Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-07 / 179. szám
1941. AtGUZZlUS 7. HÁIYO* Nyirő József vezércikke, az Erdélyi Párt kezdeményezése, Kolozsvár főispánjának és polgármesterének hívtalos lépése, valamint a kolozsvári rádió gondolatait megvalósitan. dónak sürgető nyilatkozatok után Tamási Áron foglalt állást az Ellenzék augusztus 6-ki számában közzétett intervjnval. Az erdélyi szempontból beláthatatlan jelentőségű kérdésben Tamási Áronon keresztül a kételkedés és a gáncsoskodás szelleme emelt szót és sietve tiltakozott a terv meg. valósítása ellen. „Ezekben az időkben a cser. ben hagy ott vagy nemlétező erdélyi szellemnek szülrr'éje nem lehet rádió leadóra“ — mondta az a Tamási Áron, akit eddig épp az erdélyi szellem egyik ünnepelt megtestesítőjének és hirdetőjének ismert a közvélemény. Siessünk leszögezni, már nem is csodálkozunk azon, hogy ez a tagadó állásfoglalás megtörtént. Tamási Áron az irodalom szabad mezőiről olykor-olykor szeret átkalan. dozni a közélet más vadászterületeire is. A mnltban, valahányszor megtett egy-egy ilyen kirándulást, mindig zűrzavar született és a meglevő keretek lazításának szándéka vált nyilvánvalóvá. Ezúttal sem tőrfent más. Ezúttal is fel kellett ismernünk, hogy megnyilatkozásban a hang ugyan Jákobé, csak a szó az Ézsaué. Hallgassuk csak! Megszületett egy vezércikk s annak nyomán az Erdély politikai és társadalmi élet, megnyilvánulásainak jelenlegi sommázója, az Erdélyi Párt mozgalmat indított, az ön. álló kolozsvári rádióállomás megteremtéséért. Mondhatjuk azt is, hogy Erdély' óhajtása nyilvánult meg a kezdeményezésekben. Ezeket a kezdeményezéseket magáévá tette és vállalta a magyar királyi kormány itteni képviselője: a főispám. Erdély egyöntetű óhajtását megfelelő formában el is juttatta a magyar királyi kormány illetékes minisztériumához Keledy Tibor dr., Kolozsvár város főpolgármestere. Jákob hangján most Ezsau azt a fitymáló kijelentést kockáztatja meg, hogy „figyelemmel kisértem azt társadalmi és sajtóban való mozgolódást is, aanely egy Kolozsváron felépítendő rádióleadó érdekében folyt és folyik“. Erdély akar valamit, amihez érzése és meggyőződése szerint jussa van. Nos, ez Tamási, az illusztris erdélyi, sőt székely iró szerint nem több, csak — „mozgolódó s“. Hallgassuk csak! Mintha valami súlyos veszedelem közelednék, úgy jelenti be: ,,az érte való mozgolódás igen előre haladott stádiumba jutott“. S valóban — hallgassuk csak a Jákob hangján szóló Ézsaut — itt köziró. párt, főispán és polgármester egyként nagy hibát követett el, mert: „Azt hiszem, — irta Tamási, — hogy ezt az ügyet jobban és minden oldalról át kellett volna gondolni, még mielőtt a komoly lépések megtörténtek“. A komoly lépések azonban mogtöi+éntek, aminthogy meg is kellett, törté nniök Erdélynek önálló rádióra van szüksége! Az erre irányuló akarat méltó formában megnyilatkozott és méltó formában jutott el arra a helyre, ahol az ilyen kívánságokat, a legnagyobb megértéssel bírálják el és való. sitják meg. A Jákob hangú Ézsaunak tehát már csak egyetlen lehetősége van: rontani az esélyeket. Rontja is. Tamási Áron a kolozsvári rádió esélyeinek rontására két egyéni érvet sorakoztat fel. A megnemlévő erdélyi szellemet és azt a szempontot, hogy ,,a kolozsvári rádióra ezidőszerint csak akkor volna szükség, ha ezen keresztül másfajta megművelésben részesülnének az emberek“. Az erdélyi szellem nemlétének bizonyítására Tamási azt a „marakodást“ hozza fel, amelyet az erdélyi kö- séposztály fejtett, ki a hazatérés után állásokért és címekért. Ha valóban megvolt ez a „marakodás“, amit egyetlen jóérzésü erdélyi lélek sem helyeselhet, éppúgy igaz az is, hogy ennek a társadalmi jelenségnek semmiféle köze ás vonatkozása nincsen az erdélyi szellemhez. Az érv hamis, S ha már állásokról és címekről van szó, Tamási Áron maga sem hiányzott azoknak sorából, akik címet kaptak és címet fogadtak el. A „másfajta művelődés“ követelményével való érvelés pedig annyira homályos és zavaros, hogy annak taglalása felesleges szószaporítás volna. Annyi kihá. mozható azonban Tamási ködös fejtegetéséből, hogy a mai közművelődési és művészeti politika rossz irányban tapogatódzi.k, a budapesti rádió csak a középosztály művelési igényeit szolgálja. így hát sem a mai magyar kormány, sem a niai magyar rádió nem áll hivatása magaslatán. Mindezek figyelem, bevételével pedig a végső következtetése az Tamásinak, hogy a sürgetett kolozsvári ráímCtét dió utján a népet nem igen lehet művelni s a középosztály tagjai pedig „nagyon jól művelődnek a pesti rádió utján és a sajtó utján". A kételkedés és a gáncsvetés szelleme mindezt a legmagasabb Írói és magyar felelősség kihangsúlyozott hangján mondta el Ezzel az egyedülálló véleménnyel és állásponttal szemben fel lehetne sorakoztatni rengeteg megsemmisítő érvet. Rá lehetne mutatni arra a hatalmas szerepre, amelyet a magyar, a „pesti“ rádió az elmúlt két évtized alatt számunkra, kisebbségi sorsban senyvedőkre jelentett. Rá lehetne mutatni azokra a nagy értékekre, amelyeket a rádiónak, és csak a rádiónak köszönhetünk. Utalni lehetne azokra a nemzeti és katonai szempontokra, amelyek nemcsak szükségessé, hanem egyenesen sürgőssé teszik a külön erdélyi rádióállomás megteremtését. Utalni lehetne arra, hogy épp a magyar határokon kívül élő magyarság lelki és szellemi megerősítése is azt a parancsot írja elő a magyar határok között élőkre, hogy a közvetlen közelükben szólaljon meg a vigasztalás, a bátorítás, a reménytadás megalkuvást nem tűrő hangja. Nem utalunk ezekre, nem érvelünk értelmes 6s józan indokokkal, csak rámutatunk a Jákob hangján ismét megszólalt Ézsau fa- nyalgására. A hang nem téveszthet meg, a szót pedig meg kell ismernünk tökéletes valóságában. Elmúltak azok az idők, amikor csak fejcsóválva, csendes megbotránkozással. a lényeg tapintatos mellőzésével siklottunk el az ilyen megnyilatkozások fölött, A nemzet történelmi időket él s nem az ilyen bírálat, nem a kételkedés és nem a gáncsve. tés hangjára van szükségünk, hanem a szolKolozsvár, augusztus 6. Kolozs-vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt In. czcdy-Joksm-an Ödön dr. főispán ekiöítlésével tartotta rendes havi ülését. Az ülésen dalnoki Gödi Elemér alispán részletes jelentést tett a vármegye helyzetéről. Mindenekelőtt örömmel állapította meg, hogy a közellátási nehézségek megszűntek. A vármegye élelmiszerenátása egész évre biztosított.. A községi közigazgatás még mindig nehézségekkel küzd, mivel a községi és körjegyzők legnagyobb része a magyar közigaz- gfet ás szabályait és egyéb fontos tudnivalókat I elégtelenül ismerik. A vármegye területén a közbiztonság az elmúlt hónapban is kielégítő volt. Politikai mozgalmak nem voltak és a honi légvédelmi készültséggel kapcsolatba)!, az összes rendeletek végrehajtása simán történt meg. Tiizieset nem fordult elő. A gazdák a eséplési munkálatokat a legszélesebbkörii óvó- intézkedések betartásával végzik. Közegészségügyi szempontból is kielégítő a helyzet. A zöldkeresztes tej és cukor szétosztása júliusban is folytatódott. Az állategészségügyi helyzet ismertetése kapcsán az alispán kifejgálat és csak a szolgálat alázatos magatartására. Ilyenkor nem illő vitatkozni, nem illő külön utakon járni és egyenesen ellenszegülni az elhangzott parancsnak. A parancs pedig az, hogy Erdélynek ki kell harcolnia a maga rádióját. S ime, Erdély egyik dédelgetett gyermeke most ellenszegül ennek a parancsnak Vájjon miben rejlik ennek az oka? Tamási Áron igen szépen hangzó magyarázattal szolgált. Álláspontját ugyanis igy támasztotta alá az önzetlenség és érdektelenség hangsúlyozásával: „Semmi közéleti hivatalom nincs, sem érdekcsoportokhoz nem tartozom. A lelkiismereti felelősség mellett ez a körülmény is segítségemre van abban, hogy a nemzet alapvető kérdéseit egységben szemlélhessem“. Ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy igenis, van ennek a kijelentésnek egyetlen egy sebezhető pontja. Az tudniillik, hogy Tamási Áron semmiféle érdek- csoporthoz nem tartozik. Mert tartozik és pedig olyan szálakkal, amelyeket semmiféle hatalom nem tud eltépni. Már nem hallgathatjuk el: Tamási Áron prominens tagja volt az erdélyi szabadkőműves mozgalomnak. A páholyok ugyaií megszűntek, de a szellem él és időnként megnyilatkozik. Ebben a körülményben rejlik magyarázata és oka Tamá*i Áron sok, eddig meg nem értett megnyilatkozásának, állásfoglalásának, kezdeményezésének. Erdélynek pedig tudtára kell adni ezt a körülményt, hogy tudja: mennyire értékelje és hová helyezze a „fegyelmezett lelkiismeret“ tetszetős stanioljába burkolt „leghá- lyogtalanabb Ítéleteket“. A tisztánlátás és lelküsmeret ugyanis arra az Erdélyre is kötelező, amely a páholyon kívüli állapotban találkozik az uj magyar élet létkérdéseivel. tette, hogy egyes községekben a sertéspestis okozott kisebb károkat. A törvényhatóság területén az utak épitése és javítása folyamatban van. A munkáshiány miatt a munka üteme azonban nem haladhat olyan lendülettel, mint ahogy kívánatos lenne. A mező- gazdasági munkálatok a megye területén folyamatban vannak. A rozs és buza aratása befejeződött. A tavaszi buza és zab is rövidesein beérik. A tengeri sok helyen szépen megjavult, de sok helyen csak a hosszú ősz segíthet. A takarmánynemiiek is szépen fejlődtek. Az első kaszálás megtörtént mindenütt. A lucerna, lóhere, valamint a rétek sar- jadzása kielégítő. Az egered járásban július második hetében a kiáradt Nádas némi kárt okozott a takarmánynemüekben. A kiáradt patak megrongálta az úttesteket is, amelyeket azonban az útépítési hivatal már rendbe is hozatott. Az alispán jelentése végül beszámolt az Erdélyi Szociális Szervezet felszámolásáról, amelynek jogutódjaként a Közjóléti Szövetkezet fogja felkarolni a kisemberek ügyét. Jugoszlávia utódállamai bécsi értekezletükön osztják fel az áliomvasuti felszerelést ZÜRICH, augusztus 6. (Búd. Tud.) A Neue Zürcher Zeitung milánói levelezője jelenti, hogy legközelebb Jugoszlávia utódállamainak, az.a.7. Magyar- ország. Olaszország, Németország, Horvátország és Bulgária képviselői Bécsben értekezletre ülnek össze. Az értekezlet a volt jugoszláv állam vasúti felszerelésnek felosztásáról fog határozni. Kultuszmiofszferi rende’et az iskolai anyaköóyvba való bejegyzések mód ozorairól A kultuszminiszter rendeletét adott ki az ts kólái anyakönyvbe va]ó bejegyzés szabályozásáról. A visszacsatolt területen az idegen uralom alatt vezetett állami anyakönyviekben elferdített családi és utónevek Írásmódja tekintetében a miniszter felhívja az iskolai hatóságok figyelmét a nemrég kiadott belügy. miniszteri rendeletre, amely a következőként rendelkezik: „A visszacsatolt területeken az ideget! uralom alatt vezetett idegen állam- anyakönyvben idegen nyelven teljesített bejegyzés alapján kiállított anyakönyvi kivonatba az idegen családi nevet a bejegyzéssel teljesen egyező alakban kell beírni. Ha azonban a családi nevet a jogszerű használatának megfelelően jegyeztek ugyan be, de annak alakja, Írásmódja a magyar kiejtésnek nem felel meg, a kivonatban a családnevet a magyar kiejtésnek megfelelően kell feltüntetni. Ha a visszacsatolt területeken vezetett állami születési anyakönyvibe a gyermek utónevét vagy az ott vezetett állami házassági anyakönyvbe a házasuló utónevéül az idegen unalom ideje alatt olyan idegen eredetű utónevet jegyeztek be, amelynek a magyar nyelvben nincs megfelelő alakja és a bejegyzett utónév viselése a nemzeti érzést, vagy az utónév viselőjének érdekét sirti, úgy a név magyar utónévre változtatható Az utónév uj megváltoztatását az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság kérelemre engedi meg Az iskolai ha. tóság, ha a fentiek szerint ki nem igazított nevet tartalmazó anyakönyvi kivonat került elé, a szülőt figyelmeztetheti arra hogy a gyermek családi és utónevének helyesbítését az anyakönyvi hivatalban kérheti," (Magy, Tud.) levente négy érlelseíietef fartanait a síéltely városolt polgármesferei Sepsiszentgyörgy, aug. 6. A székely városok polgármesterei mint előre jeleztük, hétfőn tartották meg értekezletüket Sepsiszentgyörgy ön. Az értekezlet létrehozásának az volt az alapgondolata hogy a Székelyföld sajátos földrajzi és gazdasági helyzetében megtalál, iák a székely városok egymás között az együttműködés lehetőségét. Az első értekezleten Koncz Árpád dr, Sepsiszentgyörgy polgármestere meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, rámutatott az együttműködés szükségességére, majd a polgármesterek megvitatták azokat a kérdéseket, amelyekben M székely városok egymás segítségére lehetnek. Az értekezleten elhatározták, hogy a székely városok polgármesterei évenként négyszer ülnek össze, hogy megvitassák függő kérdéseiket. A legközelebbi értekezlet az ősa folyamán Székeiyudvarhelyen lesz. \ Szinészlcamara ujj erdélyi lacyjai Budapest, aug. 6. A Színművészeti Kamara Amutatá.-a szerint a félév végén a kamarának 2586 tagja volt, akik közül 126 volt zsidónak minősíthető, azaz a taglétszám 4.87 százalék®. A szinmüvészeti kamara legutóbbi ülésén újabb tagokat, vett fel s azok között az alábbi erdélyi neveket találjuk: Bágyoni Bados István, Borong Béla, Bo- rovszky Oszkár, Borsos Mária, Kos Zsófia, Csengeri Dsida Aladár, Csóka József, Deésy Jenő, Ditrói Puskás Béla, Balogh JuEa, Gróza Erzsébet, Homai Pál, Jódy Károly, Kőszegi Anna, Kó'szegi Mária, Kőszegi Mar. git, Lantos Béla Nagy István, Perényi János, Palutz Vilma, Réthely Ödön, Sáotha Hona, Sen'kálszky Endre, Szentes Ferenc. Tóth Elek, Tóth Ilus, Végh József előadóművészeket, Szabados Árpád rendezőt, Ste- fanidesz József karmestert és Kudeiáez Ká. roiy díszlettervezőt. MEMENTÓ! Lord Halifax, Anglia washing toni nagykövete a newyorki St. Patrick szé- § kesegyházban mondott misén imádkozott a szovjetfegyverek győzelméért. Európa népei mindenesetre mélyen emlékezetükbe vésik a háborúnak ezt a „felejthetetlen“ mozzanatát, amely mindennél jellemzőbb a plutokrata-demokrácia erkölcsi felfogására. Gaal Elemér alispán jelentési tett a vármegye állapotáról ÜJfiésI larSotl Ko’ozsmegye böiigazgitlási bi^olfsága
