Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-20 / 189. szám

m 19 41. AUGUSTINS 20 Irén pergSlîîzâien Ä Teheránban átnyújtott két angol-orosz jegyzékkel és Wawell tábornoknak, az indiai angol haderők főparancsnokának néhány nappal ezelőtt elmondott beszédével Irán ,és ■'•ózkelet a világ érdeklődésének középpont­ba került. London és Moszkva a német ttvalók eltávolítását sürgetik Irán kormá- ■ ától. A kívánság elutasítása, vagy esetleg zz iráni kormány habozó magatartása föltét­lenül arra vezet, hogy a perzsa föld had­színtérré válik, hiszen a Szovjet máris csa­patokat összpontosított pz orosz-iráni hatá­ron. Miért lett egyszerre coyan fenyegető ve­szedelem az a körülmény, hogy Irán terüle­tén esetleg néhány száz német állampolgár dolgozik? És miért lett egyik napról a mái- sikra India helyzete annyira válságos, hogy Irak, Irán és más közkeleti államok terüle­tén kellene a hrit birodalom gyöngyét meg­védelmezni? Nyilvánvaló, hogy mind Wawell tábornok kijelentései, mind az Iránra gyakorolt brit- szovjet diplomáciai nyomás hátterében égé. ezen más erőtényezők működnek, mint amit a híradások és a propagandajellegü kijelen­tések mondanak. S valóban .egészen másról van szó. A jáítszma tétje egyáltalán nem azonos a pilla­natnyi katonai és hadászati fölénynek brit részről való biztosításával. A tét lényegét a múlt eseményeiben és a jövendő kilátásaiban kell keresnünk s ram is nehéz megtalálnunk abban a körülményben, hogy ezúttal is, akár­csak a világháborúban, az olajhegemóniának világviszonylatban való eldöntéséről van szó. Tévedés volna azt hinni, hogy a világháborút csak Németország és a szövetségesek veszí­tették el és az ántánt.hatalmak nyerték meg. Ez csak legfeljebb katonai vonatkozásban igaz. A világháború igazi és tényleges győz­tese a Standard Oil Company, az amerikai kőolajhegemónia letéteményese s az igazi le­győzött sem más. mint, az angol kőolaj üz­leti és hatalmi céljainak összpontositója: A Royal Dutch-Shell. Amíg a világ különböző harcterein a világ minden nemzete fiainak vére hullott, a kulisszák mögött az a végtele­nül egyszerű kérdés várt eldöntésre, hogy ki leşz a győztes: Rockefeller, vagy Deterding? Rockefeller és a Standard Oil lett a győz­tes és amig a páriskörnyiRS. békében fel­szabadult Európa eszmélkedett és a nép- szövetségi rendszer malomkövei között őrlő­dött, az ellenfelek tovább vívták a nagy párbajt. A küzdelem két pontja érdemel na­gyobb figyelmet. Az orosz és a perzsa kő­olajvidék. A szovjet iparosodását Amerika támogatta minden gazdasági eszközzel, ha a hivatalos Amerika sokáig szívósan ellenállt is a Szovjet elismerésének. De a hivatalos Amerika volt az a nagyhatalom, amely a bol­sevista veszélytől rettegő Európa szovjetelle­nes háborújának tervét is elhárította magá­tól. Amerikának, helyesebben a Standard Oü-mak kényelmesebb volt orosz közben tudni a bakui olaj forrásokat, mint azt a le­hetőséget, hogy a tervbevett intervenciós há­ború győzelme után Baku és az orosz kőolaj angol érdekeltséggé válik. Amerikának min­den oka megvolt arra, hogy a kőolaj világ­uralmában elfoglalt első helyét körömsza­kadtáig megvédelmezze. Nagyon jól tudták, hogy amig a Szovjet termeli ki a mérhetet­len gazdagságú orosz kőolajtelepeket, a Rockefeller—Deterding-tengely hatalmi egyensúlyért nem kell félteniök. A perzsiai olajteriiletek kihasználása körül támadt ve­télkedésben pedig a helyzet 1921-ben any- nyina elmérgesedett, hogy London és Washington a legélesebb hangú jegyzékeket váltotta és a háború már-már kirobbant a hajdani szövetségesek között. Cadman John, az Angol-Perzsa olajtársaság elnöke azon­ban tókét teremtett, de a megegyezés nem sokat hozott a gyakorlatban, mert Irán az egyre erőteljesebb orosz befolyás hatása alatt a legmerevebben elzárkózott a közös brit-amerikai érdekek érvényesülése elől. Amerikának csak a Bahrein-szigatek kőolaj- vidékein sikerült megvetnie a lábát. És most vessünk egy futó pillantást a kő- oíajharcban eddig nem szerepelt másik té­nyezőre. Akármilyen hihetetlenül is hang­zik: Törökország szerepe a világ kőolajhege- móniájának eldőlte körül még fontos tényező lehet. Enver pasának volt az a nagy álma, hogy az európai területeit elvesztett Török­országnak a Kaukázusban élő testvérnépek megnyerésével, vagy megtörésével kellene a hatalmas, uj török birodalmat felépítenie. Ezek a területek ma orosz fennhatóság alatt varrnak. Ám, ha Azerbajdzsán, Tádzsikisztán és Dfebekisztán, a bakui olaj vidékkel együtt török kézre kerülnének, akár Anglia, akár pedig az Enver-féle álom megvalósítását annak idején legjobban ösztökélő Német­ország nyújtana segédkezet a török újjá­születéshez, bizonyos, hogy a Standard cd. dig jól bebiztosított egyeduralma a kőolaj- arcvonalon azonnal meginogna. ÉS most, amikor a német háborús célok legközelebbike a bakui olajvidékek elérése, tyngÉaieetau hogy a Kaukázus és Irán világ­politikai és hadászati helyzete egyre fonto- sabbá válik a maguk pecsenyéjét évszázadok óta féltékenyen őrizgető angolszász demo­kráciák szemében. Természetes, hogy a világ nyersanyagkészletének igazságosabb és mél- tányosabb elosztásáért vívott gigászi nagy küzdelemben Németország és szövetségesei azt is el akarják érni, hogy kőolaj tekinte­tében soha többé ne kerüljenek függő hely- zetbe másoktól. Erre nemcsak katonai okok késztetik, hanem az a hatalmas ipari és gaz. dasági lendület is, amely Németországot a világ egyik leghatalmasabb dolgozó és ter­melő államává tette. Az is természetes, hogy ha Németország nyeri meg fegyvereivel a háborút, mind az amerikai, mind az angol olajegyednralom végzetes sebet kap. A föld­kerekségének legjelentősebb nyersanyag lelő­helyei és piacai fölött veszítik el korlátlan rendelkeaési jogukat. Wawell beszédében Indiát jelölte meg, mint a Közelkeleten megvédendő területet. Ciprus már nem nyújt elég védelmet a brit világuralók szempontjából annyira fontos iraki kőolajnak. Szükség van tehát Irán és a Kaukázus olajára is. A pillanat szükség­letei a katonai szempontokat helyezik elő­térbe, de világos, hogy a jövendő logikus kialakulását is az angolszász /iláguralmi törekvéseknek közelkeleti AcMIles-r,árkánál kell lehetőség szerint megakadályozni. Igaz ugyan, hogy a valóságban az angol, amerikai és az orosz érdekek mindig homlok­egyenest ellenkeztek egymással, de az is könnyen megérthető, ha a kőolajháboru arc­vonalán oly engesztelhetetlen ellenfeleket a jelenlegi veszély mégis egy táborba terelte. Nagyon átérzik azt a lehetőséget, hogy né­met győzelem esetén a kőolaj menyország kapui bezáródnak előttük és többé nem le­hetnek a világnak sem kiuzsorázói, sem por­kolábjai. A kisemmizett népek, a proletár népek igazságáért, jobb jövendőjéért harcoló né­met fegyverek győzelmét tehát ezért igye­keznek az angolszász plutokraták, karöltve a Szovjettel a .civilizáció és a kereszténység védelmének mézesmázos ürügyeivel a lángra- lobbantott Közelkeleten késlelteni. A német győzelem következményeit tisztán látják. És úgy kalkulálják, hogy a maguk 7élt győzelme esetén a megmentett pecsenyén valahogyan csak megoszt.ozkodnak' Kufárok aljas er. kölese ez. A régi konkurrensek azonnal üsz- szefognak, hogy a szabad verseny jogával jelentkezett versenytársat megfojtsák, ma­guk pedig folytassák a régi tisztességtelen üzletet tovább, ott, ahol abbahagyták. Ezért kapott Irán másodszor is kemér.y- hangu jegyzéket Londontól és Moszkvától. Ezért kiül Indiát a Közelkeleten megvédel­mezni. Kétségbeesett terv. Szól közbe a legpár- tatla.nabb szakértő: a földabrosz!... Illést larf a* Erdélyi Párt országos elnöki tanácsa KOLOZSVÁR, aug. 19. Az Erdélyi Párt országos elnöki tanácsa szomba­ton délelőtt Kolozsváron ülés! tart, amelyre táviratilag hívták meg az el­nöki tanács tagjait. Az ülésén a párt időszerű kérdéseit és a kormány elé terjesztendő javaslatokat tárgyalják meg. „BESZÉLŐ TÉRKÉP” A KELETI HADSZÍNTÉRRŐL. Térképünkön a vízszintesen besávozott rész azt a területet mutatja, amelyet a német csapatok a háború első hat hetében hódítottak meg. A térkép megrajzolása óta természetesen változott a helyzet, hiszen a német és magyar csapatok elfoglalták Nikolajevet, Odessza körül pedig mind szorosabbra zárul az ostromló szövetséges csapatok gyűrűje. A vastag fekete vonal az 1917-es fegyverszüneti tárgyalások alatti helyzetet mutatja, mig a pontozott vonal azt a területet zárja el, amit a német csapatok az 1915-ös koratavaszi offenziva során hat hét alatt elértek. A régi és a mostani meghódított területek összet-evéséből világosan kitűnik, hogy mennyit fejlődött a század első világháborúja óta a német hadsereg iitő- ereje. A szaggatott vonal az 1914-es orosz.aémet határt ábrázolja. A pontozott részek Németországa* és a vele sacwofcséges, vpgy megszállt államokai tüntetik fel Fürdésnél uszósnól és za j ellen „Hepti/n Ear Projector*. iökeletes fülefzdré, a fülbe helyezve megakadályozza a víz behafoldrdt, megelőzi a fülbajokat. fűEGOU fi FERTŐZÉSTŐL!, TOmPITŐfl fl Zfl3T. Kapható patikákban, drogé­riákban. P 1.60. Főíerakat: Balogh drogéria, margif-kőrut 1 szám ­Szent István napján mondja e! bemutat! ózó beszédét 3ózan Miklós unitárius püspök Kolozsvár, aug, 19. Józan Miklós unitárius püspök tiszteleteit parancsoló alakja az egész magyar njjelvterijlétem, sőt még a tengeren tnl is, személyes ismeretség nélkül is ismerős. Hiszen, a. rádión keresztül nemcsak unitárius hiveilw, szólott egyszerű, tiszta hangján, há­rem minden magyarhoz. A marösvásárhelyi zsinat állította Dávid Ferenc örökébe s azóta főpapi alakja majdnem mindennap; látható Kolozsvár utcáin. A világ unitáriusainak. egyetlen püspöke, amióta átvette súlyos örök­ségét. alig távozott el rövid'ehb kiőre is kö­rűnkből, -Csöndben végzi hétköznapokon hiva­tali teendőit, vasámaponkint pociig megjelenik a® istentiszteleteken. Amikor megválasztották püspöknek, valaki azt kérdezte tőle, hogy mi­kor tartja a kolozsvári unitárius templomban első püspöki beszédét? . — Szent István király napján — válaszol- ta Józan püspök, — a minden magyarok, leg­nagyobb ünnepén.... Tudjuk, hogy az unitáriusoknak - nincsenek szentjeik, de a.z unitáriusok nj püspöke mégis Szent István napján mondja, el első beszédét. Az országa,lapító Nagy Király- napján. Van ebben "valami jelképesség. Mert Józ-an püspök cselekedete, — az a tény, hogy első beszédét az ősi -unitárius" templomi szószékéről éppen Szent István (-napján mondja el, ajándék. Ajándék a magyarságnak annak az eszmének a nevében, hogv mi magyarok, katolikusok, reformátusok, unitáriusok és minden isten hí­vők Szent István, király népe vagyunk!... Százezer pengrö értékű ékszert találtak két zsidó orgazdánál Budapest, augusztus 19. A Szent Istvám- hétem szokásos ellenőrzés során a rendőrség közegei a József-köniti Simplon kávéházat látogatták meg. A kártyaszobában tetten ér­ték Arámii Simon Sándor 65 éves ékszerészt és Fischer Béla 45 éves ékszerészsegédet, akik iparigiazolvá.ny nélkül .ékszerekkel. keresked­tek. A hét zsidónál több mint 100 ezer pengő értékű ékszert találták, amelyek nagyrésze zscbmctszőktől és betörőktől származik. A kél orgazdát a rendőrség őrizetbe vette. A moziszakmában tilos zsidókkal tárgyalni A moziérdekeltségek körlevelet intéztek tagjaikhoz a vállalatok árjásitásának hala­déktalan és legszigorúbb végrehajtása ügyé­ben. A munkanélküliségi ügyék kormánybiz­tosa ugyanis a napokban magához kérette a szakmai érdekeltségek vezetőit és felhívta őket, figyelmeztessék a moziengedélyeseket, kölcsönzőket és a szakma többi vállalatait a zsidótörvény rendelkezéseinek legszigorúbb végrehajtására. Az érdekeltségek e tárgyalá­sok eredményeként most felhívják tagjaikat, hogy- a íimek gyártásában előadásában és kölcsönzésében irányitó szerepet vivő zsidó alkalmazottakat ügynököket, ugyanígy a dramaturg és sajtófőnöki beosztásban műkö­dő zsidó tisztviselőiket azonnali hatállyal bocsássák el és ezek megtörténtéről tegyenek jelentést. Zsidónak minősülő személy a mozik műsorának összeállításában, az igazgatási teendők ellátásában! és műsorok hirdetésében sem aktív, sem tanácsadói szerepet, nem játsz­hat. A kormánybiztosságnak tudomása van arról, hogy egyes vállalatok miisorösszeáJli- tásában zsidó ügyvédeknek, ruhatár és büfíé- hérlöknek, könyvelőknek és magántitkárok­nak illegális befolyásuk van. Az érdekeltsé­gek ezprt nyomatékosan figyelmeztetik tag­jaikat, hogy filmek lekötésénél zsidóvá] még tárgyalásba sem bocsátkozzanak, Ilyen tár- tárgyalások alkalmával zsidó személyek je­lenlétét is kerüljék. A kormányblztosság so­rozatos ellenőrzéseket fog végrehajtani és ha valamely vállalat a törvénybe ütköző hely­zetet meg nem változtatja, hogy cselekménye nem kihágásnak, hanem a zsidó-törvénybe ütköző vétségnek fog minősülni és a kormány­biztos az ügyészség utján fog az illető vál­lalat ellen eljárást indíttatni, egyben az Ipar- igazolvány elvonása iránt is lépéseket tesz. (Magy-. Tud.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom