Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-31 / 198. szám

Mellhártyagrynlíadás miatt rosszabbodott Laval állapota Déat MMapotu ráífazdfStan Părk, augusztus 30, (DNB) Laval áMapoía könnyebb mdlhárlyagyuUadás miatt rosszab­bodott. Pénteken este hivatalos orvosi kimu­tatás szerint Idea 39.6 volt. Megvizsgálták a íprülésrő! készített uj Röntgen-képet s an­nak eredménye kielégítő. Déat állapota vál­tozatlan. A betegágyán fekvő Lovait Franciaország több hivatalos személyisége látogatta meg. A látogatók között volt a belügyminiszter, az olasz nagykövet és Paris rendőrfőnöke. Dar­Ujabb kommunisták felett ítélkezett a párisi rendkívüli bíróság A párisi rendkívüli bíróság kommuMsta te ném-eteUenes bűncselekmények miatt újabb öt embert ítélt halálra. Ezenkívül még három felbujtó, három francia és egy holland, ügyé­ben hozott halálos itcletct, amelyet pénteken reggel végre' is hajtottak, Más jelentés szerint a kommunista és Franciaország könyörtelen szigorral védi meg magát az anarchiától lan tengertisgy és Hunt dg er tábornok pedig meleghangú levelet intéztek Láváihoz. Abets nagykövet is felkereste Verse illésben mind a két; sebesültet. A „Budapesti Értesítő“ jelenti VrcÜybő!, hogy Laval volt -franci» irriniszterelnök álla­pota rosszabbodott. Betegágyánál orvosi érte­kezletet tartottak; annak megállapítására, hogy vájjon nem kellemese mellének közepé­ből eUáooUtmi a revolvergoh/ót anarchista, bűncselekmények megtorlására ren­delt francia kütönbiróság két kommunistát kommunista-sejtek újjászervezése miatt élet­fogytiglani, ..illetve Í0 évi ■ fegyházra ítélt. Két másik kommunistát lázitó tartalmú rop­hatok terjesztése miatt 4—5. évig terjedő fogházbüntetéssel sújtott, (MTI) MBaarnttrasan A néma pillanat Lakét ünnepelni' szónoklatokkal, sza­valatokkal es gazdag műsor számokkal, de szebb az ünnep csöndben és némán, úgy, hogy a lélek és az eszmélet húrja már majd el pattan az ünnepi pillanat szentséges tartalmának súlyától... 1 Ezt érezte minden kolozsvári és [el­szabadult erdélyi magyar szombaton dél­után pontosan fél 4 órakor, a bécsi-dön­tés első évfordulójának ünnepi pillana­tában. Ezt érezte a rádió mellett ülve, merengve és ezt érezte az utcán menve, mikor a harangok megkondulásakor aka­ratlanul is meg kellett állani, éppen ott, ahol a történelmi pillanat évfordulója érte. Bs az emberek állottak levett ka­lappal, arcai az Isten felé fordulva, égre néző szemmel s mély, mély némaságban. Szivükben ünnepet ült egy pillanat s a pillanat harangozta a szavakat: — Magyarok és szabadok vagytok, az én népem vagytok!... Bs megállották pillanatra a jármüvek is. mintha meghalt volna bennük a lé­lek. a motor. Bs a konflisok keszeg-bor­dáin lovai is úgy torpadtak meg pilla­natra, mintha valami láthatatlan erő földbe gyökereztette volna lábaikat... Igen, pillanatra meghalt az élet lázas üteme, hogy ünnepet ülhessen szivünk­ben és lelkűnkben a felszabadulás ma­gasztos pillanata. Blöen és valóan, mint az. amelynek emlékét ünnepeltük vala­mennyien szabad magyarok.' Mintha számvetést készítettünk volna magunk­ban. hogy vájjon érdemesek vagyunk-e erre a pillanatra?... Magyarok, e csak­nem napról-napra növekedő hazában, vallomást tudnátok-e tenni arról, mit éreztetek ebben a pillanatban?... Magya­rok, akik ezt nem tehettetek meg külső­leg, titeket nem vallatunk. Csak azt mondjak ennek a néma és'szent pillanat­ünneplésnek árnyékából: — Nagyon, de nagyon erősen vétetek voltunk!... Úgy, hogy már valósággal sajgóit bele a lelkünk... Bs s lélek már csordulásig telt, ami­kor a Mátyás király-térre értünk, tin. neplö emberek itt is, százan és százan, kiket senki ide nem hivott hangos szó­val s csupán a harang, az Isten szavá­nak hívására jöttek. Némán, levett ka­lappal és lehajtott fővel állottak a Nagy Király előtt s merészen állották nyitott szemű nézését. Merészen állottak, habár magukba hullottan minden felemelkedé­sen túl, de azt már nem bírták ki köny- nek nélkül, amikor felzendült a Himnusz, az örök magyar nemzeti imádság... Ko­mor arcú, kemény katonák állották kö­rül a szobrot s talán még azért sem ha­ragudtak, hogy félkézzel el kellett eresz. terdök a dobpergető pálcát, az ezüst tá­nyért, a trombiták billentyűit, mert pil­lanatra szükség volt félkezükre, lopva zsebkendő után kellett nyulniok... Mert vannak pillanatok, amikor a könny a leg­nagyobb ajándék, amelyet mindenkivel meg kell osztani. Bs ebben a pillanatban ezt tették minden rendű és rangú Má­tyás király szobra körül szorongó, pilla­nat évfordulóját ünneplő magyarok... Bs nem szégyelte senki könnye hullajtását még a dübörgő Rákóczi-induló felhang­zásakor sem. Azt mondják, azt tartják a magyarról, hogy sírva vigad. Ebben a pillanatban, 1941. augusztus 30. dél­utánjának szent pillanatában sírva ün­nepelt... Ez a nép ezen a napon gazda­gabb lett egy tulajdonsággal s bizonnyal minden jó tulajdonsága között ez egyi­ke a legjobbaknak. Sajátságos értéke ez, melyet egyszer a történelem is értékelni fog... Bs szombaton délután, a nagy pillanat újbóli megélésekor, mintegy varázsszóra, a templomban kerestek menedéket az ünneplő emberek. Hiszen az a néma ün­nep csak pillanatig tartott s olyan jó volt minél hosszabbra nyújtani... Már el­indultak a gépek, zakatoltak a szekerek az utcákon, csak a templomban volt né­ma, isteni a csönd... Ezért akarták ott megnyujtani hosszabbra azt a mélyen szívbe költözött pillanatot s ezért imád­koztak hangtalan imával s hangtalan sí­rással annyian ezen a szombat délutánon a Szent Mihály-templomban. Mert boldogok voltak!... Mert szabadok és magyarok voltak s ezt meg is vallhatták, akár azok a drága zászlók, melyeket oly szabadon lengetett a házak ormán a nyárvégi szellő... Ró. 1Ó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AHÁPJA A JÓ üZLETMWflBTlSEK Vichy, augusztus 30. (DNB.) A francia közvélemény általános megelégedéssel fogadta a kommunista és terrorista bűncselekmények ellen létesített különb!róság felállításáról szóló közleményt. A különbiróság kinevezését példa - adónak tekintik, amely megérteti mindenkivel, hogy Franciaország könyörtelen szigorral védi Az Országos Magyar Idegenfor­galmi Kirendeltség Csíkszeredái ki­rendeltségétől kaptuk és a nyaraló­közönség érdekében közöljük az alábbi könyvismertetést. 9, pót ' W» *•*" Néhány héttel ezelőtt jelent meg a magyar könyvpiacon Ab a Sándor „Erdélyi Fürdőka­lauz“ cimü könyve. Azé az Aba Sándoré, aki a nyár elejéin „Erdélyi Útikalauz“ cimü könyvével és annak téves adataival a könyv- kritikusoknak a leghálásabb témát adta, A visszatérés óta agyondorongolóbb kritikát nem olvastunk, mint amilyenek az Aba-féle úti­kalauzról megjelentek, A szerző fél évszázad­dal ezelőtti adatokkal, román helységnevekkel és több száz téves adattal nyújtotta át a Nagy­váradi Nemzeti könyv- éspapirkercskrdés kiad­ványaként a könyvet, mint Erdély ajándékát a nyaralóközönségnek. Ugyanez az Aha Sán­dor most újra. könyvet merészkedett imi s ez­úttal uj kiadót szerzett Simon István nagyvá­radi könyvkereskedő személyében. Az „Erdélyi Fürdőkalauz“ első pillantásra meglepi az olvasót adatainak bőségével, sok­oldalúságával, de ha részletesebben elolvassuk és megvizsgáljuk, vagy ha a helyszínen utána­nézünk. hihetetlen dolgok derülnek ki. Nem célunk a könyv ezernyi hibáját egész Erdélyre vonatkozóan megállapítani, csak art a részt vizsgáltuk át, amely működési te­rületünkre. Csik-niegyére és közvetlen környé­kére vonatkozik. Nem is időzünk sokat egyes tévedései taglalásánál, csak felsoroljuk azokat Kezdjük mindjárt az 5-ik, 6-ik és 7-ik ol­dalon levő Bálványosfürdő adataival. Aba sze­rint: „Természetjáróknak a Bálványos fürdő eszményi központot szolgáltat, melynek köz­ponti fekvése tehetővé teszi, hogy a vidéket két-három óra alatt el lehessen érni.“ Ezzel szemben az a tény, hogy a Prahova völgye fto­meg magát az anarchiától. Miként Parisban, Lyonban, Marseillesben és Algírban is hasonló intézményt állítottak, fel. Ezekben a városok­ban több tárgyalás folyik. A De Gaulle-hive- ket, a disszidenseket és a kommunistákat tö­megesen tartóztatják le,. (MTI.) mániához tartozik (nem is tartozott soka Ma­gyarországhoz), de még ha nem is lenne köz­ben határ, akkor is nehezen, lenne elérhető annyi idő alatt a 150 kim-nyire fekvő Prahova- völgy. A Gyilkostó megközelitése is körülmé­nyes, mert a fürdőtől Bukszád vasúti állo­másig gyalog, vagy szekérrel két óra. onnan vonattal. Gyergyószentmiklésig. 3 és egynegyed óra, onnan pedig a tóig újabb másfél, óra Összesen tehát körülbelül hét óra szükséges az úthoz és semmiesetre sem- 2—3 óra. A für­dő vasúti állomásaként Bikszádot írja, tehát a bálványosfüredi nyaralóknak Szatmárme- gyébe kellene elmenniök, hogy vonatra ülhes­senek, ami érthetetlen, mert alig 15 km-nyire Bálványosfürdőtől van Sepsibükszád—Bálvá­nyos fii red vasúti állomás. Azt is Írja, hogy télen kitűnő sporthely, szakemberek viszont semmi lehetőséget, sem látnak arra, hogy ott télen sportolni lehessen. Alább arról ir, hqgy Bálványos csodákatásu gyógyfürdő. Ez a ki­jelentés kissé túlzottnak tűnik, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy Báfványosfüíyed ré­gebbi fürdői mind megszűntek, a TranSsylva- nia-tefcp uj fürdői pedig korántsem csoda- hatásuak. A következő oldalon a torjai gyógy­vizek kémiai összetételét közli, holott Torjá­ról addig egy szó sem esett. Borszék fürdővel kapcsolatban azt írja, hogy kelet felől 2200 m. magas Cselhő, észak­ról pedig az 1344 m. magas Árkoz,a veszi szo­rosan körül. E7,zel szemben a Gsalhó (és vem Cselhó) csak 1904 méter magas és légvonalban is 30 km-, távolságra Bománia területén fek­szik, északon pedig az 1300 m. magas Biikk- liavas határolja. Alább még csodálatosabb dolgokat is ir a Lobogó-fürdőről és annak legendás hírnevéről. Ezzel szemben minden Borszéket járt látogató tudja, hogy a Lobogó-fürdő régen megszűnt 19 41. JtZíGDSZTVS 31 Mfivészet» terveié és Mfíheíyiskolo Budapest. V-, Szevélynök-.uiea 4—Ti. Telefon M9-519. Tanszakok: Grafika. Női diratteroeeés. Koitő-iparmtlvészei Texfíltervezés. Kaúrmc. — ElSkészltö tanfolyamok. — Beirtó isok naponta 10—12, 4—6 óráig. — Tan&rnyitás szeptember 15. . • v '' í, V“ és már nem, táplálja a meleg pezsgő kádfürdő­ket és, a lápfürdőket sem. A 13-ik oldaton ol­vassuk, hogy a szállók, panziók árai . teljes át­látással értendők. Ezzel szemben árakat sem azon, sem a következő oldalon sem. találunk. A 14-ik oldalon Csik-mcgyébe helyezi a Szot- nok-Doboka megyében levő Büdöspatakct, A szövegből azt látjuk, hogy a cákszentirarw Büdösfürdőt keresztelte ei. Csíkszereda városisai kapcsoltabban úgy em­líti meg a sutái menedékházat, mint amelynek szomszédságában felépült az OMIH diákszál­lója. A diákszálló építését kissé elsiette, mert egyelőre még csak a tervek varrnak készen. Hogy aztán e tervek révén hogyan, minősül a Suta sportteleppé, azt csak Aha Sándor tudja. Megbotránkoztató a csiksomlyói búcsú­val kapósé1 atban ai szerzőnek az a megjegyzése is, hogy „nem utolsó szórakozást nyugt“,,, A 22-ik oldalon Gyergyógzentiniklós város felső végére mintegy 500 lábnyi magasságra, helyezi Both várát, arodyer jelenleg csinos kis kápolna áll. Aba korszerű adatai után ' nem csodálkozunk, hogy még mindig a tab; és nem a méteres mértékegységet használja. A 24-ik oldalon a Gyilkostóval foglalkozva « tó keletkezésének idejét a múlt század ele­jére. teszi, holott pontosan megállapították, hogy 1837-ben, földcsuszamlás következtében keletkezett. > : Aba Sándor azt írja, nogy a Békés-szoros­ban a sziklafalak között másfélórás sétával föl lehet érni a Kis-Cohár/fra, Ezt a. kirác «in- Járt eddig soha senki meg nem tette, mert a szoroson végigmenve, csak Békás községbe le­het jutni és nem a szoroson jóval innen levő Kis-Cohárdra. A 40-ik oldalon Korond fürdőről köapl rész­letes ismertetést- A gyógyfürdőt a természet és az ásványviz-források szerinte, a legideáli­sabb gyógyhellyé avatják. Ezzel szemben Bő­rönd, mint fürdő már rég a múlté. Egi/étlCn épülete sem áll és gyógyvizei is elromlottak. A 86-ik oldalon SőtétpaMk ■ fürdőről írva, fenyőkkel dusan borított hegyekről- ir, ezzel szemben a fürdő körül főleg ka-szálók terül­Az összes iskolákban használandó f »nlcotiy V©ií kaphatók a „KÁRPÁTOK“ R. T. KÖNYV- KERESKÉDETÉBEN, MÁTYÁS KIRALY-TÉR 29. Telefon : 14—87 nek el. Magassága nem 1200, hanem Són mé­ter. A következő oldalon Tusnádfürdöröl az Írja, hogy állandó lakosainak száma 6— 7.böo lélek Itt csak annyit tévedett, hogy fflOÖ he lyett 100-at kell érteni, A 98—99-ik oldalon Zsögödfürdőről írna néhány évtizeddel ezelőtti adatokat közöl. A könyv végén levő táblázat szerint Bor* izéken, vagyis Erdély egyik leguagj óbb fux dőlielyén a szállodék, panziók összes férőhelyi 600—650 személy. Az idén tehát minden ágy­ban hárm’an aludtak, mert vottak napók, ami­kor Borszék 1800 nyaralót látott vendégül, A Szent Anna tavát 1300 méter magasságba-he­lyezi, holott tudomásunk szerint 950 méter ma­gasságban terül el. ízelítőként talán elég ennyi a ..kitűnőén'1 szerkesztett könyv adataiból. Érdemeit lenbe minden sorát ellenőrizni, más fürdőkre vonat­kozóan is és megállapítani, hogy ami némté­ves ebben a könyvben, annak legnagyobb• ré­szé: „Az utas könyve" cimü OMVESZ kiad­ványból vette át szóról-szóra az illusztris szerző. Adatainak többsége, igy á vegyéíem- zések, jóval a világháború előtti adatok s mini ilyenek megbízhatatlanok^ 1 Helyes adatokat lehet találni viszont a 13* oldalas könyv 51 oldalnyi hirdetéseiben. Szükségesnek találtuk fölhívni a figyeLmt» erre a könyvre, amely megtévesztő címével a nyaralóközönség ezer és ezer tagját vezetheti félre és rengeteg embernek nyújthat hamis képet, az erdélyi fürdőkről. Az erdélyi fürdők­ről szóló útmutatók, kalauzok, ma szabad pré­dái minden felületes és csak saját üzleti ér­dekeit szem előtt tartó „szerkesztőnek“ és „kiadónak“, akik tücsköt-bogarat összeszedve, téves adataikkal megszédülik a gyanútlan könyvvásárig. Az erdélyi könyopiaeaäl «I kell ttmmók as erdélyi fürdők és űétéSsöhelyck élőéűsjéinék, akik több. leért, mént hasznot ohenmOk. Vadászkürt zálloda Budapest Elképesztő csodabogarak Aha Sándor most megjelent „Erdélyi Utika!auz"-ában Botrány, hogy ilyen sületlenség nyomdafestéket láthat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom