Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-28 / 195. szám

S 22. SZOVJETHADSEREG MEGSEMMISÜLT

CsttiüriüU

tB4l. augusztus 28

EIÖFIZETÉSI ABAS: 1 HÓRA 2.70, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMXA SZAMA: 72148.

HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 195. SZÁM.

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-tf. 7. SZ. TELEFON: 16-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

VELIKI JE-EUKI ELESETT,

Ara

12

fillér

A perzsa sah ^ogadta a brit és a szovjet nagykövetet — Irán férfilakossága harcolni akar a támadók ellen — Tebrizt elfoglalták a vörös csapatok

Fontos tárgyalások Németország és Afganisztán között

Lázas sietséggel készülődnek az érdekeltek a moszkvai értekezletre — Washington

tudomásul vette Irán megrohanását

Japán éleshangu tiltakozással élt Moszkvában az amerikai hadianyagszállitások miatt

Kleist vezértábomagy páncélos csapattesteinek diadalmas sikere a Dnyeper-kanyar legfontosabb hadászati pontjánál, két okból érdemel igen nagy figyelmet. A dnyep- ropetrovszki hídfő ás a város bevétele a legbeszédesebb bizonyítéka a német és szövet- ' séges haderők megtörhetetlen lendületének, másrészt pedig most kezdődik a keleti hadjárat uj, valóban sorsdöntő jelentőségű szakasza, aminek következményei ma még be sem lálthatók minden vonatkozásukban.

Egy bizonyos: már Cserkasszi bevételekor nyilvánvaló volt, hogy a keleti arcvonal déli szakaszán küzdő szovjet haderők, ha makacs és elkeseredett ellenállást is fejtenek ki, többé már nem alkalmasak arra, hogy meg tudják védelmezni a szovjetbiro- dalom fennmaradása szempontjából életbevágóan fontos Keletukrajnát. Ezzel szemben pedig a német, és szövetséges hadseregek egyre fokozottabb'' erővel és lendülettel folytatják hadműveleteiket a Fekete-tenger északi partvidékén és Ukrajna keleti részében s minden jel arra mutat, hogy a hatalmas kiterjedésű szovjetbirodalomnak ezen a területen kell megkapnia a végső, halálos csapást.

Amikor néhány nappal ezelőtt Krivojrog elesett, következtetni lehetett a legközelebbi napokban esedékes eredmények kibontakozására. Krivojrog a szovjet iparvidék nyugati kapuja. Itt kezdődik az a természeti kincsekben mérhetetlenül gazdag ukrajnai terűdet, amelytől 350 km. távolságban északkeletre Charkov, keletre pedig egy körűibe, lül 500 km. körzet vonalán belül Marjupolj, Sztalino és Rostov képviselik a szovjet európai területein kiépített nehézipar leghatalmasabb és legfontosabb gócpontjait.

Hogy mit vesztett, a szovjet csak Krivojrog elfoglalásával, sejttetik az alábbi adatokA Szovjetunió vasérckészleteit 1938 elején 10.9 milliárd tonnára becsülték. Bár a szovjetkormány minden igyekezetével azon volt. hogy a szovjetföld ásványkincseinek kiaknázását és ipari termelését elsősorban az Unió Ázsiára eső részében fokozza, mégis Krivojrog maradt a szovjetbirodalom legfontosabb vasérctelepe. Jelentőségét nemcsak kiaknázható készleteinek minden más oroszországi vasércelőfordulást messze meghaladó nagysága és vasércének kiváló minő sége (58—67 százalékos vastartalom csekély foszfor- és kénkeveredéssel) határozza meg, hanem elsősorban az a körülmény, hogy a kitermelés is itt volt a legintenzívebb. 1928-ban a Krivojrog 16.07 millió tonna vasércet szolgáltatott és a Szovjetunió vasérctermelésében kereken 60 százalékkal ré- ssesedett. Az Ural, Szovjetoroszország második legnagyobb érctelepe csupán 7.7 millió tonna vasércet eredményezett Nem tekintve azt, hogy az Ural ezzel a termeléssel semmiképpen sem pótolhatja a krívojro- gi bányák elvesztését, jelentőségét nagyon csökkenti, hogy a vele egy termelési egységet alkotó kuznecki szénmedence nem kevesebb, mint 2400 kilométeres távolságra fekszik, ami mintegy Becs—Madrid távol- ságának felel meg.

Dnyepropetrovszk városa a Dnyeper-kanyar keleti, függőleges vonulatának északi pontján fekszik. Lakóinak száma körülbelül félmillió. Már az első ötéves orosz terv fontos szerepet szánt Dnyepropetrovszknak, Geopolitikai helyzete az ukrajnai vasipar egyik kulcsvárosává tette. Krivojrog, Zapo- rozsje. Marjupolj, Sztalino, Azov a fonto- sabb állomásai Dnyepropetrovszkon kívül ennek a hatalmas vasvidéknek. Zaporozsje, a cáiri idők Alexandrovszk városa majdnem

300.000, Marjupolj több mint 200.000. Szta- lino 400.000 lakosú hatalmas iparváros. Északon Charkov már túlhaladta a háromnegyed milliót. x

A német támadás éke félreérthetetlenül fenyegeti már ezt a rendkívül értékes földterületet. Ipari értéke és hadászati jelentősége egyaránt megmagyarázza mind a német. támadás ellenállhatatlan lendületét, mint a védők elkeseredett, bár hiábavaló ellenállását. A Szovjet három óriási vasércvidéke közül ugyanis Ukrajna a legfontosabb. Innen kerül ki a szovjet vasércterme- lésnek több mint kétharmada. Ez a vas a világ egyik legjobb minőségű érce. A kibányászott ércek va,startalma éppen négyszáz százalékkal nagyobb, mint a német vasérce, a ké. Az is felmérhet,eilen szerencsét, jelentett J a szovjet iparnak, hogy a Dnyeper-kanyar és a Don alsó folyása között elterülő vasérctelepek mellett mindenütt kitűnő szén is bányászható. Kimerithetetlennek láte2é antracit-telepek teszik érthetővé azt a körülményt. hogy miért tudta a Szovjet az első ötéves kidolgozása óta igazán amerikai ütemben kifejleszteni itt a világ eg.vik leghatalmasabb nehéziparát. Charkov maga nem esik bele már a természeti kincseknek e birodalmába. de nagy jelentőségét hatalmas gépipara, repülőgépgyártása, vegyi, és sző- vőipara adj?, meg.

Ha egy pillantást vetünk a térképre, világosan kibontakozik a Sztalino, Marjupolj és Rosztov által bezárt, háromszög kulcshelyzete. Sztalino és Marjupolj gépiparával nagyjelentőségű végvára a szovjetipamak. Rosztov pedig az Azovi-tenger északkeleti csücskénél fémipari, gépipari, repülőgépgyártási és hajógyártási gócpont. Ez a háromszög foglalja magában a legtermékenyebb ukrajnai vas- és antracit-telepeket. De hadászati helyzetét máis körülmény is fokozza.

Rosztov mellett vonul el az a körülbelül 750 km. hosszú kőolajvezeték, amely a Kau-1

kázus északi lejtőjén fekvő Groznij petróleumtelepeinek termését, a Rosztov fölötti vas. és szénvidék középpontján felállított finomítókhoz vezeti, A vezeték a finomítóktól körülbelül 180 km. távolságban fekvő Marjupoljnál ér el az Aaovi-tenger északi partjára.

Groznijtól egyébként egy másik kőolaj, vezeték vonul a Fekete-tenger északkeleti partján fekvő Novorosszijszk kikötővárosba. Itt van a Fekete-tengeri szovjet hadiflotta legfontosabb üzemanyagellátó állomása. Groznij és Novorosszijszk között újabb nagy értékű iparvidék terül el. Maj- kopnál újabb kőolajterületeket tártak fel és bukkantak hatalmas széntelepekre. Innen 'a ßroznijt Novorosszijszkkal összekötő kőolajvezetéknek leágazása van a Fekete-tengori Tuapsze kikötőjébe

A Szovjet ukrajnai iparvidékeit egészíti ki az orosz kőolajpolitika régibb fellegvára: Baku. Itt nemcsak a szárazföld minden talp- alattnyi pontján emeltek már fúrótornyokat. A kutató láz a Káspi-tengert sem tekintet,to akadálynak. A bakui temetőkben fúrótornyok merednek magasba és a tengerpart vizét is tornyok százai lepik el.

Bakutól a petróleumot 800 km. hosszú távvezeték szállítja a Fekete-tenger nyugati peremén levő Batumba. És Batura tőszomszédságában vonul el a török határ, dél felé pedig 220 km. távolságban már Irán területe van!

Lehet-e azon csodálkozni, ha a Szovjet Bakut rendkívül erős védelemmel látta el. Irán ugyan neon veszedelmes szomszéd, de Törökország soba nem mondott le arról az álomról, hogy egykor a próféta zászlója alatt egyesíti Előázsia valamennyi mohamedán népét. És éppen a Kaukázus környéke

jelent nagy gondot ebből a szempontból. Azerbajdzsán vezető néprétege ma is mohamedán. Ezért vont itt a Szovjet össze igen nagy katonai erőket a ezért- módosította olyanformán kőolaj politikáját, hogy a Kaukázustól függetlenül is legyenek lelőhelyei. És azt is figyelembe kellett vennie a Szov- jetnek, hogy Irak északi határa csak 500 km.-re van Bakutól. Alig másfél-két órai légi ut a brit hadirepiilőknek, ha a véletlen éppen úgy hozná magával.

A pillanatnyi szükség azonban közös ne- vezőre hozta az egymással ellentétes brit és szovjet érdekeket. Ennek az egymásratalá- lásnak menetét természetesen «neggyorsitot- ta a német acélhenger ukrajnai diadalmas útja.

Dnyepropetrovszk hídfőjének bevétele azonban már azt is elárulja, hogy — hiába történt meg az iraki lépés — a kezdeményező gondolat és a cselekvés végrehajtásában a német véderő egy pillanattal most is előzi az angol-szovjet szándékokat.

Cserkasszi eleste után néhány napra Kleist vezértábomagy páncélosai már bevették a kb. 240 km.-re fekvő Dnyepropetrovszkot,

Olyan eredmény ez, amelyet mindenesetre keserű szájízzel vesznek tudomásul Moszkvában, Londonban és Washingtonban is! Az Irán ellen elkövetett, merénylet sorsát tudniillik éppen a, gyorsaság és lendület kérdése dönti el. S Dnyepropetrovszk városának eleste mintha azt bizonyítaná, hogy sem a gyorsaság, sem a lendület nem hiányzik a német csapatoknál, sőt, a hadtörténelemben eddig soha nem tapasztalt mértékig fokozódott.

Ebből a szempontból válik a dnyepropet- rovszki csata világtörténelmi jelentőségűvé.

Riza el Palilevi sah fogadta a brit és a szovjet nagylcövelel

Zürich, augusztus 27. (Búd. Tud) Teheránból Istanbul lm érkezett jelentés szerint kedden délelőtt 10 órakor az angol nagykövet és a szovjet nagykövet a sah kívánságára kihallgatáson jelentek meg a királyi palotában. A két diplomata ismét kifejtette azokat az okokat, amelyek Nagybritánniát és a Szovjet-Uuniót arra. kényszeritették- hogy katonai műveletet indítsanak

Irán ellen. A brit és a szovjet nagykövetségek tagjai még Teheránban vannak. Hir szerint továbbra is ott maradnak, de ott tartózkodásukat az iráni kormány magatartásától teszik függővé. A két diplomata kihallgatása után diplomáciai megbeszélést folytattak, amelynek eredményéről még nincs hivatalos jelentés.

Az iráni főparancsnokság első közleménye a brit-szovjet betörésről

Teherán, ang. 27. (DNB.) Az iráni • hadsereg fő parancsnoksága a kövefcke-1 aőket közli:

I

I. Augusztus 26-án hajmaHi 4 'órakot támadó szovjet hadak lépték át Irán északi határát. Ugyanekkor angol csa-