Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-20 / 189. szám
1941. Al GUSZTUS 20 \ hao^TtlyoHií, üogy tIţtp^i ítefaepíJHívAs M>fe- aptoi voii. Irán helyzete eléggé világos, a kormány csak azt a célt szolgálja, hogy minden Gfaurchfil* áladífa a* angol királynak Roosevelt üzenetét London, augusztus 19. (Reuter.) 'Churchill miniszterelnök kedden reggel visszaérkezett Londonba. Számolni lehet azzal, hogy a kor- ffiányelnök Roosevelttel folytatott tárgyalásaiva] kapcsolatban rádióbeszédet intéz a brit birodalom lakosságához. Újabb jelentés szerint Churchill kedden délben a királlyal ebédelt és átnyújtotta neki Roosevelt elnök üzenetét. (MTI). Roosevelt vezető politikusoknak számolt be a találkozóról Washington, aug, 19. (Reuter.) Roosevelt elnök hétfőn az országyülés és pártja több tagjával megbeszélésre ült össze és beszámolt Churchill miniszterelnökkel folytatott drámai tárgyalásáról. Megemlítette, hogy a közös tanácskozáson a bérlet- és köliesöntörvény alapján nyújtandó újabb hitelt is megvitatták. (MTI) * Newyork, augusztus 19. (DNB) Megbízható forrásból származó hir szerint A Roosevelt—Churchill megbeszélés a világ minden részére vonatkozó kérdésre kiterjedt. Hir szerint Roosevelt, közölte, hogy még mindig nem érkezett Weg Angliába a vichyi nagykövet magyarázata Retain tábornagy minapi beszédéről. Ami az Egyesült-jÁHamok kormányának Moszkvába tervezett értekezletét illeti, erről a kérdésről a Potomacon részletesen nem tárgyaltak. Anglia mélyen csalódott Amerikában gtoWk egészen a legmagasabb körökig, sőt maga Churchill is. azzal az állításával, hogy Amerika a háború küszöbén áll, nyilvánvalóan hamis képet festettek maguknak arról, hogy Roosevelt mit tud segíteni. Talán Churchill most, az Atlanti-óceáni értekezlet után megértette az amerikai küldöttséget és nagyon helyesen véli, hogy Anglia egyáltalán nem tudott volna tovább harcolni, ha már eddig is nem kapott volna olyan sok segítséget az Egyesült 'Államoktól. A nép azonban nagyon csalódott a közös nyilatkozatban. (MTI) Anglia „pótolja“ a lia.jóürveszteségekot Genf, augusztus 19. (DNB) Az angol te- herhajókban mutatkozó hiány nagysága kitűnik abból, hogy az angol, szdllitásügyi miniszter engedélyt adott az eddigi hajómegterhelés fokozására, (MTI) Newyork, aug. 19. (Német Távirati Iroda.) dapper, aiz Angliában tartózkodó ismert aaaieriikai köziró első jelentésében közli, hogy Anglia mélyen csalódott AmeVikában. Rendkívül súlyos csapást, jelentett az, hogy csak egy szótöbbséggel fogadták él a szolgálati idő meghosszabbításáról szóló törvényt, holott méter is hadüzenetről volt szó. Az anRoosevelt aláírta a katonai szolgálati idő meghosszabbításáról sfróló törvényt WASHINGTON, aug. 19. (DNB.) Roosevelt elnök hétfőn aláírta a katonai szolgálati idő meghosszabbításáról szóló törvényt. (MTI.) Amerika tiKakoiott Tokióban gedélyt. Pillanatnyilag nincs hajóközlekédés NEW-YORK, aug. 19. (Német Távirati Iroda.) A Newyork Times tokiói jelentése szerint Grew, az Egyesült Államok tokiói nagykövete élesen tiltakozott a japán kormánynál, amiért Japán nehézségeket gördít az amerikai állampolgárok kiutazása elé és megakadályozza, hogy amerikai hajók befuthassanak a japán kikötőkbe és elszállítsák az északamerikai állampolgárokat. Újabb rendelkezések alapján ugyanis mindéin Japánban élő külföldinek az illetékes japán hatóság külön engedélyére van szükség, ha el akarja hagyni az ország területét. Esetenként vizsgálják meg, hogy a Japánban élő amerikaiak megkapják-e ezt az etnÉszak&merika és Japán között, mivel a ha- jófeérdést még nem szabályozták: A President Coolidgevel éppeinugy fognak bánni, mint amilyen bánásmódban a Tatuta japán gőzöst San Franciskában részesítik. (MTI.) Állami ellenőrzés alá vette Japán a kereskedelmi hajózást TOKIÓ, augusztus 19. '(Reuter.) A japán kormány elhatározta, hogy állami ellenőrzés alá veszi a kereskedelmi tengerészetet. (MTI.) Horvát diplomáciai tiltakozás bolgár területek bombázása m aft Szófia, augusztus 19. (DNB) A horvát kormány tiltakozott Moszkvában a szovjet repülők augusztus 12-én bolgár terület ellen végrehajtott támadása miatt. A- moszkvai kormány most is egyszerűen letagadta a támadás tényét. (MTI) Zágráb, augusztus 19, (DNB) Lorkovics külügyminiszter hétfőn fogadta a német es olasz követeket. Fogadás után a Poglavnik hosszabb minisztertanácson foglalkozott az ország ügyeivel. Ezt a minisztertanácsot néhány nap óta folyó fontos belpolitikai megbeszélések előzték meg. Zágrábi politikai körökben a. minisztertanácsnak különös jelentőséget tulajdonítanak. (MTI) ► <t A százéves Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítása 1830 elején harmadik kiadásban járt kézről-kézre az országban gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar müve: a „Hitel“, melynek mondatai kérlelhetetlenül ostorozták a hibákat és élesen bevilágítottak a sötétségbe, mely az ország gazdasági életét fátyolozta, Hitel nélkül nincs felemelkedés, nincs boldogulás. Hitel nélkül a magyar föld terményei nem értékesíthetők illő áron, nincsen egészséges kereskedelem. az iparosodás nem indulhat meg. Az országban még nem volt pénzintézet, mely kölcsönt folyósított volna az érdemes rászorulóknak. A monarchia egyetlen bankja, a Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank, nem gondolt Pestre, a magyar fővárosra, mely már az akkori magyar élet gazdasági vérkeringésének is központja volt. A hitelt-igónylők uzsorásokra voltak utalva, méregdrágán kellett megfizet- niök a kölcsönöket. Mindezt keservesen érezték azok a pesti kereskedők, akik , 1830 májusában „Tudósitás“-t hoztak nyilvánosságra' az „Első Magyar Kereskedési Bank“ felállításáról. „Állítsanak fel oly intézetet, mely által a ke- 1 reskedés és ez által a hazai munkásság I számára jelentékeny tőkeösszeg szerez- jj tessék, mely egyedül a kereskedésre l fordítva, hazánkban a pénz forgását 1 sokszorozza, az igyekezetei bátorítsa, az elvállalt tartozások pontos teljesítését § könnyebbítse, végre a személyes hitel- ? nek biztos alapot szerezzen s éppen ez által a szorgalomnak eddigelé olv veszedelmes uzsorát megszüntesse/1 Ebben a pár szóban gyökerezik a százéves Pesti Magyar Kereskedelmi jj Bank- mai terebélyes fája. Ez a néhány jj mondat indította el a munkát, mely | tizenegy évi vajúdás után odavezetett, 5 hogy 1841'október 14-én V. Ferdinand király aláírta az első magyar bank nrivilégium-okiratát, s egyben jóvá- S hagyta alapszabályait s ügyrendjét. | Miért kellett tizenegy évnek eltelni, i mig az alapítók az engedélyt elnyerték? A válasz egyszerű: Magyarországon akkoriban nem volt sem váltó-, sóm. kereskedelmi törvény és az igazságszolgáltatás menete roppant hosszadalmas volt. Az egyik oldalon ez, a másik oldalon a bécsi kormány féltékenysége, akadékoskodása, s egyesek túlbuzgó aprolékoskodása akadályozta, késleltette a privilégium kiadását. Idehaza. Pesten, részvényaláirási iveken már 1000 részvényt (500 pengő-forinijá- val> jegyeztek, amikor az alapítók kérvényüket beadták (1930 május), de öt álló esztendeig nem történt semmi. Az első részvényjegyző József nádor főherceg, jóakaratu megértéssel pártolta az ügyet, de az mégsem haladt előre. Ugyancsak a legelső részvényesek között volt gróf Sztáray Albert, aki 1835- ben azt indítványozta, hogy válasszanak maguk közül szükebb bizottságot, csupa befolyásos férfiúból, akik személyes közbenjárással szorgalmazhatják a kérvény elintézését. Ennek a szükebb bizottságnak tagja lett gróf Széchenyi István is, aki József nádor mellett a bankalapitás legbuzgóbb pártfogója volt. Gróf Sztáray Albert személyesen tárgyalt, tanácskozott a bécsi kormánykörökkel és szakreferensekkel, s elérte azt, hogy az osztrák Nemzeti Bank éz az udvari kamara nem emelt vétót a bankalapitás ellen, csupán az alapszabályok és az ügyrend megváltoztatását követelte. Legkeményebben bizonyos Weiss udvari tanácsos küzdött a pesti kereskedők bankjának engedélyezése ellen. Az 5 akadékoskodásait kellett legyőzni, s ez a küzdelem újabb bat évig tartott. Miután 1840-ben kereskedelmi- és váltójogi szabályokat alkotott törvény- hozásunk, Bécs attól kezdett tartani, hogy a magyar diéta liberális ellenzéke politikumot csinál a bankalapitás kérdéséből és elutasítása esetében felveszi a sérelmek közé. Arra is gondoltak udvari körökben, hogy a magyarok politizálási szenvedélyét legokosabb gazdasági téren végrehajtott újításokkal levezetni. Weiss tanácsos beadta a derekát, még egyszer-kétszer megváltoztatta az ügyrendet és az alapszabályokat, de azzal csak kitolni tudta az engedély aláírását, megakadályoznia, nem sikerült, A magyar ipar és kereskedelem szabadon lélegzett fel, mikor megjött a hir Bécs- ből: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Üzletműködésének megkezdését semmi sem akadályozza. 1842 augusztus elején a bank megnyitotta kapuit az | akkori Kereskedői Csarnok első emele- Î tén, Dunára néző szerény helyiségben. Oszlopos homlokzatával az épület ma is áll a Ferenc József-téren, a bank jelenlegi otthonának közvetlen közelében. Az első magyar bank évszázados munkásságára talán a legjellemzőbb, hogy száz esztedő viharai és viszontagságai alatt soha, egyetlen pillanatra I sem feledkezett meg hivatásszerű munkájáról, s mindig felismerte a váltakozó idők és változó körülmények adottsá- I gait: hűségesen alkalmazkodott a. hely- jj zethez. Legszebb bizonyítéka ennek, O hogy a Felvidék, Erdély és a Délvidék 1 részbeni visszatérése után pillanatn.' ■ késedelem nélkül kapcsolódott ismét be a hazatért országrészek gazdasági életébe. A százéves Pesti Kereskedelmi Bank boldog és meghatott elégedettséggel nézhet vissza múltjára és emelt fővel indulhat el munkásságának második évszázada felé. Ujablr ItormányrendefeV a f« eresl* edelmi forgalomba kerülő kenyér sütéséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A naţpok- ban megjelent kormányrendelet szerint a kereskedelmi forgalom céljára szolgáló egységes buzakenyér készítéséhez minden 100 kg. liszt után legalább 25 kg,, a rozskenyér készítéséinél 100 kg. liszt után legalább 10 kg. zúzott burgonya felhasználása szükséges, A rozsos buzakenyér készítéséhez a lisztkeverék minden kg. buzakenyérlisztje után legalább 25 dkg. és minden kg. rozsliszt után legalább 10 dkg. zúzott burgonyát kel] felhasználni. Az árpás buzakenyér készítésénél a kezelési arány a rozsos huzakenyéréve) azonos. A renI delet szerint 100 kg. Zúzott burgonya 25 kg. burgonyalisztnek, illetve burgonyapehelynek felel meg és a zúzott burgonya megfejteié arányban ezekkel is helyettesíthető. A községekben és városokban, ahol a kenyér készítéséhez megfelelő mennyiségű burgonya (zúzott burgonya, burgonyaüszt. burgonyapehely? nem áll rendelkezésre, a közellátási kormány- biztos egyes siitó'iparosoknak, vagy valamely sütőiparosnak meghatározott időre megenged heti, hogy a kenyeret burgonya felhasználása nélkül, illetve a megállapított százaléknál kevesebb burgonyásai készíthesse. Minden sütő- iparosnak az általa készített kenyéren papírcímkével fel kell tüntetnie nevét és azt, hogy a kenyér milyen őrleményekből, milyen arány ban, valamint hány százalék burgonyának, illetve egyéb anyagnak hozzáadásával készült I ftvlsé behatásseß szemben megdnkse Ymllágres* I ség ét és biztosítsa területi integritását. (MTI.)
