, negyed 8 ée fel 10 órakor. HÜTÖTT NÉZŐTÉR!

— Fin inéban székel az olasz.horvát ha tár- megállapító bizottság. Zágrábból jelent ik : Az Olaszország ás Horvátország közötti határvonal végleges kijelölésére kiküldött olasz-horvát bizottság állandó székhelyévé Fiúmét jelölték ki. A bizottság olasz tagjai már elutaztak Zágrábból Fiúméba.

_ PÉCSEN MEGKEZDTÉK A BARANYAI SZERB KÖZTÁRSA. SÁG EGYKORI ELNÖKE ÜGYÉNEK TÁRGYALÁSÁT. Budapestről jelentik: A pécsi törvényszék ma megkezdte Doktor Sándor, az ismert pécsi kommunista vezér és a baranyai szerb köztársaság volt elnöke bűnügyének tárgyalását. Doktor Sándort 77 éves korában Magyarkanizsán fogták el a magyar hatóságok.

— A volt szerb területen még nincs teljes nyugalom. Bázelből jelentik: A National- Zaitung berlini tudósítója a volt Jugoszlávia területén uralkodó állapotokkal foglalkozva megái lapítja, hogy a görög és a jugoszláv hadjárat befejezése óta a volt szerb térben nem állt helyre a teljes nyugalom.

— BIRODALMI FŐFELÜGYELŐT ÁLLÍTOTTAK A NÉMET VIZ- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉLÉRE. Berlinből jelentik: A vezér és kancellár főfelügyelőt állított a viz. és energiagazdálkodás élére. A hivatalos lapban közölt, rendelet így szól: Tekintettel a háború különleges követelményeire és a nagynémet térben való egységesebb tervgazdálkodás szükségességére, az energiagazdálkodás kiépítésére, valamint, az energia- és vízgazdálkodás vezetésére és újjászervezésére főfelügyelőt nevezek ki. A főfelügyelő ügykörében egyenrangú a birodalmi miniszterrel, vagy a porosz miniszterrel és ugyanolyan jogkörrel rendelkezik. Felettes hatósága a legfelsőbb birodalmi hatóság, illetve a legfelsőbb porosz állami toctómg. (MTI.)

Az ónálló erdélyi rádióért

KOLOZSVÁR, augusztus 6. Inczédy- Jocksman Ödön dr., Kolozsvármegye és Kolozsvár főispánja Keledy Tibor dr. kolozsvári polgármester társaságában szerdán délben a fővárosba nta- sott.

Htjuk célja az, bogy a vármegye ét, a város időszerű kérdéseit a minisztériumokban megbeszéljék. Többek között tárgyalnak az önálló kolozsvári rádióállomás kérdéséről is.

► <

AuqrviflUEfiis 14-ífcén tarifa alakuló kó*«jyules!Óf a városi Kdüjóléii Szövetkezet

Meua^nliul a vármegyei Köz jóiéi! Szövetkezel is

Kolozsvár, sneuflzkus 6. Keledy Tibor dr. polgármester aa Országos Szociális Felügyelő-ég 4986/941. számú leirata elhatározta a Kolozsvár thjf. sz. kár. Városi Közjóléti Szövetkezet megalakítását. Ebből a célból a polgármester a varas közönsége részére 300 darab alapító üzletrészt jegyzett 1000 pengős névértékben. Sz.ükség szerint, az üzletrészek számát emelni fogja. A szövetkezet alakuló közgyűléséi augusztus 14-ikén délután 6 órára hívta össze a városháza közgyűlési termébe.

A Közjóléti Szövetkezet megalakulásával kapcsolatban Keledy dr. polgármester a következő felhívást, illetve alapítási terveeetef tette közzé:

A Közjóléti Szövetkezet célja

A négyéves világháború, a trianoni ország- c.'onkitás, nem különben a huszonkét évi rabság valamint a gazdasági válság súlyos anyagi és erkölcsi helyzetbe juttatták a magyar társadalom alsóbb rétegeit, különösképpen mezőgazdasági és ipari munkásságunk és az amúgy is gyengén alátámasztott kispolgári társadalmunk egy részét.

A nemzeti temieléslwl éveken á1 nemcsak ezer és- ezer munkáskéz, mozdulni képtelen W« tőke erő esett ki, de a magyar társadalom aránytalanul nagy része vált eltartóból eltartottá.

Aj. általános anyagi leromlás igazi áldozatai a válságos idők alatt azonban éppen a nemzeti közönség és legnagyobb megbecsülés re érdemes tagjai: a szraénysorsu, »okgyér- tr.'kes magyar családok lettek.-4 megpróbáltatás oh/an hosszú és méhesé ges volt, hogy ez a: elesett réteg n viszonyok jat vitával a szociális intézkedések sorozat„ után sem képe.* önmagától és hathatós seni*, ség nélkül újra a társadatnm felszínére kerülni. a nemzeti termelés teljesértékii részese a a nagy nemzeti feladatok csorbítatlan ereüi hordozója lenni.

Ennek a hatalmas jelentőségű n«m«e+i>o],ti- kai és társadalmi feladatnak lehetővé tételére, íny ági megalapozására és megszervezésére a!. kotta meg a magyar törvényhozás az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létesítéséről I szóló 1940. évi XXIII, törvénycikket.

A sokgyermekes magyar családokért... f

A törvény korszerű szociálpolitika sajátosan | magyar módszereivel teszi lehetővé azt, hogy I

elsősorban a sokgyermekes szegény magyar családok gazdasági utón, természetbeni tőke, kölcsön nyújtásával s a maguk erkölcsi és fizikai erejének munkábaáUitáeával újra ön- ál1 ó megélhetési lehetőséghez és igy erkölcsi és anyagi megerősödéshez jussanak.

A gazdasági utón történő talpra ál litas olyas, szervezet megalkotását tette szükségessé, «mely egyfelől rugalmasan simul r gazdasági élet követelményeihez és lelné ősegeihez, másrészt rendelkezik olyan eszközökkel is, amely- lyel csak a közigazgatóei hatóság van felruházva.

Ezeket az előnyüket egyesitik magukban a vármegyénkint, városonkint megalakítandó Közjóléti Szövetkezetek, amelyeknek alapvető

sajátosságait a közelmúltban megjelent 3500- 1941 Id, E. rendelet tartalmazza. A Közjóléti Szövetkezetek a legmegfelelőbb szervezetek azoknak a juttatásoknak a lebonyolitásá- sa. amelyekkel a kormányzat elsősorban szándékszik segítségére sietni a telpraálJitősra váró .«okgyemsekes szegény családoknak. Ilyen a házhelyhez juttatás, háziállatokhoz való juttatás, háziipari munka megindítása és megszervezése, gazdasági felszereléséhez való hozzásegíti», stb.

A kormányzat nagyvonalú szociális munkájából. országrpitn tevékenységéből akarja kivenni városunk is részét akkor, amikor elhatározza a városi közjóléti szövetkezet megalakítását.

4 korlátolt felelősséggel megalakuló Közjóléti Szövetkezetnek a szövetkezeti tagságra, a tagok jogaira és kötelezettségeire, valamint a közgyűlés, az. igazgatóság és felügyelő bízott; ág szervezésére és működésére vonatkozó egyéb szabályaira Nép- és Családvédelmi Alap irodájában (Király utca 3) a hivatalos illák alatt megtekinthető aloiiszabályterveeet tartalmazza.

Megalakul a vármegyei Közjóléti Szövetkezet is

A városi Közjóléti Szövetkezet előkészítés é- vel egyidejűleg folynak az előkészítő munkaiak k a vármegyei Közjóléti Szövetkezet megalakulására is. A vármegyei Közjóléti Szövetkezet alakuló közgyűlését augusztus 24-én délelőtt 10 órakor tartja a. vármegyeháza üléstermében. Az előkészületi imimkájaíok Boda Béla dr. közjóléti előadó és Kocsis Margit dr. szociális gondozó végzik.

Halálos Ítéletet hozott Szatmárnémeti- ben a röqtönitélő bíróság

Szatmárnémeti, augusztus 6. A szatmárnémeti törvényszék rögtönifélő bírósága össze-s ült, hogy Ítélkezzék Konczányi János 28, Balázs Vilmos 19 éves, Kanalas Aladár 29 évoe nagykárolyi ittetőságü sármunkások felett, akiket az ügyészség fösötétités alatt elkövetett többrendbeli lopással vádolt. Összesen 17 betörést hajtottak végre és majdnem mindenikat a légoltalmi sötétség leple aat.t. Van olyan károsult is; akinél kétszer is látogatást tettek. Konczányi János beismerte a tetteit és azt sem tagadja, hogy elsötétítés alatt lopott.

— Imádkozni tudsz-e. f — kérdi az elnök.

Konczányi vállránditással ói halk igennel

válaszol.

Tudott arról, hogy a lopás elkövetését rögtönitek) bíróság bünteti.

Balázs Vilmos kiskorú vádlott imi-olvasúi nem tud, iskolába nem járt.

— Templomba jártéit — faggatja az elnök.

— Nem jártam, — hangzik a válasz.

Balázs sem tagadott. Beismerte, hogy Kono.záayival együtt követte el a lopásokat. Csak a Kanalassal való cimborálást nem vállalja.

Kanalas sirva tesz vallomást.

— Cigány vagyok, de becsülete». Ti zen bârsan áru loiţMsai agy hslym, TaucajM» Jsleségem van és gyermekeimet nevetem. Kemény munkával keresem a mindennapi kenyeret, lopni nem szoktam.

Értelmes beszéde zokogásba faliad.

— Miért loptatok!

— Éheztünk.

— Miért nem dolgoztatok. Mindem becsületes ember talál magának munkát. Tudtad-e, hogy statárium vau?

— Nem.

— De azt tudtad, hogy bábum van.

— Azt sem. Nem jártam emberek közé.

A tárgyalás szünetében Konczányi egyszerre csak hangtalanul lefordult a vádlottak pad járót. A jelenlévő orvosszakértő azonban kijelenti, hogy rsalc színlelt, rosszul!étről vast szó és a bíróság a tárgyalást ujra megnyitotta s miután az orvosszakértők a vádlottak beszámítható állapotáról hivatalos véleményt terjesztettek elő. az ügyész Konczányira és Kanalasra halálbüntetést, Balázs Vilmosra pedig frgyhá: kiszabásat kérte.

Az utolsó szó jogán Konczányi kegyelmet, tj Kanalas felmentést kér, Balázs Vilmos pedig * a törvényszékre bízta az Ítéletet. A bíróság két és félórai tanácskozás után hozta meg ítéletét, amely szerint Konczányi Jánost kötéláltali halálra, Balázs Vilmost 12 évi fegy- házra ítélte, Kanalas Aladár ügyét pedig rendes bíróság elé utalta. Konczányi János ke- gpeÍBMt lairt ás a háréség kegjwhsu tanár«»

alakult, át és kérését Kormányzó Urnák elé terjesztette.

A tárgyalás alatt egyébként Szatmárnémetibe érkezeit Bogár János áttörni. Ítéletvégrehajtó és minden eshetőségre számítva, készenlétbe helyezkedett segédeivel.

Az ,.önálló magyar Szovjet- köztársaság" tíz budapesti propagandistáját letartóztatták

Budapest, aug 6. A főkapitányság politikai osztályára az utóbbi időben több kommunista tartalmú röpcédula került ötféle röpcédula volt forgajomitan, amelyeknek egy részét Írógépem történt sokszorosítás utján állították elő, másrészt pedig nyomdai utón. A rendőrség erélyes nyomozás után rövidesen leleplezte és elfogta a titkosan működő kommunista repcédül agyár vezetőit. Pctniska Andrásáé 51 éves asszony vo]t a vörös pro(pa_ gamdacsoport. irányítója. Petruskáné — mint a lakásán talált, ir»,tokból kiderülj — társaival önálló írngyar szovjetköztársaság fe|áHi- tásfe dolgozott. Röpcéduláikat is ennek a nevében adták ki. A röpiratok előállításában segédkezett Bruck Andor, a Csengery.utca 27. számú házban lévő nyomda zsidó tulajdonosa. Fekecs Sándor kézimimkakereskedő és Tamási Géza grafikus.

Rajtuk kívül még hat egyént áhítottak bü akik a röpiratok terjesztésében vettek részt’. Mind a tizüket letartóztatták.

— A honát állam vezető megtátogatta a

kommunista zavargásokban megsebesült osztása főiskolásokat. Zágrábból jelentik: Pave- lics volt államvezető kedden meglátogatta az Usztasamilicia főiskolás tagjait, akik a hétfői kommunista zavargás alkalmával megsebesültek, Külün.külön érdeklődött mindegyik állapota iránt. Ezt megelőzően ellátogatott a zavargás színhelyére. (MTI.)

Könyvek között

Pcu! Horond: Amerika lelke

Amerikáról nagyon sok érdekes könyvet Írtak már és kötetekre rúg azoknak a leírásoknak száma is. amelyek füzetekben és na_ pi, vagy hetilapokban jelentek meg.

Paul Morand azonban valamennyinél érdekesebb módon igyekszik bevilágítani az euró. paitól annyira elütő yánkee lelkivilágába. Pedig nem tesz mást, mint ismerteti New- york történetét azóta, hogy 1609-ben egy szép temberi reggelen lánccsörgés zavarta meg az örökkévalónak tetsző nyugalmat azon a vidéken, ahol ma a sokemeletes buildingek egész sora dicséri az emberi épités-készségei, kitartást és merészséget és pillanatképeket ad a broadwayekrő] Elles Islandról.

A történelmi ismertetés ás a pillanatfelvételek együttesen valóságos kortörténetté olvadnak össze. Ez a kortörténet azonban nem is annyira a múltat mintázza, mint inkább a jövő utait jelzi előre.

Különösen érdekessé teszi a könyvet a mai helyzet. Az USA fegyverkezik a demokráciák mellett. Nem érdektelen tehát belelátni az amerikai lélekbe, amelyet az Egyesült Áramok levegője, élete, erkölcse, felfogása és a sajátosan különös körülmények olyannyira megváltoztattak.

Az amerikai rohanva él, örökké mozog és fáradhatatlan nagyszerű üzletember, aki állandóan felfelé törekszik, mint épületei is. Nincsen számára lehetetlen és hogy terveit keresztül vigye, rendkívül sok ötletet egyesit a célszerűséggel.

Külön világ ez a hatalmas világrész. Fur_ csa keverék, amely azonban csodálatosan egy frontálison: tud lenni, ha azt az üzlet, a mindenhát^ .business“ úgy kívánja.

Paul Morand nagyszerűen tud rávilágítani erre a sajátosan érdekes valóságra és leirá_ sóból egyszerre meg lehet érteni, miért nm marad semleges az USA a most folyó élet- halál küzdelemben? Szinte azt lehetne mondani: megértjük Roosevelt és a köréje gyűltek elgondolásait, amelyeket nem az Anglia iránt érzett esetleges rokonszenv irányit, hanem inkább az üzleti lehetőség. Megértjük, de megértésünk nem változtat azon, hogy az amerikai állásponttal szemben sziklaszifárdan áll az európai álláspont: egy uj, igazságosabb, észszerűbb világrend akarata.

Riportszerünek is mondhatnék a pompás, szellemes, stílusos könyvet, de ha ezt termők, akkor okvetlenül az a kérdés tolakodna előtérbe: ha az .Amerika leike“ riport, úgy mi az irodalom? Mert a francia iró munkája riportszerüsége mellett ie irodalom á maga valóságában, ffie nem elfogult, hanem lemez - telenitően tárgyilagos. Paul Morand könyvét a Széchenyi irodalmi és művészeti r. t. adta 1«.